A környezetvédelmi termékdíj szerepe a hulladékgazdálkodásban* Dr. Dióssy László c. egyetemi docens *megszűnt szabályozás bemutatása, kifejezetten az új rendszerre való áttérés megértése érdekében

A környezetvédelmi termékdíj definíciója A környezetvédelmi termékdíj (röviden: termékdíj) a környezetvédelmi szabályozás egyik gazdasági szabályozó eszköze. A hazai környezetvédelmi szabályozásban 1995 óta használatos eszköz. Jellemzően a Magyarországon hulladékká váló, környezetszennyező termékek után kell megfizetni. A termékdíjat 2007. december 31-ig az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szedte be és ellenőrizte, 2008. január 1-től azonban a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) hatáskörébe tartozik a termékdíj, visszamenőleges ellenőrzéssel együtt.

A termékdíj céljai Környezetkímélő termelés-fogyasztás ösztönzése; Környezetbarát helyettesítő termékek használatának ösztönzése; Hulladékok mennyiségének csökkentése; Forrásteremtés környezetvédelmi célokra.

A környezetkímélő termelés-fogyasztás ösztönzése Csak annyi fogyasszunk, amennyire szükség van. Ne feledjük: a termelést mindig a fogyasztás szabályozza, és nem fordítva!

Környezetbarát helyettesítő termékek használatának ösztönzése Gazdasági előnyt kell biztosítani a természetes alapanyagok felhasználásának a műanyagokkal szemben.

Hulladékok mennyiségének csökkentése Ösztönzés a tudatos vásárlásra. Gondolni kell arra is, hogy a termék, amit megveszünk, egyszer hulladékká válik.

Forrásteremtés környezetvédelmi célokra A környezetvédelmi célú beruházások általában állami támogatást igényelnek. A beruházások előnyeit közösen élvezzük – a költségeit is közösen kellene állnunk.

A környezetvédelmi termékdíjat meghatározó jogszabályok 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól; 1995.évi LVI. Törvény a környezetvédelmi termékdíjról; Felváltotta a 2011. évi LXXXV. törvény !!! 53/2003. (IV. 11.) Korm. Rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről; 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. Törvény végrehajtásáról;

Ki fizet termékdíjat? Tárgyi hatály Termékdíjat kell fizetni a termékdíjköteles termék után, beleértve más termékkel együtt vagy más termék(ek) részeként vagy összetevőjeként forgalomba hozott terméket is. Alanyi hatály a) belföldi előállítású termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, reklámhordozó papír, kenőanyagok esetén az első forgalomba hozó első vevője; b) Közösségen belüli behozatal esetén a termékdíj köteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója; c) nem közösségi termékdíj-köteles termék importja esetén a vámjogszabályok szerinti vámadós; d) kereskedelmi csomagolás első belföldi forgalomba hozójának első továbbforgalmazó vevője. NEM kell azonban termékdíjat fizetni, ha természetes személy magáncélra hoz be az országba termékdíjköteles terméket.

Termékdíjköteles termékek köre Egyéb kőolajtermékek Gumiabroncs Csomagolás (kereskedelmi csomagolás) Akkumulátor Reklámhordozó papír Elektromos és elektronikai berendezések

Egyéb kőolajtermékek Jellemzően a kenőolajok, motorolajok. Kőolajtermékek tekintetében fizetésre kötelezett az első belföldi forgalomba hozó első vevője.

Gumiabroncs

Csomagolás Fogyasztói (elsődleges) csomagolás: amely értékesítési egységet képez a végső felhasználó vagy fogyasztó számára a vásárláskor, illetve a védendő termékkel közvetlenül érintkezik. Gyűjtő- (másodlagos) csomagolás: amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, a végső felhasználó vagy fogyasztó részére történő értékesítéstől függetlenül, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthető anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná; Szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás

Kereskedelmi csomagolás Egyes italtermékek fogyasztói csomagolása Kivétel (címke és a kupak) Műanyag reklám-bevásárló táska Darab alapú (jelenleg még…)

Hűtőközeg 2010. január 1-jével kikerült a termékdíjköteles termékek köréből. Ennek oka, hogy a manapság már csak környezetbarát hűtőközeget lehet forgalomba hozni, R22 már nem alkalmazható.

Akkumulátor

Reklámhordozó papír Prospektusok, szórólapok, plakátok, falragaszok, óriásplakátok

Elektromos és elektronikai berendezések 200 kg vagy 14 kW alatti elektromos berendezések.

A termékdíj megfizetése A termékdíj fizetésére kötelezett köteles havi szintű nyilvántartást vezetni a termékdíjköteles tételekről. A nyilvántartás tömeg alapú, vagy kereskedelmi csomagolás esetén db alapú kell legyen. A termékdíj bevallása és megfizetése a cég egyéb adó- nemeinek bevallási-és megfizetési gyakoriságával megegyező. Azaz pl.ha egy cég adózás szempontjából negyedéves bevalló és fizető, akkor a termékdíjat is negyedévente vallja be és fizeti. Ettől függetlenül a nyilvántartás HAVI kell, hogy legyen, sőt, a negyedéves bevallásban is havi szinten kell megadni az adatokat és a termékdíj számított összegét. A termékdíj nyilvántartás meglétét a VPOP hatósági ellenőrzés keretén belül ellenőrizheti. Fontos, hogy a VPOP ilyenkor a számokat nem vizsgálhatja, csak ha APEH-hel együtt érkezik. Amennyiben a termékdíjas nyilvántartás nem áll rendelkezésre, vagy nem havi szintű, 1.000.000 Ft-os mulasztási bírsággal is lehet számolni.

Termékdíjmentesség új szabályozásban megszűnt! Melyek azok a termékdíj-köteles termékek, melyekre alkalmazható a mentesség? Gumiabroncs Csomagolás Akkumulátor Elektromos, elektronikai berendezés. Mentességet nem lehet szerezni az egyéb kőolajtermék és a reklámhordozó papír termékek után.

Termékdíjmentesség A termékdíj fizetési kötelezettség kiküszöbölésére számos legális út kínálkozik. Mentesülhetünk a termékdíj megfizetése alól, ha vállaljuk, hogy a termékdíjköteles termékeket 100%-ban újrahasznosítjuk. Mivel a termelő cégek ezt a gyakorlatban nem tudják megvalósítani, ún. koordináló szervezetek jöttek létre. A koordináló szervezetek az alábbi vázlat szerint működnek: Kötelezett Koordináló szervezet Hasznosító Vagyis a kötelezettnél keletkező termékdíjtételt kell a hasznosítónak hasznosítani. A koordináló szervezet „leveszi a hasznosítási kötelezettséget a kötelezett válláról”.

Termékdíjmentesség A termékdíjmentességnek azonban természetesen ára van, a koordináló szervezet felé hasznosítási díjat kell fizetni. Ez jellemzően töredéke a termékdíjnak. A koordináló szervezetnek fontos feladata, hogy a kötelezettnél keletkező tömegmennyiséget visszagyűjtse, ellenkező esetben a kötelezettnek meg kell fizetni a termékdíjat. A koordináló szervezetek jellemzően a csomagolási hulladék, az elektronikai hulladék és a gumiabroncs begyűjtésére jöttek létre. Az akkumulátorokat és a hűtőközegeket Magyarországon kis mennyiségük miatt gazdaságosan újrahasznosítani nem lehet, így ezeket általában külföldre szállítják.