A növénytermelési szerkezet javítása, a fenntartható fejlődést biztosító termelési módok bevezetése MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézet, Budapest MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest Mezőgazdasági szerkezetváltozás jöjjön létre, Környezetbarát növénytermesztés megvalósul Termesztési technológia

Tartalom Vízminőség védelmi környezetkímélő termesztési technológia alkalmazása a Balaton vízgyűjtő területén (MTA-TAKI) Gabonafélék biotermesztésének növényvédelmi kérdései (MTA- Növényvédelmi Kut.) Transzgénikus növényfajták felhasználása a minőség-orientált növénytermesztési rendszerekben (MTA-MGKI)

MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézet, Budapest I. Vízminőség védelmi környezetkímélő termesztési technológia alkalmazása a Balaton vízgyűjtő területén Dr. Németh Tamás MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézet, Budapest Cél: A Balaton vízgyűjtőjében elhelyezkedő ültetvények és vízminőségre kifejtett hatásuk jellemzése A környezetkímélő földhasználati struktúra kialakítása Az erózió elleni talajvédelem A környezetkímélő tápanyag gazdálkodás

A környezetvédelmi technológia vizsgálata a Balaton vízgyűjtőjében kialakított ültetvényes mintaterületen Cserszegtomaji szőlőterületek gazdálkodásának bemutatása Talajtani és domborzati jellemzők Meteorológiai jellemzők Növényvédelem (Bayer, Syngenta, BASF, DuPont, Biomark) Vegyszeres gyomirtás Tápanyag gazdálkodás Erózió elleni védelem érvényesülése Eredmény: komplex környezetkímélő növényvédelmi technológiák alkalmazásával környezetvédelmi szempontból érzékeny területek is harmónikusan fejleszthetők

II. Gabonafélék biotermesztésének növényvédelmi kérdései Manninger Istvánné, Kőmíves Tamás MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest Cél: Levélrozsda-ellenálló, biogazdálkodásra ajánlható búzafajták kiválogatása a hazai fajtaszortimentből

A búza levélrozsda-gombájának és a búzafajták levélrozsdával szembeni ellenállóságának tanulmányozása A búza levélrozsda előfordulása 2005-ben az ország területén Búzafajták levélrozsdával szembeni felnőttkori ellenállóságának vizsgálata Levélrozsda populációk virulenciájának vizsgálata Búzafajták fiatalkori ellenállóságának vizsgálata üvegházban Fajtaajánlati lista készítése

Martonvásári búzafajta Martonvásári búzafajták levélrozsdával szembeni ellenállósága 2003-2004-ben Martonvásári búzafajta Ellenállóság Év 2003* 2004** Mv Béres - R Mv Csárdás MR/MS Mv Dalma S Mv Emese MS Mv Garmada Mv Ködmön MR Mv Magdaléna MR Magvas Mv Mambo Mv Marsall Mv Matyó Mv Mezőföld Mv Palotás Mv Pálma Mv Polka Ny Mv Suba Mv Süveges Mv Verbunkos Mv Walzer * Bóly, Röjtökmuzsaj, **Bóly, Kecskemét, Táplánszentkereszt R=rezisztens, MR=mérsékelten rezisztens, MS=mérsékelten fogékony, S=fogékony, Ny=nyomokban

Szegedi búzafajták levélrozsdával szembeni ellenállósága 2003-2004-ben Szegedi búzafajta Ellenállóság Év 2003 2004 GK Attila MR/MS Ny GK Bagoly MS GK Cinege GK Cipó S GK Csongrád GK Élet GK Garaboly GK Hattyú GK Hargita - R GK Holló Jubilejnaja GK Kalász GK Kapos GK Levada GK Marcal GK Miska GK Mura GK Öthalom GK Petur GK Rába GK Verecke GK Zugoly R=rezisztens, MR=mérsékelten rezisztens, MS=mérsékelten fogékony, S=fogékony, Ny=nyomokban

A biotermesztésben felhasználható búzafajták lisztharmat-fertőzésekkel szembeni ellenállóságának vizsgálata A Bürker-kamrás sejtszámlálással meghatározott, egységnyi levélfelületre vonatkoztatott konídiumszámok átlagai a bonitálási skála vizuális értékeinek függvényében. (+RT-PCR)

Transzgénikus növényfajták felhasználása a minőség-orientált növénytermesztési rendszerekben   Felmérés a genetikailag módosított szervezetek fogadtatásáról a mezőgazdasági termelők körében Bedő Zoltán – Rakszegi Mariann – Láng László   MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár

Véleménye szerint a transzgénikus növényfajták, vagy hibridek elősegítik-e az Ön sikeres gazdálkodását? Igen, már rövid távon is (öt éven belül) 21,1% Igen, hosszabb távon (több, mint öt év múlva) 25,3% Csak minimális mértékben 14,9% Inkább több gondot jelenthetnek 25,8% Csak növelhetik a termelési költséget és nehezíthetik az értékesítést 12,4%

III. Transzgénikus növényfajták felhasználása a minőség-orientált növénytermesztési rendszerekben   Rakszegi Mariann, Bedő Zoltán  MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár Cél: Genetikailag módosított növényfajták minőségi paramétereinek jellemzése

Következtetések az 1Dx5 HMWG transzformáns búzával (1. kísérlet) 1. B73-6-1 extraerős tésztával rendelkezik -a diszulfidkötések magas száma miatt nem alakul ki a sikérváz 2. a tészta nyújthatóság nagyon rossz, vagy teljesen hiányzik 3. kenyérkészítésre nem alkalmas, ellentétben a kontrollként használt L88-6-al 4. alkalmas : - minőségjavításra, gyengébb minőségű lisztekkel keverve - végfelhasználás fejlesztésére 5. sikér megismerésében segít kutatás során

