MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Magyarország FÁK-stratégiája, különös tekintettel Oroszországra, Ukrajnára és Kazahsztánra részbeszámoló Ludvig Zsuzsa projektvezető MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest, március 4.

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Partnerintézet: MTA Szociológiai Kutatóintézete Projektelőzmény: 2007/2008. és 2008/2009 kutatási év Korábbi kutatási témák: 1. Energetika 2. Integráció és dezintegráció a FÁK-térségben 3. Fontosabb külkapcsolati rendszerek 4. EU – posztszovjet kapcsolati rendszerek A 2009/2010. évi kutatás előzményei

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES A 2009/2010 kutatási év témái •I. Hiánypótló visszanyúlás az első évhez: Posztszovjet migrációs folyamatok (társadalmi- gazdasági) vizsgálata (Oroszország-központtal és Ukrajnából nézve) •II. A mostani aktualitás: válság a posztszovjet térségben ( Oroszország, Ukrajna, Belorusszia, és Kazahsztán) Célkitűzés: fontos témakörök komplex körbejárása Részbeszámoló: részekből, kutatási mozaikokból

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Válságterületek versus potenciális kitörési pontok •1. A válság jelentkezése és a válságkezelés –Válság a bankrendszerben és a makrogazdasági kihatások (Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és Kazahsztán) •2. Potenciális kitörési pontok – hosszabb távon –Kutatás, fejlesztés, innováció (Oroszország) –Mezőgazdaság (Oroszország, Ukrajna) •3. A válság hatása a belpolitikai erőviszonyokra (Oroszország, Ukrajna – az oligarchikus berendezkedés módosulásai) •4. A válság hatása a nemzetközi erőviszonyokra és szerepekre (Oroszország - BRICs, G20-ak, együttműködés a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, )

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Oroszország – a FÁK-térség migrációs központja •A posztszovjet migrációs rendszer a 2. legnagyobb a világon (1. USA; 2. Oroszo.) –Speciális képződmény: közös történelmi és családi kötelékek, „együttélés hagyománya” –Bevándorlók 95%-át még mindig FÁK-térség adja –Foglalkoztatott népesség 8-10%-át bevándorlók adják •I. kilencvenes évek: etnikai oroszok hazatérése („belső menekültek”- 25 millió etnikai orosz került határon kívülre) + háborús konfliktusok előli, majd gazdasági krízis előli menekültek : migrációs csúcs: 915 ezer fő •II. kétezres évek: munkamigráció előtérben –Migránsok száma 1997 és 2008 között több mint felével csökkent –2004 után újabb növekedési hullám látszik –Migránsok felét még mindig etnikai oroszok adják! –Munkamigrációban: legalitás erősödik, de még mindig alacsony!

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Oroszország : a munkamigráció jellegzetességei és problémái •Oroszország, mint vonzásközpont : egy főre jutó legmagasabb GDP, a „birodalmi központ” •Előnyök orosz oldalon : 1. olcsó munkaerő, növekvő versenyképesség; 2. demográfiai kisegítés ( között kb. 5milliárd fővel, de 1994 óta a migráció nem pótolja az éves természetes veszteségeket) ; 3. regionális nagyhatalmiság megtartásának egyik eszköze •Hátrányok orosz oldalon : 1. átutalások (becsült: évi 10 mrd dollár)veszteséget jelentenek a gazdaság számára, jelentősek az adóveszteségek (becsült: 8 milliárd dollár) az illegalitás nagy aránya miatt; 2. kulturális-társadalmi feszültségek nőnek (oroszul nem beszélő szegény rétegek aránya nő, oroszok munkahelyeiket féltik ) •Fő migrációs forrásországok : (2005-ben: külföldi munkaerő fele FÁK-ból) - Ukrajna – kulturális közelség - közép-ázsiaiak: demográfiai levezetés (de újabban: Kazahsztán is migrációs célközpont) - érdekesség: Belorussziából kevesen jönnek, oda többen mennek! •Szektorbeli jellegzetességek : Általában: építőipar (39%, kereskedelemben (30%), ipar (7%), mezőgazdaság (5%) •Azeri bevándorlók – fővárosi piacok monopolizálói •Alacsony presztízsű munkák •Illegális bevándorlás ( munkavállalók alig tizede rendelkezik munkavállalási engedéllyel) - Mértéke: 3 és 10 millió fő között, döntő többségük FÁK-beli - árnyékgazdaság és bűnözés táplálói, betegségek terjesztői

