Kalmár László a számítástudomány hazai úttörője (1905-1976) Készítette: Smolcz Frigyes 2011.

IEEE Computer Society Computer Pioneer Award díj 1996-ig csak nyugati országokban dolgozó szakembereknek odaítélt díj Közép- és Kelet-Európai országok számítástechnikai úttörői is megkaphatják Feltétele: a díjazott maradandó számítástechnikai alkotást kellett, hogy létrehozzon 1997-ben az NJSZT javaslatára két magyar tudósnak ítélték oda posztumusz a díjat. Kozma László (1902–1983) Kalmár László (1905–1976) műegyetemi professzor 1955-57 között konstruálta az ország első programvezérelt jelfogós számítógépét, a MESz-1-et, amit 1958-ban üzembe is állítottak. szegedi egyetem matematika professzora a matematikai logika műszaki alkalmazásainak terén elért eredményeiért a szegedi logikai gép megalkotásáért formulavezérlésű számítógép tervéért. Az IEEE Computer Society a világ egyik legrangosabb informatikai egyesülete. A társaság 1996-ban, fennállásuk 50. évfordulóján elhatározta, hogy az általuk 1981-ben alapított, de az addig szinte kivétel nélkül csak nyugati országokban dolgozó szakembereknek odaítélt Computer Pioneer Award díjat ezúttal Közép- és Kelet-Európai országok számítástechnikai úttörői is megkaphatják. A kitüntetés feltétele az volt, hogy a díjazott olyan maradandó számítástechnikai alkotást kellett, hogy létrehozzon, amely legalább másfél évtized távlatából is kiállta az idő próbáját. 1997-ben a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság javaslatára két magyar tudósnak ítélték oda posztumusz a Computer Pioneer Award díjat. Az egyik Kozma László (1902–1983) műegyetemi professzor volt, aki 1955 és ’57 között konstruálta meg az ország elsı programvezérelt jelfogós számítógépét, a MESz-1-et, amit 1958-ban üzembe is állítottak. A másik díjat a szegedi egyetem egykori matematika professzora Kalmár László (1905–1976) kapta, a matematikai logika mőszaki alkalmazásainak terén elért eredményeiért, elsısorban a szegedi logikai gép megalkotásáért és a formulavezérléső számítógép tervéért. Kalmár professzor nagyon sokat tett itthon nemcsak az informatikai kutatásokért, de annak oktatásáért is. Közel félévszázadon keresztül tanított a szegedi egyetemen matematikát és majdnem két évtizedig számítástudományt. 1956 tavaszán munkatársaival kibernetikai szemináriumot szervezett, majd a következı évben – az országban elsıként – beindította a hazai felsıfokú informatikai szakemberképzést.

Kalmár László (1905-1976) Alsó-Bogátpuszta 1905. március 27. Apja uradalmi intéző, legkisebb gyerek 3-4 évesen már számol, olvas, ír 4 évesen iskolás, „hátha butul” 1914. Apja meghal, Pestre kerül az I. kerületi Főgimnáziumban tanul, komoly matematika könyveket tanulmányoz 1920. Gyermekvédő Liga Svájcba viszi fél évre Magántanulóként végzi a VI. évet, a matematikán kívül más nem érdekli Pázmány Péter Egyetem matematika-fizika szak Kalmár László (1905.3.27-1976.8.2) Gyermekkor Kalmár László 1905. március 27-én született a Somogy megyei Edde községhez tartozó Alsó Bogát pusztán. Apja ott volt uradalmi intéző. Másfél éves kora körül költöztek ki a Fejér megyei Sárszentágota községbe. A Kalmár gyerekek között ő volt a legkisebb, legfiatalabb testvére is 11 évvel volt idősebb nála. Rövid idő alatt megtanult írni és olvasni, lassan felfedezte magának a számok világát, a számolás a 3-4 éves kisgyermek mindennapi tevékenységévé vált. Apja ezért hamarosan elhatározta, hogy beíratja fiát az iskolába, hátha butul egy kicsit. Elvitte a tanító úrhoz az osztatlan, egytanerős népiskolába, ahol egy rögtönzött "felvételi vizsga" után bekerült egyből a második osztályba. Így lett még ötéves kora előtt iskolás a már írni, olvasni tudó kisfiú. Az első világháború előtt - 1914 nyarán - édesapja agyvérzésben meghalt, a család Pestre költözött, ekkor ő ötödik elemista volt. Az iskola befejezése után édesanyja az I. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumba íratta be. A gimnázium első két évében inkább a latin nyelv érdekelte, mely számára új és ismeretlen volt. Csak lassanként fordult érdeklődése a matematika felé. A VI. osztály elvégzése után - 1920-ban - a Gyerekvédő Liga révén fél évet Svájcban töltött, egy kis faluban, ahol a ház körül kellett segédkeznie, de sokat kirándulhatott, bejárhatta a környéket, különösen az erdőket. Mindezek közben persze sokat tanult. Svájcból decemberben tért vissza, a hiányzások miatt magánvizsgát kellett tennie, hogy évveszteség nélkül folytathassa a gimnáziumot. A matematika miatt a többi tárgyat teljesen elhanyagolta, öt tárgyból elégségesre állt. Ekkor félretette minden matematika könyvét, hogy a többi tárgyból - az ő szavaival élve: a "magolósakból" - is pótolja lemaradását, ugyanis félt, hogy a rossz eredményei miatt nem jut be az egyetemre.

