Érettségi reform: a változás menedzselése a közoktatásban Az OKI országos szakmai konferenciája 2005 október 20-21. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

Miről szól ez az előadás? Az érettségi reform az oktatásügyi változások elméletének a perspektívájából A XX. századi nagy átfogó reformok utolsó példánya vagy egy XXI. századi új paradigma első kísérlete? Mit tanulhat… …az oktatásügyi változások elmélete az érettségi reformból, és …az érettségi reform oktatásügyi változások elméletéből?

Az oktatásfejlesztés XXI. századi paradigmája Lejárt az átfogó (large scale) oktatási reformok kora? Az új XXI. sz. modell (4 elem): Intézmény autonómia (önálló felelősség az eredményekért) Visszajelzés és elszámoltatás Szervezeti képességek fejlesztése Aktív állami innovációs politika Csak egyidejű alkalmazásuk eredményes

Valóban vége az átfogó reformok korának? Nem teljesen: az új paradigmában is vannak az egész rendszert alakító elemek A visszajelző elszámoltató rendszer kiépítése A szervezeti képesség fejlesztését segítő támogató rendszerek kiépítése Az innovációs politika nemzeti intézmény és eszközrendszerének létrehozása Standard-megállapodások, ezek érvényesítése

A reform mint tanulás A XXI. század oktatási reformjai az oktatási rendszer komplexitásából indulnak ki. Minden átfogó reform ugrás az ismeretlenbe A reformok akkor sikeresek, ha intelligens tanuló rendszerként tudnak működni A magyar érettségi reform intelligens tanuló rendszerként működik… …amely azonban komoly tanulási nehézségekkel küzd.

Érettségi reform: a változás új paradigmája Az érettségi reform mint út az ismeretlenbe Korlátozottan tervezhető folyamatok A reform mint tanulási folyamat A tanuló rendszerben való viselkedés tanulása A reform mint tanulás → tanulás a reformból → a tanulás tanulása

Út az ismeretlenbe (aggodalom és indulatok) „…az új követelményekkel való szembesülés sokkolni fogja a pedagógusokat.” (Szakmai szervezet véleménye - 2002. Szeptember 11.) „…egy kipróbálatlan rendszernek vetettek oda áldozatul egy egész generációt, kísérleti nyúlként használva a diákokat” (demonstráló tanár - Népszabadság, 2005. augusztus 6.)

Út az ismeretlenbe (vágy a változás pontos előre tervezésére) „Olyan ez, mintha valaki olyan repülőre szeretne fölülni, amelynek a harmada még el sem készült, s azt majd menet közben építik hozzá” (ellenzéki oktatáspolitikus - Népszabadság, 2005. március 23.) „Nem értem, miért nem lehet kitalálni egy rendszert teljesen és csak utána bevezetni” (tanuló - Origo, 2004. május 18. )

Út az ismeretlenbe (bizalom és remény) „Azért van (…) káosz, mert félünk az újtól, amit nem ismerünk. A rendszert mindenki csak most tanulja….” (tanár - Kisalföld, 2005. február 2. ) „Egy merőben új vizsgarendszer gyakorlata (…) csak hosszú évek munkája és tapasztalatai alapján kristályosodik ki… Jézus bátorítja a csüggedőket.” (Katolikus PI munkatársa - Új ember – 2005. május 15 )

Út az ismeretlenbe (aktív felkészülés) „…sok előadást hallgattunk meg, tanulmányoztunk a rendeleteket, próbaérettségit szerveztünk (…) és figyeltünk a tanárok beszámolóira, akik a tantárgyak (…) kérdezői lesznek .” (Iskolai tájékoztató - Pécs, 2004. szeptember 15. ) „…tanulóink stratégiákat "gyártottak" és gondoltak végig annak érdekében, hogy a kívánt célt biztosan el tudják érni.” (iskolaigazgató - Népszabadság, 2005. augusztus 31. )

Korlátozott tervezhetőség A tanuló rendszer jellemzői . nyitottság . a kölcsönös függés egymás cselekvésétől . visszacsatolási ciklusok és iterativitás. Két példa: A standardizálás mint nyitott társadalmi folyamat A felvételi stratégiák tanulása mint iteratív társadalmi folyamat

A standardizálás mint nem lineáris folyamat „A standardizálás nem lineáris, egyenes vonalú folyamat. Megszokottak az iteratív ciklusok és elvesztegetett erőforrások. Azt hiszem a ‘kaotikus’ szó jellemzi legjobban a folyamatot” (elméleti tanulmány az ipari standardizációról.) „A vizsga-standardok soha nem objektívek és nem is lehetnek azok: ezek társadalmi konstruktumok” (Mike Cresswell – Egyesült Vizsgabizottság, Anglia) Cresswell példája: Tegyük fel, hogy két vizsgabizottság azonos feladatokat ad, azonos módon értékel és a náluk vizsgázók osztályzatainak a megoszlása is azonos. Az egyik azonban elkezd olyan füzeteket kiadni, amelyek segítik a vizsgára való felkészülést, és ezeket sokan elkezdik használni. Ennek hatására elkezdenek javulni az eredmények. Noha továbbra is mindketten azonos feladatokat adnak, és ezeket azonos módon értékelik, az eredmények megoszlása már nem azonos, mert az egyik bizottságnál nő a jó eredményeket elérők aránya.

