Hengerelt Vas Gerendák Kovácsoltvas gerendák > 1860-as évek óta Hengerelt gerendák:- kisebb súly és nagyobb teherbíró képesség Alakváltozással „jelezte a terhelést” Törés előtt feltűnő alakváltozást szenved Három csoportba sorolhatóak a hengerelt gerendák: - vasúti sínek - T és I gerendák - bádoggerendák, szekrényes tartók
A vasúti sín elterjedésének okai:- egyszerű és olcsó beszerezhetőség A vasúti sínek negatív tulajdonsága: - statikai szempontból előnytelen alak, és nagy súly 1905 után már csak elvétve bukkanhatunk síngerendázatú építményekre 2,5-3,0m-es egyenes záródású nyílások fölött sűrűn használták, 2-3 gerendát egymás mellé helyeztek el Nagy terhelés esetén több sínt alkalmaztak
Hengerelt vas gerenda:- viszonylag könnyű - nagy teherbírású Körülbelül 2-szeres teherbírás a vasúti sínekhez képest Eleinte fordított „T”, majd „I” gerendák terjedtek el A „T” gerendák magasság szélesség arány 1:1 volt A hengerelt gerendákat leginkább födémeknél alkalmazták Emellett alkalmazták:- nyílások fölé - kiváltóként - nagy fesztávolságú szerkezeteknél A falra fektették fel 1890-ig a gerendák alá elosztólemezt raktak Általában 11m-nél hosszabbra nem készítették
Alátámasztó lemez:- korábban alkalmazták, kör alakúak - fémcementes aláöntés (kevés sikerrel) 20. század > jó minőségű téglák és betonok megjelenésével már nem volt szükség az alátétekre Hengerelt vas gerendák kombinálása faszerkezetekkel: - „I” gerendából képzett mestergerenda (fióktartói fagerenda) - nem bizonyultak tartós és sikeres szerkezetnek Célszerűbb felhasználás:- lapos téglaboltozat - poroszsüveg boltozat - időtállóbak voltak
1,5m-nél nagyobb gerendakiosztásnál egymáshoz rögzítették + a falkötő vashoz is! > komoly járulékos stabilitással rendelkeztek 1970-es évek > hengerelt vas gerendák kombinálása: - kerámia pofalemezek - üreges téglák - betonlemez Napjainkban monolit vasbeton gerendákkal építve népszerű A 19. század végéig nagyrészt öntöttvas oszlopokra később ugyancsak hengerelt vasszerkezetekre ültek rá