Tanulás, kommunikáció és szocializáció 2007. tavaszi félév Berta Judit bertajudit@vipmail.hu

A félév felépítése I. A tanulás típusai és jellemzői II. A szocializáció kérdései III. A kommunikáció

A szocializáció kérdései A szocializáció fogalma, szerepe, főbb területei A szocializáció tartalma (környezet, kultúra és kogníció szerepe) A szocializáció mechanizmusai Főbb szocializációs ágensek: család intézmények média

A család szocializációs szerepe a család funkciói, működése, struktúrája a családtagok szerepe a szocializációban nevelői attitűdök válsághelyzetek a család életében

Az intézmények és a kortársak szocializációs szerepe Bölcsőde Óvoda Iskola az iskola funkciói, működése az iskola szereplői (kortársak és tanárok szerepe) iskolai nevelés

A média szocializációs szerepe a média hatását magyarázó elméletek életkori sajátosságok a médiahasználatban szülők és nevelők szerepe

Kommunikáció kommunikációs alapfogalmak verbális kommunikáció nonverbális kommunikáció kulturális hatások

Tanulás A viselkedés viszonylag állandó megváltozása. A tapasztalatok és a gyakorlás révén jön létre.

A tanulás típusai Nem asszociációs tanulás (habituáció, szenzitizáció) Asszociációs tanulás (klasszikus és operáns kondicionálás, komplex tanulás) Szociális tanulás

Nem asszociációs tanulás 1. Habituáció: ártalmatlan ingerek esetén a viselkedéses válaszok ritkulása 2. Szenzitizáció: ártalmas vagy fontos ingerek esetén egyre erőteljesebb viselkedéses változás 1+2: rövid ideig tart egyszerű, de hatékony forma egysejtű→ ember

Imprinting elemi, de speciális tanulás meghatározott viselkedésformának meghatározott ingerszituációval való társítása megerősítés nélkül szenzitív periódus

Asszociációs tanulás Bizonyos események közötti kapcsolat elsajátítása. Fajtái: klasszikus kondicionálás operáns kondicionálás komplex tanulás

Klasszikus kondicionálás Egy bizonyos eseményt egy másik követ. kioltás generalizáció és diszkrimináció érzelmi reakciók kialakulása

Operáns (instrumentális) kondicionálás Bizonyos válaszok bizonyos következménnyel járnak. Effektustörvény: a jutalmazott viselkedés megjelenésének valószínűsége nő. a büntetett viselkedés megjelenésének valószínűsége csökken. Generalizáció és diszkrimináció Averzív kondicionálás (menekülő és elkerülő tanulás)

Komplex tanulás Az asszociációk kialakításán túl problémamegoldási stratégia alkalmazása a környezetről mentális térkép készítése

Szociális tanulás fontos az egyén aktivitása és kognitív folyamatai megjelenő tanulási formák: - asszociációs tanulás - szándékos viselkedésre oktatás - modelltanulás - stb.

Szocializáció Ismeretek, készségek és beállítódások elsajátítása amelyek lehetővé teszik, hogy hatékony tagjai legyünk a társadalomnak amelyeket szociális interakciók során sajátítunk el Szociológiai, pszichológiai és antropológiai megközelítések. Pszichológiai: a társadalomban élő egyén, személyiség a kiindulópont nemcsak a folyamatot, hanem a jelenségeket is vizsgálja

A társadalom folyamatosságának fenntartása A társadalom, mint „öntőforma”: minta a társadalomban való éléshez. Viselkedésformák, melyek a társadalom működéséhez szükségesek. A szocializáció sikeres, ha a felnőttkori funkcionálás megfelelő és illeszkedik a társadalom elvárásaihoz

Fő kérdéskörök alkalmazkodás fejlődése viselkedésminták elsajátítása sikeres szocializáció folyamata a fentieket megalapozó tényezők

Elsődleges szocializáció az élet első éveiben fő terepe a család szignifikáns mások szerepe a környezet egyedüli létezőnek számít érzelmi kötelékek fontossága

Másodlagos szocializáció későbbi tapasztalatok a társadalom új valóságai új referencia-személyek és –csoportok a környezet nem magától értetődően adott generalizált mások az iskola, mint legfontosabb közvetítő

Sikertelen szocializáció Okai lehetnek: az egyén olyan csoport tagja, melynek normái ütköznek a társadalmi értékrenddel az egyén a környezete deviáns normáit sajátítja el a normák közvetítése inadekvát hiányzik a mintát adó közeg az egyén elutasítja a társadalom értékrendjét De: a mereven konformista személyiség sem ideális kimenete a szocializációnak

Biológiai vs. társas lény A szocializáció során „humanizálódunk”. Társas környezet hiányában a gyerek csak anatómiájában hasonlít az emberhez. A veleszületett adottságok kimunkálása társas lehetőségekhez kötött.

A megközelítések sokfélesége A szocializáció többféle megközelítése: hangsúly a folyamaton hangsúly a tartalmon hangsúly a késztetésen További tényező: a szocializáció nemcsak az ágensektől, de a gyerektől is függ ↓ A szocializáció kétirányú, interaktív folyamat.

Mit fogunk áttekinteni? HOGYAN? MIÉRT?

Mit sajátítunk el? 1. A kultúra és a környezet szerepe 2. A kogníció szerepe

A kultúra és a környezet szerepe A szocializáció környezetbe ágyazottan egy adott kultúrán belül zajlik

Kultúra az egyik generációról a másikra hagyományozódó anyagi és szellemi javak összessége az életmódok mintázata, ami állandó jelentésű szokásokból magatartásmintákból áll. 1. Anyagi kultúra Fizikailag érzékelhető tárgyak és alkotások 2. Szellemi kultúra absztrakt emberi alkotások és elvek melyek meghatározzák a viselkedést

A kultúra szerepe keret minta korlát magyarázat jelentés

A kultúra összetevői hiedelmek értékek normák

Hiedelmek hagyományok hétköznapi tapasztalatok tudományos eredmények A szocializáció szempontjából kiemelendő: az adott kultúra elképzelése a gyerek helyéről a társadalomban a gyerekkorról, mint életkori szakaszról

Értékek a kultúra kollektív elképzelései segítik a kiértékelést meghatározzák a világképet

Normák viselkedési elvárások minta az életvitelhez szabályozzák az együttműködést Fajtái: előíró norma tiltó norma

A kultúra rugalmassága előír bizonyos határokat↔ szabadságot is enged ↓ egy kultúra tagjai csak tág értelemben hasonlóak a kultúrakonstrukció túlegyszerűsítés

A gyerekkor szociokulturális felfogása Eltér időben térben társadalmi környezetben szubkultúrákban ↓ eltérő életmód, gyakorlat ↕ az elméletek kevés figyelmet fordítanak a környezet és a kultúra hatásaira

Tradicionális vs. modern elméletek Tradicionális elméletek: univerzalitást sugallnak ↓? Alkalmazható-e más kulturális közegben? Etnocentrizmus: saját kultúránk által ítéljük meg a többit ↕ Kulturális relativizmus

Development in context A környezeti hatások ökológiai modellje (Bronfenbrenner) A környezet a struktúrák hierarchikus rendszere mindegyik bennfoglaltatik a következőben ↓ Mikro-, mezo-, exo- és makroszisztéma

Mikrorendszer közvetlen környezet fizikai tárgyak idői szervezés interperszonális struktúra Lehet direkt vagy indirekt hatású.

Mezorendszer környezeti színterek közötti kapcsolat ↓ alakítja a mikrokörnyezetet

magában foglalja a mezorendszereket. Exorendszer szociális struktúra magában foglalja a mezorendszereket.

