Idegrendszer

Idegrendszer Az idegrendszer feladata: a szervrendszerek működésének irányítása, összehangolása, a környezethez való alkalmazkodás biztosítása inger felvétel - inger továbbítás - inger feldolgozás  » ingerválasz létrejötte

Idegrendszer Az idegrendszer alapvető szerkezeti egysége a neuron anatómiai egység: minden alkotó eleme egy sejtből fejlődik ki élettani egység:  a sejt bármely részén kialakuló ingerületi hullám az egész sejten végig terjed kórtani egység: az azonos területeken lévő neuronok azonos módon reagálnak a kóros behatásokra

Idegrendszer A neuron részei: idegsejt (neurocyta vagy perikarion): nagysága változatos  10-14 μm általában csillag alakú

Idegrendszer A neuron részei: sejtmagja: nagy, hólyag alakú kromatinban szegény     több kifejezett magvacskát (nucleolus) tartalmaz    plazma: jellegzetes festékkel Nissl-szemcsék vagy tigroid rögök mutathatók ki benne     finom, neurofibrillum hálózatot tartalmaz    

Idegrendszer A neuron részei:  részei a sejttest, a dendritek (apró kitüremkedések a sejttesten), illetve az axon (hosszú, akár méteres hosszúságú nyúlvány). 

Idegrendszer Neuron típusai a) Nyúlványok száma szerint b) Funkciója szerint Érző Mozgató Asszociációs

b) nyúlványok: rövid-vagy plazmanyúlvány (dendrit):     szerepet játszanak az idegsejtek közötti összeköttetések biztosításában

Idegrendszer Ingerület terjedése a neuronon mindig egy irányba, elektromos jelek segítségével Ingerület felvétele – speciális helyen (sejttest, dentrit) ha eléri a küszöbértéket, csak akkor terjed tovább

Idegrendszer A neuron : Az idegsejtben keletkező elektromos impulzus az axonon vezetődik a többi idegsejt felé. A neuronok kapcsolatban állnak egymással a szinaptikus kapcsolatokon keresztül. Ezekben az axon végén található végbunkóból felszabaduló ingerület átvivő anyag viszi át egyik idegsejtről a másikra az ingerületet.

Idegrendszer A neuron : Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az idegrendszer nagyobb részét nem idegsejtek, hanem támasztó-, ún. gliasejtek alkotják, az agyban az idegsejtek és gliasejtek aránya:  A neuroglia sejtek általában kisebbek a neuronoknál, számuk azonban azokét 5-10-szeresen meghaladja, az agy és a gerincvelő teljes térfogatának mintegy a felét teszik ki.

Idegrendszer Neuroglia: a) különböző típusú sejtek alkotják b) feladata: az idegrendszer támasztó eleme    elfoglalja az elpusztult idegsejtek helyét   egyes gliasejtek képesek fagocitózisra  »  RES    szerepük van az idegrostok hüvelyének képzésében    végzik a vér és az agyszövet elválasztását (vér-agy gát) Vér-agy gát: normál körülmények között ez a két szemipermeabilis gát védi az agyat és a gerincvelőt a potenciálisan káros anyagoktól, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a gázok és a tápanyagok bejussanak az idegszövetbe. Orvosi szempontból az is fontos, hogy bizonyos gyógyszerek agyszövetbe jutását is gátolja.

Idegrendszer  Az idegsejtek nagyon érzékenyek a külső környezet megváltozására, így az oxigén, a széndioxid, vagy a glükóz koncentrációjának megváltozására. Az emberi szervezet oxigén fogyasztásának körülbelül ötödét az agy oxigén fogyasztása teszi ki. Ez az oka annak, hogy egy akár csak 5 percig tartó oxigénhiányos állapot súlyos idegrendszeri károsodást okozhat. Érdekes, ahogy az agy szabályozza a saját vérellátását. A vérnyomás függvényében szabályozza a kis artériák keresztmetszetét. Alacsony vérnyomás esetén az erek tágulnak, magas esetén pedig csökkenek. Ezzel a mechanizmussal körülbelül stabil szinten tartható az agyi vérátáramlás.

