Az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásminták Dr. Figula Erika Ph.D Pedagógiai szakpszichológus Tanszékvezető főiskolai tanár Nyíregyházi Főiskola e-mail: figulae@nyf.hu

Agresszió megjelenése: verbálisan viselkedésben,tettekben egyénileg: mások ellen vagy önmagunk ellen tömegben

Iskolai erőszak Iskolai erőszakon (bullying) olyan viselkedést értünk, ahol az agresszív aktusnak nincs nyilvánvaló kiváltó oka (nem reaktív agresszió) Direkt bullying a zaklatás közvetlen megnyilvánulását jelenti (verekedés, gúnyolódás, csúfolódás, piszkálás, lökdösés, valamint az erőszak minden közvetlenül megnyilvánuló formája) Indirekt bullying a zaklatás közvetett megnyilvánulására utal, melynek eredményeként egy gyermek az osztályban elszigetelődik, a többiek kiközösítik és ennek számtalan módon tanújelét is adják

Az iskolai erőszak kutatása Nyíregyházi Főiskola, Pszichológia tanszék Iskolai Erőszak kutatócsoport

A kutatás szakaszai 1 Szakasz (2003-2004) A bullying kutatása Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében (Figula Erika kutatásai) Iskolai Erőszak kutatócsoport megalakulása(2006) 2. Szakasz (2006-2008) Iskolai Erőszak Kérdőív kidolgozása Az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásminták vizsgálata

A kutatás szakaszai 3. Szakasz (2009-2011) További kutatásunk során azokat a háttértényezőket tárjuk fel, amelyek segítenek megérteni a támadóvá, áldozattá és szemlélővé válás folyamatát, valamint lehetővé teszik a hatékony a mentálhigiénés segítés lehetőségeinek a kidolgozását

ELSŐ KUTATÁSI SZAKASZ (2003-2004) Bullying kutatása Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyében 505 fős mintán

Áldozat: 26,4% Támadó: 12,87% Agresszív áldozat: 26,53% Iskolai erőszakkal kapcsolatos viselkedésminták előfordulásának alakulása Áldozat: 26,4% Támadó: 12,87% Agresszív áldozat: 26,53% Szemlélő: 34,46%

Bántalmazás típusai az áldozat szemszögéből Verbális agresszió: csúfolnak : 100% bosszantanak, cukkolnak: 72,7% Fizikai agresszió elveszik a dolgaimat : 26,5% megvernek: 18,9% Non-direktív formák: elutasítanak:18% csoportból kizárás:16,6%

Bántalmazás vélt okai az áldozat szemszögéből Bántalmazás célpontja: védekezésre képtelen: 50% félénk: 25% Oka: erősebb, mint az áldozat: 42,4% idősebb, mint az áldozat: 23,5% az áldozat jobb tanuló: 22,8% az áldozat”más”, mint a támadó: 43,1% az áldozat nem üt vissza: 50,7% egyéb ok: ellenszenv, szegénység

Bántalmazás oka a támadó szemszögéből -az áldozat jelenléte is zavarja: 100% -az áldozat köznapi kommunikációjában megnyilvánuló jellemzők ( dicsekvő, beképzelt, talpnyaló, gyáva): 98% -a támadó tudja, hogy félnek tőle: 47,7% - „ más”, mint a támadó: 12,3%

A támadók bántalmazást követő érzései -megkönnyebbülést érez: 44,6% -még agresszívebbnek érzi magát: 32,3% -bűntudata van: 44,6% -nincs bűntudata: 53,4% -fél a következménytől: 96,9%

Bántalmazás lokalizációja az iskolában -osztályteremben, szünetben: 100% -osztályteremben órán: 29,2% -iskolában a folyosón: 52,3% -iskolában az udvaron: 67,7% -iskolában a Wc-ben: 8,5% -iskolán kívül az utcán: 100% A bántalmazottak nem érzik magukat védettnek sem a tanárok, sem a társaik által.