Makrorendszer gazdasági, szociális, politikai intézményrendszer - a kultúra normái és értékrendszere

Kulturális pszichológia Hogyan alakítják a kulturális tradíciók a társas gyakorlat a pszichés folyamatokat. A társadalom különböző rétegei saját kulturális modellel rendelkeznek ↓ Magyarázatul szolgálhat néhány csoportokkal kapcsolatos sajátosságra A fizikai környezet észlelése a meghatározó faktor

Kulturális tünetegyüttesek Komplexitás Kötött és laza kultúrák Individualizmus- kollektivizmus

Kulturális komplexitás 1. írástudatlan törzsek, nomád népek mezőgazdaság→ agrártársadalmak kialakulása ipari forradalom→ ipari társadalmak információs társadalmak

Kulturális komplexitás 2. A családszerkezet fordított U alakú függvény szerint viszonyul a komplexitáshoz: egyszerű kultúrák- nukleáris család komplex kultúrák- kiterjedt család nagyon komplex kultúrák- nukleáris család

Kötött és laza kultúrák 1. Kötött kultúra: a normák egyértelműek a normáktól való eltérést büntetik Laza kultúra: a normák nem egyértelműek a normáktól való eltérést jobban tolerálják

Kötött és laza kultúrák 2. Kötött kultúrához vezet: kulturális egyöntetűség elszigeteltség összehangolt tevékenységek Laza kultúrához vezet: kulturális sokszínűség más kultúrák befolyása magányos tevékenységek

Individualizmus és kollektivizmus A legtöbb ipari társadalomban: individualizmus (függetlenség, teljesítménymotiváció, versengés; a személyes célok az elsődlegesek) A legtöbb nem iparosodott társadalomban: kollektivizmus (kiterjedt család, idősek tisztelete, engedelmesség, kooperáció; a saját csoport céljai az elsődlegesek)

Egyetemes szülői célok a gyermek életben maradása a közösség által meghatározott értékek kifejlesztése a gyermek optimális beválásának, funkcionálásának kifejlesztése

A fejlődési fülke 1. integrálja a kulturális kontextussal foglalkozó elméleteket a gyermek egy kulturális rendszer része a környezet és az egyén nyitott rendszer

A fejlődési fülke 2. A fülke középpontjában: a gyermek, akit három alrendszer vesz körül: Fizikai és társas környezet Kulturálisan meghatározott nevelési szokások A gondozók pszichológiai jellemzői (etnoteóriák, vélekedések, közös tudás) A három alrendszer egységként működik, de inkonzisztenciák megjelenhetnek. A gazdasági és társadalmi változások mindhárom alrendszerre hatnak.

A kogníció szerepe A szociális viselkedés rendkívül komplex ↓ Kognitív funkciók mediálják A szülők kogníciójának szerepe A gyerek kogníciójának szerepe

A szülők kogníciójának szerepe A szocializáció erősen függ: szülői vélekedések szülők kognitív struktúrája szülők kognitív komplexitása mennyire elérhetők a környezetre vonatkozó információk

LeVine szülői kognícióra vonatkozó elképzelése A szocializáció különbségei a szülők elgondolásainak különbségeire vezethetők vissza. A szülők szocializációra vonatkozó elképzelései az adott környezethez igazodnak ↓ Különbség van abban, hogy: mennyire vannak tudatában az alkalmazkodásnak mennyire tudatosul, hogy mihez alkalmazkodnak az absztrakció milyen fokán gondolkodnak erről mennyire tudatosan választanak az eszközök között mennyire reagálnak érzékenyen a környezeti változásokra Három hipotetikus társadalom: agrár-, protestáns- és mai modern társadalom.

Agrártársadalom a gyerek életben maradása autoritás tisztelete gazdasági tevékenységben való részvétel a célok generációról generációra szállnak

Protestáns társadalom szigorú vallási tanítások a gyermeknevelés ideologizált a nézetek a vallási előírásokból erednek

Agrár- vs. protestáns társadalom Agrártársadalom: szocializációs szerepüket nem címkézik absztrakt módon nevelési szokásaikat kevéssé öntik szavakba az egyéni variációkat nem értékelik jelentősnek Protestáns társadalom: szocializációs szerepüknek tudatában vannak a nevelésre vonatkozó elképzeléseik jól körülhatároltak

Mai nyugati típusú társadalom hasonlít az agrártársadalomhoz: fontos a gyermek gondozása hasonlít a protestáns társadalomhoz: önkontroll, önállóság kialakítása ↕ Különbözik tőlük: a viselkedés értékelése generációról generációra változik intenzíven keresik az információkat tudatos kapcsolattartás a környezettel a tudományokra támaszkodnak, melyek gyorsan változnak nézetek racionalizálása rugalmas, de kevésbé koherens kognitív struktúra

A gyerek kognitív folyamatainak szerepe a szocializációs hatások a gyerek kognitív szűrőjén mennek keresztül a szocializáció összefonódik a szociális kogníció fejlődésével Szociális kogníció: mások viselkedésének okai bizonyos tapasztalatok és érzelmek közötti összefüggések interperszonális cserék és alkuk

Fizikai vs. társas világ előrejelezhetőség és stabilitás a törvények statikusak és univerzálisak az invarianciák logikus érveléssel megtalálhatók Szociális: kevésbé stabil a törvényeket a kulturális kontextus határozza meg invarianciák kis számban vagy egyáltalán nem léteznek ↓ differenciálás az invariáns és a „változtatható” területek között

Hogyan sajátítjuk el? 1. A szocializáció interaktív természete 2. A szocializáció és a normaátadás folyamatai, a tanulás különböző formái

A szocializáció interaktív természete A szocializáció olyan interaktív folyamat, melyben a részt vevő felek kölcsönösen befolyásolják a kialakuló mintázatokat ↕ Az utóbbi évtizedekig a szocializációt egyirányú folyamatként írták le a szocializációs ágensre koncentráltak

A gyerek hatása a saját szocializációjára Korai kötődést befolyásoló tényezők A gyerek hatása a ragaszkodás alakulására A gyerek szerepe a szülői-nevelői eljárások alakulására A gyerek hatása a „kontrollrendszerben”

A korai kötődést befolyásoló tényezők a., a csecsemő kompetens b., a csecsemő külső megjelenése c., a csecsemő reflexei d., a csecsemők vizuális preferenciái e., abúzus f., egyéni eltérések fizikai nemi temperamentum

Temperamentum aktivitási szint, ritmikusság, eltéríthetőség, közeledés/ visszahúzódás, adaptivitás, figyelem, reakciók intenzitása, válaszreakció küszöbe, hangulat minősége a csecsemők diszpozíciói különböző szülői viselkedést váltanak ki a csecsemők különbözőképpen reagálnak ugyanarra a környezeti hatásra „az illeszkedés jósága”

A gyerek hatása a ragaszkodás alakulására ugyanúgy, ahogy a korai kötődést a későbbi érzelmi kapcsolatokat is befolyásolja mind a szülő, mind a gyerek viselkedése

A gyerek szerepe a szülői-nevelői eljárások alakulásában különböző szülői bánásmód pl. egypetéjű ikreknél ↓ a szülői szabályozás nem szeparált ko-reguláló folyamat

A gyerek hatása a „kontrollrendszerben” Bell& Harper kontrollrendszer-elmélete Mindkét fél rendelkezik alsó és felső határértékkel a partner viselkedésének intenzitására, gyakoriságára vonatkozóan arról, hogy mennyire helyénvaló az adott szituációban a partner viselkedése Ha a partner túllépi a határértéket, a másik fél akcióba kezd (felsőhatár- ill. alsóhatár-kontroll)

A kogníció szerepe A szocializáció komplex tanulási folyamat ↓ Kognitív tényezők jelentős szerepet kapnak benne Szociális kogníció

A szocializáció és a normaátadás folyamatai A szocializáció normák, készségek, ismeretek, szabályok és vélekedésrendszerek elsajátítása. Hogyan? direkt instrukciók formálás modellálás Mediátor: szociális kogníció

Direkt instrukciók - konkrét, specifikus VAGY általános információk - látszólag egyszerű utasítások Elvárt viselkedésre vonatkozó információk + ösztönzés Gyakran széttördelve jelennek meg: - a kívánatosnak tekintett cselekvés hangsúlyozása→ szándék felkeltése - a szituáció elemeinek kiemelése→ kognitív szint biztosítása

Formálás: büntetés és jutalmazás Klasszikus és operáns kondicionálás alkalmazása: - az elvárásoknak megfelelő viselkedés megerősítése a nem megfelelő viselkedések kioltása A viselkedés következménye lehet: kellemes vagy kellemetlen. Megjelenési forma: valaminek az adása vagy valaminek az elvétele.

A következmények típusai Pozitív megerősítés Negatív megerősítés Pozitív büntetés Negatív büntetés A pozitív és negatív jelző a környezeti reagálás irányát jelzi. A következmény hatása attól függ, hogy az eredmény jutalom- vagy büntetésértékű a személy számára.

A jutalmazás és a büntetés hatásai új viselkedésformák kiépítése eredményei nem azonnal láthatóak Büntetés: nemkívánatos viselkedések elnyomása azonnali hatás

„Jó és rossz” büntetés 1. Intenzív vagy fizikai büntetés hatásai: érzelmi zavarok, félelem, szorongás a büntető személy elkerülése agresszió fokozódása Hatásos forma: megszüntetni kívánt viselkedés enyhe büntetése a kívánatos viselkedés megerősítése KONZEKVENS alkalmazás!

