Az EU hosszú távú energiastratégiájának lehetséges hatásai a hazai energiastratégiára Tilesch Péter főosztályvezető Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály 2012. május 9. XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium

Tartalom EU Commission Roadmap 2050: Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re Előzmények Forgatókönyvek Következtetések a forgatókönyvek alkalmazásával Az útiterv végrehajtása és várható eredményei Magyarország útiterve Nemzeti Energiastratégia 2030 Cselekvési tervek Atom – szén – zöld forgatókönyv Kitekintés 2050-re Az EU hosszú távú energiatratégiájának lehetséges hatásai a hazai energiastratégiára Kapcsolódási pontok, eltérések Tennivalók

Az Európai Tanács kívánsága Útiterv 2050 (1) Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re Az energia útiterv az alapja a hosszú távú politika kialakításának Az Európai Tanács kívánsága Az útiterv szándéka Nagyobb bizonyosságot nyújtani a kormányoknak és befektetőknek; 2050-re megtalálni az alacsony széndioxid kibocsátású energiarendszerhez vezető utat; Bázist alakítani a 2030-as energia-politika továbbfejlesztéséhez; konkrét mérföldköveket rögzíteni a Tagállamoknak, az EU parlamentnek és a befektetőknek. Az EU célja: 2050-re az üvegház-hatású gázok kibocsátásának az 1990-es szint 80-95 %-ára mérséklése; Elvárja a 2050-re szóló alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság stratégiájának kidolgozását.

Útiterv 2050 (2) CO2 kibocsátás

Útiterv 2050 (3) CO2 kibocsátás Tárolás föld alatt Útiterv 2050 (3) CO2 kibocsátás CO2kibocsájtás 2008-2009 világ energia felhasználásból

Útiterv 2050 (4) CO2 kibocsátás CO2 körfolyamat Energiafelhasználásból-energiafogyasztásból a kibocsátás 30 Gt, ennek ~40%-a elnyelődik a természetben, a többi növeli az atmoszféra CO2 tartalmát; EU összes kibocsátás 4,2 Gt; ebből az energia ipar 1,6 Gt, az utóbbi az összes energiafelhasználási kibocsátás mintegy 5%-a.

Útiterv 2050 (5) CO2 kibocsátás

Útiterv 2050 (6) EU magyar elnökség - Energia 2011.03.09 Climate Action: Dekarbonizációs útiterv

Útiterv 2050 (7) Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re Forgatókönyvek A 2050-re szóló energiaügyi ütemterv forgatókönyvei az energiarendszer szén-dioxid-mentesítésének különböző lehetőségeit tárják fel. A jelenlegi tendencia forgatókönyvei Referencia-forgatókönyv a jelenlegi tendenciákkal és a gazdasági fejlődés hosszú távú előrejelzéseivel számol. Jelenlegi szakpolitikai kezdeményezések (CPI) aktualizálja a már elfogadott intézkedéseket és javaslatokat.

Útiterv 2050 (8) Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek Magas energiahatékonyság: 2050-ig 41 %-os energiaigény-csökkenést eredményez. Diverzifikált ellátási technológiák: valamennyi energiaforrás piaci alapon versenyezhet, széndioxid-mentesítés hajtóereje az árképzés. A megújuló energiaforrások magas részaránya: 2050-ben 75 %, villamosenergia-fogyasztásban 97%. A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás késleltetett bevezetése: a nukleáris energia magasabb arányához vezet. A nukleáris energia alacsony részaránya: feltételezés: (a jelenleg épülő reaktorokon kívül) nem épülnek új atomerőművek, ami a széndioxid-leválasztás és -tárolás szélesebb körben történő elterjedtségéhez vezet (32 % körüli arány a villamosenergia-termelésben).

Útiterv 2050 (9) Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek

Útiterv 2050 (10) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A villamos energia növekvő szerepe A villamosenergia árak 2030-ig emelkednek, utána csökkennek

Útiterv 2050 (11) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A rendszer egészében energia-megtakarítást kell megvalósítani

Útiterv 2050 (12) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A megújuló energiák aránya jelentősen emelkedik

