Az együttműködő versengő állampolgár nevelése Fülöp Márta MTA Pszichológiai Kutatóintézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar fmarta@mtapi.hu

Versengés - együttműködés Az emberi társas magatartás alapvető formái Ezért mind a társadalomtudósok, mind a nevelésügyi szakemberek, mind a nevelők számára fontos fogalmak/jelenségek A társadalomnak szüksége van mind az együttműködés, mind a versengés késztetésére és képességére (Pepitone, 1980)

Társadalom-társadalomtudomány – iskolai nevelés Társadalmi-politikai-gazdasági közeg Versengés/verseny és Együttműködés Társadalomtudományi paradigmák Iskolai nevelés

A versengés és együttműködés mint ellentétek Morton Deutsch (1949) amerikai szociálpszichológus Második világháború pusztításai – háború a versengés egy formája Baloldali politikai irányultság Versengés destruktív konfliktushoz vezet Amerikai társadalom nárcisztikusan versengő és individualista MEGOLDÁS: együttműködés váltsa fel a versengést! Alfie Kohn (1980) „NEM KÉRÜNK A VERSENYBŐL” Kooperatív tanulás mozgalom!

A „szörnyeteg” és a „szépség” paradigmája A versengés és együttműködés szimbiózisa Rontja a teljesítményt Csökkenti a kreativitást Információvisszatartás Bizalmatlanság Megromlott emberi kapcsolatok, ellenségesség Megnövekedett agressziós szint Együttműködés Jobb teljesítményre vezet Növeli a kreativitást Információmegosztás Bizalom Jó és támogató emberi kapcsolatok, barátság Agresszió nem jellemző Több mint 40 évig uralkodó paradigma és nézetrendszer!

Versengés és együttműködés viszonyának újraértelmezése Megszűnik a hidegháború A szocialista blokk összeomlik A versengés/verseny rehabilitálása politikai élet: demokrácia gazdasági élet: piacgazdaság Deutsch (1990) Egész addigi szakmai életében a versengést és az együttműködést idealizált folyamatokként kezelte, Azok tiszta formájukban csak nagyon ritkán találhatóak meg a való életben. A legtöbb konfliktus versengő és együttműködő folyamatok keveréke A konfliktus lefolyása és következményei erősen ennek a versengő-együttműködő keveréknek a természetétől függenek.

Paradigmaváltás „Versengés és együttműködés mint partner” (Van de Vliert, 1998) Matematikai ökológia: az együttműködés versengést szolgálja (Keller,1992) La Freniere: az együttműködés mint adaptív versengési stratégia Charlesworth (1996) kevert stratégiájú (asszertív és együttműködő) versengés az evolúciósan legstabilabb és leghatékonyabb stratégia (kísérlet óvodásokkal) Konstruktív és destruktív versengési folyamatok Fülöp (1993,1995), Tjosvold és mtsi (2003)

Carnevale & Probst (1997) „ a versengők jobb együttműködők és kreatívabbak csoportközi versengés esetén” van Lange (1991) „versengők nem együttműködés ellenesek” Branderburger & Nabeluff (1996) „Co-opetition” – „Business Week Bestseller” – A cím összeolvasztja az angol „cooperation” (együttműködés) és „competition” (versengés) szót jelezve, a két jelenség összefonódó és szimultán természetét.

Poszt-szocialista országok „VERSENY” Rendszerváltás kulcsfogalma A függőség kultúrája a vállalkozás kultúrája(Crawford and Foster, 2001) A biztonság társadalma a lehetőségek és kihívások társadalma (Flanagan és mtsi, 2003), A verseny lehetővé teszi mind a győzelmet, mind a vesztést.

Versenyezni tudni kell!? Állampolgároknak meg kellett/kellene tanulniuk a versenyre épülő piacgazdasági struktúrában a lehető legsikeresebben létezni, el kellett/kellene sajátítaniuk a versengés készségét.

