A magyar gazdaság és régióbeli versenytársainak összehasonlítása Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Belvárosi Gazdasági Klub 2013.12.16.

Kérdések Kelet-Európa – felzárkózás. Álom vagy valóság? Milyen a kelet-európai gazdaság ? Sajátos és a Nyugattól eltérő gazdasági modell. Kelet-Európa mindig más lesz. Lemaradó, de követő – nem más modell Differenciálódó és felzárkózó – egységesül

Kelet-Európa az Európai Uniós csatlakozás előtt és után Az Európai uni, mint külső horgony Csatlakozás előtti boom – magas növekedési ütem Erősödő kelet-európai valuták. Felértékelődő befektetési javak Növekvő hitelképesség + Export fellendülése. Külkereskedelem reorientációja + KMT beáramlása Csatlakozás utáni boom. Dezinfláció. Külföldi hitelen és külföldi működő tőkén alapuló fellendülés. Túlfütöttség – egyensúlytalanságok Nem fenntartható növekedés Reformfáradtság: piaci reformok elmaradnak

A kelet-európai fejlődés sajátossága 1 Nagyfokú gazdasági nyitottság a külkereskedelem és a tőkejavak áramlásában. Jóval meghaladja a kisebb, régi uniós tagországok nyitottságáét. Gyorsította a modernizációt, de sebezhetőséget is okoz. Az integráció megelőzte az uniós belépést. A kelet-európai felzárkózási modell legfontosabb elemét jelenti. Az utóbbi években nyilvánvalóvá váltak ezen modell korlátai. A régióban a fejlettség szintje differenciálódik. Szlovénia hanyatlik, Csehország stagnál. De gyorsabban növekedett a lengyel, a szlovák és az észt gazdaság. A román gazdaság jelentős növekedési tartalékokkal rendelkezik. A magyar gazdaság relatív pozíciója romlott.

Gazdasági nyitottság (2012) Import/GDP Export/GDP Ausztria 42,8 40,6 Németo. 37,7 44,4 Finno. 29,2 29,3 Portugália 32,7 27,5 Cseho. 63,3 67,1 Észto. 78,3 73,9 Magyaro. 73,4 77,5 Lengyelo. 40,0 38,6 Románia 38,2 32,8 Szlovákia 82,9 88,0 Szlovénia 61,4 60,4 KMT beáramlás állomány /GDP KMT kiáramlás állomány/ GDP Ausztria 39,7 54,0 Németo. 21,1 45,6 Portugália 48,8 33,5 Cseho. 69,6 7,7 Észto. 86,2 26,5 Magyaro. 81,6 27,4 Lengyelo. 45,9 11,8 Románia 42,7 0,8 Szlovákia 53,4 4,8 Szlovénia 30,0 17,0

Differenciálódás : Egy főre jutó GDP (EUR) 2006 2008 2009 2010 2011 2012B Cseho. 11070 (2) 14200 13100 14185 14746 14481 Észto. 9840 (3) 12000 10300 10871 (4) 12311 13124 Magyaro. 8920 10600 9300 9696 (5) 10045 9973 (6) Lengyelo. 7120 9500 8100 9283 9709 9995 Románia 4500 (7) 6500 5500 5774 6379 6349 Szlovákia 8300 11900 11600 12100 12725 13205 Szlovénia 15500 (1) 18400 17300 17381 (1) 17628 17438

Egy főre jutó GDP vásárlóerőben (EU28=100) 2001 2004 2008 2010 2012 Ausztria 126 128 125 131 ++ Cseho. 73 78 81 80 79- Észto. 47 58 69 63 69++ Lengyelo. 48 51 57 66++ Magyaro. 64 65 66+ Románia 28 34 49++ Szlovákia 53 75++ Szlovénia 87 91 84 82-- Németo. 116 119 122 +

Egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson (EU28=100)

