Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny” Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak Konzulens: dr. Lábadi Beatrix VMTDK – Újvidék, 2008. november 21-23. 1

"A féltékenység nem csupán az emberi természet szerves része, hanem egészen elemi, mindent átszövő érzés, amely az ember valamennyi társas kapcsolatát alapvetően érinti.” (Boris Sokoloff, 1947)

Vizsgálataink célja Célunk bemutatni, hogy mely tényezők hozhatják létre, befolyásolhatják a féltékenység megjelenését nőknél és férfiaknál, különösképpen a párkapcsolatban élőknél.

Elméleti háttér Érzelmek szociális elmélete (DeSteno, Leary) Evolúciós elmélet (Buss) Adaptív jelleget hangsúlyozza Szociométer (Leary): nincs nemi különbség, hanem szociális kiértékelés Vizsgálatok: DeSteno és Salovay (2002), DeSteno (2006) Adaptív jellegűnek tekinti Nemek közötti különbséget hangsúlyozza Vizsgálatok: Buss és munkatársai (1992)

DeSteno és mtsai. kísérlete (2006): Féltékenység megjelenése, működése kísérleti helyzetben, laboratóriumi környezetben. Kísérlet: triádikus (hármas) csoporthelyzet: amelyben a résztvevők közösen (ketten) dolgoznak, kialakítva ezzel egy értékes kapcsolatot egy „munkatárssal”, ezt a kapcsolatot egy rivális (csoport 3. tagja) fenyegeti. kontroll helyzet: munka miatt hagyja el a helyzetet a „munkatárs”. Eredmény: kísérleti helyzetben önértékelés lecsökken, féltékenység megnövekedik a kontrollhoz képest (vagyis Buss eredménye csak módszertani műtermék). 3. személy (rivális) 1. személy 2. személy közösen dolgoznak

Első vizsgálat Kérdés: szociális kiértékelés (DeSteno) innát-modul hipotézis (Buss) Módszer: DeSteno kísérletének módosítása: nem, kapcsolat, „csábító” Résztvevők: 24, párban és egyedül résztvevő 18-28 éves fiatalok Vizsgálat menete: Általános kérdőív kitöltése (kor, nem, párkapcsolat ideje) Triádikus kísérleti helyzet (pár/egyedülálló, „csábító”): feladatmegoldás (Raven-teszt) alatt csábítás! Hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése (DeSteno, Pines, Parrott&Smith) 6

Pár/egyedülálló partnerek Kísérleti helyzet – 1. fotó A három résztvevő kitölti a Raven-teszt feladatait (csábítás előtt). Pár/egyedülálló partnerek 2. Kísérleti személy 1. Beavatott személy 3. „Csábító”

Kísérleti helyzet – 2. fotó A beavatott személy a „csábító” kérésére átül mellé, együtt dolgoznak. Kísérleti személy „Csábító” Beavatott személy

Hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) Kérem, jelölje, mennyire jellemeznék Önt az alábbi érzelmek ebben a helyzetben! (1-7-ig, ahol az 1: egyáltalán nem jellemző, a 4: közepesen jellemző, a 7: nagyon jellemző.) Düh 1 2 3 4 5 6 7 Rosszindulat 1 2 3 4 5 6 7 Kisebbrendűség érzése 1 2 3 4 5 6 7 Szomorúság 1 2 3 4 5 6 7 Gyanakvás, aggodalom 1 2 3 4 5 6 7 Bizonytalanság 1 2 3 4 5 6 7 Tehetetlenség 1 2 3 4 5 6 7 Vágyakozás 1 2 3 4 5 6 7 Ellenérzés 1 2 3 4 5 6 7 Fájdalom 1 2 3 4 5 6 7 Féltékenység 1 2 3 4 5 6 7 Félelem a pár elvesztésétől 1 2 3 4 5 6 7 Irigység 1 2 3 4 5 6 7 Megaláztatás 1 2 3 4 5 6 7 Idegesség 1 2 3 4 5 6 7 Reszkető kéz 1 2 3 4 5 6 7 Birtoklásvágy 1 2 3 4 5 6 7 Önvád 1 2 3 4 5 6 7 Önsajnálat 1 2 3 4 5 6 7 9