A versengés mint szociális készség Nagy József (1998) Az iskolának feladata lehet, hogy ezt a készséget meghatározott szempontok alapján fejlessze. A versengés: társas érdekérvényesítő képesség csakúgy, mint a pro-szociális képességek, az együttműködés és a vezetés képesse. Három alapelv: Szabályozottság Esélyesség Arányos kockázat Fülöp (1992), Zsolnai Anikó (2003)

„Ön szerint milyen feladatot tölt be az iskola az életbeli versengésre való felkészítésben?” 263 tanár 50% általános iskolai/50% középiskolai 30% Budapest/70% vidék Átlagéletkor: 40.2 Fülöp (2008)

99% van szerepe/kellene, hogy legyen szerepe I. 36% nem/rosszul látja el Iskola morális versengést tanít, saját képességeken és teljesítményen alapuló versengést Iskola immorális versengést tanít – nem bünteti megfelelően a csalást Társadalomban immorális versengés zajlik Társadalomban morális versengésre van szükség 6% nem alakít ki megfelelő személyiségtulajdonságokat (pl. önbizalom), tanárok maguk sem tudnak versengeni (hogyan tanítsák?), csak a kiválókat tanítja, akik a tanulmányi versenyekre mennek

II. 63% Felkészít Az iskola megtanít győzni és veszteni Tisztességes, szabálytartó, érdemalapú, megfelelő értékek mentén zajló versengést tanít Az iskola felkelti és fejleszti a versenyszellemet, olyan, mint egy verseny előtti hosszú edzési periódus. Hozzászoktat a versenyhez, ahhoz hogy a teljesítményt értékelik, és ettől az értékeléstől függ az, hogy valaki hová helyeződik egy társadalomban (milyen munkát kap stb.)

Fontos személyiségtulajdonságokat alakít ki: megtanít komolyan dolgozni, egy cél elérése érdekében erőfeszítést tenni, fejleszti az önismeretet, mert lehetővé teszi, hogy a diákok megismerjék saját gyengeségeiket és erősségeiket, hogy miben érdemes versengeniük vagy miben nem, és elősegíti, hogy tovább tudjanak fejlődni és önmagukat felülmúlni Fejleszti a szociális készségeket: megtanítja, hogy miként tudja egy ember a helyét kivívni a csoportban, együttműködésre és toleranciára, konfliktuskezelésre nevel, megtanítja a másik ember teljesítményének az értékelését Versenyképessé teszi a versengésben majdan résztvevő diákokat, azzal, hogy piacképes tudást ad (idegen nyelvek, IT, vállalkozási ismeretek stb.), és kibontakoztatja a képességeiket

Van-e kapcsolat a versengés és a siker között?

Siker? Pozitív vagy negatív? 40. 15. n. Aki beszáll a versengésbe és eltiporja az útjába kerülőket, arra azt mondják, sikeres. AGRESSZIÓ, TISZTESSÉGTELENSÉG 72.15.l Nem feltétlenül az a sikeres, aki jobb, hanem aki gátlástalanul kihasználja a helyzeteket.

A moralitás szerepe a versengésben Résztvevők: 213 egyetemista 114 lány/99 fiú Történetek – korábbi versengési napló történeteken alaulnak

Struktúra Terület Morális/szabályos Immorális/ szabálytalan Győztes Vesztes Egyetemi élet Tanulmányok Sport Szerelem Barátság/ népszerűség Munka Érzelmi: mit érez? Kognitív: mit gondol? Viselkedés: mit tesz (rövid táv)? mi lesz később (hosszú táv)?

Sport LS1: Andrea és Krisztina évek óta versenyszerűen úsznak. Jó barátságban vannak, ám egy alkalommal mindketten ugyanazon a versenyen indulnak, s hasonlóak az esélyeik a győzelemre. Mind a ketten a dobogó legmagasabb fokát szeretnék elérni. A verseny előtt keményen edzenek, felkészülnek a megmérettetésre. A verseny végeredménye: Andrea nyert, de Krisztina lemaradt, „csak” harmadikként ért célba. FS2: Endre és Péter versenyszerűen futnak. Az idény legfontosabb versenyén mindketten indulnak. Az első körben még Péter vezet, de a második körben már szinte egymás mellett futnak, és Endre érzi, hogy ennél többet nem tud kihozni magából, valamit tennie kell. Az egyik kanyarnál meglöki könyökével Pétert, aki elveszíti egyensúlyát, így Endre behozhatatlan előnyt szerez és nyer. A szabálytalanságot a versenybírók nem veszik észre.

