A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.

2 Felvezető kérdések •Van-e makrogazdasági szintű versenyképesség? •Termelékenység és versenyképesség: mit mutatnak a hazai és a külföldi példák? •Mit tehet az állam? (Konklúziók)

3 Mitől függ egy gazdaság versenyképessége? •A versenyképesség makroszinten nem, vagy csak nehezen értelmezhető. •Közvélekedés: magas növekedési lehetőség, alkalmazkodóképesség, rugalmasság. •  1 főre jutó GDP =  egy lakosra jutó munkaráfordítás +  egységnyi ráfordítással létrehozott GDP, •azaz  aktivitási ráta +  munkatermelékenység! •Leggyakrabban használt proxy: munkatermelékenység

4 Főbb mutatók alakulása (évi átlagos növekedés) •A termelékenység növekedése a foglalkoztatottság jelentős csökkenése mellett valósult meg. •Az egy főre jutó GDP jóval kisebb mértékben nőtt. •Az egy foglalkoztatottra jutó tőkeállomány növekedésének szerepe meghatározó lehetett.

5 Az egy foglalkoztatottra jutó GDP alakulása, •Nemzetközi összehasonlításban magas volt a munka- termelékenység növekedési üteme. •Az EU-n belül csak Írországban volt magasabb. •Mindez összhangban van a termelékenység szintjének alacsonyabb voltával.

6 A GDP, a foglalkoztatottak száma és a munkatermelékenység növekedése (2000 az év százalékában) •A régión belül csak Lengyelországban nőtt jobban a munka- termelékenység, mint Magyarországon. •Viszont a hazai előny a foglalkoztatottak számának csökkenéséből is adódhatott. •Számos gazdaság képtelen volt növelni termelékenységét.

7 A GDP, a foglalkoztatottak száma és a GDP/foglalkoztatott arány növekedése a főbb ágazatokban, •A termelékenység az iparban,a mezőgazdaságban és a piaci szolgáltatások egyes szegmenseiben nőtt az átlagosnál jobban.

8 A hazai tulajdonú vállalatok munkatermelékenysége a külföldi tulajdonú vállalatok százalékában, 1998 (egy foglalkoztatottra jutó GDP) •Duális gazdasági jelenségek: •Nagyon magas a külföldi érdekeltségű cégek hányada a GDP előállításában. A gazdaság egészében 50%, a feldolgozóiparban 70%. •A külföldi tulajdonú vállalatokhoz képest szembeszökő a hazaiak termelékenységbeli elmaradása (lásd feldolgozóipar egésze)!

9 A munka- és a többtényezős termelékenység növekedése az OECD országokban (évi átlagos növekedési ütemek) •A makroszintű termelékenység mérésére alkalmasabb volna a többtényezős termelékenység mutatója. •A többtényezős termelékenység növekedése mindenütt elmarad a munkatermelékenység növekedésétől. •Magyarországra nincs adat, de a beruházások múltbeli növekedési miatt jóval kisebb lenne, mint a munkatermelékenység.

10 Egy gyakran idézett versenyképességi mutató: Az egység-munkaköltség változásának éves üteme, % •Jó, ha csökken az egység-bérköltség, de csak akkor, ha vannak pozitív externáliák, a magasabb termelékenység átszivárog a többi vállalatra. •Meddig maradhatunk olcsóak? A szolgáltató szektor munkaerő- elszívó hatása felhajthatja a béreket.

11 Tanítások az állami szerepvállalásról (I.) •A gazdaság növekedési ütemének bővülése függ az alábbiaktól: - tőke bővülése, - munkaerő bővülése - technológiai haladás Az állam mindhármat képes befolyásolni, de csak akkor érdemes, ha az nem jár a hatékonyság veszélyeztetésével, azaz piaci kudarcot orvosol, valamilyen piaci tökéletlenséget igazít ki.

12 Tanítások az állami szerepvállalásról (II.) Gyakran feltett kérdések •Érdemes-e a magas hozzáadott értékű ágazatokat fejleszteni? Ha igen, miért nem áramlanak ide maguktól is az erőforrások? Ha nincs piaci kudarc, az állami beavatkozás piactorzító. •Érdemes-e a magasabb béreket fizető ágazatokat fejleszteni? A kérdés, mi a bérkülönbségek oka. A munkaerőpiaci intézmények javítása szolgálhatja a hatékonyabb munkaerő-allokációt. (oktatás!) •Érdemes-e a csúcstechnológiát alkalmazó ágazatokat fejleszteni? Igen, ha vannak pozitív externális hatások, melyek a technológiai haladást gyorsítják.

13 •Az emberi tőkébe történő befektetés indokai: - Az oktatás pozitív externális hatásait az empirikus eredmények igazolják. - Ha a bér mint piaci jelző nem működik jól, az oktatás iránti kereslet szuboptimális lesz. - Az oktatási rendszer lassan alkalmazkodik a munkaerő- kereslet összetételének változásaihoz. •Infrastrukturális beruházások indokai: - Lehetnek externális hatások. - Közjószágok, monopóliumok •A foglalkoztatás növelésének előmozdítása - a sikeresen felzárkózó országok többségében nőtt az aktivitási ráta Tanítások az állami szerepvállalásról (III.)

Köszönöm a figyelmet.