„Jó és rossz” büntetés 2. Időzítés: az azonnali büntetés hatékonyabb Intenzitás: az azonnali viselkedésgátlás esetén az erősebb büntetés hatékonyabb A büntető személy: érzelmileg pozitív kapcsolatban álló személytől hatékonyabb A kognitív szint a fentieket teljes mértékben módosíthatja (Parke kísérlete)

„Jó és rossz” jutalmazás A megerősítés hatása függ: hogyan és milyennek észleli a személy a viselkedése és a következmények közötti viszonyt nehéz meghatározni, hogy mit erősítünk meg A jutalmazás potenciálisan negatív hatása: spontán viselkedés jutalmazása adaptációs szint rendszeres jutalmazás

MIT akarunk megerősíteni vagy gátolni? A szociális viselkedés összetett→ egyszerre tartalmazhat megerősítendő és gátolni kívánt elemeket. A viselkedés értékelését befolyásolja a környezet értékrendje és szocializációs stratégiája: azonnali gátlás vagy megerősítés kiépítése hosszabb távon szabályozó alapvető értékrend megerősítése vagy elnyomása

Modellálás (megfigyeléses vagy obszervációs tanulás) mások viselkedésének megfigyelése (esetleg) utánzása ↓ ezáltal új viselkedéselemek elsajátítása A modell fizikai jelenléte sem szükséges

Direkt utánzás és direkt ellenutánzás Direkt utánzás: a modell viselkedésének követése és utánzása, a cselekvés megismétlése Direkt ellenutánzás: a modell megfigyelése csökkenti az utánzás, a hasonló cselekvés megjelenésének valószínűségét.

Gátlástalanító és gátló hatások - olyan viselkedések facilitálása, - melyek a megfigyelttel azonos kategóriába tartoznak, - de részleteiben különböznek attól

A modell jellegzetességei A modellkövetés valószínűségét fokozza: a modell hatalommal és presztízzsel rendelkezik fogyasztója vonzó javaknak gondoskodó ügyesebb vagy sikeresebb, mint a megfigyelő erős érzelmi- vagy dependenciamotívumok Elsődleges modellek: szülők→ a kötődés a periferiális elemek átvételét is serkenti↔ nem mindenben ők a domináns modellek

Identifikáció A pszichoanalitikus megközelítés terminusa. A fontos és jelentős szerepet játszó személy szerepeinek, értékítéleteinek, véleményének, ízlésének átvétele. Miben különbözik az utánzástól? nem csak meghatározott viselkedéselemek átvétele az átvett elemeket sajátjaként éli meg erős motivációs készenlét (helyettesítés, hasonlóvá válás, félelem)

Interiorizáció, internalizáció A viselkedés a fejlődés során fokozatosan függetlenedik a külső kontrolltól→ belső ellenőrző- és monitorozó folyamatok. Kialakulásában szerepet játszanak a normaátadás folyamatai (büntetés és jutalmazás, modellálás, identifikáció) Függ: a gyermeknevelés érzelmi légkörétől.

Miért vesz részt az egyén a szocializációban? Internalizáció vs. autonóm szabályozó aktivitás Az autonóm szabályozó aktivitás indítékai és módjai: félelem (perceptuális és érzelmi válaszok) rutinszerű viselkedések (konvencionális moralitás) mentális szimulációk (információalapú önszabályozás)

Készenlét a szocializációra Engedelmesség: a kognitív fejletség meghatározott szintjén kb. két éves kortól a gyerek a kompetencia jeleit innentől mutatja ↓ a szülők innentől törekednek befolyásuk érvényesítésére

Anticipatórikus (elővételezett) szocializáció Szerepjátékok, álmodozások: a jövőbeni helyzetek és szerepek elképzelései, elpróbálásai a várható elvárások előrevetítései. A társas helyzetek és szerepek megjeleníthetőek és eljátszhatóak ↓ Az egyén önmaga számára tűz ki szocializációs célokat.

A család működése Elsődleges közvetítő a kultúra szokásai, szabályai a viselkedés külső elvárásai Elsődlegesség: a legkorábbi életszakasztól kezdve hat erős érzelmi kötődés→ alapvető modellek családi és társadalmi értékrendszerek beépítése Kétfajta hatás: rejtett, szándéktalanul közvetített tudatosan irányított és közvetített

A család mint csoport modell a későbbi csoportviselkedéshez a tagok véleménye nem egyforma súlyú a hatalom nem egyenletesen oszlik meg a kommunikáció útja meghatározott

A család funkciói Gazdasági funkció: elosztás döntések meghozatala Reprodukciós funkció Segítő- és támogatófunkció: lelki és anyagi támasz védő-óvó szerep

Segítő- és támogatófunkciók I. 1. Információk gyűjtése és értelmezése értékelés, rendszerezés konzekvenciák levonása tapasztalatok beépítése 2. Visszajelentő- útmutató rendszer minősítés és kommentálás bírálat vagy megerősítés Berne: Emberi játszmák→ megmerevedő szerepviselkedés

Segítő- és támogatófunkciók II. 3. Az életfilozófia és az identitás forrása szülők életfilozófiája és értékválasztása nem mindig szavakban megfogalmazott 4. Referencia- és kontrollcsoport egyéni célok, értékek, vélemények formálása rokonszenvi és ellenszenvi választások

Segítő- és támogatófunkciók III. 5. Gyakorlati támogatás és segítségnyújtás kultúrafüggő sokszor a kapcsolatból következik segítség az egyén társadalmi integrációjában és boldogulásában negatív oldal: kontraszelekció 6. Pihenés, a szabadidő eltöltése és regenerálódás a társadalmi szerepektől és kötöttségektől való megszabadulás kevésbé formális szabályok

A szülők nevelő hatása Függ: a kultúra értékei tekintélyviszonyok a gyerek jogairól alkotott felfogás társadalmi hatások (pl. szülők foglalkozása) társas kapcsolatok (elvek formálása) a szülő jólléte, magabiztossága

Feltétel nélküli elfogadás fontos és szerethető személy, akire szükség van ha az elfogadás feltételekhez kötött: - a gyereket a megfelelni vágyás hajtja - elégedetlen önmagával - a bírálatokat nehezen viseli Az elfogadás további jelentései: beteljesítetlen vágyak fejlődést gátló szerepek

A gyereknevelés modelljei 1. Becker modellje 2. Baumrind modellje 3. Maccoby& Martin modellje

Becker modellje A szülői magatartás és attitűd komponensei: érzelmi dimenzió kontrolldimenzió

Érzelmi dimenzió Két végpont: szerető, elfogadó (meleg) érzelmileg elutasító (hideg) A szeretet megléte/ hiánya a büntetés módjával áll kapcsolatban. Elutasító szülő: hatalom hangsúlyozása Elfogadó szülő: a szeretet hasznosítása

Büntetésmódok 1. Hatalomhangsúlyozó büntetés: fizikai büntetés, kiabálás, megszégyenítés a gyerek személyiségét minősíti Szeretet hasznosítása: a szülő rosszallása önmagában kellemetlen érvelés, magyarázat a gyerek tetteit minősíti ↓

Büntetésmódok 2. ↓ Eltérő következmények az agresszióban és a moralitásban: Hatalomhangsúlyozó büntetés: externalizált reakciók (büntetés elkerülése) magas agresszió Szeretet hasznosítása: internalizált reakciók (bűntudat, felelősségvállalás, önkritika) alacsony agresszió

Kontrolldimenzió Két végpont: engedékenység→ gátlástalanít korlátozás→ fékek beépítése

A két dimenzió Szerető, elfogadó szülő Elutasító, rideg szülő Kontrolláló, sok szabályt állító Szabály- és tekintélytisztelő, jól nevelt, dependens, konformista, kevésbé kreatív, nem agresszív, lelkiismeretes Szorongó, barátságtalan, neurotikus hajlam, szuicid veszély Engedékeny, kevés szabályt állító Barátságos, nonkonformista, kreatív és kezdeményező, vezetői kvalitások (proszociális agresszió) Nyílt agresszió a morális szabályozórendszer (lelkiismeret) hiányával párosulva; antiszociális viselkedés, devianciák, bűnözői magatartás

Otthoni és laboratóriumi megfigyelések Baumrind modellje Óvodások megfigyelése alapján: kompetens gyerekek visszahúzódók éretlenek Otthoni és laboratóriumi megfigyelések ↓ Szülők osztályozása mennyire kontrollálóak mennyire követelik meg az érett viselkedést kommunikáció a gyerekkel érzelemteli gondoskodás

