HIDROLÓGIA – HIDRAULIKA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A FOLYÓ, AMI ÖSSZEKÖT …. Gergely Erzsébet.
Advertisements

Időjárás, éghajlat.
Az időjárás.
Az időjárás és éghajlat
A Föld, időjárás, éghajlat
Atmoszféra - A Földünk légköre
A légnyomás és a szél.
A folyóvizek.
A BELVÍZELVEZETŐ HÁLÓZAT HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Természet-és környezetvédelmi találkozó diákoknak
Nagy földi légkörzés.
Légköri sugárzási folyamatok
A víz világnapja Március 22..
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Készítette: Seres Dávid
A levegő felmelegedése
Környezeti kárelhárítás
VER Villamos Berendezések
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
A potenciális és tényleges párolgás meghatározása
A Nap sugárzása.
Készítette: Kálna Gabriella
4.a. EURÓPA – VÍZHÁLÓZAT -sűrű és egyenlőtlen eloszlású
Hidrológiai monitoringrendszerek
Víz a légkörben Csapadékképződés.
Ökológiai alapfogalmak
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Csapadék területi átlagának meghatározása
Az óceáni cirkuláció.
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
Janik Dóra és Vámos Csenge
KÉSZÍTETTE: Takács Zita Bejer Barbara
Felszín alatti vizek minősítése
Települési vízgazdálkodás
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM (BMEEOVK AKM2)
KÉMIA 8. évfolyam Téma: A VÍZ.
VÍZÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
Hidrológia I. 3. gyakorlat Lefolyás Gyakorlatvezető: Kiss Melinda.
4. gyakorlat Egységárhullámkép számítása
A földrajzi övezetesség
Sándor Balázs BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
2. gyakorlat Esőkarakterisztika
TANULSÁGOK A FILMMEL KAPCSOLATBAN
Környezetvédelem.
Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme HASZNOSÍTHATÓ KÉSZLET HASZNOSÍTHATÓ KÉSZLET Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése,
Éghajlatváltozás – víz Nováky Béla a Nobel-békedíjas IPCC tagja Budapest, április 11. Tiszai Alföld Jövőkép Építés (TÁJ-KÉP) MTA Talajtani és Agrokémiai.
VÍZMINŐSÉG,VÍZSZENNYEZÉSEK. VÍZMOLEKULA - H 2 O 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz KÜLÖNLEGES KRISTÁLYSZERKEZET  SŰRŰSÉG.
A napsugárzás – a földi éghajlat alapvető meghatározója
Atmoszféra - A Földünk légköre
Víz Készítette: 8. osztály.
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
Vízburok-hidroszféra
19. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK.
Előadás másolata:

HIDROLÓGIA – HIDRAULIKA

Balaton Vízminőség romlásának okai A kisbalaton lecsapolása Mezőgazdaság kemizálódása Idegenforgalom megnövekedése

Balaton Vízminőség helyreállitása A kisbalatoni védőrendszer visszaállítása Vegyszerhasználat optimalizálása Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás

Öntisztulás szerves szennyeződések szervetlen anyagok (ásványi sók) Napfény + levegő O2 tartalma + mikroorganizmusok szervetlen anyagok (ásványi sók)

Szennyvíztisztítás Öntisztulási folyamat másolása Mesterséges körülmények között Magas szennyezőanyag koncentráció mellett

Vízgazdálkodás Tervszerű emberi tevékenység Víz biztosítása Megfelelő minőségben Adott időben Szükséges mennyiségben

A Föld vízkészletei A víz 2000 C-nál magasabb hőmérsékleten kezd alkotóelemeire bomlani A Föld vízkészlete a kialakulása óta állandó A víz jelentős hőkapacitással rendelkezik Fajhője a közönséges anyagok között a legnagyobb

A Föld vízkészletei A Föld Európa Magyaro. A víztartó megnevezése ezer km3 % ezer km3 km3 Óceánok és tengerek Sós vizű tavak 1.320.000 104 97,15 0,008 - 3 - Sós víz összesen 1.320.104 97,158 3 - Sarki jégtakarók és gleccserek Vízfolyások Édesvizű tavak 30.000 1 125 2,207 0,000 0,009 - 0,80 1,0 - 2 3 Felszíni víz össz. 1.350.230 99,374 1,80 5 Talajvíz Felszín alatti réteg- és mélységi víz 67 8.400 0,005 0,618 5 600 47 5000 Felszín alatti víz összesen 8.467 0,623 605 5047 Vízpára a légkörben 13 0,00095 0,27 24 Édesvíz összesen 38.605 2,8399 606,35 5054,4 Teljes vízkészlet 1.358.710 100,0 609,35 5054,4