1927. Bölcsészdoktori szigorlat matematikából Vatea Elektroncső Gyár ösztöndíjasa, majd üzemi fizikusa Ortvay Szegedre hívja Kürschák javaslatára Neumann hatására a logika foglalkoztatja 1928. Hilbertet hallgatja Bolognában 1930. Haar és Riesz közös adjunktusa a Bolyai Intézetben 1932-ben egy zürichi kongresszuson előadást tart Háború alatt munkaszolgálat 1947. Egyetemi tanár 1949. MTA levelező tagja 1950/51. tanév a SZTE rektora Egyetemi évek Terve sikerült, kitűnő érettségi vizsgával került be a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar matematika - fizika szakára. Ugyanekkor elnyerte a Matematikai és Fizikai Társulat által rendezett matematikai tanulóverseny - a mai Kürschák-verseny első díját. Az egyetemet 1927-ben fejezte be és még ez év nyarán bölcsészdoktori szigorlatot tett matematikából. Az ország már tele volt állástalan diplomással. Kalmár előtt két lehetőség nyílt: mint Eötvös kollégistának lehetősége van pályázatot benyújtani tudományos ösztöndíjra a bécsi Collegium Hungaricumba, vagy a Vatea Elektroncső Gyár által felkínált fizikusi állását vállalja el. Kalmár az utóbbit választotta. Nem volt sokáig üzemi fizikus, mivel Ortvay Rudolf, az elméleti fizika szegedi professzora - Kürschák javaslatára - meghívta tanszékére, Szegedre tanársegédnek. Fizikusként matematikával is foglalkozott, matematika-gyakorlatokat vezetett. 1928-ban kijutott a bolognai nemzetközi matematikai kongresszusra, ahol Hilbert a matematikai logika megoldatlan problémáiról tartott előadást, és ez meghatározta szakterületének fő irányát, a matematikai logikát. 1930 novemberében lett Haar és Riesz professzorok közös "adjunktusa". Két évvel később "Aritmetika és analízis" tárgykörből magántanári képesítést szerzett. 1946-ban intézeti tanárrá, 1947-ben pedig - Riesz professzor utódaként – egyetemi tanárrá nevezték ki a Szegedi Tudományegyetemre. 1949-ben az MTA levelező, 1961-ben rendes tagjává választották.