A GYŐZTES REAKCIÓI A VESZTES REAKCIÓI ÉRZELMEK Győztes Fair Unfair Öröm/boldogság 58% 35% Elégedettség 20% 12% Büszkeség 14% 8% Káröröm 0% 16% Pozitív érzelmek+bűntudat 1.5% Pozitív érzelmek +sajnálat (vesztes) 30% Félelem a következményektől 10% Bűntudat/szégyen 15% ÉRZELMEK Vesztes   Fair Unfair Csalódottság 46% 25% Szomorúság 33% 8% Kétségbeesés 24% 27% Düh/harag 6% 65% Tehetetlenség 0% 10% Szomorú+örül a győztesnek 12% Örül a saját eredménynek, vagy mindkettőjük eredményének 14%

VISELKEDÉS: MIT TESZ: GYŐZTES Fair Unfair Ünnepel (fair győzelem esetén a vesztessel együtt:9 %) 21.8% 28% Vesztessel kapcsolatos szolidaritás (gratulál, vigasztal, bátorít, segít, elismer) + bocsánatot kér 58% 9% Vesztestől való távolodás: elkerüli 0% 17% Hallgat a csalásról 23% VISELKEDÉS: MIT TESZ: VESZTES VISELKEDÉS Vesztes Fair Unfair Edz +kemémyen dolgozik 65% 27% Bizonyítani igyekszik a csalást 0% 51% Gyanakvóvá válik más versenyek esetén 20% Fizikális agresszió/bosszú 25% Gratulál, együtt ünnepel 55%

Bizalom – nemzetközi összehasonlítás – ISSP 2001

A vesztes kirekesztettsége 8.5 éves fiú 8.1 éves lány Fülöp & Sándor, 2008

Versengés-együttműködés Óramegfigyelés-Magyarország, Anglia, Szlovénia (Fülöp és mtsi, 2007) Ált. Gimn. Angol Szlovén VERS GYAK KÖZÉP RITKA EGYM. Kutatási támogatás: Oktatási Minisztérium, MTA, British Academy, Szlovén Tudományos Akadémia

Verseny monitorozása -szabálytalanságok Megfigyelt 36 órán (2. osztály) összesen 50 csalás Tanár „kezeli” mindazt a „szabálytalanságot”, amit ő vett észre. Ez az általunk megfigyelt esetekben összesen 5-ször fordult elő. Az előforduló csalások mindössze egy tizedét veszi észre Ha a gyerekek hívják fel a figyelmét a csalásra, akkor az adott, bejelentő gyereket marasztalja el morálisan „Ne árulkodj!” „Törődj a magad dolgával!” A csalás kezeletlenül marad A csaló elérte, amit akart és morális fölényben van Csalás az, amit az „autoritás” észrevesz!

Csalás (középiskola 2. osztály) Megfigyelt 36 órán összesen 12 megfigyelt csalás Soha nem fordult elő, hogy diák ezt jelentette volna a tanárnak Tanár az esetek egyharmadát vette észre és azokat „erőtlenül” kezelte Szolidaritás és együttműködés a „szabálytalanságban” az „autoritással” szemben.

Nemzetközi összehasonlítás Az angol és szlovén megfigyelések során nem fordult elő csalás Orosz Gábor (2008) francia –magyar összehasonlítás Magyar egyetemisták sokkal engedékenyebbek a csalással kapcsolatban „Cél szentesíti az eszközt”

Példa 1. Ha ki akar menni külföldre, akkor, minden további nélkül, 2. Az egyik csoporttársad mikor beül a vizsgára és átfutja a kérdéseket, azonnal látja, hogy ezt a dolgozatot fejből nem tudja megírni hármasnál jobbra, pedig le kell vizsgáznia, ha el akar menni külföldre Erasmus ösztöndíjjal. Ekkor előveszi a puskáját… ELSŐ ÖT INDOKLÁS 1. Ha ki akar menni külföldre, akkor, minden további nélkül, 2. Elfogadható, mert egyetlen zh nem döntheti el az emberek jövőjét. 4. Készült rá csak nem eleget, valamennyi segítséget igénybe vehet 5. Mindenki úgy cselekszik, ahogy jónak látja, amit a lelkiismerete enged. 6. Számomra ez is az anyagtól, a vizsga nehézségétől függ Ha ugyanezt az Erasmusért való versengésben a válaszadóval szemben teszi meg, aki történetesen rendesen felkészült, és a csaló nyer – más a megítélés!