Likert-skála érték (1-7) Eredmények I. Nemi különbségek a párban résztvevők érzelmi reakcióiban: kisebbrendűségi érzés (F(1, 10) = 7, 214; p<0,025), vágy (F(1,10) = 5, 695; p < 0,041), féltékenység (F(1, 10) = 10, 236; p < 0,11), irigység (F(1, 10)= 5, 026; p<0,052), önsajnálat (F(1, 10) = 12, 623; p< 0, 006). Likert-skála érték (1-7) 10

A férfi kísérleti személy non-verbális reakciójának változása a kísérlet során (1) Beavatott személy „Csábító”

Eredmények II. A párban és egyedül résztvevő nők eltérő érzelmi reakciói: féltékenység érzése (F(1,12)= 5, 853; p<0,034). Likert-skála érték (1-7) 12

Második vizsgálat - A kísérlet kiegészítése kérdőívvel - A kísérlet történetbe foglalt két változata: „pár elhagyása”: a partner elhagyja a kísérleti személyt (=DeSteno kísérlete) „csábító”: a csábító „veszi el” a partnert (=saját kísérlet) Résztvevők: 55 személy (32 nő, 23 férfi) Vizsgálat menete: történet elolvasása hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése (DeSteno, Pines, Parrott&Smith)

Történetek (minta) - A: „pár elhagyása”, B: „csábító” történet - Laci és Petra egy pár, akik egy pszichológiai vizsgálatban vesznek részt. Egy gondolkodást mérő feladatot kell megoldaniuk. Az instrukció szerint párban dolgozhatnak, vagy egyedül. Miután elkezdenek dolgozni a terembe lép egy harmadik személy, Timi, aki leül Laci és Petra mellé, és bekapcsolódik a feladat megoldásába. A vizsgálatvezető figyelmezteti őket, hogy döntsék, el ki kivel dolgozik, mert hárman együtt már nem oldhatják meg a feladatot. Ekkor… A: … Laci feláll, és Timi mellé ül, hogy ketten együtt dolgozhassanak. Petra látja, hogy Laci kedvesen beszélget az idegen lánnyal. B: … Timi feláll, és megkéri Lacit, hogy üljön mellé, és segítsen neki a feladatot megoldani. Laci szívesen segít Timinek. Petra látja, hogy Timi és Laci jókedvűen dolgoznak együtt.

Eredmények III. Nemi különbségek a „csábítás” és a „pár elhagyása” történetben: a nők jóval fenyegetőbbnek értékelik a szituációkat a férfiaknál (F=12, 042; p<0,00). Likert-skála érték (1-7) 15

Harmadik vizsgálat Nemek közötti különbségek illetve a szexuális-, és érzelmi hűtlenségre adott érzelmek kapcsolatának vizsgálata: két – szexuális- és érzelmi hűtlenségről szóló - féltékenységet indukáló történettel és kétféle kérdezési technikával. 1. „Kényszerítő” kérdezés (Buss): Résztvevők: 91 kísérleti személy Vizsgálat: A kettő féltékenységet indukáló történet elolvasása után melyik szituáció váltott ki distresszt? – kérdésre válaszoltak. 2. „Folyamatos” kérdezés (DeSteno, Sabini&Green): Résztvevők: 67, 19-30 év közötti fiatal Vizsgálat: Az egyik vagy a másik történet elolvasása után hangulati állapot skála (=érzelmi kérdőív) kitöltése, 19 érzelmi válasz jelölése Likert-skálán. 16