A Föld vízkészleteinek megoszlása az óceánok és a szárazföld között

A hidrológiai körfolyamat

A víz körforgása a Földön milliárd m3 egységekben naponta

Vízháztartási mérleg + K = C – [L + P] a légköré a szárazföldé az óceáné a légköré a szárazföldé szárazföld egy részére + K = C – [L + P]

A víz körforgását befolyásoló tényezők Napsugárzás A Nap felszínéről kisugárzó energiának csak 45%-a érkezik a földfelszínre A földfelszínre jutó besugárzás újabb, szórt visszaverődés formájában elhagyja a Földet (albedó ) A víz földi körforgását befolyásoló napsugárzásnak intenzitását (Moll-Gorczynski sugárzásmérő ) és időtartamát (Campbell-Stokes) kell vizsgálnunk

A víz körforgását befolyásoló tényezők Moll-Gorczynski sugárzásmérő Campbell-Stokes

A víz körforgását befolyásoló tényezők A hőmérséklet A hőmérséklet meghatározza a víz körforgását, a párolgást, a lefolyást. Magasabb hőmérsékleten, ha a többi tényező azonos, magasabb a párolgás, kisebb a lefolyás.

A víz körforgását befolyásoló tényezők A légnyomás Csökkenésével a párolgás növekszik Legfontosabb hatása a légtömegek mozgása

a levegő nedvességtartalma Párolgás Fizikai párolgás Fiziológiai párolgás Mechanikai párolgás Hidrológiai párolgás P = C – L egyik legfontosabb befolyásoló tényező a levegő nedvességtartalma

Párolgás Alapfogalmak abszolút nedvességtartalom (e) (g/m3) telítettségi nedvességtartalom (E) (g/m3) relatív nedvességtartalom (%) telítettségi hiány D = E – e (g/m3)

Párolgás Alapfogalmak harmatpont E = e

Vízfelületek párolgása Befolyásolói telítettségi hiány szél Meyer képlet P = a · D[1 + b · w] (mm)

Balaton párolgási adatsora

Csapadékviszonyok vizsgálata légkörből a talajra lehulló, ill. a talajfelszíni tárgyakon kicsapódó vízmennyiség A csapadékmérés egységei egész és tizedmilliméter

A csapadék mennyiségi jellemzői rétegvastagság - h (mm) időtartam - T (óra; perc; másodperc) intenzitás - (mm/óra; mm/perc; mm/sec) térfogata – vagy (m3)

A csapadék mennyiségi jellemzői csapadékhozam - (m3/sec) fajlagos csapadékhozam

Csapadékmaximum függvény Időtartam szerint rendezett csapadékmagasságok h –T koordinátarendszerben felrakva a és n az adott csapadékmérő állomás éghajlati adottságait kifejező állandók

Csapadékmaximum függvény függvény és az intenzitás közötti kapcsolat

A lefolyás vizsgálata lefolyási tényező eltérő körülmények miatt (f1 + f2 + … +fn = F ).

Egyidejű lefolyásvonalak módszere lefolyó vízhozam összegyülekezési idő egyidejű lefolyásvonal

Egyidejű lefolyásvonalak módszere vízgyűjtő terület határa az összegyülekezési időt osszuk n számú részre egyidejű lefolyásvonal

Egyidejű lefolyásvonalak módszere vízgyűjtő karakterisztika

Összegyülekezési folyamat

Mértékadó vízhozam meghatározásának menete a) Meghatározzuk a vizsgált szelvényhez tartozó vízgyűjtő terület nagyságát: F b) Táblázatból megállapítjuk a jellemző lefolyási tényezőket, súlyozott átlagot számolunk:  c) Megállapítjuk a vizsgált területen az összegyülekezési időt: d) A vizsgált területre érvényes (tájegységre vonatkozó) csapadék maximum függvényből meghatározzuk a mértékadó eső intenzitását, vagyis = T időhöz tartozó i – t. e) Ekkor [m3/sec].

Hidrológiai év Nem egyezik meg a naptári évvel hidrológiai év XI. 1-jével kezdődik