CPI mutató/ korrupciós index Ország Globális csalás Egyéni csalás Kollaborativ csalás Vizsgálat Év CPI mutató/ korrupciós index Ukrajna 89.58 92.13/81,2 Grimes (2004) 2003 2,3 (2003) Lengyel 83,7 Lupton et al. (2000) 1999 4,2 (1999) Orosz 72,1 92.01/88,89 Poltorak (1995) 1997 2,27 (1997) Magyar 60,76 47 31 Orosz (2008) 2007 5,3 (2007) Anglia 40 8 19 Newstead et al. (1996) Salter et al. (2001) Rennie, Crosby (2001) 1998 8,7 (1998) Ausztria 44,9 Orosz & Lux (2008) 2007 8,1 (2007) Francia 31,29 6,86 25,19 Orosz (2008) 7,3 (2007) Japán 44,4 Bernardi et al. (2004) Diekhoff (1999) Burns et al. (1998) 1998 5,8 (1998) Szingapúr 54,2 24,2 Lim & See, 2001 2000 9,1 (2000)

Iskolai csalás – CPI Korrupciós Index Szignifikáns negatív korreláció (p=0,002; r= -0,739) (Orosz, 2010) Ez nem ok – okozati összefüggés, hanem lehet eredménye ugyanannak a háttérben meghúzódó oknak!

FONTOS TUDNIVALÓK: Az alábbi állítások Magyarország egészére vonatkoznak. Kérjük jelezze egyetértését vagy egyet nem értését az alábbi osztályozás segítségével. Ezek az állítások néha a “társadalmi normákkal” kapcsolatosak, vagyis a viselkedés többnyire íratlan szabályaival. (Gelfand és mtsi, 2010) 1 2 3 4 5 6 Nagyon nem értek egyet Nem értek egyet Kissé nem értek egyet Kissé egyetértek Egyetértek Nagyon egyetértek Ebben az országban az embereknek sok társadalmi normát kell betartaniuk. 1 2 3 4 5 6 Ebben az országban a legtöbb helyzetben világos elvárások vannak, hogy hogyan kell viselkedni. Ebben az országban az emberek a legtöbb helyzetben egyetértenek abban, hogy mi a helyes és a helytelen viselkedés. Ebben az országban a legtöbb helyzetben nagyon sokféle viselkedés megengedett. Ebben az országban az emberek nagyon toleránsak azokkal az egyénekkel szemben, akik nem tartják be a társadalmi normákat. Ebben az országban az emberek a legtöbb helyzetben eléggé szabadon eldönthetik, hogyan akarnak viselkedni. Ha ebben az országban valaki helytelenül viselkedik, a többiek elítélik. Ebben az országban az emberek majdnem mindig betartják a társadalmi normákat. Bár ebben az országban vannak társadalmi normák, az emberek gyakran nem tarják be őket.

Kötött és laza kultúrák, Gelfand és mtsi (2010) Rank Country Score Band 1 Pakisztan 1.25 A 2 Malajzia 1.19 3 India 1.03 4 Szingapur 1.02 5 Dél- Korea 0.99 6 Norvégia 0.97 7 Törökország 0.92 B 8 Japan 0.86 9 Kína 0.82 10 Kelet Németország 0.77 11 Portugália 0.76 12 Anglia. 0.70 13 Auszria 0.69 14 Mexikó 0.68 15 Németország 0.65 Olaszország 17 Izland 0.64 C 18 Franciaország 0.63 18 Hong Kong 0.63 C 20 Lengyelország 0.60 21 Belgium 0.56 22 Spanyolország 0.54 USA 24 Ausztralia 0.42 25 Új-Zéland 0.40 26 Hollandia 0.38 27 Görögország 0.37 Venezuela 29 Brazília 0.34 D 30 Izrael 0.32 31 Észtország 0.27 32 Magyarország 0.25 33 Ukrajna 0.17

