A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága Előadó: Siróné Váradi Júlia Budapesti Corvinus Egyetem Vidékfejlesztési agrármérnök Msc.

Az előadás tartalma Motiváció A vizsgálatok elméleti háttere Saját kutatási eredmények bemutatása Összegzés

Motiváció

A téma aktualitása A hatékonyság a versenyképesség egy hosszú távú megbízható mutatója. Termelékenység / Hatékonyság növelése, javítása = politikai célkitűzés Népességnövekedés – élelmiszer ellátás - optimális erőforrás felhasználás

Miért a bor? A magyar borszektor estében nem végeztek még ilyen vizsgálatot. A globális borpiac átalakulása Európára és így Magyarországra nézve is kedvezőtlen jövőképet mutat. Jelenlegi szituációban a termelés kockázatos.

A vizsgálatok elméleti háttere

A hatékonyság fogalma C NEM LEHETSÉGES gazdasági hatékonyság: erőforrások használatával maximalizálják a javak és szolgáltatások termelését allokatív hatékonyság technikai hatékonyság input-orientált és output-orientált kontextus TECH. KORLÁT C NEM HATÉKONY Forrás: Yotopoulos- Lau, 1973; Sullivan - Sheffrin, 2003

Data Envelopment Analysis Matematikai háttér: Farrell, 1957 Alapja: lineáris programozás (optimalizálás) Adott mintában relatív skálán helyezi el a döntéshozó egységeket DEA – Efficiency Score: relatív mutató, értéke 0-1 között, vagy 0-100% között. Több féle implementációja létezik: Input vagy output orientált Konstans skálahozadékú [CRS] vagy Változó skálahozadékú [VRS] Egy működési egység 100%-os hatékonysági mutatója azt jelenti, hogy a vizsgált sokaságban nem volt olyan működési egység, mely jobban felhasználta volna erőforrásait, azaz kevesebb erőforrásból több kimenetet tudott volna produkálni. Ez persze nem azt jelenti, hogy maximális hatékonyságúnak megállapított működési egységben nem lehetne jobban felhasználni az erőforrásokat, csak azt, hogy a sokaság többi tagja sem volt képes nála jobb eredményt produkálni. Forrás: Coelli et. al, 2005

Saját vizsgálatok bemutatása

Felhasznált adatok Amire szükség volt: Ami ezt lehetővé tette: üzemszintű erőforrás felhasználást, és kibocsátást indikáló adatok Ami ezt lehetővé tette: Tesztüzemi Információs Hálózat adatbázisa, a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (Farm Accountancy Data Network; FADN) magyar alrendszere AMI RENDELKEZÉSRE ÁLLT: eredményszemléletű könyvvitele alapján rögzített, 2001-2008 időszakra vonatkozó üzemi adatok

Kutatás lépései Input-orientált DEA – CRS számítása 2001-2008-ra évenként Migrációs-mátrix elkészítése A hatékonyságot befolyásoló üzemi tényezők vizsgálata ökonometria modellek segítségével

A DEA-modell felépítése INPUTOK: Agrárgazdasági termelésben hasznosított teljes földterület, (ha) Teljes munka input, (annual work unit: AWU) Gép- és épület fenntartási költségek, (HUF) Kifizetett bérek, (HUF) OUTPUT: Teljes kibocsátás, (HUF)

Az üzemek hatékonyságának osztályozása Négy hatékonysági csoport: A csoport: 0 ≤ DS < 0,33 B csoport: 0,33 ≤ DS < 0,51 C csoport: 0,51 ≤ DS < 0,89 D csoport: 0,89 ≤ DS ≤ 1 ahol: DS = DEA Efficiency Score

Migrációs vizsgálat Migráció/ Év 2001-2004 2004-2008 Romlott 25,64% 24,38% Maradt 37,18% 44,63% Javult 30,99% Összesen 100,00% Lépés 2001-2002 2002-2003 2003-2004 2004-2005 2005-2006 2006-2007 2007-2008 Romlott -3 1 3 -2 7 6 -1 4 11 5 8 Maradt 12 10 19 35 23 31 Javult 2 9 14

Input slack gyakorisága   Teljes munka input Használt mezőgazdasági terület Gépek és épületek fenntartási költsége Kifizetett bérek 2001-2004 19 35 18 31 2005-2008 37 83 32 71 Összesen 56 118 50 102

