Szabó Annamária temerini népdalokkal. Illés Sándor születésének 100. évfordulója Emlékezik Farkas Adrienne a Magyar Nemzet újságírója Közreműködik Szabó Annamária temerini népdalokkal.
ILLÉS SÁNDOR 1914. február 12. Temerin – 2009. július 8. Budapest magyar újságíró, költő, író, műfordító
Csillaghullás (versek, 1932, Újvidék) Halott mesék (versek,Nagybecskerek, 1934) Virradatban (elbeszélés, Zombor, 1938) Egyenes úton (ifjúsági regény, 1950) Vihar a Tiszán (regény, 1951) Találkozás (kisregény, 1952) Első szántás (elbeszélés, 1952) A dolgozók egészségéért (riportok, 1952) Új ház a domboldalon (regény, 1955) Tiszazug (szociográfia, 1961) Morzsi (gyermekregény, 1969) Bakonyi legények (Sobri Jóska regényes élete, 1975)
Sirató (regény, 1977) A túlsó part (regény, 1975) A homok óriása (Kocsis Pál életregénye, 1977) Sirató (regény, 1977) A fecskék délre szállnak (kisregény, elbeszélések, 1978) Kaland a szigeten (ifjúsági regény, 1979) A pénzcsináló (regény, 1980) Az utolsó napok (regény, 1982) A fekete bárány (regény, 1983)
Akikért nem szólt a harang (regény, 1991) Felszáll a köd (regény, 1983) Vihar után szivárvány (regény, 1988) Akikért nem szólt a harang (regény, 1991) Irgalom nélkül (elbeszélés,Békéscsaba, 1994) Újvidéki kaland (elbeszélés, 1995) A reménység hídja (Logos, 1999) Imádság és vallomás (Estrade-City Kft 1999) Hajnali madárfütty (Estrade-City Kft 2000) Búcsúzik a kapitány (tárcák gyűjteménye, Budapest, 2006) For whom the bell did not toll (Budapest, Erdélyért 2007)
„A régi gyereket, ha láthatnám még egyszer, Uram, aki voltam, aki a réten futott, aki anyja kezébe kapaszkodva indult az iskolába, aki hontalanná válva tévelygett azután, menekülve az éjszakában az ellenségei elől. Szeretném még egyszer, utoljára megfogni a mama kezét. Többet ennél úgysem kaphatok már. Ha találtok majd valahol megperzselődött akácfa alatt egy öreg sóbálványt, az én leszek. Megégtem. De megérte.”
ILLÉS SÁNDOR 1914. február 12. Temerin – 2009. július 8. Budapest író, költő, műfordító, újságíró