A hőterjedés differenciál egyenlete

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
Advertisements

Gázok.
Stacionárius és instacionárius áramlás
MUNKA, ENERGIA.
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-ÁTTÉTEL
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
A hőterjedés alapesetei
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
Az impulzus tétel alkalmazása (egyszerűsített propeller-elmélet)
Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
Egymáson gördülő kemény golyók
Newton törvényei.
Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar
Fúvók-Kompresszorok Hő- és Áramlástan Gépei Író Béla SZE-MTK
Ventilátorok Író Béla Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
VÁLTOZÓ SEBESSÉGŰ ÜZEM
Hősugárzás.
Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)
Hőátvitel.
Ideális kontinuumok kinematikája
A nedves levegő és állapotváltozásai
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Veszteséges áramlás (Hidraulika)
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés rudakban bordákban
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
A kontinuitás (folytonosság) törvénye
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
Az elemi folyadékrész mozgása
Egyszerű állapotváltozások
A Bernoulli-egyenlet alkalmazása (Laval fúvóka)
A hőátadás.
Hősugárzás Radványi Mihály.
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
Folyadékok mozgásjelenségei általában
Mérnöki Fizika II előadás
Közműellátás gyakorlathoz elméleti összefoglaló
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
A fajhő (fajlagos hőkapacitás)
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-EGYENLETES SEBESSÉGŰ ÜZEM
Hőtan.
Ideális folyadékok időálló áramlása
ÁRAMLÓ FOLYADÉKOK EGYENSÚLYA
Instacionárius hővezetés
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
Differenciálegyenletek
Sándor Balázs BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
Hő- és Áramlástan Gépei
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Az áramló folyadék energiakomponensei
Munka, energia teljesítmény.
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Ideális kontinuumok kinematikája.
Áramlás szabad felszínű csatornában Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék.
Stacionárius és instacionárius áramlás
SKALÁROK ÉS VEKTOROK.
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
Stacionárius és instacionárius áramlás
Hősugárzás.
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
Hősugárzás Hősugárzás: 0.8 – 40 μm VIS: 400 – 800 nm UV: 200 – 400 nm
Előadás másolata:

A hőterjedés differenciál egyenlete

Alapfogalmak Hőfokmező A vizsgált test vagy térrész pontjaiban uralkodó hőmérsékletek összessége és megoszlása. Izotermikus felület Az azonos hőmérsékletű pontokat összekötő felület. A testen, ill. térrészen belül nincs vége! Hőfokgradiens (vektor) Merőleges az izotermikus felületre. Hőáramsűrűség (vektor) Egységnyi felületen, időegység alatt átmenő hőmennyiség Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

A hő terjedésére jellemző arányossági tényező Alapfogalmak A hőáramsűrűség vektor éppen ellentétes a hőfokgradiens vektor irányával, hiszen a hő a magasabb hőmérsékletű hely felől az alacsonyabb hőmérsékletű felé áramlik. Összefüggés a hőfokgradiens vektor és a hőáramsűrűség között A hő terjedésére jellemző arányossági tényező (W/m.K) Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

A hőterjedés differenciálegyenlete A térfogategységbe időegység alatt érkező, ill. onnan távozó hőmennyiségek algebrai összege (W/m3) A térfogategységen a külső erők által időegység alatt végzett munka, ill. a térfogategység által a környezeten időegység alatt végzett munka algebrai összege (W/m3) A térfogategység belső energiájának és mozgási energiájának megváltozása (J/m3) Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

A hőterjedés differenciálegyenlete Időegység alatt a térfogat egységére vonatkoztatva az érkező és távozó hőmennyiségek algebrai összege és az adott térfogatban lévő hőforrás vagy nyelő térfogategységre eső teljesítményének előjeles összege. A térfogat belső hőforrásának intenzitása A térfogatba érkező/távozó hőmennyiség Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

A hőterjedés differenciálegyenlete A belső energia és a mozgási energia megváltozása a térfogat egységére vonatkoztatva (J/m3) Az egyenlet minden tagjának idő szerinti deriváltját kell képezni, hogy a belső energia és a mozgási energia időegységre eső megváltozását kapjuk a térfogat egységére vonatkoztatva (W/m3) Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