Hagyomány/megújulás/stabilitás/ Bizonytalanság Gazdasági fejlettség/növekedés Fiskális politika Árfolyampolitika Politika és gazdaság Cseho. Erős hagyományok Szoros német kapcsolat Konzervativiz-mus/óvatosság lebegő Erős gazdaság, instabil politika Észto. Gyors felzárkózás Alacsony hiány Euró Nyitott/Skandináv orientáció Lengyelo Nagy piac, növekedés Növekvő hiány Polarizált, konfrontatív Románia Elmaradott, felzárkózó Alacsony központi újraelosztás Irányított lebegtetés Polarizált, de erős nyugati orientáció Szlovákia Növekedés, Felzárkózás Egyoldalú szerkezet Növekvő államadósság euró Központosítás, populizmus,regionális különbségek Szlovénia Hanyatlás, recesszió Gyors eladósodás Elhalasztott reformok

GDP éves növekedése (Európai Bizottság 2013 november, százalékban) 1995-00 2001-10 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013E Ausztria 3,2 1,5 3,7 1,4 -3,8 1,8 2,8 0,9 0,4 Cseho. 2,4 3,4 5,7 3,1 -4,5 2,5 -1,0 Magyar 2,9 2,0 0,1 -6,8 1,1 1,6 -1,7 0,7 Észto. 6,7 3,5 7,5 -4,2 -14,1 2,6 9,6 3,9 1,3 Lengyelo 5,4 6,8 5,1 4,5 1,9 Románia …. 4,1 6,3 7,3 -6,6 -1,1 2,2 Szlovákia 4,8 10,5 5,8 -4,9 4,4 3,0 Szlovénia 2,7 7,0 -7,9 -2,5 -2,7

Államháztartás kiadásai a GDP százalékában (Eurostat) 2009 2010 2011 2012 2013/4-6 hó Németo. 48,3 47,9 45,2 44,7 … Ausztria 52,6 52,8 50,8 51,7 50,9 Cseho. 43,7 43,2 44,5 44,9 Magyaro. 51,4 50,0 48,7 49,2 Észto. 40,5 37,5 39,5 38,8 Lengyelo. 44,6 45,4 43,4 42,2 42,3 Románia 41,1 40,1 36,6 35,1 Szlovénia 49,4 49,9 48,1 Szlovákia 41,6 40,0 38,4 37,8 37,2

Egyensúlyi feszültségek – elszivárgási csatornák

A magyar fejlődés sajátosságai a kelet-európai fejlődéshez viszonyítva 1 A gazdasági válság hatására a régióban az államadósság drasztikusan emelkedett. Százalékpontban 2007-2013 között legnagyobb mértékben a szlovén, a szlovák és a román államadósság hányada nőtt a bruttó hazai termékhez viszonyítva. Az észt, lengyel és a cseh helyzet ennél kedvezőbb. A magyar ráta a rossz növekedési adatokat is figyelembe véve kedvezőtlen. Különösen megterhelő a magyar kamatkiadások magas hányada a központi költségvetés kiadási tételei között: százalékpontban több mint kétszerese a többi országénak. Mindez nagy elődleges többletet tesz szükségessé. A magyar államkötvények hozamai magasak a régióban. A magyar bruttó állótőke beruházás hányada az elmúlt években különösen alacsonyan alakult. Különösen nagy volt a visszaesés az új ingatlanok építésében és az új gépkocsi eladásokban. Az adatokból látható, hogy a magyar válság súlyossága meghaladja a régió más országokéit.

Költségvetési hiány a GDP százalékában 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013E Cseho. -0,7 -2,7 -5,9 -4,8 -3,3 -4,4 -2,9 Észto. 2,6 -2,8 -1,7 -0,8 0,3 -0,3 -0,4 Magyaro -5,0 -3,7 -3,9 -4,3 4,3 -2,0 Lengyelo. -1,9 -7,2 -7,9 Románia -2,5 -5,4 -7,4 -6,8 -5,6 -3,0 Szlovákia -2,3 -8,0 -7,7 -5,1 -4,5 Szlovénia 0,0 -1,8 -5,5 -6,3 -3,8

Államadósság / GDP (%) (Eurostat) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013/Q2 Százalékpont Cseho. 29,0 30,0 35,3 37,8 40,8 45,8 46,5 +17,5 Észto. 3,7 4,6 7,2 7,7 6,5 10,1 9,8 + 6,1 Magyaro 66,1 72,3 78,4 82,2 81,6 79,2 +15,5 Lengyelo 45,0 47,1 50,9 54,8 56,4 55,6 58,3 +13,3 Románia 12,6 13,4 23,6 30,5 33,3 38,6 +26,0 Szlovákia 29,6 27,8 35,4 41,1 43,3 52,1 58,0 +28,4 Szlovénia 23,1 21,9 35,2 46,9 54,1 62,6 +39,5