Második kutatási szakasz első szakasza (2006-2008) Az Iskolai Erőszak Kérdőív kidolgozása

A kutatási célkitűzés Kutatásunk célja az volt, hogy feltárja, hogy az iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás- és viselkedésminták szerkezetét, a támadó, az áldozat, a csatlakozó beavatkozó, a segítő beavatkozó és szemlélő magatartásminta előfordulási arányát az általános és középiskolás tanulók között, különös tekintettel a nemi és életkori eltérésekre

Módszertan

Minta A vizsgálatban 1365 fős (731 lány, 634 fiú) általános és középiskolai tanuló vett részt. A vizsgálati minta iskolatípus szerinti megoszlása a következőképpen alakult: Általános iskola felső tagozat: 905 fő (423 lány, 482 fiú) Középiskola: 460 fő (308 lány, 152 fiú)

Minta A vizsgálati minta lakóhely szerinti megoszlása a következő képet mutatta: Nyíregyháza: 401 fő Budapest: 231 fő Kisváros (20 00 fő alatti lakos): 600 fő Község (5000 fő alatti lakos): 133 fő

Minta A vizsgálati minta életkor szerinti megoszlása: 11-12 év: 410 fő (205 lány, 205 fiú) 13-14 év: 446 fő (205 lány, 241 fiú) 15-16 év: 259 fő (153 lány, 106 fiú) 17-19 év: 250 fő (165 lány, 85 fiú)

Iskolai erőszak kérdőív A vizsgálat eszköze Iskolai erőszak kérdőív Olyan mérőeszköz , amely segítséget nyújthat az iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás- és viselkedésminták különböző típusainak beazonosításában

Iskolai Erőszak Kérdőív Az Iskolai Erőszak Kérdőív az iskola mindennapi életében előforduló, tanulók közötti erőszak, zaklatás jelenségvilágát öt dimenzió mentén tárja fel Áldozat Csatlakozó beavatkozás a támadóhoz Segítő beavatkozás Szemlélő Támadó A csatlakozó beavatkozás skála kivételével valamennyi dimenziót további alskálák alkotnak

Áldozat Skála (33 item) Kognitív alskála: a bántás tudatos észlelése, feldolgozása (15 item) Szerintem minden ok nélkül bántanak engem Affektív alskála: a bántás érzelmi hatása (12 item) Ha bánt valaki, szégyellem magam a többiek előtt Testi reakció alskála: a bántásra adott testi reakció (3 item) Ha bánt valaki, belerúgok valamibe, vagy valakibe Társas támasz alskála: el nem fogadottság az osztályközösségben (3 item) Engem szeretnek a többiek az osztályban

Segítő Beavatkozás Skála (8 item) Békítő beavatkozás alskála (3 item) Ha az osztálytársaim verekednek, megpróbálom kibékíteni őket Segítségkérő beavatkozás alskála (2 item) Ha osztálytársaim verekednek, segítséget kérek a tanártól Affektív alskála: belső feszültség a látott erőszak hatására (3 item) Ha látom, hogy másokat bántanak, idegességet érzek

Szemlélő Skála (9 item) Távolságtartás alskála (6 item) Ha osztálytársaim verekednek, azért nem avatkozom bele, mert ez nem az én dolgom Félelem alskála (3 item) Ha osztálytársaim verekednek, azért nem avatkozom bele, mert félek, hogy engem is megvernek

Támadó Skála (17 item) Fizikai agresszió alskála (4 item) Meg szoktam ütni egy vagy több osztálytársamat Verbális agresszió alskála (5 item) Csúfolni szoktam egy vagy több osztálytársamat Kirekesztés alskála (5 item) Nem beszélgetek egyes osztálytársaimmal A támadásból származó előny alskála (3 item) Ha bántok valakit, felnéznek rám a többiek

Eredmények

Az Iskolai Erőszak Kérdőív egyes skáláinak és az alskáláinak az egymással való összehasonlíthatósága érdekében a vizsgált skálákon és alskálákon belül kiszámítottuk egy állításra adott értékek átlagát

Az iskolai erőszakra adott magatartásminták szerkezete (általános iskola)