Szülői bánásmódok 1. Tekintélyelvű (autoritariánus) követelő, szülőcentrikus engedelmesség megkövetelése a gyerekeknek kötelességeik vannak 2. Engedékeny gyerekközpontú nem követel, kerüli a konfliktust a gyerekeknek jogaik vannak 3. Mérvadó (autoritatív) követelő, gyerekközpontú a szabályok változtathatóak magas mérce, minden esetben érvelés a gyereknek és a szülőknek is vannak jogaik és kötelességeik

Maccoby& Martin modellje Baumrind modellje + Becker dimenziói ↓ Negyedik típusú szülői stílus Elhanyagoló, nem involvált szülők

Maccoby& Martin modellje Korlátozó, követelő, ellenőrző Engedékeny, nem követelő, alacsony kontrolltörekvés Gyerekközpontú válaszolókész, elfogadó Autoritatív (mérvadó), magas szintű kétirányú kommunikáció, kölcsönösség Elkényeztető Szülőközpontú, elutasító, nem válaszoló Hatalom-hangsúlyozó, autoriter Nem involvált, elhanyagoló, közömbös

A családtagok szerepe a szocializációban A testvérek szerepe A nagyszülők szerepe

A testvérek szerepe Sokgyermekes család: kevés figyelem az egyénnek apa befolyása autoriter eszközök idősebb testvér tekintélye Minden családtípus: a gyerekek különböző környezeti hatásoknak vannak kitéve.

Testvér születése megpróbáltatás az idősebb testvérnek az anyai interakciók intenzitása és mennyisége csökken ↓ kontrollrendszer-elmélet a gyerekek gyakrabban igyekeznek kapcsolatba lépni az apával való kapcsolat kompenzálhat

Rivalizálás, féltékenység egyetemes jelenség fokozhatja: - anyai figyelem nem megfelelő - hatalmi eszközök - azonos nemű, korban közeli gyerekek az idősebb gyerek nehezen kezelhetővé válik verekedés, veszekedés a fiatalabbak többet engedhetnek meg maguknak

A testvérek létének pozitív hatásai gondozás, őrzés elsődleges kötődés tárgyai az idősebb testvér ítéletei orientációs pontok a testvér állandó referenciapont

Deidentifikáció a másiktól megkülönböztető tulajdonságok hangsúlyozása minél nagyobb a hasonlóság az egyéniség, egyediség védelme megkülönböztetett bánásmód elérése

A tanítás hatásai fiatalabb testvér: hamarabb tanul meg bizonyos dolgokat idősebb testvér: jobbak a tanulmányi eredményei

Adler és a születési sorrend A születési sorrend befolyásolja a gyerek helyzetét és lehetőségeit a családban. Elsőszülött: elbizonytalanodás neurotikusok, bűnözők, alkoholisták Középső: ambíció lázadás, irigység alkalmazkodás Legkisebb: elrontott, elkényeztetett

Mai álláspont a születési sorrendről más az ökológiai fülkéjük minden gyerek helyzete sajátszerű Esetleges hasonlóságok: idősebbek: támogató, együttműködő viselkedés fiatalabbak: manipulációs eszközök

Ikrek Gyakran rendkívül szoros kapcsolat, ami lassíthatja a személyiség fejlődését. Néha az egyik magához ragadja az irányító szerepet, ami szintén hatással van a személyiségfejlődésre.

A nagyszülők szerepe társadalmi körülmények és hagyományok munkavégzés módja a nagyszülők kora, egészségi állapota, foglalkozása az unokák életkora A nagyszülői támogatás növeli az anyák biztonságát és szabadságát engedékenyebbek és diplomatikusabbak gyakori a mediátorszerep

Válsághelyzetek a család életében Válás, egyszülős családok Halálesetek, gyász Örökbefogadás

Egyszülős családok Egyre gyakoribb→ egyre kevésbé rendkívüli. Egyedülálló szülők: legtöbbször az anyák (házaspár és a hatóságok döntései). „Csonka család” (broken family): több érzelmi és anyagi kockázati tényező Teljes család: a legoptimálisabb feltétel HA a családtagok között megfelelő a kapcsolat

Az egyszülős családok sajátosságai a szülők nem alkotnak alcsoportot - nevelési elvárások - szimmetrikusabb kapcsolatok terhek és lemondások - nevelési attitűdök és lehetőségek anyagi helyzet - a gyerek kötődéseit is befolyásolhatja

A válás hatását befolyásoló tényezők 1. a konfliktus és az ellenségesség mértéke referenciakeretek lerombolása: erősen negatív hatás a gyerek neme és életkora legérzékenyebben az óvodásokat és a kisiskolásokat érinti a lányok kevésbé érzékenyek a távozó szülővel való kapcsolat

A válás hatását befolyásoló tényezők 2. a gyerek személyiségvonásai, adottságai intelligencia, fantázia, érettség, megküzdés támogató kapcsolatok a nevelés körülményeinek megteremtése kevesebb idő jut a gyerekre csökken a szülői tekintély alacsonyabb szintű elvárások

Halálesetek, gyász A gyász kifejezésének nehézségei: 10-12 év előtt: túl nagy teher a szembenézéshez 5-6 éves kortól két fő szorongás: saját élete is véges bűntudat Gyász enyhítése: szembenézés a veszteséggel a gyász kifejezésének lehetősége félelmek feloldása Iskolai osztályokban: öngyilkosság: mintaadó cselekvés lehet felnőttek: jelentős segítséget kell nyújtaniuk

Örökbefogadás gyakoribbak a nevelési problémák szülői motiváció (valódi vagy felületes elköteleződés) a gyerek tulajdonságai is befolyásolják a sikerességet korai kötődés hiánya tudás az örökbefogadásról?

Nyílt örökbefogadás Pro: kisebb a gyász és a bűntudat kontroll a gyerek kevésbé érzi az elutasítást Kontra: állandó bizonytalanság megzavarja a kötődést állandósítja a gyászt

Az intézmények szerepe a szocializációban Bölcsőde Óvoda Iskola

Bölcsőde ipari forradalom és női munkavállalás pszichoanalízis, elsődleges kötődés→ visszaesés szocialista országok ▪ kiterjedt bölcsődei rendszer ▪ gyermekgondozási segély, gyed→ visszaesés ▪ rendszerváltás után: bölcsődék bezárása

Életkori hatások alsó határ: 9-12 hó 1987: Clarke-Stewart et al ▪ eltávolodás az anyától ▪ szociális kölcsönösség ▪ kommunikáció idegen felnőttekkel és gyerekekkel ▪ negatív viselkedés ismeretlen gyerekkel ▪ értelmi fejlődés ↨ kevésbé engedelmesek, agresszívak minél hosszabb a bölcsődében töltött idő

Társas fejlődés Otthoni védelmező környezet ↕ Idegen felnőttekkel való kommunikáció Kapcsolatteremtés idegen gyerekekkel

A gondozás minősége csoport nagysága (6-8/ 12 fő) helyiség nagysága és felszereltsége tisztálkodóhelyiségek levegőn való játék gondozók száma és viselkedése (állandóság, beszédelsajátítás)

A gondozás minősége ismétlődő napirend→ biztonság rendszeresség beszoktatás: a szülő támogató jelenléte társadalmi hátrányt szenvedők esetén: komoly szociális funkció

Alternatív megoldások USA, Anglia: au-pair alkalmazása a gyerekhez és a családhoz nem kötődik a nyelvet gyakran alig/ nem jól ismeri ↓ csak esetenkénti alkalmazása elfogadható

Óvoda életkori igényeknek megfelel (pl. szerepjátékok) preschool vs. Kindergarten kontinentális pedagógia: ▪ életkori sajátosságok ▪ játékos foglalkozás ▪ spontán fejlődés elősegítése Angol-amerikai rendszer: ▪ korai oktatásjellegű tevékenységek

Az óvodai nevelés Áttekinthető keret, szervezet Állandóság (pl. ugyanaz az óvónő)

Mai problémák versengés a gyerekekért és a szülőkért az életkori sajátosságokat nem veszi figyelembe „fejlesztés”, minőségbiztosítás vegyes csoportok Kontra: ▪ jelentős fizikai és értelmi különbségek ▪ a fejlődésnek megvan a maga üteme Pro: ▪ a kisebb gyerekek gyorsabban fejlődnek ▪ a testvérek együtt lehetnek