Transzformációhoz használt gének (2. kísérlet)

A sikér minősége RP-HPLC-vel jellemezve Martonvásár, 2004-2005 Cadenza Canon Imp Nadro Lona CS

Transzgénikus genotípusok sikér mennyisége Martonvásár, 2004-2005 SzD 5% = 2,33 Cadenza Canon Imp C C C C C C C C c- kontroll

Transzgénikus genotípusok sikér minősége Martonvásár, 2004-2005 SzD 5% = 15 Cadenza Canon Imp

Transzgénikus genotípusok farinográfos vízfelvétele Martonvásár, 2004-2005 SzD 5% = 1,6 Cadenza Canon Imp

Transzgénikus genotípusok farinográfos értékszáma SzD 5% = 9,4 Cadenza Canon Imp

Sikérmennyiség-orientált Sikérminőség-orientált 12/04/98 Eltérő minőség-orientált technológiákra javasolt martonvásári búzafajták Sikérmennyiség-orientált termesztés Sikérminőség-orientált Standard malmi minőség Takarmány minőség Mv Csárdás Mv Magdaléna Mv Verbunkos Mv Béres Mv Vekni Mv Palotás Mv Suba Mv Ködmön Mv Mazurka Mv Süveges Mv Toborzó Mv Walzer Mv Kolo Mv Magvas Mv Marsall Mv Emese Mv Mambó Mv Regiment Mv Hombár 8

12/04/98 Biotermesztési technológiára javasolt martonvásári növényfajták és -hibridek Búza Tönkölybúza Kukorica Tavaszi árpa Mv Csárdás Mv Magdaléna Mv Verbunkos Mv Suba Franckenkorn Oberkulmer rotkorn MvNK 333 Mv 277 Biatlon 8

12/04/98 A legelterjedtebb martonvásári búzafajták országos fémzárolt vetőmag részaránya (OMMI adatok, 2005) Fajta % Rangsor Mv Magdaléna 10,3 1 Mv Csárdás 9,8 2 Mv Verbunkos 5,8 5 Mv Ködmön 3,8 6 Mv Palotás 3,7 7 Mv Magvas 3,6 9 Mv Suba 2,6 12 Mv Marsall 2,4 15 Mv Mazurka 1,6 18 Mv Walzer 1,4 20 Mv Toborzó 1,2 21 8

Martonvásári növényfajták külföldön Martonvásári kukoricahibridek regisztrációja 11 országban Martonvásári búzafajták 12 országban Martonvásári genetikai források külföldi génbankokban, és nemesítési programokban

martonvásári kukoricahibridek Külföldön minősített martonvásári kukoricahibridek Nora Mv 296 Mv 277 Mv 328 Kama Hunor Mv 355 Maraton Mv 448 Rona Zdena Maxima Siloma Szlovákia Nart 150 Nart 170 Mv 213 Mart 210 Mv 226 Mv389 Maya K 180 K 190 K 240 Rana Mv Aranyos Mv 448 Gazda Masuk 180 Masuk 190 Oroszország Mv Sugár Mv 277 (fj3) Mv 370 (fj2) Csehország Németország Exotis Odma 310 Odma 338 Norma Mv 355 Odma 407 Odma 408 Ukrajna Franciaország Torino Norma Mv Major Dáma Mv 277 Románia Mv Sugár Horvátország Maraton Mv 437 Olaszország Floris Koszovó Hunor (fj1) Maraton (fj1) Gazda (fj1) Mv 434 (fj1) Mara Norma Mv355 Maraton Bulgária Törökország Maxima Káma (fj2) Siloma (fj1) Mv 437 (fj1) Mv Sugár (fj1)

martonvásári búzafajták Külföldön minősített martonvásári búzafajták Emese Canada Vekni Palotás Magvas Szlovákia Palotás Szlovénia Toborzó, Mambo Pálma Ukrajna Franciaország Suba Marsall Pálma Magvas Románia Olaszország Mambo Magdaléna, Mambo Horvátország Emese, Tamara, Magvas Makaróni Szerbia Spanyolország Emese Koszovó Tamara Martina Mambo Magdaléna Macedonia

Martonvásári szabadalmak Összesen: Benyújtott szabadalmak száma: 142 Végleges oltalomban részesült szabadalmak száma: 103 Élő szabadalmak száma: 25 Utóbbi öt évben: Bejelentett szabadalmak száma: 26 Végleges oltalomban részesült szabadalmak száma: 12

Korszerű növénynemesítési vertikum Molekuláris genetikai módszertani kutatás Beépítése a molekuláris nemesítési metodikába Hagyományos és molekuláris eljárások ötvözése Új genetikai alapanyag nemesítése, minőség- és stresszrezisztencia kutatás Fajtaelőállító nemesítés Fajtafenntartó nemesítés Fajtaspecifikus termesztéstechnológia Vetőmagtermesztés Szaktanácsadás, marketing

Gazdasági és társadalmi eredményesség A Martonvásáron nemesített és honosított növényfajták vetésterülete Magyarországon közel 1 millió ha/év A vetőmag értéke évi 4 milliárd Ft Ebből megtermelt árualap értéke évi 70 -75 milliárd Ft A javító minőségű búzafajtáink jelentősen hozzájárultak a minőség-orientált gabonatermelési technológia fejlesztéséhez

Magyar Tudományos Akadémia MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatás és fejlesztés Prebázis Kft. Honosítás, alapanyag Martonseed Rt. vetőmagtermelés és –feldolgozás Elitmag Kft. Bázismag Kft. kalászos kukorica vetőmagkereskedelem

A növénynemesítés növekvő társadalmi felelőssége a múlt: genotípus x környezet vizsgálata a jövő: genotípus x környezet x technológia x társadalmi elfogadottság