A Fourier-Kirchoff energiaegyenlet Szubsztanciális deriváltak, melyeket azért kell alkalmazni az időszerinti egyszerű deriváltak helyett, mert a nyomás, a fajtérfogat, az entalpia és a sebesség a hely függvénye is lehet. (lásd szubsztanciális gyorsulás!) A vezetéssel, ill. hőátadással érkező/távozó hőmennyiség A térfogat belső hőforrásának intenzitása A külső erők munkája Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

A Fourier-Kirchoff energiaegyenlet gyakorlati szempontból legfontosabb alakja A gyakorlatban előforduló legtöbb esetben megtehető elhanyagolások, ill. feltételezések: Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

A Fourier-Kirchoff energiaegyenlet gyakorlati szempontból legfontosabb alakja A gyakorlatban előforduló legtöbb esetben megtehető elhanyagolások, ill. feltételezések: a külső erők munkája (Wv) elhanyagolható az entalpiához képest, Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

A Fourier-Kirchoff energiaegyenlet gyakorlati szempontból legfontosabb alakja A gyakorlatban előforduló legtöbb esetben megtehető elhanyagolások, ill. feltételezések: a külső erők munkája (Wv) elhanyagolható az entalpiához képest, a nyomás- és a fajtérfogat-változások nem jelentősek (dp0, dv0), Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

A Fourier-Kirchoff energiaegyenlet gyakorlati szempontból legfontosabb alakja A gyakorlatban előforduló legtöbb esetben megtehető elhanyagolások, ill. feltételezések: a külső erők munkája (Wv) elhanyagolható az entalpiához képest, a nyomás- és a fajtérfogat-változások nem jelentősek (dp0, dv0), a sebesség csekély (c2/20) azaz kis sebességű az áramlás, ill. tiszta hővezetés esetén a sebesség zérus, Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

A Fourier-Kirchoff energiaegyenlet gyakorlati szempontból legfontosabb alakja A gyakorlatban előforduló legtöbb esetben megtehető elhanyagolások, ill. feltételezések: a külső erők munkája (Wv) elhanyagolható az entalpiához képest, a nyomás- és a fajtérfogat-változások nem jelentősek (dp0, dv0), a sebesség csekély (c2/20) azaz kis sebességű az áramlás, ill. tiszta hővezetés esetén a sebesség zérus, a hővezetési tényező és a fajhő közel állandó. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

A Fourier-Kirchoff energiaegyenlet gyakorlati szempontból legfontosabb alakja A gyakorlatban előforduló legtöbb esetben megtehető elhanyagolások, ill. feltételezések: a külső erők munkája (Wv) elhanyagolható az entalpiához képest, a nyomás- és a fajtérfogat-változások nem jelentősek (dp0, dv0), a sebesség csekély (c2/20) azaz kis sebességű az áramlás, ill. tiszta hővezetés esetén a sebesség zérus, a hővezetési tényező és a fajhő közel állandó. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

A Fourier-Kirchoff energiaegyenlet gyakorlati szempontból legfontosabb alakja Hőmérsékletvezetési tényező A gyakorlatban előforduló legtöbb esetben megtehető elhanyagolások, ill. feltételezések: a külső erők munkája (Wv) elhanyagolható az entalpiához képest, a nyomás- és a fajtérfogat-változások nem jelentősek (dp0, dv0), a sebesség csekély (c2/20) azaz kis sebességű az áramlás, ill. tiszta hővezetés esetén a sebesség zérus, a hővezetési tényező és a fajhő közel állandó. Laplace operátor, másodrendű deriváló operátor Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

A Fourier-Kirchoff energiaegyenlet gyakorlati szempontból legfontosabb alakja Hőmérsékletvezetési tényező Stacionárius esetben, ha nincs belső hőfejlődés Laplace operátor, másodrendű deriváló operátor ez a hővezetés Laplace-féle differenciálegyenlete Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.

Ellenőrző kérdések Mi a hőfokmező? Milyen kapcsolatban van egymással az izotermikus felület és a hőfokgradiens vektor? Miért ellentétes egymással a hőáramsűrűség vektor és a hőfokgradiens vektor? Mely mennyiségek között teremt kapcsolatot a hőterjedsé differenciál egyenlete? Írja fel a Fourier-Kirchoff-féle energiagyenletet olyan esetre, amikor a külső erők munkája és a mozgási energia az entalpiához képest nem jelentős és az anyagi jellemzők közel állandóak! Mi a hőmérsékletvezetési tényező és mi a mértékegysége? Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Hő- és Áramlástan II.