A mikrobák világa Szabad szemmel nem látható élőlények Vírusok,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mi az a mikroorganizmus?
Advertisements

5-6. óra: Prokarióták, baktériumok
Az élőlények országai.
Sejtmagvas egysejtűek
A zuzmók, a mohák és a harasztok törzse
Nem növény, nem állat!!!! Külön ország!!!
Mik azok a mikrobák?.
A növények teste és életműködése
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
A vírusok vírus (lat.) – méreg gör.- phag Dimitrij Ivanovszkij
A vírusok. A valódi sejtmagvas egysejtűek országa.
Növények országa. Moszatok törzsei.
Az élőlények rendszerezése
Ismétlés parányok.
Rendszertani diák / 1 Egysejtűek 2. Készítette: Főző Attila.
Rendszertani diák / 1 Egysejtű állatok Készítette: Főző Attila.
A moszatok törzsei.
A baktériumok törzse.
Eukarióta egysejtűek.
A vírusok törzse.
Eltérő táplálkozású növények
A növények szaporodása
A zuzmók.
RENDSZEREZÉS Növények országa.
A gombák.
A baktériumok.
Álszövetes állatok Szivacsok.
A vírusok, a prokarióták és az állati egysejtűek
Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok
A Föld zöldellő csodái.
AZ ÁLLATI ÉS A NÖVÉNYI SEJT ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Csillósok osztálya Papucsállatka-Paramecium sp. Ormányos csillós kürtállatka.
A gombák.
Sejtalkotók III..
9-10. óra: Eukarióta egysejtűek
Biológia tananyagok 3-4. óra: A vírusok.
Prokarióták országa Megveszek érted…..
A) baktériumok B) moszatok C) mindkettő D) egyik sem
4. óra: Eukarióta egysejtűek
Élőlények kölcsönhatása, élő környezeti tényezők
Azok akik nem állatok és nem növények, különcök
Az élővilág főbb csoportjai, mikroorganizmusok
Testünk építőkövei.
Az élővilág legkisebb egységei
A VÍRUS PARAZITA? MI A MEGSOKSZOROZÓDÁS LÉNYEGE? MI AZ A BARTERIOFÁG?
EGY KIS ISMÉTLÉS MI A PROKARIÓTÁK JELENTŐSÉGE A MINDENNAPI ÉLETBEN?
Környezetvédelem.
BAKTERIÁLIS SZENNYEZÉS
Az ősi nem feltétlenül fejletlen
MOSZATOK.
Azok, akik nem is élnek de sokszorozódnak
7. lecke Az ember és az egysejtűek. Baktériumok  Kórokozó baktériumok -viszonylag kevés faj - paraziták - paraziták károsítják a gazdaszervezetet: károsítják.
Táplálkozási kapcsolatok
4. lecke Nem sejtes rendszerek Vírusok, viroidok és a prionok.
Az élet legegyszerűbb megnyilvánulása: prokarióta sejtek eredete, típusai, felépítése A mindenhol jelenlevő sejtek.
EGYSEJTŰ EUKARIÓTÁK APRÓ ÓRIÁSOK.
Baktériumok.
1. állatkör -Egysejtű állatok (Protozoa)
Gombák.
VÍRUSOK.
A prokarióták.
Ökológiai szempontok a szennyvíztisztításban
SZIVACSOK AKIK TÖBBSEJTŰEK, EUKARIÓTÁK, HETEROTRÓFOK, NINCS SEJTFALUK, DE MÉGSEM ÁLLATOK.
16. lecke Az ízeltlábúak.
BAKTÉRIUMOK.
Nem kórokozó baktériumok
Egysejtű állatok.
A parton és a partközelben. Partközeli tengerek Parttól a nyílt tenger felé haladva kevesebb a vízmélység 200 m-nél. Gazdag élővilág Tápanyagban gazdag.
T.:Egyfélemagvúak T.: Kétfélemagvúak T.: Ostorosok
Életjelenségek, életfeltételek. Életfeltételek:  Fény  Víz  Levegő  Táplálék  Megfelelő hőmérséklet.
Előadás másolata:

A mikrobák világa Szabad szemmel nem látható élőlények Vírusok, elősejtmagvasok vagy sejtmag nélküliek /prokarióták/ (baktériumok kékmoszatok) valódi sejtmagvas egysejtűek.

