Épületek életciklusra vetített környezetterhelés számítása Horváth Sára BME Épületszerkezettani Tanszék

Épületek életciklus szakaszai ÜZEMELTETÉS + FELÚJÍTÁS KARBANTATÁS ÉPÍTÉS BONTÁS

Életciklus szakaszok Építés: az építőanyagok gyártása, alapanyag bányászat, szállítása és az épület kivitelezése stb. Üzemeltetés: fűtés, HMV készítés, szellőzés, hűtés és világítás energiaigénye 7/2006. TNM rendelet („szabványos lakó”) Áram – mix Ecoinvent: primer energia váltószámok Karbantartás: kisebb javítások és az elemek cseréje azok hasznos élettartamának végén Bontás: az épület bontása, az anyagok válogatása, szállítása és a hulladékkezelés (újra használat, anyagában történő vagy energetikai hasznosítás, lerakás)

Épület = összetett termék A funkcionális egység egy termék-rendszer mennyiségi megjelenése, amely referencia egységként szolgál. Épületek esetében az egész épületet szokás vizsgálni, általában a különböző szerkezetek 1 m2-ére vetítve. (körte vs. alma?)

Épülettípusok összehasonlítása Medgyasszay Péter PhD

Épülettípusok összehasonlítása Medgyasszay Péter PhD

Használatos hatáskategóriák Kumulatív Energia Igény [ MJ/kg ] (Cumulative Energy Demand - CED) Globális Felmelegedés [ CO2eq/kg ] (Global Warming Potential – GWP) Savasodás [ SO2eq/kg ] (Acidification Potential – AP) A primer energia váltószámok részben a műszaki tények, részben a tervezőket, építtetőket orientáló „stratégiai szempontok” alapján kerültek meghatározásra, az egyszerűség kedvéért a földgázt tekintve viszonyítási alapnak. A tényszámok évente változnak, a szabályozásban szereplő számok terv szerint ötévenként kerülnek felülvizsgálatra.

Herend, lakóépület Egyszintes, alápincézetlen, magastetős, fűtetlen padlásteres, sorház Ecoinvent v1.3 MS Excel LCA változatok: Átlagos energiafelhasználás Alacsony energiafelhasználás Passzív

Nettó alapterület: 108,7 m2 Fűtött térfogat: 292,1 m3

Épület jellemzők 1. - átlagos Külső fal: Porotherm HS 38 téglafal Ablak: 2 rétegű hőszigetelt ablakok Padlásfödém: födémszerkezet + 15 cm üveggyapot hőszigetelés Talajon fekvő padló: 5 cm hőszigetelés Fűtés, HMV: kondenzációs kazán /radiátoros hőleadók/

Épület jellemzők 2. - energiatudatos Külső fal: Porotherm HS 38 + 10 cm PS hőszigetelés Fűtés: geotermikus fűtés, padlófűtés HMV előállítás: napkollektor (3-4 személy részére, 4m2-es sík kollektor, 300 literes bojlerrel) Az öt sorházra egy közös kondenzációs kazán (fűtés- és HMV előállítás rásegítés céljából)

Épület jellemzők 3. - passzív Külső fal: 25 falazóblokk + 20 cm PS hőszigetelés Padlásfödém: gerendás szerk. + 45 cm cellulóz hőszigetelés Talajon fekvő padló: 15 cm lépésálló hőszigetelés Ablak: 3 rétegű hőszigetelt ablakok /Benapozott (déli) ablakoknál redőnyök/ HMV előállítás: napkollektor (3-4 személy részére, 4m2-es sík kollektor, 300 literes bojlerrel) Légtechnikai rendszer: légfűtés, hűtés (hővisszanyerő szellőzés)

A vizsgálat módszere Energetikai számítás Életciklus elemzés Összesítés Kiértékelés

Épületenergetikai szabályozás (7/2006 TNM rendelet, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról) Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet Az energetikai jellemző magában foglalja a fűtés, melegvíz készítés, világítás, illetve az esetleges légtechnika és hűtés primer energiában kifejezett energiaigényét A fajlagos hőveszteségtényező „a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső-külső hőmérsékletkülönbségre és egységnyi fűtött térfogatra” A szabályozás szintjei tehát: az összesített primer energiafogyasztás korlátozása, ezen belül az épület fajlagos hőveszteség-tényezőjének határértéke (de ez önmagában még nem elégséges). az egyes szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének maximalizálása (önmagában persze ez sem elégséges).

- 39,8% - 69,6%

- 31,0% - 53,3%

- 47,3% - 70,6%

- 34,6% - 50,2%

+ 114,7% - 48,6%

+ 64,8% - 25,3%

Budapest, Kelenföld 360 lakásos panelépület Épült: 1968 Alapterület: 25.140 m2

Szcenáriók az épületet nem újítjuk fel (élettartam: további 20 év, kisebb javításokkal, esetleg majd építenek egy újabb épületet); az épületet felújítjuk, standard módon (élettartam: 50 év, az üzemeltetési energiaigény lecsökken); az épületet felújítjuk, a standardot meghaladó módon, energiatudatosan (élettartam: 50 év, az üzemeltetési energiaigény nagyon lecsökken); az épületet lebontjuk, és építünk helyette egy új, a mostani követelményeket kielégítő épületet (modern épület, élettartam: 75 év). stb…

Mire is jó az életciklus elemzés? Az épület működésének modellezése Az egyes életciklus szakaszok jelentősége, súlya Az egyes életciklus szakaszok befolyásolása Épületszerkezetek és építőanyagok összehasonlítása Épületek összehasonlítása IDEÁLIS DÖNTÉSEK

Horváth Sára, BME Épületszerkezettani Tanszék