Államadósság/GDP (%)

Központi költségvetés kamatkiadása a GDP százalékában (Eurostat)

Tízéves államkötvények hozama százalékban (The Economist, 2013 december)

MNB árfolyamok (MNB)

Sebezhetőségi mutatók (2012 vége) (EBRD, Transition Report 2013) Devizahitel a teljes hitel %-ában Külföldi adósság a GDP %-ában 2011 Bruttó valutatartalék a GDP %-ában 2011 Külföldi tulajdonú bankok részesedése a bankok eszközeiben 2009 Lejárt hitelek aránya az összhitelben % Bulgária 63.4 87.1 31.5 84.0 16.9 Észto. 2.4 98.5 ….. 98.3 3.3 Letto. 86.7 137.2 22.5 91.5 12.0 Litvánia 72.5 76.1 19.1 69.3 15.8 Magyaro. 54.3 123.5 38.3 81.3 15.6 Lengyelo. 31.6 64.8 19.0 72.3 8.8 Románia 63.3 68.4 20.5 84.3 17.3 Szlovénia 4.5 131.3 …… 29.5 17.0 Szlovákia 0.6 77.3 ……. 91.6 5.4

Bruttó állótőke beruházás a GDP százalékában

Lakóingatlanok építésének aránya a GDP százalékában (Eurostat)

Új személygépjármű eladások (db) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Ausztria 308 594 298 182 293 697 319 403 328 563 356 145 336 010 Cseho. 156 686 174 456 182 554 167 708 169 580 173 595 173 997 Magyaro. 187 676 171 661 153 278 60 189 43 476 45 094 53 008 Lengyelo. 238 993 293 305 320 040 320 206 333 490 297 937 271 215 Románia 256 364 315 621 270 995 130 195 106 328 94 619 72 148 Szlovákia 59 084 59 700 70 040 74 717 64 033 68 254 69 195 Észt 25 363 30 912 24 579 9 946 10 295 17 070 19 424 Szlovénia 59 578 68 719 71575 57 967 61 142 60 193 50 091

Külföldi működő tőke a GDP százalékában Beáramlás Kiáramlás 2008 2010 2011 2012 Ausztria 1,7 0,2 2,7 1,6 Cseho 2,9 3,1 1,1 5,4 Észt 7,3 8,4 1,2 6,7 Német 0,8 1,4 Magyar 4,1 4,2 10,8 Lengyel 2,8 3,0 3,7 0,7 Szlovák 5,0 0,6 2,2 3,5 Szlovén 3,6 2,0 0,3 EU 3,2 2,4 2008 2010 2011 2012 Ausztria 7,1 2,6 5,9 4,2 Cseh 1,9 0,6 - 0,7 Észt 4,7 4,0 Német 2,0 3,7 1,4 Magyar 0,9 3,4 8,5 Lengyel 0,8 1,5 Szlovák 0,4 0,5 0,1 Szlovén 2,7 0,2 EU 5,8 2,5

A magyar fejlődés sajátosságai a kelet-európai régióban 2 A magyar foglalkoztatási ráta a munkaképes korú lakosság százalékában a legalacsonyabb a régióban A magyar adatok mintegy 10 százalékponttal maradnak el a cseh és osztrák adatoktól Ugyanakkor a magyar lakosságon belül nagyon magas a szegények és a szociálisan veszélyeztetettek aránya. A magyar adat mintegy kétszerese a nyugat-európainak , legrosszabb a közép-európai régióban. Hasonlóan rossz adatok a Balkánon és a Baltikum egyes országaiban találhatók