Az iskolai erőszakra adott magatartásminták szerkezete (középiskola)

A Segítő Beavatkozás Skála szerkezete

Szemlélő Skála szerkezete

Támadó Skála szerkezete

Áldozat Skála szerkezete

A nemi különbségek vizsgálata korosztályonként

A nemi eltérések mértéke az Segítő Beavatkozás Skálán és egyes alskáláin (p<) (* lányokra jellemzőbb magatartásminta) 11-12 év 13-14-év 15-16 év 17-19 év Segítő Beavatkozás Skála 0,000* 0,0020* Békítő beavatkozás alskála 0,011* 0,013* 0,851 Segítségkérő beavatkozás alskála 0,018* 0,076 Affektív alskála 0,004* 0,001*

A nemi eltérések mértéke a Támadó Skálán és egyes alskáláin (p<) ( A nemi eltérések mértéke a Támadó Skálán és egyes alskáláin (p<) (* lányokra jellemzőbb magatartásminta) 11-12 év 13-14-év 15-16 év 17-19 év Támadó Skála 0,000 0,009 Fizikai agresszió alskála 0,002 0,004 Verbális agresszió alskála 0,018 Kirekesztés alskála 0,468 0,917 0,861 0,482 A támadásból származó előny alskála 0,048

A nemi eltérések mértéke az Áldozat Skálán és egyes alskáláin (p<) (* lányokra jellemzőbb magatartásminta) 11-12 év 13-14-év 15-16 év 17-19 év Áldozat Skála 0,365 0,542 0,089 0,127 Kognitív alskála 0,274 0,941 0,873 0,308 Affektív alskála 0,050* 0,000* Testi reakció alskála 0,005 0,019 0,128 0,888 Társas támasz alskála 0,076 0,159 0,017 0,385

A csatlakozó beavatkozás magatartásmintát vizsgálva azt találtuk, hogy a fiúkra minden korosztály esetében szignifikáns mértékben jellemezőbb volt a támadóhoz való csatlakozás, mint a lányokra (11-12 év: t=7,380, p<0,000; 13-14 év: t=8,718, p<0,000; 15-16 év: t=5,588, p<0,000; 17-19 év: t=5,863 p<0,000).

A szemlélő magatartásmódot a 11-12 éves korosztály kivételével inkább jellemezőbbnek találtuk a lányokra, mint a fiúkra, azonban ez a különbség nem volt jelentős, szignifikáns mértékű A szemlélő magatartásminta egyes összetevőit vizsgálva azt találtuk, hogy a félelem minden korosztály esetében jellemzőbb volt a lányokra, mint a fiúkra. A távolságtartást általános iskolában a fiúkra, középiskolában a lányokra találtuk jellemzőbbnek. A nemek közötti különbség azonban sem a félelem, sem a távolságtartás esetében egyik korosztálynál sem érte el a szignifikáns szintet

Harmadik kutatási szakasz (2009-2011) Az iskolai erőszak háttértényezőinek a kutatása

Kutatási célkitűzés Kutatásunkat több szakaszra tagoltuk, mely mindegyike egy-egy önmagában is komplex háttértényező vizsgálatára összpontosít: Családi szocializáció és iskolai erőszak (2009) Temperamentum, karakter és iskolai erőszak (2009-2010) Érzelem, attitűd, megküzdés és iskolai erőszak (2010) Pszichés immunitás és iskolai erőszak (2010- 2011) Szociális készségek és iskolai erőszak (2011)

Iskolai erőszak Könyvek 1. (megjelent 2010. szeptember 30.)

Iskolai erőszak Könyvek 2. (megjelent 2010. november 15.)

Iskolai erőszak Könyvek 3. (megjelenik 2011. február 1.)

Honlap: www.iskolaieroszak.hu Megrendelés: A kérdőív és a könyvek megrendelhetők: Dr. Margitics Ferenc Nyíregyházi Főiskola E-mail: margif@nyf.hu Honlap: www.iskolaieroszak.hu Köszönöm a figyelmet!