1956. 10-12 fős hallgatói csoport számítástudományi érdeklődéssel 1957. Szegedi katicabogár Muszka Dániel félállású asszisztens 1957. Programozó matematikus képzés beindítása „krétafizikai” módszerrel 1956. Formulavezérlésű gép terve 1958. Logikai gép 1958-59 Előadások Pekingben, Sanghajban, Vuhanban 1961. Akadémiai tag 1963. Kibernetikai Laboratórium Iskolaalapítás 1956-ban Kalmár professzor új munkába kezdett, érdeklődése a számítástudomány felé fordult, 10-12 fős csoportot szervezett, amelynek kutatási tárgya a matematikai logika és alkalmazásai. Logikai gépet terveztek és építettek, ebben Kalmár későbbi "technikai jobb keze", Muszka Dániel segített. Modellt készítettek bizonyos állati cselekvések gépi utánzására. Ez a machina docilis (tanulékony gép) a külseje miatt a szakirodalomban azóta is a szegedi katicabogár néven ismeretes. Kalmár a Muszka különleges műszaki ügyességét felismerve, "szárnyai alá" vette őt, és a logikai gép építésén túlmenően több értékes, a kor akkori technikai színvonalán túlmutató kibernetikai rendszer megépítésében együttműködött vele. Ezek közül a legismertebb a Szegedi Szabadtéri Játékok akusztikai rendszere. Sajnálatos módon a logikai gép és a katicabogár, továbbá egyes orvos-kibernetikai rendszerek kivételével az elkészült berendezések többnyire nem, vagy alig kerültek publikálásra. A számítástechnika és a kibernetika hazai bevezetéséért elsőként akkor kezdett el küzdeni, - minden lehetséges nyilvános fórum előtt - amikor ez Magyarországon még eretnekségnek számított, hiszen a megfellebbezhetetlen sztálini ítélet szerint: "a kibernetika burzsoá áltudomány, az imperializmus szellemi fegyvere az ideológiai téren folyó osztályharcban". Kitartó munkájának gyümölcse, hogy a József Attila Tudományegyetemen megkezdődött a programozó matematikus képzés (1957) és megalakult az egyetem Kibernetikai Laboratóriuma (1963). A számológépek elméletében Kalmár érte el az első hazai eredeti tudományos eredményeket. Az ő koncepciója szerint szerkesztették meg az univerzális formulavezérelte számítógépet, amiről később kiderült, hogy ekvivalens az Alan Mathison Turing által megadott programozható számítógép modelljével, az úgynevezett Turing-géppel. Számos automataelméleti, információ-elméleti, kibernetikai dolgozata jelent meg. Alapvető szerepe elvitathatatlan a magyar számítástudomány megteremtésében. 1975-ben nyugdíjba ment. 1976 augusztus 2-án teljes szellemi frissességében, tele tervekkel, elképzelésekkel (épp egy külföldi konferenciára készül), ragadta el a halál. A magánember Szemműtétéig (1974) kerékpárral járt be az egyetemre, ő volt a "biciklis professzor". Egy-egy útkereszteződésbeli manőverénél néha többen elfordultak, vagy eltakarták a szemüket az ott lévők közül, mert ha Kalmár a kereszteződésbe ért, intett, amerre éppen menni kívánt és végrehajtotta elképzelését (nem minden esetben a járművezetők örömére). Két esetben ajánlatos volt elkerülni a vele való találkozást: ha nem talált valamit és előadása előtt. Ilyenkor könnyen lekapta az embert a tíz körméről, hogy utána "bűnbánó" kedvességgel kérjen elnézést.

1965. M-3 első generációs szg. szovjet minta alapján, alkalmazott matematikus képzés (EDSAC-os :) 1968. Minszk-22 2. generációs szg. Kalmár munkájának elismeréseként kapja az egyetem Biciklis professzor 1974. Szemműtét 1975. R-40 3. generációs szg. 1975. Nyugdíjba vonul 1976. augusztus 2. váratlanul hal meg

A jövő Kalmár szerint (1976): „A számítógépek további fejlődése oda fog vezetni, hogy egyrészt mindenki olcsón vásárolhat zsebbe férő kis számítógépet, másrészt a számítás, általánosabban az információfeldolgozás éppoly közszolgáltatás lesz, mint ma a telefon: mindenki „feltárcsázhatja” a központi nagy számítógépet, „betárcsázhatja” neki a feladatot és esetleg emberi hangon megkapja tőle a megoldást, esetleg képernyőn jelenik meg neki. A mai multiprogramozásos rendszerek nem is állnak ettől nagyon messze, a századfordulóra valószínűleg nem lesz már utópia.”