Összefoglalás A versengés pszichológiai kutatása és pedagógiai megítélése radikálisan változott a huszadik század történelmi, politikai, gazdasági változásai következtében. A versengés ideológiai alapon történő kiiktatására tett társadalmi és szakmai kísérletek nem voltak sikeresek. A volt szocialista blokk átmeneti társadalmai rehabilitálták a verseny és versengés politikai (demokrácia) és gazdasági (piacgazdaság) szerepét, a pszichológiai kutatások pedig rámutatnak a versengés pozitív vonásaira.

Összefoglalás A versengés és együttműködés nem poláris ellentétek, hanem az emberi interakcióban különböző kombinációkban megvalósuló magatartásformák. A versengési folyamatokat ezért legalapvetőbben a bennük lévő együttműködési mérték alapján lehet elkülöníteni. Ezért értelmetlen megközelítés a versengést szembeállítani az együttműködéssel vagy az együttműködést azért erősíteni önmagában, hogy az a versengést ellensúlyozza, hanem sokkal inkább a versengésen belül kell az együttműködést erősíteni.

Következtetés A versengésben a leglényegesebb strukturális együttműködési elem a szabálytartás, vagyis az, hogy a versengésben lévő felek megfelelnek a kapcsolat és a versengés implicit (ki nem mondott) és explicit szabályrendszerének. Ha ez a szabály megtörik, akkor az addig konstruktív mederben tartható versengés könnyen fordul destruktívba. A versenytársak között a barátságos vagy egymást inspirálóan instrumentális viszony helyett ellenséges viszony alakul ki, megjelenik a gyanakvás, a bizalmatlanság és természetesen az agresszió mint destruktív elem. A győztesek és a vesztesek eltávolodnak egymástól, a győztes nem tud szolidáris lenni a vesztessel, a vesztes pedig nem tudja elismerni, és tisztelni a győztes győzelmét. Ha ez társadalmi méreteken zajlik, akkor megtöri a társadalmon belüli szolidaritást.

Következtetés A versengés és verseny „újrafelfedezése” nagyon lényeges lépés a magyar társadalom esetében Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, hogy nagyon nagy jelentősége van annak, hogy milyen verseny és versengés az, amely az adott társadalmat jellemzi. Az iskola minden társadalomban az egyik legfőbb szocializáló ágens, ezért kiemelt fontossága van annak, hogy – esetünkben a versengés kapcsán – a pedagógusok nagyon világos normákat tudjanak képviselni, és ezeknek a normáknak a csoport általi tiszteletben tartását elősegítő professzionális szakmai gyakorlatot tudjanak kialakítani.

DE…… A szociálpszichológiai kutatások sok évtizede bizonyították, hogy a csoportnormáknak viselkedésszabályozó ereje van, ezért egy adott viselkedésért nemcsak az egyén, hanem az őt körülvevő csoport (nem csak az autoritás!) is felelős. KÖZÖS ÁLLAMPOLGÁRI FELELŐSSÉG!

Közösen elfogadott normák hiánya SZABADSÁG ÉS SZABÁLYOZOTTSÁG INTEGRÁLÁSA EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉRDEK INTEGRÁLÁSA VERSENGÉS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS INTEGRÁLÁSA

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Nation Have Cheated Asked to Cheat Would Assist cheated cheat assist Albania 42.48 92.11 77.88 Litván 87.65 96.91 83.85 Fehérorosz 87.39 72.07 83.78 Orosz 60.31 92.01 88.89 Horvát 45.45 76.77 73.47 Ukrán 89.58 92.13 81.20 Kirgiz 80.10 80.49 80.58 Post-szoc. 75.81 87.97 82.92 Lett 92.48 82.57 – USA 50.23 60.65 32.49 Table 1. Self-reported incidence and perception of academic dishonesty by nation, numbers are in percentage (on the basis of Grimes, 2005, pp 277.)