Készítette: Bráz Viktória Az atom (Kémia) Készítette: Bráz Viktória

Meghatározás, jellemzők A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami még őrzi az elem kémiai tulajdonságait. Parányi, gömb alakú, semleges részecske, mely atommagból és elektronburokból áll. Kémiai úton nem bontható fel alkotó elemeire Az atom egyszerű szimbolizálása

Szerkezete pozitív protonokból és semleges neutronokból (közös nevükön: nukleonokból) áll, az atommag töltése pozitív. A teljes atom azonban semleges, mivel a protonok pozitív töltését azonos számú elektron negatív töltése semlegesíti Az atom üresen maradó térfogatának nagy részét elektronok töltik ki, és együttesen alkotják az elektronburkot. a protonok, neutronok és elektronok az atomot alkotó legfontosabb elemi részecskék

Osztályozás Az atomokat általában Z rendszámuk – ami egyenlő a magban levő protonok számával – alapján osztályozzuk. Az azonos rendszámú atomfajták alkotják a kémiai elemeket. A legegyszerűbb atomfajta a hidrogén, amelynek rendszáma 1, a periódusos rendszer első eleme.

Izotópok Az azonos rendszámú, de különböző neutronszámú atomfajtákat izotópoknak hívjuk: eltérő neutronszámuk miatt a tömegük is különböző. Adott kémiai elem (atomfajta) különböző izotópjait a tömegszámmal jellemezzük, melyet megkapunk, ha a protonok számát összeadjuk a neutronok számával. A víz izotópjai 

Az atomok kölcsönhatásai Az atomok kémiai viselkedését leginkább elektronjainak kölcsönhatásai határozzák meg, különösképpen a legkülső héjon levőké, amiket vegyértékelektronoknak hívunk. A belső héjakon levő ún. törzselektronok játszanak ugyan szerepet, de leginkább az atommag pozitív töltésének árnyékolásában.

Kovalens kötés Ha kettő vagy több atom vegyértékelektronjai közös pályán mozognak azt kovalens kötésnek nevezzünk. Ez az atomok közötti legerősebb kötés. Kovalens kötés kialakulásakor két atompálya átfedésével egy molekulapálya jön létre. Például két hidrogén ha találkozik „egyesülnek” mindkettőnek két elektronja lesz, azaz osztoznak azon a kettőn. Tehát: H* + *H = H−H (H2)

Ionos kötés ellentétes töltésű ionokat tartalmazó anyagokban fordul elő. Ionrács  kationok,anionok Szilárd halmazállapot- nem vezetik az elektromos áramot Olvadékban, oldatban elmozdulnak, ilyen állapotban vezetők Kősókristály modell

Szuperatom Szuperatomokat, egyetlen atomként viselkedő különleges atomcsoportokat hoznak létre és vizsgálnak Hollandiában a delfti műszaki egyetemen. A kutatók reményei szerint a következő lépésben kristályokat hoznak létre ezekből az atomcsoportokból. Arra számítanak, hogy ezek a kristályok új, különleges mágneses, optikai és elektromos tulajdonságot mutatnak majd

Atommodellek Thomson féle atommodell Elektronok: sárga Pozitív rész: piros Bohr-féle atommodell

Vége