Maria Csutora, Ph.D Corvinus University of Budapest „One more awareness gap? The behaviour-impact gap problem.” A cselekvés-eredmény szakadék a környezetvédelemben Maria Csutora, Ph.D Corvinus University of Budapest

Background of the study “Az ökológiai lábnyom milyen mértékű csökkenése érhető el pusztán a környezettudatosságra alapozó stratégiával” Csutora, M.: One More Awareness Gap? The Behaviour–Impact Gap Problem, Journal of Consumer Policy, Vol. 35, No. 1. (1 March 2012), pp. 145-163.

A fogyasztás környezeti hatásainak csökkentése Önkéntesség, tudatosság növelés Strukturális stratégiák Információ, Oktatás-nevelés, Termék címkézés Feladat: a tudás és cselekvés közötti szakadék áthidalása (Gatersleben et al. 2002; Thøgersen and Grønhøj 2010, Kollmuss and Agyeman 2002, Thøgersen, JCP 2005) Ha az embereke környezettudatos módon cselekszenek, akkor feltételezzük, hogy ez a környezeti hatások csökkenését eredményezi Choice editing (pl. termékszabványok, termékek betiltása) Adórendszer, támogatások Jogszabályok Infrastruktúra fejlesztése Sanne (2002) szerint a fogyasztók a fenntarthatatlan életmód csapdába ejti (p.l. társadalmi normák), noha nem feltétlenül akarnak így élni, vagy boldogok attól, hogy így élnek (Shove 2003, Thøgersen 2005) Az életmód radikális megváltoztatására van szükség (Jackson 2005, Fuchs and Lorek 2005)

A Motivation-Ability-Opportunity-Behaviour Behaviour modell kiterjesztése Thøgersen –Ölander (1995)

A tanulmány hipotézise Érdektelen fogyasztók ”zöld” fogyasztók Jövedelem A fogyasztás ökológiai lábnyoma Környezettudatos cselekvés hatása A „zöld” fogyasztók ökológiai lábnyoma Alacsonyabb, mint az érdekteleneké

Hipotézisek H1: A zöld fogyasztók ökológiai lábnyoma alacsonyabb, mint az érdekteleneké, amennyiben elvonatkoztatunk a jövedelem hatásától. H2: Az önkéntes környezetbarát cselekvésnek szignifikáns hatása van az ökológiai lábnyomra, azonban mégis alatta marad a társadalmi-gazdasági tényezők hatásának.

Felmérés Az empirikus felmérés 2010-ben zajlott Körrnyezettudatos cslekvés (EUROBAROMETER kérdések): Ökológiai lábnyom Az empirikus felmérés 2010-ben zajlott 1012 válaszadó, reprezentatív felmérés (lakhely, kor, nem, iskolázottság) Felnőtt népesség Corvinus Egyetem vezette A lekérdezést a TÁRKI végezte Kérdések: Ökológiai lábnyom komponensei Környezettudatos cselekvés Élettel való elégedettség Demográfiai kérdések

Definition of “green” and “brown” consumers Környezettudatos cselekvés (EUROBAROMETER kérdések): Környezettudatosan közlekedett Kevesebb eldobható terméket vásárolt Legtöbb hulladékát szelektíven gyűjtötte Takarékoskodott a vízzel Takarékoskodott az energiával Környezetbarát címkés terméket vásárolt Helyben előállított terméket vásárolt Kevesebbet használta autóját zéro aktivitás: barna 21.5% 1-3 tevékenység: átlagos 56.9% 4 vagy több tevékenység: zöld 21.6%

Az ökológiai lábnyom mérése A főbb tételekre vonatkozó részletes kérdések (korábbi tanulmányok alapján) Étrend Energia számla (elektromos, fűtés) Közlekedésre vonatkozó kérdések Kisebb tételekre vonatkozóan kiadási szerkezet (hibrid elszámolás) A lábnyomot a GFN adatbázisának felhasználásával határoztuk meg Ellenőriztük a konzisztenciát a nemzeti statisztikával.

Eredmények Nem találtunk szignifikás különbséget a csoportok ökológiai lábnyoma között

Hipotézisek H1: A zöld fogyasztók ökológiai lábnyoma alacsonyabb, mint az érdekteleneké, amennyiben elvonatkoztatunk a jövedelem hatásától. H2: Az önkéntes környezetbarát cselekvésnek szignifikáns hatása van az ökológiai lábnyomra, azonban mégis alatta marad a társadalmi-gazdasági tényezők hatásának.

A cselekvés-eredmény szakadék Behavior-impact gap (BIG) probléma A környezettudatos cselekvés megfigyelt mértéke Az ökológiai hatások mért értéke Hatások várt mértéke A hatások megfigyelt szintje Cselekvés-Eredmény Szakadék Interferáló cselekvések Szituációs tényezők BIG problémáról akkor beszélünk, ha a kívánt magatartási változást elértük, az ennek eredményeként fellépő ökológiai hatásváltozás azonban elhanyagolható vagy kicsi.