Az iskola funkciói 1. Társadalmi funkció - tudásanyag és értékek továbbadása 2. Pedagógiai funkció személyiségre gyakorolt fejlesztő hatás a felnőtt élethez szükséges tudás átadása 3. Antropológiai funkció - módosítja a gyerekkort, a gondolkodásmódot, intelligenciát

Család vs. iskola Család: intim, informális, egyénre szabott a formális ismeretet nem tudja közvetíteni Iskola: együttműködés idegenekkel előrejutás bonyolult szervezetekben

Új magatartásminták függetlenség normája önálló teljesítmény (demonstrált tudás, ismeretek, ügyesség) egyetemesség különösség

Az iskolarendszer társadalmi funkciói kontrolláló/ korrekciós funkció a szülői szocializáció fölött alternatíva nevelés vagy műveltség szempontjából a gyerekek sajátosságainak megfelelő feltételek: ▪ a tanulás színterei ▪ professzionális nevelők ▪ módszer és tananyag

Az iskolarendszer társadalmi funkciói kortársakkal töltött idő nő→ gyerekkor szerepének kiemelése társadalmi hátrányt szenvedők esetén: esély a társadalmi felemelkedésre ↕ ellentmondó értékek

Az iskolai osztály mint csoport formális vs. informális normaszabó „hangadók” megnyerése ↓ ▪ konformizmus ▪ csoporthoz tartozás ▪ szolidaritás

Az iskola szervezeti kultúrája a tagok által elfogadott közösen értelmezett mélyen beágyazódó értékek, attitűdök, meggyőződések, normák, viselkedésminták tanulási folyamat eredménye domináns- és szubkultúrák

Vallott vs. követett kultúra Ideálisnak tartott szervezeti kultúra: vallott értékek explicit módon kifejezett Működő szervezeti kultúra: követett értékek sokszor nem tudatos

Az iskolai kultúra megnyilvánulási formái Vizuális, materiális megnyilvánulások, jelképek létesítmények, felszerelés nevezetes eseményeket idéző tárgyak és emlékek logó, embléma, címer öltözködés, egyenruha

Az iskolai kultúra megnyilvánulási formái 2. Fogalmi, verbális megnyilvánulások az intézmény neve az intézmény deklarált céljai tanterv iskolai kommunikáció metaforák, hasonlatok intézményi hősök, történetek intézményi struktúra

Az iskolai kultúra megnyilvánulási formái 3. Viselkedésbeli megnyilvánulások ünnepek, szertartások mindennapi rituálék, szokások a nevelés-oktatás folyamata a szervezeti működés sajátosságai szabályok és előírások

Kortárscsoportok szocializációs és szociálintegratív funkció specifikus információs csatorna interperszonális kapcsolatok specifikus formája ▪ együttműködés ▪ versengés

Csoporthoz tartozás felnőttektől való függetlenedés érzelmi kapcsolatok sajátos fajtája mások tiszteletének kiérdemlése→ önbecsülés hatások jelentkeznek: ▪ magatartásban ▪ értékorientációkban ▪ érzelmekben

Csoporthoz tartozás 18-19 éves korig egyneműség a tagok akaratától függően alakul szervezet, hierarchia jellemezheti csoportszimbólumok: ▪ nyelv ▪ jelképek ▪ szabályok ▪ szokások iskolai osztály mint csoport

Referencia- vagy vonatkoztatási csoportok elutasítás kockáztatása→ engedelmesség→ csoporttal való azonosulás ideológiai alap, általános világnézet→ internalizáció Két fő típus: 1. Ahol az egyén el akarja fogadtatni magát + vonatkoztatási csoport: kezeljék úgy, mint a csoport többi tagját - vonatkoztatási csoport: semmiképp se kezeljék úgy, mint a csoport többi tagját 2. Amit a személy vonatkoztatási keretként használ

Referencia- vagy vonatkoztatási csoportok Két fő funkció: normatív: mércék állítása és betartatása (csoportnormák) összehasonlítási: viszonyítási pont önmaga és mások megítélésében Attitűdök, én-kép, érdeklődés: a vonatkoztatási csoportok hatásaival lehet magyarázni.

Tanár-diák kapcsolat kölcsönösségen alapuló kapcsolat aszimmetria részleges feloldása Kommunikáció a felek között: - hagyományosan: egyoldalú, a tanár van fölényhelyzetben

tudás+ saját szocializáció A tanár személyisége tudás+ saját szocializáció ↓ diákok magatartása az iskola világának személyes síkon való megjelenítése érzelmi támasz nyújtása egész személyiséggel való részvétel

Hatalom kérdése a pedagógus formálisan az intézmény képviselője ↓ befolyásolási lehetőségek egyenlőtlensége ↕ mindig erőtérről van szó

A hatalomgyakorlás jellemzői 1. Vertikális távolság→ alá-fölérendeltség formális hatalom szakértelem, önbizalom, kognitív képességek, rugalmasság 2. A vertikális hatalom mértéke a pozíciókülönbség nagysága 3. Felelősségvállalás a fölény ne legyen öncélú

Szimmetria- aszimmetria Mindig létezik formális és funkcionális aszimmetria ↕ Ez azonban mozgatható: közös tevékenységek mi a tanár tárgya a tanulók kora

A nevelői légkör Lewin- Lippitt- White Háromféle nevelői légkör: engedelmességen alapuló belátáshoz szóló szabadjára engedő ↓ Háromféle nevelői magatartás: autokratikus demokratikus laissez-faire

A nevelői légkör Engedelmességet követelő csoport: a vezető önkényesen járt el a tagok nem szólhattak bele semmibe a feladat menetét a tagok nem ismerték Belátásra építő csoport: önkéntes együttműködés közösen osztották be a feladatot a vezető nem írta elő, mit tegyenek Szabadjára engedő csoport: sem előírt, sem megbeszélt feladat mindenki azt csinált, amit akart

A nevelői légkör Autokratikus vezetésnél: nőtt az agresszió alacsony érdeklődés a munka iránt a vezető iránt: elégedetlenség/ agresszió/ behódolás Demokratikus vezetésnél: barátságos viselkedés érdeklődés a feladat iránt beszélgetés a vezetővel Laissez-faire vezetésnél: útmutatás kérése

Autoriter magatartású pedagógus a sok büntetés mellett a sok dicséret is erre utal ↓ a tanuló függővé válik a nevelőtől protektív magatartású tanár érzelmi autoritás

A tekintélyviszony alakulása 10-12 éves korig: a szabály, igazság forrásai a mindentudó felnőttek szeretet és félelem→ tisztelet az utasítás kötelességként jelenik meg a tekintélyt a felnőtt nem veszítheti el ↓ Az autoriter pedagógusi magatartás ezt igyekszik konzerválni ↕

A tekintélyviszony alakulása ↕ 10-12 éves kortól: saját ítélet a környezetről már nem érzi felsőbbrendűnek a felnőtteket önállósulás megnyilvánulásai ↓ „rossz magaviselet” igyekezet a korábbi helyzet visszaállítására

Visszajelentési zár Az autoriter pedagógusi magatartás elzárkózik a direkt és metakommunikatív közlések elől ↓ Általános visszajelentési zár A gyermekközösségek belső viszonyai ismeretlenek maradnak

A diákok a pedagógusi tekintélyről A mérsékelt tekintélyt nem utasítják el Amit elvárnak: tanári felelősségvállalás világos szabályok, melyeket együtt alakítanak ki a szankció jellemzői követelmények konzisztenciája

Sztereotípiák hatása „skatulyázás”, kategóriák használata Pygmalion- effektus: az elvárás önbeteljesítő jóslattá válik

inkább ez az, ami meghatározó? A rejtett tanterv ami a tananyagon kívül elsajátításra kerül új szempontok, készségek, magatartásformák explicit módon nehezen kifejezhető tartalma pl.: hatalom, befolyásolás, konfliktusok, alkuk, taktikák, értékelő minták, szabályok, értékek ↓ inkább ez az, ami meghatározó?