Tudományos tisztségei MTA Matematikai Bizottság (1953-1976) Filozófiai Főbizottság (1957-1976) Tudományfilozófiai Nemzeti Bizottság, tag, (1958-1976) Elnökségi Kibernetikai Bizottság, tag és elnök (1961-1970) TMB Matematikai Szakbizottság (1963-1976) Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály Matematikai és Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság (1964-1976) Matematikai Kutató Intézet Tudományos Tanácsa (1965-1976) Számítástechnikai Központ Tudományos Tanácsa tagja, (1965-1976) SZAB Matematikai, Fizikai és Kémiai Szakcsop. és Szakbiz. tag Kibernetikai és Számítástechnikai Munkabizottság elnöke (1969-1976) Association for Symbolic Logic Comm. Logic in Europe tagja (1966-1976) Int. Federation for Inf. Processing Working Group 2.2 tagja (1967-1976) OMFB tagja (1970-1976)

Díjai, kitüntetései König Gyula jutalom (1936) Kossuth-díj ezüst fokozat (1950) Beke Manó emlékdíj (1958) Felszabadulási jubileumi emlékére (1970) Szele Tibor-Emlékérem (1970) Állami Díj első fokozat (1975) – A matematika alapjainak kutatásában és a számítógépek elméletében elért eredményeiért. József Attila emlékérem (1975) Neumann János emlékérem (1976) IEEE Computer Society a Computer Pioneer Award (a számítástechnika úttörője díj) posztumusz kitüntetés (1997)

Internetes források hu.wikipedia.org/wiki/Kalmár_László_(matematikus) https://docs.google.com/viewer?url=http%3A%2F%2Fwww.inf.u-szeged.hu%2F~pszabo%2Fkalmar.pdf www.rentit.hu/cikk/85/kalmar-laszlo.aspx http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2008/tv0811/vig.html www.sulinet.hu/inform/infotori/KalmarLaszlo.ppt www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kacg/0/17708/1 http://www.inf.u-szeged.hu/~csendes/katica/honlap/ http://www.youtube.com/watch?v=wHpVgdCzb9I

Megoldás: Ha tágul a Kata laticel lába, Hatágú lakat alatti cellába! Csacsi-pacsi Feladat: A fegyházigazgató parancsa a Kata nevű fegyenc őrizetének megszigorítására, arra az esetre, ha nevezettnek üreges gumiból készült művégtagja duzzadni kezd. H Megoldás: Ha tágul a Kata laticel lába, Hatágú lakat alatti cellába!

Köszönöm a figyelmet!

