Statikai és dinamikai vízigény A növények vízigénye Statikai és dinamikai vízigény
1., Vízigény (statikai és dinamikai) Statikai vízigény a talaj nedvességtartalma - és a talaj levegő tartalma iránti igény. A talaj nedvességtartalma iránti igény azt a nedvességtartományt jelenti, amelyből az adott növényállomány a vízigényét folyamatosan ki tudja elégíteni az adott viszonyok között. Ez azt jelenti, hogy a gyökérzónának legalább egy részében mindig legyen könnyen felvehető víz.
. A talaj levegő tartalma iránti igény. A szárazföldi növények gyökérzetének levegőre van szüksége, a talaj térfogatán belül legalább 5-10 tf%-ra. Ennyi levegő – a szélsőséges talajoktól eltekintve - a VK-ig telített talajokban is van. Viszont túl telítődés is gyakran előfordul, különösen a mélyebb fekvésű és a rossz vízgazdálkodású talajokon (belvíz, felszinközeli talajvíz), ahol az oxigén hiány gátolja a gyökerek légzését, redoxpotenciál csökkenést, denitrifikációt és növénypusztulást okoz
Dinamikai vízigény ( ET.opt.) az a vízmennyiség ami az adott növényállomány zavartalan fejlődéséhez folyamatosan szükséges . Mértékét (nagyságát) közvetlenül az alábbi 3 tényezőcsoport alakítja: Klimatikus tényezők: (hatásuk közel lineáris) - energia (radiáció, additiv), - a levegő páranyomás deficitje, - légmozgás, Biotikus- és az Edafikus-, tényezők alakítják
A biotikus tényezők közül a vízigényt . A biotikus tényezők közül a vízigényt direkt módon, közvetlenül: - a növényzet felületének nagysága (telítődési függvény jelleggel) és minősége (kora, viaszossága, szőrözöttsége, stómák sűrüsége stb) valamint - a tenyészidő hossza határozza meg. indirekt, közvetve ható tényezők: az agrotechnikai tényezők többsége: a tápanyag ellátás, a fajta, az állománysűrűség, a növényvédelem, a növényápolás stb. , melyek növényállomány párologtató felület nagyságát és minőségét befolyásolják és ezáltal módosítják a vízigényt.
Dinamikai vízigény meghatározásának lehetőségei: Vízigény (Vi) azonos az optimális vízellátottságú növényállomány tényleges vízfelhasználásával Vi=ETopt. „Vi”. Mérése: 1. Liziméterekkel (szabadföldbe beépített tenyészkádak) vízháztartásának mérésével. Liziméter típusok: úszó-, mérleges-, kompenzációs lizimérek 2. Szabadföldi vízháztartás mérésekkel:Ennek feltétele az optimális vízellátás (a statikai vízigény kielégítése), ami lehetővé teszi a növények korlátlan vízfelvételét.
Vízigény, vízfogyasztás mérése 3. Szimulátorokkal: olyan vízfelszín-párolgás mérők, melyeknél a víz párologtató felülete változtatható, és ezzel utánozzuk a növény levélfelület-változását, és ezzel a párologtatását. 4. Számítással, modellezéssel
Vízigény (Vi) meghatározása egyszerű liziméterekkel Ez a legmegbízhatóbb, ha jól csinálják. Nincs feszíni hozzáfolyás és elfolyás. Mérni lehet a talajon átszivárgó, kifolyó víz mennyiségét, minőségét, de vigyázni kell az alábbi hibalehetőségekre: szegélyhatás Oázishatás Öntözés pontossága
a3 a4 a2 a1 Arrangement of one block of the Lysimeter Experimental Station, Szarvas, ÖKI, Hungary
Néhány eredmény
.
. .
Vöröshagyma vízigénye
Fűszerpaprika vízigénye
.
.
Sárgarépa vízigénye
.
Burgonya vízigénye
.
Kukorica vízigénye
Kukorica vízigénye
.
Cukorrépa vízfogyasztása és termésátlaga
Vízigény számítása A vízigény (Vi) számítása legegyszerűbb módon a napi átlaghőmérséklet (t) és egy - kísérleti mérések alapján megállapított - növényi szorzó tényező (k) figyelembevételével lehetséges (Szalóki S. in Szalai „Az öntözés gyakorlati kézikönyve” 100-154 p. Mezőgazdasági Kiadó Budapest 1989) az alábbi módon: Vi=k * t A „k”- tényező növényfajonként és főleg a tenyészidő folyamán változó érték. Vannak ennél bonyolultabb képletek is, melyek több tényezőt is figyelembe vesznek (pl. légnedvesség), de azokat is leginkább a hőmérséklet alakítja. Ezért ha több tényező hatásával számoljuk a vízigényt, a valóságnál nagyobb változékonyságot kapunk.
K-tényezők (ET=k*t) dekád kalászos kukorica cuk.répa burgonya napraforgó lucerna cs. Paprika ültetvény IV. 1. 0,2 0,13 2. 0,22 0,15 3. 0,23 0,17 V. 1. 0,14 0,16 0,18 VI. 1. 0,19 0,21 VII. 1. 0,13 0,24 VIII. 1. IX. 1. 0,12
. A növények vízigénye és az öntözés fontosabb jellemzői a 20%-os gyakoriságú száraz években Megnevezés Kritikus Gyök nedv. vízigény Öntvíz időszak mélység igény mm fűszer paprika júl.-aug.20. S N 450-500 200-250 Burgonya kései jún.-aug. i K 120-200 Cukorrépa jún.- aug. M 550-600 180-250 Kukorica k.kései júl.- aug. 400-550 150-200 Szója júl: aug. KN 400-500 120-180 Lucerna jún: aug. IM A 600-700 200-300 Intenzív gyep május - szept. IN 300-400 Csemegeszőlő jún.-júl. 570-670 Alma, körte: törpe K-M 500-600 150-250 A = alacsony; K = közepes; N = nagy; IN = igen nagy; S = sekély; M = mély
Lelkes J.- Ligetvári F. (1993) „Öntözés a kisgazdaságokban” Fólium kiadó. Szalai Gy. :1989. Az öntözés gyakorlati kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.