Az iskola egyéb hatásai A terhelés hatásai Motivációs sajátosságok Hatás az énképre Teljesítménymotiváció és teljesítményattribúció

A terhelés hatásai osztályonként, iskolánként, településenként változik polarizáció: aktívak és passzívak magasabb végzettségű szülők→ a gyerek iskolai terhelése nagyobb iskolai terhelés magas→ az iskolán kívüli terhelés is magas több iskolán kívüli elfoglaltság→ jobb iskolai teljesítmény

A fejlődéssel összefüggő motivációs sajátosságok Iskolába kerüléskor: érdeklődés, kíváncsiság, motiváltság a tanulásra, optimizmus a saját teljesítménnyel kapcsolatban ↓ 1-2. osztály alatt jelentősen lecsökken

A fejlődéssel összefüggő motivációs sajátosságok Iskolába kerüléskor: nincs még viszonyrendszer a tanulással szemben nem szerepel a társas összehasonlítás szempontjaiban eddigi tanulás: spontán ismeretszerzés, ami hasznosul az élettapasztalataikban ↕ Iskola: a tudást nem lehet spontán módon elsajátítani az anyagnak nincs mindig gyakorlati haszna már nem ő akar megismerni dolgokat

A fejlődéssel összefüggő motivációs sajátosságok Megoldások: spontán, divatnak megfelelő ismeretekkel való összekapcsolás másodlagos szociális természetű motivációs rendszerek: az iskola szubkultúrája tanulás, teljesítmény értékké válása tanárok kiemelt (modell)szerepe

Az iskolai értékelés hatása az énképre Nem választhatják meg a területet, ahol összehasonlítják őket. Énkép sérülhet: elérhetetlen, kiszámíthatatlan elvárások nincs megfelelő családi-érzelmi háttér Fontos, hogy mi képezi az önbizalom alapját: a „fedezet nélküli” dicséret hatástalan alapos, részletes visszajelzés kudarc esetén nem a gyerek személyiségét minősíti

Teljesítménymotiváció és teljesítményattribúció A teljesítménymotiváció mértéke jellemző az egyénre: mekkora erőfeszítésre hajlandó. Teljesítményattribúció: feltételezések a sikerrel- kudarccal kapcsolatban külső vagy belső okok általános hiba: sikert belső, kudarcot külső okoknak tulajdonítja kialakítja: korai környezet, életkörülmények

Attribúciók a tanár-diák kapcsolatban Tartalmazza: a másik fél motívumaival, szándékaival kapcsolatos feltevéseket. Befolyásoló tényező: a szülők attribúciói.

A média hatása a szocializációra Elméleti és empirikus megközelítések: zömében a családra és az iskolára koncentráltak ↨ Bronfenbrenner modelljében a belső körökben helyezkednek el. Utóbbi évtizedekben: a szocializációs környezet szélesebb értelmű felfogása társas-társadalmi kontextus befolyása ↓ A tömegkommunikáció vizsgálatának megjelenése

A tömegkommunikáció szerepe a szabadidő eltöltésének eszköze információ szolgáltatása keret a kontextuális folyamatok értelmezéséhez életstílusok, jellemek, értékek felmutatása széles körben megjelenő hatás (attitűdök, megismerés, érzelmek, sztereotípiák, stb.) körülményektől függő hatás (kedvezőtlen tényezőkkel együtt járva erős)

A fejlődés körülményeinek változásai Két szempont: a gyerekek világa elkülönült-e a felnőttekétől? hogyan ismerték meg a világot?

Középkor a felnőttek minden tevékenységének részesei nem volt elkülönült gyerekkor a világ megismerése: személyes tapasztalatok útján közvetlen élmények, benyomások

XIX. század végétől változott a felnőttek képe a gyerekekről eltérő igények felismerése „a gyerekkor felfedezése” tankötelezettség→ a gyerekkor elkülönülése→ védett gyerekkor világ megismerése: személyes tapasztalatok+ olvasás+ mesék, történetek a felnőttektől→ az információ megszűrése

XX. század második felétől tömegkommunikáció elterjedése megszűnt a fokozatos átmenet az információ szűrése szinte lehetetlen hiányzik az „intellektuális korlát” „ál-jártasság” az ábrázolás hasonlít az érzékeléshez→ „mintha” a gyerekkor védettségének megszűnése

Ártalom vs. pozitív hatások „fantáziahiány”→ olvasásban, rajzolásban a frontális oktatás kevésbé működik ↨ Helyes használat esetén: ismeretek, tudás tágítása társas készségek tanulása képzelet, kognitív képességek fejlesztése

Tömegkommunikáció nagy számú, különféle médiumok tömegmédium személyes kommunikáció+ tömegkommunikációs célok a befogadók heterogén jellege

A tömegkommunikáció hatásai Életünk szinte minden társas jellegű területére hatással van. Szándékos hatások Szándéktalan hatások

A televízió kitüntetett szerepe a TV mellett más eszközök széles körű elterjedtsége összeolvadó használati lehetőségek ↕ a használat idejét tekintve még mindig a televízióé a vezető szerep

Televízió 15 000 óra TV vs. 12 000 óra iskola hazai adatok: ▪ több, mint négy óra naponta ▪ 4-12 és 50 év felettiek megszokott használati eszköz

Gyerekek és a televízió a különböző műsorok hatásai egyéb tevékenységek csökkenése szelektálás nélküli használat nem az életkoruknak megfelelő tartalmak eltérő értelmezése

Mit értenek a gyerekek a tartalmakból? más, mint a beszéd, az írás vagy az észlelés→ befolyásolja a megértést az ábrázolás kódrendszerének ismerete: TV-literacy látási, hallási ingerek, ≈ közvetlen érzékelés oktatás nélkül elsajátítható; függ: értelmi fejlettség, tapasztalat, alkalmazott technikák 7-8 éves korig: nem képesek a helyes értelmezésre mozgás ábrázolása→ figyelemfelkeltő

A média realitása Reális és kitalált tartalmak megkülönböztetése→ a tartalom attitűdökre és viselkedésre gyakorolt hatása. Minél valószerűbb esemény→ viselkedés és gondolkodás befolyásolása, kiváltott érzelem erőssége és természete Információhordozó és szórakoztató tartalmak elkülönítése→ elég információ a reális és irreális megkülönböztetéséhez?

A média realitása kisebb óvodások: „mágikus ablak”, paraszociális interakciók 7-9 éves kor: fokozódó megértése annak, hogy a TV-programok jó része fikció, amit színészek játszanak el

A tartalmak formai jellemzői egyes műfajok jellegzetes keretek között jelennek meg→ támpont a műsor azonosításához fokozatos felismerése annak, hogy a televíziós realitás műsoronként más

A történetek követése szerkezet, idői sorrend: 8-10 éves korig nem pontos 8-10 év alattiak: egymástól független események egymás mellettisége a követést segíti: összefoglaló megfogalmazás, életkornak megfelelő ábrázolás

Jellemek, karakterek megítélése - hogyan és milyen szempontok alapján→ fejlődéstől függő változások - „az orvosok olyanok a TV-ben, mint az életben”→ a fiatalabbak inkább egyetértenek vele (szociális ismeretek és tapasztalatok szerepe) Gerbner: kultivációs hatás: ▪ TV szimbolikus világa↔ objektív valóság ▪ pl. nemek, életkorok aránya, erőszak, szerepek ▪ nagy mértékű TV-fogyasztás→ a torzított képet tekintik reálisnak; egyre hasonlóbb nézetek

A TV gazdasági működésének megértése a műsorgyártás célja a haszonszerzés: lassú fejlődés az erre vonatkozó ismeretekben nézettség- hirdetések- bevétel: serdülőkorban kezdik látni az összefüggéseket

Médiaértés és értelmi fejlődés TV-nyelv, történetek megértése, realitás, szereplők megítélése, gazdasági működés 7-8 éves kor a fordulópont→ értelmi fejlődés ▪ centrálás ▪ szemlélethez kötöttség

A reklám hatása A gazdasági működés lényegét nem értik→ védtelenség→ szabályozás Manipuláció: a közlőnek az a célja, hogy a befogadót valamire rávegye, de nem nyílt közléssel→ információkat rejt el a közleményben.