Útiterv 2050 (13) A széndioxid kibocsátás csökkentés lehetőségei

Útiterv 2050 (14) A széndioxid kibocsátás csökkentés lehetőségei a széndioxidmentes (nukleáris és megújuló) primerenergia részarányának növelése, tüzelőanyag váltás a fosszilis tüzelőanyagú erőművekben, fosszilis tüzelőanyagú erőművek hatásfokának javítása, CO2 leválasztás (befogás), szállítás és tárolás (CCS) a fosszilis tüzelőanyagú erőművek égéstermékeiből (Ma a CCS 10 % hatásfokromlással jár!). A leválasztás három, egymástól alapvetően különböző módon érhető el: Post-combustion, vagyis tüzelés utáni leválasztás, Oxyfuel, vagyis oxigénkörnyezetben történő tüzelés, Pre-combustion, vagyis tüzelés előtti leválasztás, További technológiák fejlesztése folyik. A szállítás csővezetéken történik (hasonló a földgáz szállításához)

Útiterv 2050 (15) Tárolás föld alatt

Útiterv 2050 (16) Tárolás föld alatt: 2009/31/EK irányelv a szén-dioxid geológiai tárolásáról Érvek a CCS mellett Érvek a CSS-sel szemben a 2050-es kibocsátási cél (80%) nem teljesíthető a CCS nélkül (szén+gáz) Nem fenntartható energiarendszer része Dekarbonizációs híd - könnyebbé teszi az átmenetet Túl költséges, túl kockázatos A technológia elemei bevetésre készen állnak, gyorsan bevethető Abszolút és relatív időhátrányban van Forrás: Energiaklub tanulmány

Útiterv 2050 (17) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A szén-dioxid-mentesítés megvalósítható, és lehet kevésbé költséges, mint a jelenlegi szakpolitikák hosszú távú fenntartása

Magyarország energia helyzetképe Primer energia

Magyarországi nettó villamosenergia-igény – múlt és jövő Magyarország energia helyzetképe Magyarországi nettó villamosenergia-igény – múlt és jövő Background image cropped to size FEJEZET VAGY SZEKCIÓ INFORMÁCIÓ Ld. a következő fóliákon Forrás: Pöyry

Nagyerőművek teljesítőképessége ÁH Nagyerőművek beépített névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2011. dec. 31-én ÁH ÁH Nagyerőmű 8 638 MW 85,4% Kiserőmű 1 472 MW 14,6% Összes erőmű 10 110 MW 100,0% ÁH atom szén gáz olaj MW Forrás: MAVIR

Nagyerőművek villamos termelése Nagyerőművek bruttó villamos termelése 2011-ben Nagyerőmű 30,84 TWh 85,1% Kiserőmű 5,40 TWh 14,9% Összes erőmű 36,24 TWh 100,0% Importszaldó 6,64 TWh Felhasználás 42,88 TWh GWh Előzetes, tájékoztató adatok

Nagyerőművek termelési aránya Nagyerőművek bruttó villamos termelésének részaránya az összes hazai termelésből 2011-ben Előzetes, tájékoztató adatok

Nagyerőművek hatásfoka -1. Forrás: MAVIR Előzetes, tájékoztató adatok

Nagyerőművek hatásfoka – 2. 85,1% 84,5% 83,2% 77,6% 77,5% 75,0% 65,3% 61,2% 51,6% 51,5% 25,9% Előzetes, tájékoztató adatok

Nagyerőművek CO2-kibocsátása Összesen 13,0 Mt CO2 103 t CO2 * Bakony, Litér, Lőrinci, Sajószöged OCGT Előzetes, tájékoztató adatok Forrás: MAVIR

Fajlagos CO2-kibocsátások* Átlag (Pakssal) 0,368 kg CO2/kWh Forrás: MAVIR

Összes kiadott megújulós villany Előzetes, tájékoztató adatok 261 326 868 1646 1371 1669 2259 2628 2730 2441 0,8% 1,0% 2,8% 5,0% 4,1% 4,5% 6,1% 7,9% 7,2% részarány a hazai nettó villamosenergia-termelésből részarány a bruttó fogyasztásból 0,7% 6,0% 6,9% 6,8% 0,9% 2,3% 4,2% 3.4% 5,5% Forrás:

Nemzeti energiastratégia 2030 (1) 77/2011 (X. 14) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról Az Országgyűlés elfogadja a Nemzeti Energiastratégiát, amely 2030-ig szól, 2050-re irányuló kitekintéssel (figyelemmel a Stratégiai Környezeti Vizsgálat értékelésére is) Elsődleges célok: hosszú távú ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság együttes érvénysülése; A célok elérése érdekében öt fontos törekvést fogalmaz meg a dokumentum: az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiák részarányának a növelése, a közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, valamint a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben.