Idegélettani alapfogalmak Membránpotenciál: ionmegoszlási különbségeken alapuló feszültség a membrán két oldalán. Biológiai értelemben a membrán alatt a sejthártyát értjük, a feszültség pedig a sejt belső tere és a sejten kívüli tér között van. Nyugalmi membránpotenciált minden élő sejt mutat, azaz mérhető potenciálkülönbség van a sejtek külső és belső tere között. Az élő sejtek membránjaiban ionpumpák működnek. Közülük, a minden sejtre jellemző kálium-nátrium ionpumpák a legjelentősebbek. A kálium-nátrium pumpa egy speciális ATP enzim, amikor a sejt citoplazmájában nátrium-iont köt meg, a sejtmembrán külső felszínén kálium-ion kapcsolódik hozzá. A Na-K pumpa tehát Na+ illetve K+ által aktivált ATP enzim.

Idegélettani alapfogalmak A  pumpa működésének eredményeképpen végül is egységnyi idő alatt pozitív töltésű ionokat veszít és a folyamat jelentősen hozzájárul a membránpotenciál kialakuláshoz. (A sejt a folyamatot “nem azért csinálja” , hogy membránpotenciál alakuljon ki. Ez csak következmény. A sejt ezzel a folyamattal ellensúlyozza a sejtből kijutni nem képes nagyobb méretű molekuláinak ozmotikus hatását, azaz vízszívó erejét. Hiányában a sejtek vizet vennének fel és kidurrannának.)

Idegélettani alapfogalmak A külvilágból érkező ingereket a receptorsejtek veszik fel és érzet lesz belőle Hogy lesz az érzetből tudás, tapasztalat? Az agykéreg által, ez az érzőközpontok helye, egy tapasztalatot összekapcsolnak egy információval – ingerre adott válasz: reflex (reflex – érzet – agykéreg) – feltétlen (szopóreflex): öröklött, csak a szükséges inger kell – feltételes (Pavlov): az agykéreg aktív közreműködésére van szükség – az inger a végkészülékekben változást okoz Az inger érkezhet:

Idegélettani alapfogalmak a külvilágból = exteroceptor: pl.: bőrben, szem kötőhártyája, szaruhártyája, változóan helyezkednek el és diszkriminációval határozhatjuk meg belső szervezetből = interoceptorok kontakt érintkezéses receptorok: a bőrön telereceptorok: szem, fül, szaglószerv: távolabbról is érzékeli az ingert

A végfácska típusai:  a) terminális idegvégződés (más típusú szövettel teremt kapcsolatot):    receptor (ingerfelvevő azaz érző végkészülék): a szervezet szinte valamennyi helyén megtalálhatók     exteroreceptorok: szerepe: a szervezeten kívülről érkező ingerek felfogása

Idegélettani alapfogalmak az inger lehet: – mechanikus  mechanoreceptor (tapintás, nyomás, feszítés) – kemoreceptorok  (szaglás, ízlelés) fájdalom érzés – thermoreceptorok  hőérzékelés – fotoreceptorok  fényérzékelés Interoceptorok: – egy része az egyensúlyérző szervben lévő idegvégződés – propioceptorok: testérző receptorai, gyakorlatilag a mechanoreceptorok sorba tartozik (presszoreceptorok is) - izomórsókban, csonthártyában, ízületek környékén, ínakban

Idegélettani alapfogalmak visceroceptorok: a zsigerekben található érzőideg végződések, részben a nyomás, részben a kemoreceptorok körében találhatók jellegzetes helyeken fordulnak elő Reflexogén zóna – kemoreceptorok: olyan végződések amik a vér vegyhatását érzékelik

Idegélettani alapfogalmak a reflex: A reflexív: központi idegrendszeri centrum felé inger  receptoron kivált egy akciós potenciált  idegsejt  szomszédos mozgató sejt  akciós felvevő Reflexogén zóna odavezető = afferens szál potenciál  izomsejt vagy mirigy (végrehajtó szerv) végrehajtó = efferens szerv

Idegélettani alapfogalmak – R  idegsejt  M  izomsejt – NMJ – a gerincvelői reflex a legegyszerűbb reflexív felfogó végződés végrehajtó szerv belső szervek reflexei a vegetatív idegrendszeren keresztül valósulnak meg kiterjednek gerincvelői szegmensekre a gerincvelő sajátossága hogy a felső szakaszba tartanak az idegpályák, változatosak az összeköttetések reflexidő: felvétel + továbbítás + átkapcsolás ideje + válasz + végrehajtás ideje – felszállópályák: kültakarói kontaktérzések pályái, testérzés pályái – kifáradás: végrehajtásban is jelentkezhet – térbeli falicitáció: ha a küszöb alatti inger kivált egy ingerületet, több helyről jön az inger, összegződik – időbeli falicitáció: időben követik egymást

Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás dúcok

Élettani felosztás Vegetatív idegrendszer szimpatikus működés Paraszimpatikus működés Szomatikus idegrendszer Mozgató működés Érző működés

Vegetatív idegrendszer A szimpatikus idegrendszer szerepe : A szimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, hatása ellentétes a paraszimpatikus idegrendszerével. A szimpatikus idegrendszer elsősorban a stresszhelyzetben kialakuló stresszválaszért felel, vészhelyzetben az egész rendszer egységes egészként aktiválódik.

Vegetatív idegrendszer A szimpatikus idegrendszer felépítése A szimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak. A szimpatikus idegrostok a gerincvelő háti és ágyéki szakaszából erednek, ahonnan a gerinc mellett kétoldalt végighúzódó szimpatikus dúcláncba jutnak. A dúcokban az ingerület átkapcsolódik, innen jut a zsigerekhez. A szimpatikus rendszer érzőrostjai a többi érzőrosttal együtt lépnek be az agyba és a gerincvelőbe.

Vegetatív idegrendszer A szimpatikus idegrendszer hatásai Vészhelyzetben a szimpatikus idegrendszer egységes egészként kerül izgalomba. Ennek hatására kitágul a pupilla, kiszárad a száj (a nyálmirigyek működésének gátlása miatt), szaporábban ver a szív, emelkedik a vércukorszint, több vér jut az agyba, az izmokhoz és a létfontosságú szervekhez, éberebbé válik a tudat.

Vegetatív idegrendszer A paraszimpatikus idegrendszer szerepe: A paraszimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, hatása ellentétes a szimpatikus idegrendszerével. Általánosságban szervezet életének mindennapos fenntartását szolgálja. Fontos szerepe van az emésztés és a kiválasztás szabályozásában.

Vegetatív idegrendszer A paraszimpatikus idegrendszer felépítése A paraszimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak. Anatómiailag két fő része van a feji és a keresztcsonti rész. A feji rész vegetatív rostjai az agyidegekben jutnak el végállomásukra, különösen fontos szerepe van a X. agyidegnek, a bolygóidegnek, mely a szíven, a tüdőn kívül beidegezi gyakorlatilag az összes hasi szervet is. A keresztcsonti rész felel a végbél és a nemi szervek vegetatív beidegzéséért.

Vegetatív idegrendszer A paraszimpatikus idegrendszer hatásai A paraszimpatikus idegrendszer izgalmára létrejövő változások sokrétűek: összeszűkül a pupilla, megindul a nyálelválasztás, lassul a szívverés, mélyül a légzés, fokozódnak a gyomor és bélmozgások. Több vér jut a zsigerekbe, megindul az emésztőnedvek termelése.

Szomatikus idegrendszer:  perifériás idegrendszer része, ami az akaratlagos mozgások vázizmok általi kivitelezéséért (kivéve reflexívek), és a külső ingerek érzékszervi észleléséért felelős (tapintás, látás, hallás). A rendszerbe tartozik az összes vázizmokhoz, a bőrhöz és az érzékszervekhez kapcsolódó neuron. A vázizomzatot vezérlő gerincvelői és agyi idegek alkotják. Az agyból az agyalapon 12 pár agyideg lép ki. Ezek között vannak: kizárólag érzékszervi működéseket szolgáló agyideg (hallás, látás, szaglás, egyensúlyozás); tisztán mozgató idegek (külső szemizmok, nyelvizmok beidegzése); „vegyes” funkciójú (érző, mozgató és esetenként autonóm) Pl. „arcideg, háromosztatú ideg, bolygóideg”. A gerincvelőből 31 pár oldalirányú ideg lép ki a gerincvelő egész hosszában (nyak, törzs, végtagok) érző és mozgató beidegzése). Mozgató működés

Szomatikus idegrendszer:

A gerincvelő A csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el Kisujjnyi vastag Az agyvelő és a gerincvelő között nincs éles határ Az agytörzstől a 2. ágyéki csigolyáig tart, ettől kezdve csak idegrostok vannak hártyák burkolják Az idegek kilépése alapján a szakaszai: Nyaki Mellkasi Ágyéki Keresztcsonti

