Nagy Péter épületgépész mérnök energetikus szakmérnök 2014. május 17. Építő akadémia edzőtábor Épület energetika a mindennapokban ( energetikai tanúsítvány, audit ) Nagy Péter épületgépész mérnök energetikus szakmérnök 2014. május 17.

Néhány alapfogalom Épület energetika szerkezet,nyílászárók,gépészet Hőveszteség, Hőszigetelés, Hőterhelés Épület fizikai tulajdonságok hőtehetetlenség, páradiffúzió, filtráció Gépészet hőtermelők, hőleadók, klíma, szellőző berendezés megújuló energia

Épület energetika célja Energia hatékonyság növelése Energia költségek csökkentése (üzemeltetés során) Környezetvédelmi szempontok Gazdaságossági szempontok Lakossági oldal Állam oldal

Költség-optimalizált modell a várható élettartam alapján az energiaköltségek megtakarításai és a beruházási és üzemeltetési költségek hogyan alakulnak

A háztartások megoszlása az épület építőanyaga szerint

A háztartások megoszlása fűtési rendszerek szerint

Energetikai korszerűsítés tervezet Magyarországon

Épület hőveszteségei Falazat 40% Nyílászáró 20% Tető 20% Talaj 10% Füstgáz 10%

Energia tanúsítás • Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról a 105/2012(V.30.) kormányrendelettel módosított 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet, illetve a 20/2014 (III.7) BM rendelet rendelkezik. • Olyan igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza. A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiahatékonysága. • A tanúsítványban, általános esetben az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze (minden energiafajtát az előállításhoz szükséges primer energia váltószámmal korrigálva) egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek.  

Energetikai előírások

Energia Tanúsítvány formátuma

Energetikai tanúsítvány besorolás

Energia termelés a háztartásban Hagyományos: Távfűtés Kazánok (gáz, szén, olaj, vegyes tüzelésű) Kandalló,cserépkályha Konvektor Bojlerek (elektromos,gáz) Megújuló: Hőszivattyú Napkollektor Napcella Szélturbina Biomassza kazánok Termálvíz hasznosítás

Megtakarítási javaslatok Cél: Energia felhasználás csökkentése, ezáltal jobb energetikai besorolás Az ET egyik legfontosabb része: Életviteli javaslatok (pl.szellőztetés, árnyékolók használata, fűtés-HMV felhasználási optimalizálás -Beruházással járó javaslatok (pl.nyílászáró csere, szigetelés, gépészeti korszerűsítés -Új építésre vonatkozó javaslatok (pl.”B”, vagy jobb besorolás elérésének lehetőségei)

A tanúsítás gyakorlati sorsához szükséges jogszabályok • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről • 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról • 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról • 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről kiemelhető, a dokumentációval kapcsolatos kormányrendelet: • 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet az építésügy, a településfejlesztés és- rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról Kapcsolódik: • 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet Az energetikai tanúsító felelős a.) az általa készített tanúsítvány szakszerűségéért, b.) a valós állapotnak megfelelő tartalomért, c.) a hiteles tanúsítvány kiállításához szükséges adatoknak az OÉNY-be való feltöltéséért.

Az energia audit fogalma • B.L. Capehart és M. B. Spiller szerint: „egy létesítmény vizsgálata: hogyan használja fel az energiát, ennek milyen költségvonzata van, milyen változtatásokat javasolt végrehajtani üzemeltetési gyakorlatban, milyen új berendezéseket szükséges beépíteni, amelyekkel jelentős energia, illetve energiaköltség takarítható meg.” • Emhı L. és J. Flanagan szerint: „Egy épületben, intézményben létesítményben, ipari üzemben – az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározása – az energia használatának és feltehetően pazarlásának megértése (mit, miért, hogyan?) – költséghatékonyabb energia felhasználási módok feltárása és értelmezése: a.) fejlettebb üzemeltetési eljárások b.) új, hatékonyabb berendezések – ezen változatok teljes élettartamra végzett gazdasági elemzése – opcióban: bankrakész javaslat készítése”

Napelem energiahozam

Mellékszámítások / HMV kapcsolási rajz, fejlesztés után HMV energiahozam kiegészítő: Q=c*m*(tm- th)*1,2(veszteség tényező)=101244kJ/nap=28,123 kWh/nap. A napsugárzási intenzitás elméleti maximum 1050 W/m2 , gyakorlatban 800-900 W/m2 nyáron felhőtlen időben, (felhős időszakban 350-500 W/m2) 200-250 diffúz sugárzás mindig van nappal). Télen gyakorlatban 400-600 W/m2 napos időben.  A számításban 2500 W/m2nap lett számolva, ami 3-3,5 órás napsütés átlagosan nyáron. Ez még azt is elbírja, hogy időnként befelhősödik az ég. Télen ehhez 5-6 óra lenne szükség, ami már nem elegendő. Ilyenkor van gázkazán rásegítés. De télen is átlag 20-25 C-ra felmelegíti a kollektor a HMV-t.  

Mérés

CO2mérés és adatgyűjtés Hőmérsékletmérés, és adatgyűjtés CO2mérés és adatgyűjtés

1246/2013. (IV. 30.) Korm. határozat A Kormány 1246/2013. (IV. 30.) Korm. Határozata az épületek energiahatékonyságának követelményeiről és az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti költségoptimalizált követelményszint eléréséről

Épületek energetikai auditálása Energetikai minősítés referencia értékek alapján - épület tényleges energiafogyasztásának meghatározása - összehasonlítás az adott épülettípus referencia értékeivel - javaslatok kidolgozása Energetikai minősítés szimulációs program alapján - egyes elemek részletes vizsgálata - energiafogyasztás meghatározása elméleti úton - elméleti számítás és mérés összehasonlítása

Energetikai audit - esettanulmány Módszer •Igények meghatározása, tapasztalatok és panaszok összegyűjtése •Utolsó 3 év energia számláinak összegyűjtése és elemzése •Épület éves energiafelhasználásának meghatározása (program) •Egyes elemek energiafelhasználásának elemzése (mérések) •Megtakarítási lehetőségek összegyűjtése •Javaslat (csomag)

Intelligens épület

A Hazai Hatékonyság nemzetgazdasági hatásai  40 ezer új munkahely jönne létre, és maradna fenn az Alap fennállása alatt.  Évi átlag 70 Mrd Ft költségvetési többlet-bevétel 2014 és 2020 között.  Rezsicsökkenés: 2020-ra már évente közel 100 Mrd Ft-nyi energiaköltséget takarítana meg az ország. A Hazai Hatékonyság várható eredményei hazánk energiahatékonysága terén:  Évente felújítanánk 40 ezer lakást (a lakásállomány 1%-a és kb. 100 000 ember otthona),

A magas rezsi részben a rossz energiahatékonyság következménye Ma Magyarország számára jelentős problémát jelent a magas rezsiköltség. Az energiaköltségek a KSH szerint az átlagos magyar háztartás kiadásainak 16%-át tették ki 2011-ben, azaz az átlag-háztartás minden hatodik forintját energiára költi. Ez jelentős mértékben az energiaárak évtizedek óta tartó, az általánosnál erősebb inflációjának eredménye: 1990 óta az általános inflációnál két és félszer gyorsabban nőtt az energia ára. A Kormány 2013-ban elindított rezsicsökkentő politikája ebben a viszonylatban a 2010 végi ár-arányokat állította vissza.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!