A BIG probléma lehetséges okai Offset by increased use of high footprint items (imported exotic organic food may not be better environmental choice than non-organic local food) Contextual factors beyond the competence and influence of consumers (market demand and supply, infrastructure) Misleading market segmentation (eco-labeled products)

Reasons for the behavior impact gap II. Chose easy-to-do but marginal actions in the target field Interfering behavior (over-enthusiasm in separating waste, accompanied by rare enthusiasm in buying articles made from recycled material) Rebound effect Marginal or sprodaric actions instead of significant ones “green-washed” and “eco-chic”

KÖVETKEZTETÉSEK A környezettudatos cselekvés hatása az ökológiai lábnyomra csak néhány, specifikus területen volt kimutatható Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a környezettudatos cselekvés hatásainak kommunikálására A társadalmi-gazdasági tényezőkre ható politikára is feltétlenül szükség van. Az egyéni akcióknak lehet hatása. Adott jövedelmi szinten nagy a szórás az ökológiai lábnyom értékében .

New York Times: The Debate Folk wisdom is naïve and historically uninformed. they almost never drive policy or legislation in the straightforward way suggested by the metaphor of “voting with our dollars.” Change is e the result of pressure from advocacy groups, experts, some segments of business and other constituencies Juliet Schor is a professor of sociology at Boston College once a person is reusing grocery bags and driving a hybrid car, maybe it is time to look into solar panels for the roof. Zem Joaquin is the founder of Ecofabulous.com. If you want to guide consumer behavior, go through the price mechanism. Don’t just “vote with your dollars.” Vote. Gernot Wagner, an economist at the Environmental Defense Fund Growing consumer awareness, combined with campaigns by nonprofits, has proven capable of motivating major multinational corporations to change (often in the face of failed government regulation). Dara O'Rourke, an associate professor of environmental science, policy and management at the University of California, Berkeley

Academic relevance Thøgersen, Schrader (2012)

Gorgitano M T and Sodano V Promoting sustainable food consumption: the case of nutrition education programs in public schools In: 1st AIEAA Conference „Towards a Sustainable Bio-economy: Economic Issues and Policy Challenges.

Relevancia a politikai döntéshozók számára Monitorozni kell a hatásokat is, nemcsak a cselekvést. Koncentráljunk a nagy hatásokra. Szükség van strukturális stratégiákra. http://ec.europa.eu/environment/integration/research/newsalert/pdf/292na6.pdf http://yosemite.epa.gov/R10/ecocomm.nsf/climate+change/sustainableconsumptionwebinars Central Commission for the Navigation of the Rhine Möglichkeiten zur Reduzierung des Kraftstoffverbrauchs und der Treibhausgasemissionen in der Binnenschifffahrt Bericht des Untersuchungsausschusses zur Herbsttagung 2012 Mavourneen Conway: input to the report of the high-level panel on global assessment of resources for implementing the strategic plan for biodiversity 2011-2020 (unep/cbd/cop/11/inf/20) Lehmann S, Reinschmidt A, Mustillo L: Transition strategies: Accelerating social acceptance and removing the barriers to prefabricated multi-storey timber urban infill developments in Australia using CLT construction systems. Adelaide: Forest & Wood Products Australia, 2012.

Relevancia az NGO-k számára Monitorozni kell a hatásokat is, nemcsak a cselekvést. Komunikálják a nagy hatásokat. Lobbozzanak a jogszabályok változásáért. http://geo.albo06.ru/lib/govorit-o-zelenom-ne-znachit-im-byt http://www.nytimes.com/roomfordebate/2012/07/30/responsible-shoppers-but-bad-citizens/individual-actions-just-dont-add-up-to-environmental-change

Túllépni a cselekvés-eredmény szakadékon Hatást elérni Legyünk őszinték az áldozatokat illetően Koncentráljunk a “nagy hatásokra” Figyeljük a hatásokat Előzzük meg a visszapattanó hatást (árrendszer) A szabályozás és az infrastruktúra lényeges

Legnagyobb hatások Közlekedés: 14% Étkezés: Túl sok étel, túl sok hús, túl sok pazarlás az ökológiai lábnyom 42%-a Energia: Fűtés és hűtés, elektromos energia: 18% Közlekedés: 14%

Jó példák: nagy hatással járó szabályozás EU építési előírások Energy Performance of Buildings Directive (EPBD) : 2021 után csakis 'nearly zero-energy buildings” (passzív ház) építhető Hagyományos izzók betiltása

Az egészséges étkezés környezetbarátabb is (Mózner-Csutora, 2013) Túl sok étel túl sok hús Elhízás betegség Karbon kibocsátás

Pazarlás beszüntetése Korábban a megszokottól eltérő zöldségek és gyümölcsök nem kerülhettek forgalomba. Az ún. “Egyenes uborka" szabványok a válság idején nevetségessé váltak. (moslék előírás) "Cucumber Regulation" (EEC No 1677/88) and the "Carrot Regulation" (EEC No 730/1999) set EU-wide quality standards 2009. 26 zöldség és gyümölcs esetében hatályon kívül helyezték http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-PRESS+20090706STO57744+0+DOC+XML+V0//EN

A fogyasztás korlátozása szükségszerű Energia: a fizikai munka újrafelfedezése, e.g. “Garden fitness” mint a jogging alternatívája? Ne nyáron fagyoskodjunk és télen izzadjunk Tartós termékek, lassú étel, lassú divat, lassú turizmus