Manipulációs technikák - modellkövetés: mások megfigyeléséből tanulunk. Az attitűdváltozás oka lehet: - klasszikus kondicionálás - ami neki megfelel, nekem is jó lesz - azonosulás terén történő attitűdváltozás - szakértők - montázs - a szavak ereje

Manipulációs technikák figyelemfelkeltés: eltérés az alap-adaptációs szinttől márka csomagolás ízléstelenség, meghökkentés - „Maggi-család”

A reklám további jellemzői - rendszerbarát - „ugyan, rám aztán nem hat”: ▪ túl átlátszóak a reklámfogások ↕ ▪ akkor is engedelmeskedünk nekik, ha átlátunk rajtuk

Gyerekek és a reklámok legfőbb célcsoport legkitartóbb reklámfogyasztók szocializációs szerep: identitást és ismereteket hordoz védtelenség: esetleg fel sem ismerik kapcsolat a gyerekneveléssel: ▪ normává válik→ feszültség a realitás és a reklám között ▪ hangsúlyossá tesz bizonyos értékeket

Fogyasztói társadalom identitás- és értékválság új értékek (hedonizmus, önmegvalósítás, eladható én, önérvényesítés)→ fő képviselői: a média szereplői „fogyasztó gyerekek”: vágyak, szükségletek formálása, tárgyak birtoklásával kifejezett identitás, fogyasztás= kommunikáció az értékekről a márka, mint többletinformáció elbizonytalanodás az értékekben látszatszükségletek, a „populáris” preferálása

A szülők szerepe a médiahasználatban - nem megfelelő tartalmak fogyasztása→ agresszió, szorongásos, vegetatív tünetek, viselkedéses zavarok, torz kép a felnőttek világáról nem érvényesülhetnek a kedvező hatások ↓ mediáció

Mediáció aktív erőfeszítés a fizikai és szociális környezet érthetővé tétele a gyerek számára ↓ A felnőtt közvetítővé válik: a gyerek inkább megérti a tartalmat és a működési mechanizmust orientálás

A hazai helyzet csekély részvétel a megbeszélésben, tiltásban, ajánlásban gyakran nem is ismerik a gyerek fogyasztási szokásait viselkedések, teljesítmények jutalmazására/ büntetésére használják harmonikus család, magasabb iskolai végzettség: inkább kontrollálják

A szülői aktivitás három típusa Együttnézés Korlátozó Aktív (stratégiával rendelkező/ nem rendelkező)

Együttnézés önmagában még nem pozitív; függ: mit néznek és milyen kommentárok hangzanak el. aktív forma: megbeszélés passzív forma: nincs kommentár fokozza a tanulási folyamatokat (kritikusabb szemlélet, a történet, szereplők, szándékok megértése) megerősítő a gyerek számára

Korlátozó (restriktív mediáció) szabályok: mennyi ideig és mit nézhet alternatív aktivitások szervezése kedvező hatás: iskolai teljesítmény, realitás megítélése

Aktív a., stratégiával rendelkező programok nézése közben megbeszélés orientálás, erkölcsi minősítések b., stratégiával nem rendelkező programtól független, szabad beszélgetések ∑: realitás megítélése, negatív tartalmak feldolgozása

A személyközi kommunikáció

A kommunikáció fogalma Kommunikáció= tájékoztatás, közlés. Információ átvitele - a közlő (beszélő, feladó) - és a hallgató (vevő, címzett) között Kódolás: az üzenetküldő az információt valamilyen jelrendszer segítségével üzenetté alakítja. Az üzenet valamilyen csatornán keresztül jut el a fogadóhoz.

A kommunikáció folyamatának jellegzetességei A kommunikáció tisztaságát rontják a csatornában keletkező zajok. A zaj keletkezhet az üzenet küldőjén és fogadóján - belül - kívül (auditív zajok vagy vizuális zajok) Erősebben rontják a kommunikációt a kódolás-dekódolás folyamatába csúszó zavarok, félreértések. Közléseink megfogalmazásakor mindig figyelembe kell venni a hallgatóságot (pl. redundancia). Kontextus: - az adott helyzet ismerete - a kommunikáló felek előtörténete ↓ közös ismerethalmaz

A kommunikáció funkciói 1. referenciális funkció: tájékoztatás, gondolatok, tények, vélemények közlése 2. expresszív funkció: érzelmeink kifejezése 3. konatív funkció: mások cselekvésre ösztönzése 4. fatikus funkció: magának a kommunikációs kapcsolatnak a létrehozása, fenntartása 5. poétikai funkció: esztétikai hatás létrehozása 6. metanyelvi funkció: a kommunikáció szólhat magáról a kommunikációról

A kommunikáció típusai 1. a résztvevők száma szerint - interperszonális - csoportkommunikáció - tömegkommunikáció 2. a résztvevők közelsége szerint - közvetlen - közvetett 3. a közlő szándéka szerint: - szándékos - nem szándékos

A kommunikáció típusai 4. a kölcsönösség szerint - egyirányú - kölcsönös 5. a résztvevők viszonya, pozíciója szerint - egyenrangú - nem egyenrangú 6. az alkalmazott kódrendszer szerint - verbális - nonverbális

Verbális kommunikáció

Az emberi nyelv A verbális csatorna - az ember legspecifikusabb kommunikációs módja - önmagában csaknem teljesen alkalmas mindenféle emberi kommunikáció hordozására - a legbonyolultabb kóddal rendelkezik. A nyelv és a beszéd - kulturális termék - az ember fejlődéstörténete során alakult ki Valamennyi ma ismert nyelv - körülbelül azonos vagy nagyon hasonló fejlettségi szintű (nyelvtani rendszer, generatív szabályok vs. a nyelvek fogalomkészlete, szókincse)

Az emberi nyelv egyedülállósága Az állatok jelhasználata - reflexes, az inger jelenlétéhez kötött - a fajra jellemző mennyiségű, véges számú üzenet - mindig az aktuális ingerkörnyezetre vonatkozóan hordoznak információt Az emberi nyelvhasználat - a beszélő szándékai irányítják - nagymértékben rugalmas - produktív és kreatív - kijelentéseink tartalmát nem korlátozza tér, idő és tényszerűség.

Nyelv, gondolkodás és kultúra Vigotszkij: a nyelv - belső kommunikációs eszköz is - a gondolkodásban és a világ reprezentációjában is használjuk - a külső és a belső világ közötti kapocs - fontos szerep a kulturális és az egyéni fejlődésben - kulturális különbségek a nyelvhasználatban: környezetünket a rendelkezésünkre álló nyelvi kategóriáknak megfelelően észleljük, és ezekben gondolkodunk róluk.

A nyelvi relativitás elmélete (Sapir és Whorf) A nyelv és a gondolkodás közötti kölcsönös függés. A különböző nyelveken beszélő emberek a világot is különbözőképpen látják. Az elmélet legkiélezettebb formája: a nyelv meghatározza a gondolkodást. A nyelv nem tárgyilagosan tükrözi a valóságot, hanem azt a valóságot ábrázolja, amelyet az adott társadalom, kultúra észlel. Az elmélet „enyhe” formája: a nyelvi különbségek hajlamossá tehetik az embereket, hogy különbözőképpen lássák a világot.

Nyelvi szocializáció A nyelv kódjeleiből a társadalom különböző csoportjai különböző mennyiséget - ismernek, - használnak - preferálnak A különböző társadalmi rétegek nyelvhasználata eltérő egymástól ↓ eltérő szocializációs feltételek

Nyelvi szocializáció- Bernstein Minél magasabb a réteghelyzet, - annál több szót ismernek és használnak - annál jobban képesek elvont kifejezésekben verbalizálni - annál nagyobb a nyelvi kulturáltság Az alsó rétegek beszéde - konkretisztikus - redundáns, sok sztereotip elemet használ - elvontságot igénylő nyelvi helyzetekben rosszabbak - nehezebb az írott absztrakciók felismerése - korlátozott nyelvi kód. Az elsődleges szocializáció során kapott alacsonyabb nyelvi kulturáltság jelentős tényező abban, hogy az egyén megmarad réteghelyzetében. A beszéd a nonverbális kommunikációs csatornák jeleivel együtt hat; az alsó rétegek a nonverbális kommunikatív viselkedés hiányosságaival is jellemezhetőek.

Társadalmi csoportok nyelve Ha az emberek egyre jobban ismerik egymást→ kevésbé van szükség arra, hogy minden részletet kimondjanak→ nyelvük egyre inkább indexikussá válik. A nyelv mindig a partnerek közös tudására épít. Minél közelebbi kapcsolat, annál specifikusabb nyelvhasználat. Falusi és városi miliő nyelvi különbségei: egyre inkább elmosódnak (tömegkommunikáció) Csoportszleng kialakulása: - közös társas környezete - a közös ismeretek kihasználása - a kommunikáció gazdaságosabbá tétele - csoporthoz tartozás Normatív szabályozás: tiltott és elvárt szavak és témák; ezt minél inkább betartja az egyén, annál szorosabb a viszonya a szociális csoporthoz.