Szegedi katicabogár (1957) „Machina docilis” Elektroncső áramkörök Kondenzátor memória Fény, hang, nyomás Tanul és felejt Szegedi katicabogár A modell orra egy érzékelő, amely ütközéskor Katica elfordulását váltotta ki. A hátán lévő pöttyök szintén érzékelők, a megtanultak elfelejtésére vagy megállítására szolgáltak. A modell belseje a kor technikai színvonalának csúcsát jelenti: elektroncsövekből felépített áramkörei, kondenzátoros memóriája mind elfért a testben. F http://www.inf.u-szeged.hu/~csendes/katica/honlap/hasznalat.htm 57-ben a szegedi egyetemen Muszka Dániel tervezte és építette meg a szegedi katicabogarat. A bogár maga egy kibernetikus gép, az elso magyar muállat, az informatika elso hazai ujjlenyomata. A szerkezet a feltétlen és a feltételes reflexek modellezésére szolgál, az egyetem Lélektani Intézete által megadott program szerint muködik. A megépítésekor kituzött cél a fototropizmus, a kondicionálhatóság, és egy védekezo, feltétlen reflex gépi rekonstruálása volt. Felépítését tekintve a muállat a következoképpen néz ki : 60 cm hosszú, 40 cm széles, 25 cm magas gépben a stilizált, hétpettyes külso héj alatt kap helyet az elektronika, a mozgást 3 darab gumikerék segíti. Belso szerkezete elektroncsövekbol, germániumdiódákból, fotocellákból, jelfogókból, elektromotorokból és mikrofonból áll, a 220V-os áramot hálózati kábelen keresztül kapja. A korabeli kiviteli nehézségek miatt Muszka Dániel az áramforrást nem tudta beépíteni a modellbe. A szegedi katicabogár jelenleg is muködoképes gép, a szegedi Fekete Házban és a Budapesti Műszaki Múzeumban tekintheto meg. További információ a "http://www.infmuz.hu" címen. A katicabogár muködésének lényege a feltétlen és feltételes reflexek modellezése. Képes reagálni hangra, fényre, érintésre, valamint ha a fény- és hangingert megfelelo ideig egyszerre kapja, megtanulja, hogy csak hangra is úgy reagáljon, mint korábban a fényre, vagyis kialakul benne egy feltételes reflex. Ezt a tanult reflexet azonban egy ido után elfelejtheti, ha nem érik újra egyideju hatások. A hálózat bekapcsolása után a bogár szemei fél fénnyel világítanak. Ha egy fényforrással (pl. zseblámpa) megvilágítjuk, a szemei teljes fényerore „kapcsolnak”, és az „állat” elindul a fény irányába. Ha közben a zseblámpát elmozdítjuk, a katica úgy mozog, hogy kövesse a fényt. Ha a fény kialszik (vagy olyan távol van, hogy már nem érzékeli), akkor megáll, szemei ismét fél fénnyel világítanak. Tartozik a bogárhoz egy furulya, aminek a hangját hallva szemei felvillannak, jelezvén, hogy érzékeli a hangot. Az egyéb külso hangok zavaró hatásának kiküszöbölése végett csak a megfelelo frekvenciájú hangra reagál. Ha a fény- és a hangingert egy idoben, társítva adjuk, akkor bizonyos betanulási ido után a bogár csak a furulya hangjára is elindul, és egyenes irányban halad. A bogár pettyeibe érzékelok vannak beépítve, ha megnyomjuk valamelyiket, illetve ha menet közben egy tárgynak ütközik, akkor „megsértodik”. A megsértodés abból áll, hogy „behunyja” szemeit (kialszik a fény), rosszallását morgással fejezi ki, illetve a tanult reflexet elfelejti. Sértodött állapotában nem reagál se a fényre se a hangra. Megvigasztalni úgy tudjuk, hogy a hátán lévo simogató gombot megérintjük. Ekkor megszunik a morgás, kigyulladnak a szemei, és ismét reakcióképessé válik. A program elindulása után kirajzolja a képernyore a katicabogarat, a zseblámpát, valamint néhány véletlenszeruen elhelyezett tárgyat a „szobában”. Kezdetben a katica áll, szeme fehéren „világít”, a zseblámpa kikapcsolt állapotban van. A zseblámpát mozgathatjuk a szobában úgy, hogy az egérkurzort fölé helyezzük, majd lenyomott – és nyomva tartott – bal gombbal a kívánt helyre húzzuk, majd a gombot felengedjük (drag & drop). Ha jobb egérgombbal kattintunk a zseblámpán, úgy ki- illetve bekapcsolhatjuk azt, ugyanezt megtehetjük a K billentyu leütésével is. A lámpa óramutató járásával megegyezo irányú forgatásához használjuk a Q, ellenkezo irányú forgatásához a W billentyut. A lámpa fénye csak a bekapcsolt állapotban sárgával mutatott térben látható a bogár számára. A katica szemeihez megfelelo közelségben világítva az „állat” érzékelni fogja a fényt. Nem kell a fénynek egészen a szemekhez érni, van egy bizonyos látótér, amelyen belül még „lát”. Mikor a bogár érzékeli a fényt, megpróbál elindulni a fényforrás irányába. Mivel nem tud a lámpa helyzetérol (csak a fényt látja), ezért ha például hátulról világítjuk meg, nem fogja megtalálni a lámpát (ez nem hibás muködés). A program úgy van megvalósítva, hogy a katica addig fordul jobbra, illetve balra, amíg a lámpa fényébol általa érzékelt tartományból (ez nem feltétlenül az egész, sárgával jelzett fény) nagyjából ugyanakkora területet lát a jobb és bal szemével. Ha forgással ezt a célját elérte, akkor elindul elore, természetesen minden lépés után korrigálva. Amíg a bogár mozog, változtathatjuk a zseblámpa helyzetét, az megpróbálja követni a fényt. Amikor a lámpát kikapcsoljuk, a katica megáll. Az F billentyu lenyomásával, vagy a Furulya címszó alatti Be nyomógombra kattintva szimulálhatjuk a furulya megszólaltatását, ami a billentyu vagy gomb következo lenyomásáig szólni fog. Ezt egy furulyát ábrázoló ikon jelzi az információs sávban, valamint a hangszórókból furulyahang hallatszik. Amíg a katica hallja a hangot, addig villogtatja szemeit, jelezvén, hogy hall. A szegedi katicabogarat a tanult reflex modellezésére alkották meg. Meg tudjuk tanítani arra, hogy ha megfelelo ideig egyszerre látja a fényt, és hallja a furulya hangját, akkor késobb képes mozgásba lendülni csupán a hanginger hatására (közben nincs fény). Bogarunknak vagy még egy tulajdonsága : kicsit „bogaras”. Ha valamelyik pettyére kattintunk, vagy mozgás közben nekiütközik egy tárgynak (kivéve a zseblámpát), akkor megsértodik. Ezt úgy adja a felhasználó tudomására, hogy szemeit becsukja (fekete színu lesz), és elkezd morogni. Ha már betanítottuk vele a feltételes reflexet, sértodöttségében azt is elfelejti. Kiengesztelni úgy tudjuk, hogy megsimogatjuk a hátát. Ezt a hátán lévo hosszúkás csíkra való kattintással érhetjük el a programban. Célszeru a „simogatás” elott az ütközött tárgytól arrébb „vinni” a bogarat, mert csak úgy fog kiengesztelodni. Az eredeti muállat helyzetét is lehet változtatni önkényesen (arrébb vonszoljuk kézzel), ezt hivatott szimulálni az információs sávon lévo négy irányba mutató négy nyomógomb. Segítségükkel a katicát mozgathatjuk elore, hátra, illetve forgathatjuk jobbra, balra, értelemszeruen. Az alsó, információs sávban tájékozódhatunk még a katicabogár állapotáról, a jobb és a bal szem látóterébe jutó fény mennyiségérol, valamint arról, hogy hol tart a feltételes reflex betanulásának folyamata. üttyre indul, ami kondicionálható fényjellel, pötty megnyomására megáll, villogó szemmel visszajelez.

