Mégis szükség van gazdaságszervező államra? Farkas Péter (MTA Világgazdasági Kutatóintézet) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Közgazdaságtudományi Kar Közgazdász Klub április 26.

„Egyetlen társadalom sem virágozhat és lehet boldog, amelyben tagjainak messze nagyobb része szegény és nyomorult… A különböző gazdasági ágazatokban a szegények elnyomása szükségszerűen monopóliumot teremt a gazdagok számára, akik… nagyon nagy profitokra tudnak szert tenni. Kereskedőink… hallgatnak saját hasznuk katasztrofális következményeiről.” Ezért az államnak meg kell akadályoznia „a munkamegosztás elkorcsosító és elidegenítő következményeit… Feladata, hogy… megvédje a társadalom minden tagját… annak minden más tagja által történő elnyomástól…, létrehozzon és fenntartson bizonyos közműveket és bizonyos közintézményeket…” Adam Smith (The Wealth of Nations, 1837) 2

• A 2. világháború után államkapitalizmus (keynesizmus). • Az állam fontosságát hangoztató nézetek 1970-ig. • Szabályozott kapitalizmus (A. H. Hansen, J. Robinson, H. R. Harrod, E. D. Domar). • Tervezett kapitalizmus (F. Perroux, A. Shonfield, J. Tinbergen). • Vegyes gazdaság és jóléti állam (S. Chase, J. M. Clark, R. A. Solo, P. A. Samuelson ) • Ipari társadalom • Modellváltás a hetvenes években. 3

A neoliberális korszak • Alapfilozófia: neoliberalizmus (Washingtoni Konszenzus: dereguláció, piacnyitás, privatizáció). • Tehát: több piac, kevesebb állam. • Jövedelem átcsoportosítása a vállalkozókhoz (mint a profitráta növelésének eszköze). Kudarcai: lassúbb gazdasági növekedés, fokozott kereslethiány, pénzügyi luftballon, pénzügyi hozam > termelési profit, ezért termelés finanszírozásának nehézsége, korábbi dezindusztrializáció, munkahelyvesztés a fejlett és sok fejlődő országban, nem igazolódott a jólét „lecsurgásának” elmélete, fokozott jövedelmi differenciálódás országokon belül és országok között, nagyobb kereskedelmi és fizetési mérleg aránytalanságok, adósságskandalum (örökjáradék), perverz tőkeáramlás, állami bevételek csökkenése és költségvetési mérlegek borulása, állami adósság növekedése, fejlett országokban policy mix alkalmazása. A hétköznapi tapasztalat: biztosítás, virág, EU telefon, USA egészségügy, víz Ecuador stb. 4

A GDP átlagos, illetve éves növekedési üteme a legfontosabb országcsoportokban és országokban (1961–2008) a) (százalék) 1961– – – – –2008 Világ5,33,583,263,082,97 Fejlett országok b) 5,13, ,791,96 USA4,43,333,693,822,21 Japán10,34,263,701,011,31 EK-EU4,63,182,442,491,86 Átalakuló orsz. c) 6,84,853,68-2,086,42 Oroszország...-2,646,39 Fejlődő országok5,95,783,814,825,83 Ázsia6,36,215,565,896,72 Kína6,15,9010,849,919,90 India.3,335,656,327,53 Afrika5,54,522,073,295,33 Latin-Amerika5,55,801,803,093,59 Brazília.8,253,082,873,40 Megjegyzések: a) A forrásban nincs magyarázat arra, hogy miért maradt ki 1990 és E két évben globális válság volt, általában alacsony növekedési ütemekkel. b) 1971-től a később EU-hoz csatlakozott Közép-Kelet-Európai országokkal együtt számítva. c) ben az európai szocialista országok, 1971-től a volt Szovjetunió és a volt Jugoszlávia országai. Források: UNCTAD Handbook of Statistics

A költségvetési kiadás/GDP USAEUJapán 1970–199030,741,027, ,939,837,8 Forrás: OECD Index of Statistical Variables Kérdések: • Akkor tényleg csökkent az állam szerepe? • Mely tevékenységi területeken csökkent? A társadalmi kötelezettségekben visszafogás. 6

Válság és az állami szerep erősödése • Keynesi mentőcsomagok (40-45 ezermilliárd dollár, a globális GDP 2/3-a). • Pénzmennyiség növelése (évi 6-10%-kal). • Lakossági kereslet ösztönzése (USA, Japán, Európa). • Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek! • Globális kormányzás (IMF mentőcsomagokban, EU konvergencia program, Basel II, stb.). • Új pénzügyi „architektúra” és a pénzügyi csoportok hatalma. 7

Állam szerepe a kapitalizmusban megmarad 1.A piaci folyamatok „externáliáinak” kezelésében. 2.A társadalmi működési rend védelmében, a társadalmi egyensúly érvényesítésben. 3.A nemzetközi gazdasági versenyfeltételek biztosításában. 4.A piaci kudarcok (pl. válság) hatásainak mérséklésében. 5.A széles értelemben vett társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztésében és a közszolgáltatásokban. 6.Lépések a globális és integrációs kormányzás felé. 8

Új „állampárti” elméletek • Neoinstitucionalizmus (Olson). • Új növekedési elmélet, új gazdaságföldrajz, új kereskedelemelmélet (P. Krugman, M. Porter). • Fejlődéselméletek (B. Hettne, Szentes.) • Fejlesztő állam (ENSZ, R. Gilpin). • Szociális mozgalmak: szociális és gazdasági jogok (J. Stiglitz). 9

Új állam(kapitalista) modell felé? • Neoliberalizmus lelepleződése, de cselekvési ereje. A globális pénzügyi luftballon és spekuláció megmaradása. • Fékezett modellváltás vagy/és előbb-utóbb új nagy válság? • Csomópontválság? (Új technikai forradalom? Társadalmi tartalma?) • Globális keynesizmus? – és annak lényegi lehetetlensége. • A válság-feszültségek diktatórikus lefojtása? • Fenntartató (környezet, gazdaság és társadalom) modellje felé – mainál sokkal erősebben közösségi-többségi érdekek alapján. 10

Már nem kérdés! Szükség van gazdaságszervező államra! Vitassuk meg! Köszönöm a figyelmet! 11 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Közgazdaságtudományi Kar Közgazdász Klub április 26.