Hipotézisek az ökonometriai modellekhez A magyarázó változó megnevezése Várt hatása Gazdasági méret, (EUME) + Családi munkaerő input/ Összes munkaerő input, (FWU/AWU) Gép és épület fenntartási ktg. / hasznosított terület, (HUF/ha) - Teljes eszközállomány / hasznosított terület, (HUF/ha) Támogatások, (HUF) + / -

Modell-specifikáció folyamata Lin – log függvény Magyarázó változók nem szignifikánsak Vegyes modell (fix és random hatás) Üzemméret nem szignifikáns Negatív konstans Vegyes modell II. Üzemkategóriák dummy változóként szerepelnek Centralizált adatok

Végső modell eredményei Magyarázó változók szignifikanciája Hatása Üzemméret2 0.127** + Üzemméret3 0.115** Üzemméret4 0.145** Üzemméret5 0.301*** Üzemméret6 0.602** Családi / Összes munka 0.134*** Költségek -0.090*** - Eszközök 0.115*** Támogatások -0.026* Év 0.005 nem szignifikáns Konstans 0.319*** A dummy-változók szignifikanciájából látható, hogy minél nagyobb a méret, annál hatékonyabbak az üzemek. A családi munka input és az összes munka input arányának növekedése szintén pozitívan hat a hatékonyságra. Az egységnyi területre jutó eszközállomány növekedése pozitívan, míg az egységnyi területre jutó fenntartási költségek növekedés negatív befolyásolja a hatékonyságot. A támogatások növekedése szintén negatívan hat az üzemek hatékonyságára.

+ 1 vizsgálat: A családi vs. nem családi gazdaságok Magyarázó változók szignifikanciája Hatás Üzemméret2 0.112** + Üzemméret3 0.121** Üzemméret4 0.161*** Üzemméret5 0.264*** Üzemméret6 0.272*** Közbenső gazdaság 0.012 nem szignifikáns Családi gazdaság 0.364*** Költségek -0.083*** - Eszközök 0.144*** Támogatások -0.025* Év -0.003 Konstans 0.316*** Hill [1993], farmtipológia Családi gazdaság: FWU/AWU > 0,95 Közbenső gazdaság: 0,5 < FWU/AWU < 0,95 Nem családi gazdaság: FWU/AWU < 0,5

Összefoglalás I. A kutatásban a hatékonysági mérés módszere a input-orientált, konstans skálahozadékú DEA volt. Migrációs vizsgálat szerint: 2001-2004 közötti periódusban nagyobb volt a romlások, illetve a javulások aránya is, mint a 2004-2008 közötti vizsgált időszakban

Összefoglalás II. A regressziós modellezés több lépcsőben történt. A végső modellek alapján elmondható, hogy minél nagyobb a gazdasági méret, annál hatékonyabbak az üzemek; a családi munka input és az összes munka input arányának növekedése, valamint az egységnyi területre jutó eszközállomány növekedése pozitívan hat a hatékonyságra; az egységnyi területre jutó fenntartási költségek, valamint a támogatások növekedése negatív befolyásolja a hatékonyságot. ágazatban különösen nagy jelentősége van a családi munkaerő hányadának

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Előadó: Siróné Váradi Júlia

A termelékenység fogalma termelékenység = output / input különböző termelési tényezők függvényében mérhető, így: tőke, munkaerő, nyersanyagok és föld. termelékenység ≠hatékonyság Tehát a termelékenység a termelési tényezők azon képességét mutatja, hogy a ráfordítások (inputok) felhasználásával mennyi gazdasági eredmény (output) keletkezik. Forrás: Coelli et al.; 2005; Szabó, 2003

A DEA módszer előnyei és hátrányai ELŐNYÖK: Nem szükséges ismerni az egyes üzemek működési/ gyártási folyamatait. Képes kezelni az outputok és az inputok mértékegységbeli különbségeit. Alkalmas többféle input és output használatára, így az üzemek összehasonlítása reálisabb. HÁTRÁNYAI: Nem mutatja meg, hogy az inputok és outputok ingadozása a jövőben hogyan befolyásolja a hatékonyságot. Érzékeny a kiugró értékekre. Ha abszolút normához viszonyítunk, két hibát követhetünk el: Mivel az információk szűkösek, a döntéshozók minden esetben hatékonytalannak bizonyulnak, amennyiben a tökéletes verseny normáihoz viszonyítjuk teljesítményüket. Lehetséges, hogy külső szemlélőként hibásan állapítjuk meg az objektív normát. 2.Rugalmasabb, mivel nem igényli a ráfordítások és kibocsátások kapcsolatát leíró függvényforma meghatározását