„A válság regionális munkaerő-piaci hatásai” 2011. máj. 6-7., Miskolc A gazdasági válság hatása a munkanélküliség területi egyenlőtlenségeire Magyarországon Lőcsei Hajnalka tanársegéd, ELTE TTK FFI Regionális Tudományi Tanszék Küső munkatárs, GVI „A válság regionális munkaerő-piaci hatásai” 2011. máj. 6-7., Miskolc

Vázlat A munkanélküliség területi képe – problémák A munkanélküliség új hulláma: általános trendek, szakaszok A globális válság regionális hatásai Konklúzió Fő kérdés: A munkanélküliség területi képe, erős polarizáltsága oldódott-e, változott-e a válság hatására? EMPIRIKUS ELEMZÉS

1) A munkanélküliség területi képe Fő (általános) probléma: rendkívül alacsony foglalkoztatottság A foglalkoztatottak nem minden csoportjára igaz (számít: végzettség, kor, nem, lakóhely) Különbségek mélyen rögzültek, foglalkoztatáspolitikai eszközök hatása csekély Területi kép, egyenlőtlenségek mértéke is rögzült

Álláskeresők aránya a 15-64 éves népességben, 2008. szeptember Forrás: Lőcsei H. (2010), p. 130.

Foglalkoztatási ráta a magyar régiókban, 1992-2009 („konvergencia-klubok”) Adatok forrása: KSH Lakossági Munkaerő-felmérés (15-74 éves népességhez képest)

Foglalkoztatási ráta a magyar megyékben („konvergencia-klubok II.”) Forrás: Lőcsei 2010b, p. 73. (adatok forrása: KSH Lakossági Munkaerő-felmérés)

Munkanélküliségi ráta a magyar megyékben („konvergencia-klubok III.”) Adatforrás: KSH Lakossági Munkaerő-felmérése.

A regionális egyenlőtlenségek okai és tényezői: A társadalom és a gazdaság strukturális jellemzői (Kiss 2008) Térbeli helyzet, elérhetőség (Nemes Nagy – Németh 2004) kelet-nyugat pozíció; Távolság a nyugati határtól, Budapesttől, lokális központtól, autópályától Duális gazdaság és a külföldi működőtőke lokalizációs jellemzői (Barta 2002, Kukely 2008, Fazekas - Ozsvald 2010…) Termelékeny és hatékony, exportra termelő vállalatok Térben is koncentrálódnak Polarizált és stabil fejlettségi és térstruktúra

2) A munkanélküliség új hulláma: általános trendek, szakaszok ugrásszerű növekedés (terjedés) 2008. szeptember – 2009. május 2. szakasz: magas szintű stagnálás 2009. május – 2010. Q2 3. szakasz: Javulás (térben differenciált!) 2010. Q2 - Nyilvántartott álláskeresők száma Adatok forrása: www.munka.hu

GDP alakulása Magyarországon (2005 negyedévi átlag = 100) javulás? (fellendülés???) recesszió stagnálás Adatok forrása: KSH, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/eng/xstadat/xstadat_infra/e_qpt004p.html

Új állástalanok struktúrája teljesen más, mint korábban! Kiket érint a válság? piaci szférában dolgozókat feldolgozóipar, építőipar, ingatlanpiac férfiakat inkább alacsonyabb iskolai végzettségűeket inkább (szakmunkások) nagyobb vállalatoknál alkalmazottakat inkább (kisvállalkozások viszont tönkremennek) Új állástalanok struktúrája teljesen más, mint korábban!

3) A globális válság regionális hatásai Általános vagy a földrajzi térhez köthető a hatás? Inkább a fejlettebb térségekben romlott a helyzet, vagy az elmaradottabbakban? Stabil-e a területi kép, vagy változik időben? Néhány válságágazat a fővároshoz erősen kötődik – jelentős itt a hatás? Elkülöníthetők-e térségtípusok a válságreakciók alapján?