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Oroszország : migrációs politika és válsághatások •Migrációs politika szükségessége –Egységes FÁK-migrációs politika hiánya (ellenérdekek), de kezdeti lépések 2007-től – de egységes FÁK-munkaerő-piac megteremtésének gondolata, illegalitás elleni közös fellépés szándéka –Oroszo.: 1.kezdetben: teljes hiány; 2. majd: liberalizmus (1993-as törvény a menekültekről); 3. kétezres évek: szigorítás (2002: Migrációs Szolgálat átszervezése, túlbürokratizáltság ; : legalizálás irányába – regisztrációs procedúra könnyítése révén, de kvótarendszer kiterjesztése a FÁK-beliekre (vízummentesekre) is •Cél: előnyok maximalizálása, hátrányok minimalizálása •Legális csatornák növelése, információáramlás javítása •Válság hatása a migrációra -- külföldi munkaerő orosz fogadásának készsége csökkent (Putyin: 2008 december: kvóták felére csökkentése) - tömeges külföldi munkamigráns kiutasítások a válság kezdete óta, nagy részük nem hagyta el az országot - munkahelyeken diszkrimináció (kényszerszabadság helyett elbocsátás) - illegalitás és kapcsolódó bűnözés erősödése (pl. irathamisítások) Feszültségek a FÁK-on belül: visszatértek integrálási, elhelyezkedési problémák kieső jövedelmek (Tadzsikisztán: 2009 első felében harmadával estek a hazautalások) Tadzskisztán és Kirgizisztán kvótájuk emelését kérte.

Migráció a FÁK-térségből Oroszországba 2008-ban

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Ukrajna: válság(ok)ban 1. pénzügyi válság - bankszektor –Ukrán bankszektorban a külföldiek az utóbbi években nyertek teret, hasonló üzletpolitika „behozták” a globális pénzügyi problémákat –Lakossági, banki és vállalatai hitelek állományának drasztikus megugrása •2008-ban fogyasztói hitelek a GDP 77%-ára rúgtak! •Zömében külföldi valutában –Válság kitörése: hitelforrások beszűkülése, korábbi hitelek megfinanszírozásának ellehetetlenülése –Válságkezelés: hatalmas összegek pumpálása a bankszektorba (IMF), ennek egy jó részét külföldre menekítették, másik oldalon nőtt az állam részaránya bankszektorban; adósság- átstrukturálások

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Ukrajna: válság(ok)ban 1. pénzügyi válság – bankszektor folyt. –IMF-hitelekkel: korábbi magánszektorbeli hitelek államivá alakultak Nemzeti Bankon keresztül (nem tudják majd visszafizetni őket) –Bankszektor fenyegetettsége ma is: a devizahitelek visszafizetési kényszere, rossz hitelek arányának megnövekedése (hitelállomány 9-23%-a közötti becslések, de 40%-ra is nőhet!) stb. –2009-ben: teljes rövid távú hitelállomány 30%-kal meghaladta a a nemzetközi valutatartalékokat

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Ukrajna: válság(ok)ban 2. a gazdaság egészének válsága (költségvetés, reálgazdaság) –növekedési pálya után – mély recesszió (2009: 16%-os GDP- csökkenés, 22%-os ipari termelés visszaesés) –Exportpiacokon keresztüli sokk (keresletvisszaesés)– vas és acéltermelés kivitel 40%-át adta! –58%-os leértékelődés (2008 I-III. n.é. – I. n.é) –Tömegessé váló munkanélküliség: 7%-ról 10%-ra –Meglódult infláció: 2009: 12,3% –Visszaeső adóbevételek – költségvetési hiány megugrása (2009: 8%; 2010: várhatóan ennél is nagyobb –Államadósság megugrása: 2009 végén GDP 42%-ára rúg –Nincs 2010-es költségvetés

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Ukrajna: válság(ok)ban. Összefonódások a politikai válsággal – óta permanens választás előtti helyzet – folyamatos versengés a szociális ígéretekben – költségvetési terhek növekedése (ktg.vetési kiadások 50%-a szociális jellegű, tekintélyes reáljövedelem-növekedés évről évre) –Állandó belső harcok komplikált ukrán együttműködés az IMF-fel –Kialkudott feltételek nem teljesítése, meghozott intézkedések felemássága vagy visszavonása –Elnökválasztás utáni időre maradt a 2010-es költségvetés megalkotása – IMF-fel való együttműködés gátja –Választások után sem várható stabilitás a belpolitikában, nem engedheti meg magának az új vezetés sem a költségvetési szigort –Hazárdírozás: Nyugat (IMF-en, Világbankon keresztül) nem hagyja bedőlni Ukrajnát (+: esetleg segítőkészebb orosz magatartás)