Nemzeti energiastratégia 2030 (2) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy Gondoskodjon Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének és Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervének rendszeres felülvizsgálatáról; Alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert; Kezdeményezze a fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalkotását; Kezdeményezze egy regionális infrastruktúra-platform kialakítását, készítsen elemzést a földgázbeszerzési forrásdiverzifikáció lehetőségeiről; Készítsen cselekvési tervet az erőmű fejlesztésre, a távhőszolgáltatás fejlesztésére, energetikai iparfejlesztésre és kutatás-fejlesztés- innovációra; dolgozzon ki épületenergetikai stratégiát; Végezze el a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi kapacitások létesítésére vonatkozó döntés-előkészítő munkát; A fogyasztók információval való ellátása érdekében segítse elő a háztartások energiafelhasználási adatainak megismerhetőségét.

Nemzeti energiastratégia 2030 (3) Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Szemléletformálási Cselekvési Terv Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv Energetikai Iparfejlesztési és K+F+I Cselekvési Terv Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek. Forrás: NFM

Nemzeti energiastratégia 2030 (4) Lehetséges erőmű-fejlesztési stratégiák a) Atom-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NCsT) rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása b) Anti Atom-Zöld: Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása c) Atom-Zöld(+): Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya d) Atom(+)-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen, majd 2030 után új telephelyen is, illetve az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása e) Atom-Szén-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása, valamint egy új szénerőmű létesítése f) Anti Atom-Zöld(+): Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya Forrás: REKK

A Kormány által preferált szcenárió Nemzeti energiastratégia 2030 (5) Az Energiastratégia szerinti villamosenergia-mixek 2030-ban Különböző szcenáriók A Kormány által preferált szcenárió

Magyarországi erőműpark villamos teljesítőképességének alakulása Nemzeti energiastratégia 2030 (6) Magyarországi erőműpark villamos teljesítőképességének alakulása MW b) változat: Bővítés 1600 MW-os atomerőműves blokkokkal 3-column text and 2-column image Forrás: MAVIR

Nemzeti energiastratégia 2030 (7) Jövőkép „atom –– szén –– zöld” forgatókönyv Primer energiafelhasználás növekedése maximum 5% A fenti cél 23 %-os energiahatékonyság javulással biztosítható Eközben 50 %-kal növekszik a villamosenergia igény Megújuló energia részarány (ma 7 %) 14,65 %-ra növekszik 2020-ra, majd 20 %-ra 2030-ra A megújuló villamos energia 2030-ra 16 %-ra növekszik Az „Atom-Szén-Zöld” forgatókönyv legfontosabb elemei: az atomenergia hosszú távú fenntartása; a szén alapú energiatermelés szinten tartása, feltétel: az ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (CCS); megújuló energia szempontjából az NCsT 2020 utáni lineáris meghosszabbítása, törekvés a kitűzött arány növelésére. Forrás: NFM

Nemzeti energiastratégia 2030 (8) Az Energiastratégia legfontosabb tézisei Energiatakarékosság Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés növelése Erőmű-korszerűsítés A közlekedés energiahatékonyságának növelése és CO2 intenzitásának csökkentése Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság Energetikai célú hulladékhasznosítás Állami szerepvállalás erősítése Forrás: NFM

Nemzeti energiastratégia 2030 (9) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei I. Energiatakarékosság Forrás: NFM

Nemzeti energiastratégia 2030 (10) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei II. Hazai megújuló energia A gazdaság dekarbonizációjának eszköze a megújuló energiaforrások részesedésének növelése, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása; A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 20%- körüli értékre 2030-ig A kétpólusú mezőgazdasági modell létrehozása, amely lehetővé teszi a fenntarthatósági szempontok és a piaci igények szerinti rugalmas váltást az élelmezési-, illetve az energetikai célú gazdálkodás között. A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése Forrás: NFM

Nemzeti energiastratégia 2030 (11) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei III. Biztonságos atomenergia Forrás: NFM

Nemzeti energiastratégia 2030 (12) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei V. A hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása A szén alapú energiatermelés szinten tartása három okból indokolt: Energetikai krízishelyzetben (földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék; Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel; Az értékes szakma-kultúra végleges elvesztésének megelőzése, és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása; Feltétel: a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása) Forrás: NFM

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Tilesch Péter tileschp@eh.gov.hu 42