A vírusok Baktériumoknál is kisebbek. Csak elektronmikroszkóppal vizsgálhatóak. (Vannak baktériumokat támadók /bakteriofágok/) Csak gazdasejtben mutatnak életjelenségeket. Gazdasejtet arra késztetik, hogy újabb vírusokat képezzenek. Ez a gazdasejt pusztulását okozza. Felépítésük: fehérjeburok + örökítőanyag. Vírusos betegségek: bárányhimlő, rózsahimlő, mumpsz (fültőmirigy-gyulladás), HIV (AIDS okozója) kullancs agyhártya- és agyvelőgyulladás.

Ebola Hepatitis Papiloma veszettség

Sejtmag nélküliek (prokarióták)

Baktériumok és kékbaktériumok (kékmoszatok) Nincs sejtmaghártyával körülhatárolt sejtmagjuk, csak maganyag Nincsenek sejtszervecskék sem. Baktériumok: Mikrométeres nagyság (mm ezredrésze!) Alakja lehet: Gömb (coccus), pálcika (bacillus), csavar (spirillum), duplagömb (duplacoccus) Életmódjuk szerint lehetnek: Élősködők (betegség okozók): pl. tífusz, kolera, vérhas, TBC, lyme-kór, szalmonella stb. Lebontók: pl. talajban Erjesztők: tejsavas, vajsavas. Együttélők: pl. ember vastagbelében, pillangósok gyökérgümőiben élő nitrogéngyűjtő baktériumok; kérődzők bendőjében. Szaporodás – kettéhasadás (magosztódás nélkül az alkotók kettéválnak)

Kékbaktériumok (kékmoszatok) Egysejtűek vagy telepesek Osztódás Talajban, sziklákon, hőforrásokban is. Színanyagaik segítségével fotoszintetizálnak Első oxigéntermelők voltak

A valódi sejtmagvas egysejtűek (eukarióták) Növényi- és állati egysejtűek. Elkülönült sejtmag és sejtszervecskék Osztódással szaporodnak

Növényi jellegű egysejtűek Főleg ostoros moszatok Sejtfal Zöld színtest - Fotoszintézis Napfény segítségével szervetlen anyagokból (víz, CO2, ásványi sók) szerves anyagokat készítenek.

Ostoros moszat faj: (Euglena sp.)

Ostoros moszatok: (euglena) Tápanyagban gazdag vizekben élnek. Táplálkozásuk: Nappal: Zöld színtesteikkel növények módjára Éjjel v. sötétben: állatok módjára. Fényérzékeny szemfolt. Mozgás ostorral. Osztódással szaporodnak. Ősi fajaik lehettek az állatvilág és a növényvilág közös ősei. Videó

Állati jellegű egysejtűek

Állábasok (Amőbák)

Állábas mozgáshoz szilárd aljzat szükséges Baktériumokban, és más kisebb élőlényekben gazdag vizeken gyakoriak. Vízben sodródva gömb alakú. Állábak a sejthártya kitüremkedései. Állábak segítségével a táplálékot bekebelezik. Amőba mozgása

Csillósok (papucsállatkák) (kétféle magvúak)

Papucsállatkák Csillókkal mozognak. Teljes testfelületét beborítják. Mozgás aljzattól független Tápláléka: baktériumok, törmelék. Emésztés: Sejtszáj, emésztő űröcske. Lüktető űröcske kiválasztja a felesleges vizet. Osztódás papucsvideó

Egysejtűek képesek betokozódni, ha kedvezőtlen körülmények közé kerülnek. Fontos szerepük van vizek öntisztulásában. Felhasználják őket a szennyvizek tisztításához is. Táplálkozási láncok fontos tagjai.