Foglalkoztatási ráta 2007 2008 2009 2010 2011 2012 EU28 69,8 70,3 68,9 68,5 68,4 Cseho. 72,0 72,4 70,9 70,4 71,5 Észto. 76,8 77,0 69,9 66,7 72,1 Magyaro. 62,6 61,9 60,5 60,4 60,7 62,1 Lengyelo. 62,7 65,0 64,9 64,3 64,5 64,7 Románia 64,4 63,5 63,3 62,8 63,8 Szlovákia 67,2 68,8 66,4 64,6 65,1 Szlovénia 73,0 71,9 68,3 Ausztria 74,4 75,1 74,7 74,9 75,2 75,6

Foglalkoztatási ráta (Eurostat)

Minimálbér az Európai Unióban (EUR)

Szegények vagy szociálisan veszélyeztetettek aránya a lakosság százalékában (Eurostat)

A kelet-európai fejlődés sajátosságai 2 Az Európai Unió új tagországai a nemzetközi versenyképességi mutatók és az üzleti környezet biztonságát értékelő indexek szerint továbbra is közepesen fejlettek, nincsenek benne az első 30 országban. A magyar helyezés nagymértékben romlott Észtország és részben Szlovénia, Lengyelország helyezése javult A régió elmaradottsága tükröződik a korrupciós indexben is

Versenyképességi rangsorok Doing Business World Bank Global Competitiveness Index 2010-2011 2013-2014 Németo. 5 4 Egyesült államok Ausztria 18 16 Kína 27 29 Észtország 33 32 Lengyelország 39 42 Csehország 36 46 Litvánia 47 48 Szlovénia 45 62 Magyarország 52 63 Oroszo. 64 Szlovákia 60 78 2010 2013 Németország 25 21 Ausztria 28 30 Szlovénia 53 33 Lengyelország 72 45 Szlovákia 42 49 Magyarország 47 54 Románia 55 73 Csehország 74 75 Horvátország 103 89 Oroszország 120 92 Szerbia 88 93

Közületi szektor korrupciós indexe (Helyezés, Transparency International) 2001 2005 2008 2010 2012 2013 Ausztria 15 10 12 25 26- Németo. 20 16 14 13 12+ Egyesült Államok 17 18 22 19 19- Észtország 28 27 26 32 Lengyelo. 44 70 58 41 38+ Szlovénia 34 31 37 43- Magyaro. 40 47 50 46 47- Cseho. 45 53 54 57- Szlovákia 51 52 59 62 61- Románia 69 85 66 Bulgária 55 72 73 75 77--

Saját egészségi állapot értékelés 2013. november EU

Euróövezeti csatlakozás Kétségek, remények, ellenérdekek

Későn jövök: Nagyobb országok csatlakozása az euróövezethez Csehország: majdnem képes, de nem lelkes Lebegő árfolyam + inflációs célkövetés Alacsony mértékú euró használat, árfolyam stabilitás Költségvetési hiány miatt túlzott deficit eljárás folyamatban Alacsony államadósság a válság hatására emelkedett 2010. júliusban az új cseh kormány elhatározza, hogy nincs csatlakozási céldátum ERM2-höz csatlakozás sem aktuális Szigorú fiskális politika költségvetés kiigazítására. Túlzott szigor, elhúzódó recesszió. Alacsony infláció Kormányváltás 2013. november – politikai bizonytalanság

Lengyel csatlakozás elhalasztva Euróövezeti tagság, amint lehetséges, prioritás Várható előnyök: árfolyamkockázat megszüntetése, piaci kamatlábak csökkentése, finanszírozási források az EKB-tól Költségek: szervezeti, átállási, technikai Átmeneti atipikus ármozgások, független pénzpolitikai eszköztár elvesztése Biztonságos ERM2 tagság szükséges Túlzott költségvetési hiány csökkentése Fenntartható közkiadások, szociális feszültségek csökkentése Politikai és társadalmi konszenzus; erős parlamenti többség, alkotmány-reform szükséges

Magyarország nem lelkes és nem képes Eurózónába belépés céldátuma többször elhalasztva Nominális konvegencia javul, de nem piaci eszközökkel A kormány a reálkonvergencia szükségességét hangsúlyozza Unorthodox, nem piaci, centralizált, állami beavatkozás Céldátum messzi jövőbe eltolva