A gerincvelői idegek A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak Szimmetrikus elhelyezkedésűek Tartalmazzák: Az érző idegsejtek bevezető rostjait – hátsó gyökér A gerincvelői mozgató (illetve vegetatív) sejtek kivezető rostjait – elülső gyökér

A gerincvelői idegek A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami KEVERT ideg 31 pár: 8 pár nyaki, 12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár farki

Gerincvelő Metszete: Fehérállomány Axonokból áll – pályák Felszálló pályák: hátul és oldalt Leszálló pályák: elöl és oldalt Központi csatorna Benne agyfolyadék Az agykamrákban folytatódik

Gerincvelő Metszete: Szürkeállomány: belül, pillangó alakú Hátsó, oldalsó és elülső szarv Mozgató és asszociációs neuronok sejttestjei vannak itt

Az agyvelő Részei: Agytörzs - J Nyúltvelő - G Híd - F Középagy - E Köztiagy Talamusz - B Hipotalamusz - C Kisagy - H Nagyagy – A Kérges test- D

Az agytörzs A gerincvelő közvetlen folytatása Működésében a gerincvelő fölé rendelt Szürke és fehérállománya nem különül el – agytörzsi hálózatos állomány A felszálló érző és a leszálló mozgató pályák is itt haladnak át Az agykéreg ébrenléti állapotának fenntartásáért felelős

Nyúltvelő: Híd: Középagy: Reflexközpont: légzés, keringés szabályozása, emésztés nyelés, hányás, köhögés, nyálelválasztás A leszálló mozgató pályák legnagyobb része itt kereszteződik át (egyik oldalról átmegy a másikra) Híd: Légzési és keringési központ – nyúltvelői központokat felülszabályozza Azok működését összehangolja pl: nyelés és beszéd egyszerre…. Középagy: Tudat alatti reflexek központja: pupilla-reflex, rágási-reflex, testtartási reflexek

A köztiagy Még itt sincs elkülönülve a szürke és fehérállomány Thalamusz: (felső rész) Az érzékszervektől érkező pályák itt kapcsolódnak át (kiv.:szaglópálya) Előzetes feldolgozás – átengedi, felerősíti… Hipotalamusz: (alsó rész) Vegetatív működések központja: hűtő, fűtő, éhség, jóllakottság, vízforgalom szab. központjai vannak itt Hormonokat termel: oxitocin, vazopresszin Dühközpont is itt van

A köztiagy Köztiagy térbeli helyzete (piros)

A kisagy Az agytörzs mögött található Két félteke, felületén tekervények Szürke és fehérállományra különül, a szürkeállomány van kívül Kap információt a nagyagy érző-, és mozgatóterületeiről, az agytörzstől és a gerincvelőtől is – mozgáskoordinációs központ Szerepe: Célvezérelt mozgások irányítása Elindult mozgás pontosítása Egyensúly megtartása

A kisagy

A nagyagy Legnagyobb, legfejlettebb agyterület Agyhártyák borítják Felszíne barázdált, tekervényes Két féltekéből áll – ezeket a kérgestest kapcsolja össze Lebenyekre osztható – a koponyacsontoknak megfelelően Homloklebeny Fali lebeny Halánték lebeny Nyakszirti lebeny Szürke és fehérállománya elkülönül

Szürkeállomány: Fehérállomány: Idegsejtek sejttestjei alkotják – agykéreg Jellemző idegsejtjei: piramis sejtek Működési egységei a sejtoszlopok d=0,3 mm henger, amiben kb. 5000 neuron van Fehérállomány: Idegsejtek idegrostjai alkotják – pályák Ezek lehetnek: Felszálló érzőpályák Leszálló mozgatópályák Egy féltekén belüli részeket összekötő pályák A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák A fehérállományban is vannak idegsejt csoportok: magoknak nevezzük

Az agyidegek Az agyvelő alapi felszínéről indulnak illetve ide érkeznek 12 pár van belőlük 1. és 2. pár nem valódi agyideg 3.-12. valódi Nem szimmetrikus lefutásúak Típusai: Csak érző- szaglóideg, látóideg, halló és egyensúlyozó Csak mozgató Mozgató és érző is Mozgató, érző és vegetatív – bolygóideg Mozgató és vegetatív – szemmozgató ideg