Az első házasság felbomlása Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet H-1204 Budapest, Buday László u. 1-3.. „Párkapcsolatok” műhelykonferencia 2008. november 25. Budapest Az első házasság felbomlása Válás Magyarországon a 20. század második felében Földházi Erzsébet

Miről lesz szó? Válási trendek Magyarországon A kutatási kérdés A válásra vonatkozó elméletek Korábbi kutatási eredmények Adatok és módszer Változók Eredmények Összegzés és következtetések

Válási trendek Magyarországon

Válás gyermekkel Magyarországon

Kutatási kérdés A kutatás fő kérdései: Miért fontosak ezek a kérdések? Milyen tényezők befolyásolják az első házasság felbomlását? Milyen szerepe van ebben a közös gyermekeknek? Miért fontosak ezek a kérdések? Magyarországot hosszú ideje kiemelkedően magas válási arányszámok jellemzik A válások túlnyomó részében van közös gyermek Az egyszülős családok a leghátrányosabb társadalmi csoportok közé tartoznak

A válásra vonatkozó elméletek Szocializációs elmélet szülők válása: hiányos szocializáció a problémamegoldási készségek és a nemi szerepek elsajátítása terén A második demográfiai átmenet elmélete értékváltozás hatása (Lesthaeghe 1996) Szociális csereelmélet a válást befolyásoló tényezők: a házasság vonzásai és feszültségei; más életforma vonzásai (alternatívák) ; külső nyomások (gátak) (Lewis-Spanier 1979) Gazdasági elméletek a házasság során ún. házasság-specifikus tőke keletkezik (ilyen a gyermek is), a házasság megszűnésével ennek egy része elveszik (Becker-Landes-Michael 1977; Becker 1981)

Korábbi kutatási eredmények A szülői háttér: szocializációs hatás a szülők válása növeli a válási kockázatot Demográfiai tényezők a korai házasságkötés és a házasság előtti együttélés növeli a válás esélyét a házasságon kívül született gyermek növeli a válási kockázatot a közös gyermekek csökkentik a házasságbomlás esélyét, különösen a nagyon fiatal (0-3 éves) gyermekek a házasságtartam növekedésével egy darabig emelkedik, majd csökken a válási kockázat Kulturális tényezők a vallásosság csökkenti a válási kockázatot a naptári időszak előrehaladtával növekszik a válások kockázata – értékváltozás (periódushatás) Gazdasági tényezők társadalmi-gazdasági státusz, iskolázottság hatása

Adatok és módszer Adatok Módszer Az elemzéshez használt sokaság „Életünk fordulópontjai” c. panelvizsgálat első hulláma 18-75 éves magyarországi népességre reprezentatív 16363 fős minta, KSH NKI Módszer Eseménytörténeti elemzés Az elemzéshez használt sokaság 6741 nő, aki valamikor az élete során házasságot kötött (1371 fő vált el az interjú időpontjáig)

Változók Szülői háttér A megszűnt házasság jellemzői Egyéb változók A szülők válása Testvérek száma A megszűnt házasság jellemzői Házasságtartam Életkor az első házasságkötéskor Együttélés a házasságkötés előtt Házasságon kívül született gyermek A közös gyermekek száma és a legfiatalabb életkora Egyéb változók Naptári időszak Iskolai végzettség Vallásosság

Relatív válási kockázatok, első házasság, nők Eredmények: Relatív válási kockázatok, első házasság, nők Változók Válási kockázat A házasság tartama 1 év (ref.) 1.00 2 év 1.52* 3 év 1.96*** 4 év 1.67** 5 év 1.86*** 6 év 1.50** 7 év 1.57** 8-9 év 1.26 10-19 év 1.10 20+ év 0.39*** ***p<0.001 **p<0.01 *p<0.05

Relatív válási kockázatok, első házasság, nők Eredmények: Relatív válási kockázatok, első házasság, nők Változók Válási kockázat A szülei elváltak-e gyermekkorában? Nem (ref.) 1.00 Igen 1.61*** Hány testvérrel nevelkedett együtt gyermekkorában? Nem volt testvére (ref.) 1 testvérrel 0.92 2 vagy több testvérrel 0.82* ***p<0.001 **p<0.01 *p<0.05

Relatív válási kockázatok, első házasság, nők Eredmények: Relatív válási kockázatok, első házasság, nők Változók Válási kockázat Hány éves korában kötötte az első házasságát? 14-18 1.42*** 19-22 (ref.) 1.00 23-26 0.90 27-29 0.75^ 30- 0.71^ Együtt éltek-e a házasságkötés előtt? Nem éltek együtt (ref.) Együtt éltek 1.35** Született-e házasságon kívül gyermeke? Nem született (ref.) Született 1.63*** ***p<0.001 **p<0.01 *p<0.05 ^p<0.1

Relatív válási kockázatok, első házasság, nők Eredmények: Relatív válási kockázatok, első házasság, nők Változók Válási kockázat A gyermekek száma és a legfiatalabb gyermek életkora Nem született gyermeke 2.37*** 1, 0-3 éves 1.66*** 1, 4-6 éves 1.87*** 1, 7+ éves 1.43** 2, 0-3 éves (ref.) 1.00 2, 4-6 éves 0.82 2, 7+ éves 1.01 3+, 0-3 éves 1.27* 3+, 4-6 éves 0.94 3+, 7+ éves 1.22 ***p<0.001 **p<0.01 *p<0.05

Relatív válási kockázatok, első házasság, nők Eredmények: Relatív válási kockázatok, első házasság, nők Változók Válási kockázat Naptári időszak <1960 (ref.) 1.00 1960-1964 1.10 1965-1969 1.43* 1970-1974 1.54** 1975-1979 1.64** 1980-1984 1.76*** 1985-1989 1.75** 1990-1994 1.65** 1995-2001 1.74** ***p<0.001 **p<0.01 *p<0.05

Relatív válási kockázatok, első házasság, nők Eredmények: Relatív válási kockázatok, első házasság, nők Változók Válási kockázat Vallásos-e? Igen, az egyház tanításait követi (ref.) 1.00 Igen, a maga módján 1.38*** Nem vallásos vagy nem tudja 1.71*** Iskolai végzettség 8 általános vagy kevesebb (ref.) Szakmunkásképző 1.43*** Érettségi 1.44*** Felsőfokú 1.34** ***p<0.001 **p<0.01 *p<0.05

Összefoglalás, következtetések A szülők válása növeli, a több testvérrel való nevelkedés csökkenti a válás kockázatát A házasságkötést megelőző együttélés, a házasságon kívül született gyermek és a nagyon fiatal korban kötött házasság növeli a válás kockázatát A gyermektelen házasságok nagyobb eséllyel bomlanak fel, mint a gyermekesek; a gyermekek számának és életkorának hatása összetett A naptári időszak előrehaladtával, a vallásosság csökkenésével és az iskolázottság emelkedésével növekszik a házasság felbomlásának esélye Az elemzés hiányosságai: fontos változókat (pl. gazdasági aktivitás) nem tudtunk bevonni, mert nem álltak megfelelő formában rendelkezésre

„Párkapcsolatok” műhelykonferencia Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet H-1204 Budapest, Buday László u. 1-3.. „Párkapcsolatok” műhelykonferencia 2008. november 25. Budapest Köszönöm a figyelmet! Földházi Erzsébet