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Ukrajna: válság(ok)ban 3. mezőgazdaság, mint kitörési pont? –Ukrajna – „Európa éléskamrája?” (kiváló talajadottságok+földbőség) –Még mindig nem érte el a 90-es szintet! (kilencvenes évek: szétzilálódó mezőgazdaság, apró magángazdaságok, háztáji gazdaságok (dácsa!) megsokszorozódása, túlélési stratégia – foglalkoztatottak tényleges aránya a 6,9%-nál lényegesen magasabb; mélypont: 1999; kétezres évek: növekedés „rossz évekkel” tarkítva –Belső szerkezeti átrendeződések (állattenyésztés visszaszorulása, fő növénykultúrák: búza és napraforgó - bio-üzemanyag!) –Agrárolló: jövedelmek kb. az ipari felén állnak –2009-ben: mezőgazdaság egyetlen húzóágazat (stagnált, de 2008-ban 17%- kal nőtt) –Okok: időjárás jobban befolyásol, agárszektort a válság eleve kevésbé érzékenyen érinti, negatív hatások részben késleltetve jelentkeznek majd (2010-es termésértékekben) –Élelmiszerkivitel kevésbé esett vissza, mint a teljes export – aránya 40%-ra nőtt (= korábbi vas- és acél aránya) –Hosszabb távon nem a gazdasági válság következményei fenyegetnek, hanem környezeti válság a globális felmelegedéssel (szélsőségességgel) és környezet szennyezettségével is összefüggésben

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Belorusszia: 1. Válság az eltérő modellben? –Válsághatások „útvonalai”: •1. exportpiacok felől (FÁK-térségből érkező hatások súlyosabbak) •2. Nyersanyag- és energiaárak csökkenésén keresztül: Bel. jelentős olajtermék-exportőr)- világpiacon jelentkező gázárcsökkenéssel szemben számára gázáremelés bilaterálisan! •3. kevésbé a bankrendszer globális beágyazottsága okán –Fő válsághatások: •Ipari termelés (részben raktárra termeltek) – GDP 1,2%-kal esett 2009-ben •Külkereskedelmi mérleghiány növekedése! (import kevésbé esett vissza!) •Költségvetési helyzet romlása - külső államadósság növekedése Többlet helyett 2009-ben kisebb hiány (szociális kiadásokhoz ragaszkodás)

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Belorusszia: 2. Válságkezelés az eltérő modellben? Válságkezelés lehetséges módjai: –1. A vezetés az IMF-hez fordult – 2,5 milliárd dollárnyi hitel •Hitel feltételei: –Árfolyam-politikai változtatások (leértékelés, valutakosárhoz kötés, sávszélesítés) –Bérek, szociális kiadások és banki refinanszírozások korlátozása –2. Segítség Oroszországtól? – Most nem! Viszony rosszabbodott, egyensúlyozási cél kelet és nyugat között –3. Belső eszközök: - privatizáció fokozása helyett sajátos belorusz reakció: nem árusítunk ki „válság áron” (szemben IMF-ajánlással és megállapodással!) -Állami intézkedések: nem piacbarát módon (pl. export segítése szállítási költségek állami átvállalása mellett, bankok hitelező képességének központi banki forrásokkal való támogatása stb.) Összességében: IMF-kapcsolat miatt piaci lépések, belső válságkezelésben piacellenes lépések együttesen

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Eredmények: hasonlóságok és különbségek •Hasonlóságok –Válság a bankszférában jelentkezett elemi erővel –Válságkezelés központi területe a bankszektor –Állami direkt beavatkozások elterjedt alkalmazása (pl. ukrán adóbehajtásokban) –Állam tulajdonosi szerepének növekedése –Jelentős makrogazdasági (reálgazdasági) hatások (pl. ipari termeléscsökkenés) –A reálszektor zsugorodó teljesítménye mögött strukturális problémák (pl. egyoldalú ipar- és exportszerkezet, energiaszektor problémái) •Eltérések –A belső források rendelkezésre állásában –A külső szereplők (IMF, Világbank, EU,Oroszország stb.) jelentőségében –A bankszektort fenyegető veszély mértékében és jelenlegi fennállásában –A belső politikai és társadalmi stabilitásban (válságkezelési lehetőségeket behatárolja) –A reálgazdaság 2010-es várható teljesítményében (növekedés versus lassulás)

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Egyéb tevékenységeink: •Hazai hálózatépítés: –250 főn fölüli címlista (kutatóintézetek, szakértők, tisztviselők, diplomaták, vállalati szféra, egyetemek stb.) –Fiatalok bevonása (fiatal kutatók, egyetemi hallgatók) •Külföldi szakmai kapcsolatok (mindhárom évben kutatási együttműködés külföldi partnerekkel – tanulmányok, előadások) •Rendezvényszervezés (legutóbb: orosz válságról, ukrán elnökválasztások kapcsán) •FÁK-projekt hírlevelek – projektről, rendezvényfigyelés, interjú •Posztszovjet világ hírlevelek – tematikus nemzetközi kutatásfigyelés •FÁK-projekt honlapjának üzemeltetése, karbantartása: és •Rendszeres publikációs tevékenység

; „EU-orosz kapcsolatok és a Keleti Partnerség - Néhány tagállami érdek és álláspont”

MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Köszönöm a figyelmet!