Az alkotmányos rendszer megszilárdításának kísérlete Franciaországban Száray Miklós: Történelem III. (4. lecke)

A „régi rendszer” összeomlása A vidék forradalma: A vidéki városok párizsi mintára új községtanácsot és polgármestert választanak; létrehozzák a nemzetőrséget. A „Nagy Félelem”=spontán erőszakhullám, a parasztok sok helyütt uraik ellen fordulnak (1789. júl-aug.) 1789. aug. 4.: a kiváltságosok lemondanak előjogaikról: Közteherviselés (általános adózás) Egyházi tized kárpótlás nélküli eltörlése. Személyi jellegű szolgáltatások eltörlése A földhasználathoz kapcsolódó paraszti terhek megválthatóvá tétele. Emigráció: a régi rend hívei külföldre távoznak. A „régi rendszer” összeomlása

Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés fogalmazza meg, a felvilágosodás szellemében, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára A francia társadalom átalakításának elvi alapjait fogalmazza meg Minden ember természetes (=veleszületett, elidegeníthetetlen) alapjogait tartalmazza Szabadságjogok: személyes szabadság, szólás- és véleményszabadság, vallásszabadság) Jog a tulajdon birtoklására, biztonságra, elnyomásnak való ellenállásra A személy szabadsága nem abszolút és nem korlátlan: a többi ember szabadsága korlátozza, törvényekben lefektetett módon. A törvények: a közakarat kifejeződése, mindenkire egyformán vonatkozik (=törvény előtti egyenlőség), a törvényalkotásban minden állampolgár személyesen vagy képviselői útján részt vehet. Az ártatlanság vélelme: amíg valaki bűnösségét nem bizonyítják, ártatlannak kell vélelmezni Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata

Az új rendszer felépítése (alkotmányozás) Királypártiak (monarchisták) elképzelései: abszolutizmus helyett megreformált királyi kormányzás kétkamarás parlament királyi vétójog (a király ezzel részesedne a törvényhozói hatalomban. Tkp. megosztott szuverenitás a nemzetgyűlés és a király között) folytonosság: a meglevő intézmények reformja Alkotmányos monarchisták elképzelései: a szuverenitás egyedül a nemzetgyűlésé a király a végrehajtó hatalmat gyakorolja, felelős a nemzetgyűlésnek Az új rendszer felépítése (alkotmányozás)

A tömegek újabb fellépése XVI. Lajos a ngy. döntéseinek jóváhagyását a vétójoghoz kötné. Ellátási problémák: a termés betakarítása késik (ld. forrás, tkv. 28. o.) arisztokraták emigrációja>növekvő munkanélküliség (kézművesek, szolgák) pénzhiány: az adók beszedése nehézkes, nincs újabb államkölcsön a király Versaillesba vezényli a flandriai ezredet okt. 1. tisztek bankettje Versailles-ban okt. 5. az asszonyok menete> 5-6 ezer párizsi nő kikényszeríti a király P-ba költözését (a Tuileriák – „tüjleriák” – palotába költözik az udvar) a párizsi forradalmi tömeg: önszerveződés (szekciók, ülésezés, bizottságok) forradalmi népvezérek, demagógok, politikai klubok befolyása igen jelentős politikai tényező A tömegek újabb fellépése

A forradalom és az egyház aug. (4.): az egyház lemond a tizedről okt. (10.):Talleyrand javaslata az egyházi javak államosítására: a birtokokat az állam kiárusítja (assignaták kibocsátása) a papok állami alkalmazottak lesznek Eleinte a forradalom nem vallás/egyházellenes, az egyház pedig nem változás-ellenes!!! 280 papi küldött a 3. rend képviselői között A szakadás oka: a papság világi alkotmánya (1790. VII. 12.): tkp. államegyházat hoz létre: az egyházat a nemzetgyűlés alá rendelik a korábbiak helyett a 83 megyének megfelelő püspökség a szerzetesrendeket feloszlatják (~II. József...) választott plébánosok és püspökök kötelező hűségeskü az alkotmányra csökkentett állami fizetés sem a pápa, sem nemzeti zsinat nem fogadja el (a pápa elítéle!) a király aláírja tkp. egyházszakadás jön létre a katolikus közvélemény elutasítja – a későbbi (1793-as) vendée-i („vandé- i”) polgárháború egyik oka a forradalom vallásellenessége A forradalom és az egyház

Franciao. 1791-es alkotmánya 1. államforma: alkotmányos királyság törvényhozó hatalom: 2 évre választott törvényhozó nemzetgyűlés cenzusos választójog aktív választójog: 25 év feletti férfi, 3 napi munkabérnek megfelelő adót fizet passzív választójog: vagyoni küszöbhöz kötött elektori rendszer (megválasztott választók...) a király szentesíti a törvényeket. Korlátozott – halasztó hatályú – vétójoga van (két ülésszak idejére) képviselői mentelmi jog (a törvényhozásnak kell mérlegelni, hogy bíróság elé kerülhet-e) Franciao. 1791-es alkotmánya 1.

Franciao. 1791-es alkotmánya 2. A végrehajtó hatalom: a király által kinevezett, nemzetgyűlésnek felelős miniszterek uralkodói rendelkezés csak miniszteri ellenjegyzéssel (jóváhagyással) érvényes új közigazgatási rendszer: 83 egységesen igazgatott megye (département) Az igazságszolgáltatás: választott esküdtbíróságok (esküdtszék: a tárgyalás – vád és védelem meghallgatása – után egységesen állást foglalnak) Franciao. 1791-es alkotmánya 2.

királypártiak (monarchisták) – a régi rend hívei, de rendi monarchiát szeretnének alkotmányos monarchisták: angol típusú monarchiát, alkotmányt, a forradalom lezárását kívánják jakobinusok nevük a Szent Jakab-kolostorról később kiválnak közülük a girondisták (főleg Gironde megye képviselői, mérsékelt köztársaság-pártiak) radikalizálódnak (királyellenesek, köztársaságpártiak) legjelentősebb alakjuk Maximilen Robespierre sans-culotte-ok („rövidnadrág nélküliek”) – Párizs radikális forradalmi tömegei. Egyre nagyobb befolyásuk lesz – a nemzetgyűlés felett is. Politikai erők

Az alkotmányos monarchisták térvesztése XVI. Lajos: bizalmatlanság, félelem, bizonytalanság a királyi család szökése 1791. június (20-21.) a király megbüntetését követelő, köztársaságpárti tüntetés a Mars-mezőn, a nemzetőrség a tömegbe lő (1791. júl. 17.) 1791. szept. (14.) a király esküt tesz az új alkotmányra az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feloszlik. Törvényhozó Nemzetgyűlés megválasztása. Az Alkotmányozó Ngy. tagjait nem lehet újraválasztani. Az alkotmányos monarchisták térvesztése