Standardizálás az érettségi reformban „Standard-alkuk” sorozata Általános követelmények Részletes követelmények Érettségi vizsgaszabályzat Feladatsorok összeállítása és kiválasztása (nehézségi szint „belövése”) Javítókulcsok megfogalmazása A javítási folyamat Egy példa: a nehézségi szint és megfelelő eloszlás beállítása (a „belövés”)

A kívánt eloszlás keresése: történelem középszint 2003 (12. évfolyamos önkéntesek N=623) 2004 (11. évfolyamos önkéntesek N=1522) 2005 („Éles érettségi N=83500)

A kívánt eloszlás keresése: matematika középszint 2003 (12. évfolyamos önkéntesek N= 527) 2004 (11. Évfolyamosok N=1600) 2005 („Éles érettségi N= 43442”)

Kölcsönös alkalmazkodás és iterativitás a felvételi versenyben A viselkedésünk mások viselkedésétől függ (csak a „ha, akkor” típusú forgatókönyvek működnek) Példa: az emelt szint választása Egyének: „ha sokan mennek emelt szintre, nekem is oda kell mennem” Felsőoktatási intézmények: „ha sokan jönnek emelt szinttel, illik jeleznem, hogy ez a követelmény”

Kölcsönös alkalmazkodás és iterativitás: a felvételi verseny példája Más a jó cselekvés t1, mint t2 időpontban (többszörös visszacsatolási ciklusok) A szereplők tanulásának segítése egyéni stratégia-építések támogatása iskolai szinten az egyéni stratégiák kialakítását támogató új szereplők és programok (pl. FISZ) A tanulás egyenetlen: kinek sok, kinek elég és kinek kevés az információ

A reform mint tanulási folyamat A kormányzás mint tanulás a modern politikaelméletben Próba és kísérletezés az érettségi reformban Tanulás, képességfejlesztés és kommunikáció az érettségi reformban Hányan vettek részt képzéseken?

A kormányzás mint tanulás „Mivel a politika szereplői a társadalmi viszonyok növekvő komplexitása miatt nem képesek a felvetődő problémákra azonnal megoldást találni, a társadalmak rákényszerülnek arra, hogy (…) kísérletezzenek.” „A politikaalakítás így folyamatos tanulássá válik. Ezzel új, a tanulásra épülő politikai rendszer jön léte…”. Sabel, Ch. F. (2001): A Quiet Revolution of Democratic Governance: Towards Democratic Experimentalism. in: Governance in the 21st century, OECD, Paris, 121-148. p.

A kormányzás mint tanulás „A kormányoknak magas szintű kísérletezéssel kell megtalálniuk azt, ami működik. Ez magába foglalja az egyszerű próba és tévedés módszert. Ez politikailag csak akkor lehetséges, ha a széles vitakultúra megértő és elfogad bizonyos tévedéseket.” Tom Bentley (2003): A kormányzás mint tanulás: a demokrácia kihívása.

A próba az érettségi reformban Érettségi feladatok újrajavítása Próbaérettségi 2003-ban és 2004-ben 2003 (5 tantárgy, 42 iskola, középszinten 630, emelt szinten tantárgyanként 84 diák) 2004 (5 tantárgy, önkéntesen minden 11. évfolyamos tanuló) Emelt szint Elemzés mintája Középszint 22003 3744 71927 6792

A próba az érettségi reformban A próbaérettségi céljai: A tanárok és a tanulók tájékoztatása. A feladatsorok, javítási útmutatók kipróbálása Eredmények értelmezése és visszajelzése a szereplők számára A vizsga szervezésének modellezése, (visszajelzés a fejlesztők és irányítók számára) Tanulás a próbaérettségiből

Tanulás, kompetenciaépítés kommunikáció Vizsgáztatók és javítók Tantárgyanként 30-35 multiplikátor, akik személyenként kb. 150 tanárt képeztek ki (összesen 4449 fő) A tanulók felkészítése játékok, versenyek, helyi próbaérettségik Feladatfejlesztők képzése (jelenleg is) Konferenciák, fórumok „Érettségi” és „konferencia” –347 000 említés

A multiplikátorok által kiképzett tanárok száma Tantárgy Tanárok száma Angol nyelv 714 Matematika 690 Magyar nyelv és irodalom 657 Német nyelv 633 Történelem 539 Fizika 310 Informatika 296 Földrajz 230 Biológia 212 Kémia 168 Összesen 4449

Az oktatási rendszer képessége a tanulásra A reform-tanulást nehezítő tényezők túl nagy egyéni kockázatok felelősök keresését hangsúlyozó kultúra lineáris gondolkodási kultúra politikai játszmák evidenciák, adatok hiánya kommunikáció hiánya

Az oktatási rendszer képessége a tanulásra A reform-tanulást segítő tényezők egyéni kockázatok mérséklése a bizonytalanság kezelésére való képesség, a tévedés lehetőségének elfogadása elágazásokban, visszacsatolási ciklusokban, iteratív folyamatokban gondolkodás kultúrája evidenciák, adatok, elemzések jelenléte és… …ezekre épülő intenzív társadalmi kommunikáció

Üzenet az oktatási változások kutatóinak A jövőben az átfogó rendszer-reformok ritkák lesznek, de ha lesznek, ezek csak „tanuló rendszerként” szervezhetőek meg A „reformnak mint tanuló rendszernek” komoly társadalmi és szakmai feltételei vannak Az érettségi reform egyik tanulsága: meg kell tanulnunk tanulóként reformálni

A sikeres reformok titka: a tanulás tanulása „…folyamatosan tanulni azt, miképpen tanulhatunk együtt” (Peter Senge, The Fifth Discipline)

Köszönöm a figyelmet! E prezentáció megtalálható lesz a www.oki.hu/halasz honlapon