HIDROLÓGIA – HIDRAULIKA
Balaton Vízminőség romlásának okai A kisbalaton lecsapolása Mezőgazdaság kemizálódása Idegenforgalom megnövekedése
Balaton Vízminőség helyreállitása A kisbalatoni védőrendszer visszaállítása Vegyszerhasználat optimalizálása Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás
Öntisztulás szerves szennyeződések szervetlen anyagok (ásványi sók) Napfény + levegő O2 tartalma + mikroorganizmusok szervetlen anyagok (ásványi sók)
Szennyvíztisztítás Öntisztulási folyamat másolása Mesterséges körülmények között Magas szennyezőanyag koncentráció mellett
Vízgazdálkodás Tervszerű emberi tevékenység Víz biztosítása Megfelelő minőségben Adott időben Szükséges mennyiségben
A Föld vízkészletei A víz 2000 C-nál magasabb hőmérsékleten kezd alkotóelemeire bomlani A Föld vízkészlete a kialakulása óta állandó A víz jelentős hőkapacitással rendelkezik Fajhője a közönséges anyagok között a legnagyobb
A Föld vízkészletei A Föld Európa Magyaro. A víztartó megnevezése ezer km3 % ezer km3 km3 Óceánok és tengerek Sós vizű tavak 1.320.000 104 97,15 0,008 - 3 - Sós víz összesen 1.320.104 97,158 3 - Sarki jégtakarók és gleccserek Vízfolyások Édesvizű tavak 30.000 1 125 2,207 0,000 0,009 - 0,80 1,0 - 2 3 Felszíni víz össz. 1.350.230 99,374 1,80 5 Talajvíz Felszín alatti réteg- és mélységi víz 67 8.400 0,005 0,618 5 600 47 5000 Felszín alatti víz összesen 8.467 0,623 605 5047 Vízpára a légkörben 13 0,00095 0,27 24 Édesvíz összesen 38.605 2,8399 606,35 5054,4 Teljes vízkészlet 1.358.710 100,0 609,35 5054,4
A Föld vízkészleteinek megoszlása az óceánok és a szárazföld között
A hidrológiai körfolyamat
A víz körforgása a Földön milliárd m3 egységekben naponta
Vízháztartási mérleg + K = C – [L + P] a légköré a szárazföldé az óceáné a légköré a szárazföldé szárazföld egy részére + K = C – [L + P]
A víz körforgását befolyásoló tényezők Napsugárzás A Nap felszínéről kisugárzó energiának csak 45%-a érkezik a földfelszínre A földfelszínre jutó besugárzás újabb, szórt visszaverődés formájában elhagyja a Földet (albedó ) A víz földi körforgását befolyásoló napsugárzásnak intenzitását (Moll-Gorczynski sugárzásmérő ) és időtartamát (Campbell-Stokes) kell vizsgálnunk
A víz körforgását befolyásoló tényezők Moll-Gorczynski sugárzásmérő Campbell-Stokes
A víz körforgását befolyásoló tényezők A hőmérséklet A hőmérséklet meghatározza a víz körforgását, a párolgást, a lefolyást. Magasabb hőmérsékleten, ha a többi tényező azonos, magasabb a párolgás, kisebb a lefolyás.
A víz körforgását befolyásoló tényezők A légnyomás Csökkenésével a párolgás növekszik Legfontosabb hatása a légtömegek mozgása
a levegő nedvességtartalma Párolgás Fizikai párolgás Fiziológiai párolgás Mechanikai párolgás Hidrológiai párolgás P = C – L egyik legfontosabb befolyásoló tényező a levegő nedvességtartalma
Párolgás Alapfogalmak abszolút nedvességtartalom (e) (g/m3) telítettségi nedvességtartalom (E) (g/m3) relatív nedvességtartalom (%) telítettségi hiány D = E – e (g/m3)
Párolgás Alapfogalmak harmatpont E = e
Vízfelületek párolgása Befolyásolói telítettségi hiány szél Meyer képlet P = a · D[1 + b · w] (mm)
Balaton párolgási adatsora
Csapadékviszonyok vizsgálata légkörből a talajra lehulló, ill. a talajfelszíni tárgyakon kicsapódó vízmennyiség A csapadékmérés egységei egész és tizedmilliméter
A csapadék mennyiségi jellemzői rétegvastagság - h (mm) időtartam - T (óra; perc; másodperc) intenzitás - (mm/óra; mm/perc; mm/sec) térfogata – vagy (m3)
A csapadék mennyiségi jellemzői csapadékhozam - (m3/sec) fajlagos csapadékhozam
Csapadékmaximum függvény Időtartam szerint rendezett csapadékmagasságok h –T koordinátarendszerben felrakva a és n az adott csapadékmérő állomás éghajlati adottságait kifejező állandók
Csapadékmaximum függvény függvény és az intenzitás közötti kapcsolat
A lefolyás vizsgálata lefolyási tényező eltérő körülmények miatt (f1 + f2 + … +fn = F ).
Egyidejű lefolyásvonalak módszere lefolyó vízhozam összegyülekezési idő egyidejű lefolyásvonal
Egyidejű lefolyásvonalak módszere vízgyűjtő terület határa az összegyülekezési időt osszuk n számú részre egyidejű lefolyásvonal
Egyidejű lefolyásvonalak módszere vízgyűjtő karakterisztika
Összegyülekezési folyamat
Mértékadó vízhozam meghatározásának menete a) Meghatározzuk a vizsgált szelvényhez tartozó vízgyűjtő terület nagyságát: F b) Táblázatból megállapítjuk a jellemző lefolyási tényezőket, súlyozott átlagot számolunk: c) Megállapítjuk a vizsgált területen az összegyülekezési időt: d) A vizsgált területre érvényes (tájegységre vonatkozó) csapadék maximum függvényből meghatározzuk a mértékadó eső intenzitását, vagyis = T időhöz tartozó i – t. e) Ekkor [m3/sec].
Hidrológiai év Nem egyezik meg a naptári évvel hidrológiai év XI. 1-jével kezdődik