Sztereofotózás Készítette: Nagytomi

A sztereofotózás elmélete alapja a sztereolátás: a térlátás egyik fajtája, mely közvetlen távolságérzetet ad a kb. 0,25.....50m között elhelyezkedő tárgyakról a két szem nem ugyanazt a képét látja egy bizonyos tárgynak

A két szemtengelyt a P pont nézésekor úgy kell összeforgatni (α’+α’’=α), hogy képe az A és B szem retináján azonos helyre kerüljön (b: bázistávolság)

2 szem = 2 fényképezőgép ha a két gép távolsága megegyezik a szemek bázistávolságával, akkor a két elkészült képet párhuzamos látással nézve visszakapjuk az eredeti hatást a bázistávolság növelésével (hipersztereoszkopikus hatás) a mélységi hatás fokozható

Sztereokép történet Dürer rajzai – képpárok 1832. sztereoszkóp –festmények nézegetésére 1840-es évek elején fejlődött ki a technikája a fotózás területén (talbotípiák, sztereo-dagerrotípiák) 1920-as évek: sztereo-képeslapokat is árultak már 1950-es évek: eszköztár bővülése → népszerű más területen: 3D videokazetta, DVD, hirdetés, könyv

Sztereoképpárok készítése egyszerűbb megvalósításhoz fejlettebb technika: sztereofényképezõgép: két azonos jellemzõjû fényképezõgép egy házban

sztereoszán: vízszintes sín, melyen a fényképezőgép bázistávolságnyira eltolható az állványon sztereoelõtét: segítségével egy képkockára készíthetõ el a két részkép ezek nélkül is lehet sztereoképeket csinálni, DE csak statikus témáról

Mire figyeljünk, ha sztereoképeket akarunk csinálni, de nincs sztereofényképezõgépünk a két kép készítésekor mindig azonos helyzetben tartsuk a gépet (állvány!) használjunk azonos expozíciós beállításokat

bázistávolság megválasztása: ha távoli dolgokat nagyobb bázistávolsággal akarunk fényképezni, az előtér legyen homogén bázistávolság megválasztása: 30-ad szabály: a bázistávolság legyen kb. a tárgytávolság 30-ada „tapasztalat, meg az évek”

sztereoképen a motívumok helyzetét meghatározhatjuk aszerint, hogy a kép síkja előtt, vagy mögött látszanak ezt tudatosan is befolyásolhatjuk A képnek mindig az a részlete lesz a befoglaló síkban, amely a részképeken a képhatárokhoz képest azonos helyzetben van

az előbbi beállítás elsősorban a fényképezéskor lehetséges: célkeresztes kereső + állvány pl.: ha azt akarjuk, hogy egy motívum kiemelkedjék a képsíkból, akkor egy, a valóságban mögötte lévő tárgyat kell a képeken azonos helyre hozni utólagos korrekció: képszélek vágásával, vagy takarásával

Sztereoképek megtekintése Sztereoszkóp (ld. K ép.) két fő fajtája: dia- és papírképek nézésére két ugyanolyan gyűjtőlencse az emberi szempár távolságának megfelelően a lencsék tengelye párhuzamos

tükrös és prizmás sztereoszkóp: a szemek optikai tengelyének eltolása nagyobb méretű képek nézésére

Keresztezett nézés Sztereovetítőgép Párhuzamos nézés szemünk és a képpár közt nézzünk egyre közelebbi pontra, míg a háttérben levő képek fedésbe nem kerülnek és létre nem jön a 3D kép Sztereovetítőgép ikervetítőgép különböző szűrési elárások (pl. szín, polár) szemüveg kell Párhuzamos nézés két egymás melletti képet közelről, majd egyre távolodva nézzünk, megtartva a párhuzamos szemtengelyeket időnként három képet látunk → a középső kell

‘Interlaced’ Anaglyph számítógépre készült technológia ‘LCS’ (Liquid Crystal Shutter) szemüveg kell Anaglyph a két kép egy képmezőben látható az elkülönítés színszűrőzéssel (vörös és cián v. zöld) szemüveg kell (általában a bal lencse vörös, a jobb lencse cián v. zöld)

Shutter (redőny) – technológia ‘JPS’ netről letölthető szoftverrel nézhetők meg lehetőségek: keresztezett, párhuzamos vagy szabad nézés, vörös/zöld vagy vörös/cián anaglyph szemüveggel vagy LCS szemüveggel való nézésre alkalmas megjelenítés Shutter (redőny) – technológia elődje a sisakba épített két monitor volt (320x200) shutter – technológia: két LCD kijelzőből álló szemüveg az LCD kijelzők felváltva takarják el a szemet és egy monitor felváltva jeleníti meg a megfelelő szemnek szánt képeket

Rokon területek A „TNTmips” Színkeverés sztereofotó-pár egy (közös) képpontjából felületi modell készítése Színkeverés kivonó színkeverés színszűrőkkel (egyre kisebb fényintenzitás) két szín komplementer pár, ha színszűrőkben alkalmazva őket, feketét kapunk ez az alapja az anaglyph sztereo technikának

Következzék néhány sztereofénykép Hologram lézersugár optikai kettéválasztása: referenciasugár és a felvétel tárgyára irányuló sugár a referenciasugár megvilágítja a holografikus filmet, a másik sugár visszaverődik a tárgyról, úgy kerül a fényérzékeny emulzióra a film előhívása után a referenciasugárral azonos szögbõl megvilágítva láthatóvá válik az eredeti tárgy háromdimenziós képe Következzék néhány sztereofénykép

Köszönöm a figyelmet