Románia: lelkes, de még nem képes 2015-ös belépési céldátum elhalasztva Elhúzódó válság után reálkonvergencia visszatér, de lassú Magas infláció, magas kamatláb - egyensúlyi feszültség könnyen újra kialakulhat Polarizált politikai struktúra, belépéshez politikai-társadalmi konszenzus kell Komoly politikai hangsúly a jó nyugati kapcsolat fontosságán (IMF, EU, USA)

Kötött árfolyam, valutatábla: Bulgária, Lettország, Litvánia Litvánia csatlakozott 2004 júniusban ERM 2-höz. Eredeti belépési terv 2007 január 1., de átlagos infláció reference értéknél magasabb. Új dátum 2015. január Bulgária nem csatlakozhatott az ERM 2-höz 2010-ben a magas költségvetési hiány miatt. Reálkonvergencia – súlyos elmaradás Lettország belépett az ERM 2-be 2005. májusban és 2014.januárban csatlakozik az euróövezethez. ÚJ euróövezeti tagok közös jellemzői: kis országok, új nemzetállamok, nagyfokú nyitottság, politikai konszenzus, stabilitási igény, szuverenitás részbeni feladásának elfogadása

Vélemények a régió gazdaságáról: Kelet-Európa fejlődése megakadt?

Piac reformok stagnálnak a 2000-es évek elejétől (EBRD (London) Transition Report 2013)

Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (London)Indikátorok (1-5) 2013 Nagyvállalat privatizáció Kisvállalat privatizáció Vállalati átalakulás Árliberalizáció Kereskedelem, valutarendszer Verseny-politika Horváto. 4-↑ 4+ 3+ 4 3 Észto. Magyaro. 4- 4↓ 3+↓ Letto. Lengyelo. Románia 3- Szerbia 2+ Szlovákia Szlovénia

Pozitív vélemény Kelet-Európáról Jörg Asmussen EKB Igazgató Tanácsának tagja (ÖNB konferencia, Bécs, 2013. november) Életszínvonal jelentősen emelkedett. 2000-2012 egy főre jutó reál GDP vásárlóerőben + 50%-kal nőtt Európát átszövő termelési láncolatok kifejlődése: kivitel évi 10 százalékkal nőtt válság előtti 10 évben. Befektetések 2/3-a euróövezetből Német autóipar 1992-2011 hazai évi termelése 5,5 millió db; kelet-európai régióban évi 7,1 millió db Régióbeli bankok pénzügyi eszközeinek ¾-e külföldi tulajdonban, főleg Európai Unió tagországaiból Fő gond: reál konvergencia válság hatására lelassult, sőt megállt

Kelet-európai utak (ismétlés) Gazdasági fejlettség/növekedés Fiskális politika Árfolyampolitika Politika és gazdaság Cseh Erős hagyományok Szoros német kapcsolat Konzervativiz-mus/óvatosság lebegő Erős gazdaság, instabil politika Észt Gyors felzárkózás Alacsony hiány Euró Nyitott/Skandináv orientáció Lengyel Nagy piac, növekedés Növekvő hiány Polarizált, konfrontatív Románia Elmaradott, felzárkózó Alacsony központi újraelosztás Irányított lebegtetés Polarizált, de erős nyugati orientáció Szlovákia Növekedés, Felzárkózás Egyoldalúság Növekvő államadósság euró Központosítás, populizmus,regionális különbségek Szlovénia Hanyatlás, recesszió Gyors eladósodás Elhalasztott reformok Magyar Lemaradó, lassú Nagy deficit/megszorítás Lebegő/leértékelődő Sajátos, egyedi, nempiaci, állami, központosított

Mi várhat Kelet-Európára? Pozitív lehetőségek Negatív fejlemények Nominális- és reálkonvergencia erősödik Maastrichti és kopenhágai kritériumok teljesülhetnek Kelet-Európa jobban teljesítő országainak pozitív hatása van a régióra: differenciálódás és konvergencia Kelet-Európa versenyképességi előnyei bővülnek – erős felzárkózási kapacitás Európai Unió lassú növekedése Eurózónába belépés követelményei nehezednek Globális versenyben az EU leértékelődik, ezen belül Kelet-Európa versenyképessége romlik. Kelet-Európában erősödik a populizmus, a nacionalizmus, az állami centralizáció és a járadékvadászat – a konvergencia nem sikerül