Logikai gép (1958) Huzalozott programozás Rendezőpálya- udvar váltó felügyelete Szegedi Szabadtéri Játékok akusztikai rendszere Körúti zöldhullám Kalmár László matematikai munkásságának elején, a harmincas évektől, értékes eredményeket ért el a matematika olyan szerteágazó területein, mint az interpoláció elmélete, az analitikus számelmélet, a csoportelmélet, a játékelmélet, a logikai függvénykalkulus döntésproblémája. 1955 körül érdeklődése a matematikai logika gyakorlati alkalmazásai felé fordult. Szemináriumot indított az alapvető kibernetikai fogalmak tisztázása és egy elektromechanikus logikai gép megtervezésére. Tudományos és emberi tekintélyének súlyával elérte, hogy a kibernetikai kutatások hazánkban polgárjogot nyerjenek, és hogy - elsőként az országban Szegeden - meginduljon a felsőfokú informatikai szakemberképzés (programtervező matematikus elnevezéssel). Kalmár László roppant sokat tett a számítástechnikai alkalmazások elterjesztéséért a legkülönbözőbb területeken a nyelvészettől a biológiai kutatásokig. Már a hatvanas években lyukkártyán rögzítették a Magyar értelmező kéziszótár legfontosabb adatait, amely adatbázis a mai napig is több, ezzel kapcsolatos kutatás és alkalmazás alapja. Ugyancsak a hatvanas években indította el a Számítástechnikai módszerek alkalmazása a biológiában és orvostudományban.

Zseniális takarékosság Felső kettő összekötése hamis Alsó kettő összekötése igaz Konjunkció kapcsolóelem nélkül Ha a függılegesen egymás alatt álló három bemenet közül a felsı kettıt kötötték össze, az a hamis értéket jelentette, ha az alsó kettıt az az igazat. Kalmár rendre megtervezte a negáció, a konjunkció, a diszjunkció és más kétváltozós logikai mővelet megvalósítását. Az A és a B bemeneti hármasok közül az alsó vagy felső párra áramot adva a kimeneten megjelenik az A és B logikai kifejezés eredménye áram formájában, ha mindkettő IGAZ volt, különben nincs áram.

Logikai kifejezés feldolgozása Minden művelet saját kóddal rendelkezik A logikai műveletek elvégzéséhez a táblázatban megadott kód bitjeivel együtt kellett ráadni az operandusok bitjeit.