A két féltékenység történet (férfi változat minta) Képzelje magát az alábbi szituációba, mit érezne Ön Péter helyében? Egy péntek este a fiatal egyetemista pár, Kata és Péter együtt vacsoráznak kedvenc éttermükben. Pontosan egy hét múlva lesz két éve, hogy együtt vannak. Mind a mai napig jól érzik magukat egymás társaságában, kapcsolatuk kiegyensúlyozott. Péter minden péntek estét haverjaival tölt, ahogy a mai estét is. Ilyenkor megbeszélik a hét történéseit. Péter este 8-kor elindul a szokásos sörözőbe, Kata pedig hazamegy. Az este kellemesen telik, néhány óra beszélgetés, sörözés után Péter elindul hazafelé. Vidám, jókedvű, alig várja, hogy megérkezzen. Az utcáról látja, hogy csak a hálószobából szűrődik fény, amit furcsáll, mert ilyenkor Kata még tévézni szokott. A lépcsőházban felfelé hallja, hogy férfihangok szűrődnek ki a lakásból. Belépve látja, hogy egy ismeretlen férfi kabát lóg a fogason. Bemegy a hálóba, és látja, hogy ... (1): Kata az ágy szélén ülve beszélget egy idegen férfival, akiről kiderül, hogy Katának már régóta tetszik, és akivel érzelmileg egyre közelebb állnak egymáshoz. (2): Kata és egy idegen férfi az ágyon fekve vadul csókolóznak. 17

Eredmények IV. Kényszerítő kérdezés (1): Nemek közötti különbségek a „Melyik szituáció váltana ki nagyobb distresszt?” kérdésre. Nők válasza: 91 % érzelmi hűtlenség helyzet 9 % szexuális hűtlenség helyzet Férfiak válasza: 67 % szexuális hűtlenség helyzet 33 % érzelmi hűtlenség helyzet 18

Eredmények V. Folyamatos kérdezés (2): nemi különbségek a 19 érzelem Likert-skálán való jelölésében a két történetben: nők (*), férfiak (**). 1 2 3 4 5 6 7 8 ** düh rosszindulat * kisebbrendűség szomorúság ** aggodalom bizonytalanság tehetetlenség vágyakozás ellenérzés * fájdalom féltékenység félelem * megaláztatás idegesség önvád * önsajnálat férfi érzelmi férfi szexuális női érzelmi női szexuális 19

A három vizsgálat összegzése a féltékenység tekintetében A vizsgálatok eredményei szerint a nem és a párkapcsolat megléte is befolyásolja az átélt érzelmeket (=evolúciós hip.) ( DeSteno hipotézise). 3. vizsgálat 20

Következtetések, konklúzió - DeSteno hipotézisének tesztelése az első vizsgálat kísérlete alapján - DeSteno vizsgálata (2006) Saját vizsgálat Hipotézis: a szituációban a féltékenység megjelenésében az önértékelés, önbecsülés csökkenése játszik közvetítő szerepet, nemtől függetlenül. Eredmények: csökkent a személyek önbecsülése, megnövekedett a féltékenység. Hipotézis: nemi különbségek lesznek a szituációban átélt érzelmekben az új változók (férfi kísérleti személyek, párkapcsolat megléte) bevezetésével. Eredmények: a nők érzékenyebbek az „elhagyásra”, és a párkapcsolatban élők is intenzívebben monitorozzák környezetüket. ( evolúciós hip.) Következtetés: DeSteno feltevése -, hogy a féltékenység szociális kiértékelés következménye - létezik. DE feltehetőleg a nemi különbségek alapvetőbbek. Saját vizsgálatunkban csak a nők éltek át intenzíven féltékenységet önbecsülés csökkenés következtében. (A féltékenységre jellemző érzelmi válaszok intenzívek, míg az önsajnálat, mint szociális kiértékelést jelző érzelem nem emelkedik meg.) 21

Köszönöm a figyelmet! Edward Munch: Féltékenység (1895)