Vizsgált adatok ÁFSZ nyilvántartott álláskeresők száma Probléma: nem csak a válság hatásait tükrözi; a kormányzati foglalkoztatáspolitikától is függ Kistérségi szint, havi gyakoriság (szezonalitás) Álláskeresők számának indexe Álláskeresők arányának változása

Álláskeresők aránya a 15-64 éves népességben, 2008. szeptember MORAN I: +0,72 Adatok forrása: www.munka.hu

Mely térségek érintettek leginkább a válság különböző szakaszaiban? Recesszió, terjedés 2008. szept. – 2009. máj. 2. szakasz: Magas szintű stagnálás 2009. máj. – 2010. 2. n.é. 3. szakasz: Térben differenciált javulás 2010. 2. n.é.- Az álláskeresők arányának változása 2009. márc. 2010. szept. September, 2009 2010. ápr. (az előző év azonos időszakától számított eltérés, százalékpontban megadva)

Adatok forrása: http://kisterseg.munka.hu/index.php?static=szezkiig Mely térségeket érint a válság összességében? Az álláskeresők számának változása (szezonálisan kiigazított adatok, 2007 havi átlaga = 100%) Adatok forrása: http://kisterseg.munka.hu/index.php?static=szezkiig

Adatok forrása: www.munka.hu Mely térségeket érint a válság összességében? Az álláskeresők arányának változása (szeptemberi adat előző év azonos időszakától számított eltérése, százalékpontban megadva) Adatok forrása: www.munka.hu

A nyilvántartott álláskeresők kezdeti és a végső területi mintázata 2008. szept. 2010. szept.

Területi klaszterek, 2008. szeptember (lokális Moran I)

Területi klaszterek, 2009. szeptember (lokális Moran I)

Területi klaszterek, 2010. február (lokális Moran I)

Területi klaszterek, 2010. szeptember (lokális Moran I)

Területi különbségek, szomszédsági hatások szerepe Csökkenő területi egyenlőtlenségek, kissé oldódó polarizáltság

Munkaerőpiaci változások területi különbségei fejlett = érintettebb Legérzékenyebb: Közép-Dunántúl; északnyugati fejlett országrész belső perifériái (ingázás) Leggyorsabban regenerálódik: Nyugat-Dunántúl Késve reagál: fővárosi agglomeráció elmaradott = kevésbé drasztikus a romlás vesztesek között egyre több kedvezőtlenebb helyzetű kistérségeket is találunk a keleti országrészekben Elmaradottabb térségek, ahol kevésbé diverzifikált a gazdaság, és még nem újult meg az ipar (Ózd, Kazincbarcika, Salgótarján) Relatíve kisebb veszteség: Balaton környéke

Foglalkoztatáspolitika változása, 2011 Nyilvántartott álláskeresők arányának változása, 2011. február, az előző év azonos időszakához képest

Nagyvállalatok létszámleépítésének térbelisége Mi várható? Nagyvállalatok létszámleépítésének térbelisége

A krízis kezdetén: 2. szakasz: 3. szakasz: Új munkahelyek Elbocsátások A krízis kezdetén: ÉNY Dunántúlon a legnagyobb a visszaesés 2. szakasz: Térben szórt 3. szakasz: Új befektetések, új munkahelyek (nem túl magas számban)

Konklúzió Még a válság legmélyebb pontján sem éri el a fejlettebb térségek munkanélküliségi rátája az elmaradott térségekét A válság a kedvező helyzetű térségeket differenciálta: Fővárosi agglomeráció – kevésbé, késve és tovább érintett Északnyugat-Dunántúl – erősen érintett, de a megújuló exportdinamika nyomán gyorsan talpra áll A keleti és elmaradottabb országrészek régóta fennálló és nehezen kezelhető problémáin a válság nem változtatott; ezeket a térségeket hosszabb távon és mélyebben érintheti a válság (az utolsó nagyobb ipari létesítmények csődje miatt) Az ipari termelés, az új befektetések továbbra is a fejlettebb térségekbe koncentrálódnak, így hosszabb távon visszaáll az eredeti térszerkezet, esetleg növekedhet is a megosztottság.