A nyelv és a társas helyzetek Hasonló üzenetek kifejezésére számos alternatív szóbeli forma között választhatunk. Sajátos szociális helyzetünk befolyással van arra, mit mondunk és hogyan mondjuk. Poliglosszia esetén: az egyik kód választása a másikkal szemben betekintést nyújt a szociális szabályokba. A lehetséges jelentésváltozatok közül hogyan választjuk ki azt, amelyik legjobban illik a helyzethez?→ az emberek ismerik a különböző helyzetek követelményeit, és hogy mennyire elfogadható egy üzenet az adott körülmények között.

Szemantika Egy nyelv jelentését vizsgálja. Minden egyén sajátos, egyedi szemantikát képvisel. Az egyén élményvilágát, kognitív folyamatait nem lehet megérteni, ha nem figyelünk a másik ember fogalomanyagának sajátos jelentéstartalmára (private meaning).

Nonverbális kommunikáció

A nonverbális kommunikáció jellegzetességei A nem verbális jelzések alátámasztják, módosítják, vagy teljesen felváltják a verbális üzenetet. A nonverbális üzenetek küldésének és vételének képessége lényeges a sikeres interakció szempontjából. Ez a képesség tanulás útján alakul ki.

A verbális és nonverbális kommunikáció összehasonlítása A nonverbális üzenetek dekódolása és a rájuk adott reakció sokkal közvetlenebb és automatikusabb. A nem verbális üzenetek általában sokkal hatékonyabbak az attitűdökről és érzelmekről szóló üzenetek továbbításában. ↓ Argyle et al.: benyomást kellett kialakítani emberekről, akik a szóbeli és a nem verbális üzenetekben egymásnak ellentmondó, illetve egymással összhangban álló információt kommunikáltak. A nem verbális üzenetek négyszer akkora hatást gyakoroltak a benyomás kialakítására. Magyarázat: a nem verbális jelzéseket a kulturális tanulás következményeként a valódi üzenet kifejezőinek tekintjük. A különbségek következménye: - a nyelv elsősorban a külső világra vonatkozó információk továbbítására alkalmas - a nonverbális üzenetek fontos szerepet játszanak az értékek, attitűdök, vonzalmak kommunikálásában

A nonverbális kommunikáció funkciói A két modalitás (verbális és nonverbális) általában összehangoltan, egymást támogatva működik. A nonverbális jelzéseknek öt főbb funkciója van: - a társas helyzet kezelése, - énmegjelenítés, - az érzelmi állapotok közlése, - az attitűdök kommunikációja, - csatorna-ellenőrzés.

A társas helyzet kezelése 1. Folyamatosan jeleznünk kell partnerünknek - pozitív vagy negatív reakciónkat - növekvő, csökkenő vagy változatlan érdeklődésünket - hogy megváltoztassuk vagy befejezzük az érintkezést, stb. 2. Az érintkezések kezdeményezése és befejezése. Ezek folyamán a nonverbális csatornára folyamatos figyelem irányul

Az én bemutatása Az új partnerekben ki kell alakítanunk, a régiekben fenn kell tartanunk a képet, amelyet magunkról szeretnénk mutatni. Ilyen helyzetekben a szóbeli közlések keveset segítenek→ nonverbális jelzések.

Érzelmi állapotok kommunikációja Az érzelmekre vonatkozó verbális üzenetek lassabbak és homályosabbak. + Az érzelmek szóbeli közlését a kulturális normák korlátozzák ↓ Nonverbális üzenetekkel fejezzük ki érzelmeinket.

Az attitűdök kommunikációja A legtöbb tartós attitűdöt mind verbálisan, mind nonverbálisan ki lehet fejezni. A nonverbális jelzések általában kiterjesztik a szóbeli tartalmat. Más, ideiglenes attitűdöket, kizárólag nonverbális kommunikációs csatornákon közlünk. Az egyes nem verbális csatornáknak az attitűdök kommunikációjában különböző erőssége van.

Csatornavezérlés A csatornavezérlés a nonverbális jelzéseknek a verbális csatorna ellenőrzésében betöltött funkciója. ↓ Annak irányítása, hogy egy csoportban hogyan zajlik a verbális kommunikáció. A korlátozott források hatékony kihasználása érdekében ennek erősen koordináltnak kell lennie.

A nem verbális üzenetek osztályozása A nem verbális üzenetek jelzései három dimenzió mentén írhatók le: a., közvetlenségi jelzések (szeretetet vagy ellenszenvet kommunikálnak) b., ellazulási jelzések (státust és társadalmi kontrollt kommunikálnak) c., aktivitásjelzések (válaszkészséget, nyitottságot kommunikálnak)

Szemkontaktus leggyakoribb és legerőteljesebb nonverbális jelzés általában koncentrált érdeklődést jelez, és az izgalom növekedését idézi elő a vevőben pontos jelzése és jelentése nagymértékben függ a helyzettől a nézés helyes arányait illetően érzékeny szabályok érvényesülnek a vizuális egyensúlyt a partnerek jellemzői határozzák meg Beszélgetésnél: - a hallgató valamivel többet néz a partnerére, mint a beszélő, - kölcsönös szemkontaktus a teljes interakciós időnek csak egy rögzített arányában áll fenn

Az intimitás-egyensúly elmélete Argyle és Dean: - az intimitásnak minden interakcióban és kapcsolatban van egy szabályozott szintje - ezt a partnerek a különböző intimitásjelzések egymáshoz igazításával tartják fenn - ha az intimitás az egyik modalitásban megnő, ezt más modalitásokban való csökkentéssel kompenzáljuk

Térközszabályozás - a második legegyetemesebb nem verbális jelzés Hall- szociális antropológiai szemlélet (proxemika): - társas környezetünket egymástól elkülönülő régiókra osztjuk fel: - intim zóna (0-60 cm) - személyes zóna (0,6-1,2 m) - társas konzultatív zóna (1,2-3,3 m) - nyilvános zóna (kb. 3,3 m) A különböző interakciós zónákat különböző normák, elvárások és viselkedés jellemzi Az interakcióban felvett távolság attól is függ, - mennyire szeretjük partnerünket, - milyen az egymáshoz viszonyított státuszunk Nagy kulturális különbségek.

Felségterületek Tartósabb igény a fizikai területek iránt Házunk és lakásunk elsődleges felségterület, kifejezi értékeinket és identitásunkat→ fontos információforrás Nyilvános területek: átmeneti felségterületek; szimbolikus területjelzőkkel jelöljük ki

Érintés vagy fizikai érintkezés Egyik legfontosabb nem verbális jelzés az élet korai szakaszában A felnőttek közötti érintéseket bonyolult és merev kulturális konvenciók szabályozzák. Az érintés olyan üzenetek kommunikációjára szolgál, amelyeket a státusz és az intimitás dimenziója mentén lehet osztályozni.

Paralingvisztikai jelzések Nagyjából minden vokális jelzés, ami nem beszéd. Típusok: szorosan kapcsolódnak a kimondott szavakhoz a beszélő tartósabb személyiségvonásaira utalnak ömagukban képesek egy üzenetet kommunikálni Mi az a hangunkban, ami egy meghatározott érzelmet kommunikál? Scherer vizsgálata: a hangmagasság változásai és a tempó különösen fontos információforrások. Lassú tempó és a csekély hangmagasság-váltakozás: negatív, kellemetlen érzelmek Gyors tempó és a nagy hangmagasság-váltakozás: pozitív érzelmek. A hang az izgalom és a szorongás kommunikációjának különösen hatékony jelzése.

A test nyelve Sok interakciós probléma visszavezethető az ilyen üzenetek kibocsátásának és értelmezésének zavaraira. A testmozgásokat a partnerek finoman koordinálják az interakciókban. A testmozgások változásai kapcsolatban vannak - a résztvevők személyes szándékaival és stratégiáival - az egyén lelki egészségével

Gesztusok Nagyon erősen kultúrához kötöttek Emblémák: független, világosan megfogalmazott jelentés Illusztrátorok: nincs saját jelentésük, kísérői más szóbeli és nonverbális üzenetnek.

A kulturális szignálok - az ember személyes környezetének jellegzetes tárgyai vagy külsőségei - a kulturális konszenzus elfogadja, hogy ezeket meg lehet mutatni, és valamilyen kifejező értékük van - a tudatos szignálhasználatban benne van az interaktív viszony valamiféle átgondolása: - ez a szignál hogyan fog hatni interakciós partnereire, - igyekszik a szignálokon úgy változtatni, hogy azok elérjék a kívánt hatást. - az interakció „beállítása” - valamilyen nem formalizált társadalmi képződményhez való tartozás - hatására a kommunikáció automatikusan valamilyen viszonylatba rendeződik ↓ - a kommunikációk társadalmi szabályozásához járulnak hozzá,