A Tőzsde és ami mögötte van Réz Éva Budapest, 2010.04.20.

11.000.000.000. USD 37.000.000.000. USD Warren Edward Buffett (Omaha, 1930. augusztus 30.) amerikai részvénybefektető és üzletember, 2006 júniusi bejelentése alapján a világ valaha volt egyik legnagyobb jótékonysági adományozója. A Forbes magazin 2008-as listáján ő volt a világ leggazdagabb embere, a mexikói Carlos Slim és a Microsoft alapítója, Bill Gates előtt. 2009-ben már csak a második leggazdagabb ember Bill Gates mögött, akinek 40 mrd USD-re becsülik a vagyonát. Warren Buffet a Forbes magazin szerint 12 hónap alatt kb. 25 mrd USD-t vesztett 2008/2009-ben. Befektetéseivel hatalmas vagyont halmozott fel – 2006-ban a Forbes magazin Bill Gates után a világ második leggazdagabb embereként tartotta számon – és ezzel kiérdemelte az „omahai bölcs” becenevet. Befektetési társasága a Berkshire Hathaway, amelyben a részvények több mint 38%-át birtokolja; vagyonát 2006. június végén 44 milliárd dollárra becsülték. Buffett vagyonához mérten puritán életstílusáról híres. Ugyanabban az omahai házban él, amelyet 1958-ban vásárolt 31 500 dollárért. Éves fizetése a Berkshire Hathaway vezérigazgatójaként 100 000 dollár, ami az Egyesült Államokban nagyon szerény nagyvállalati menedzseri fizetésnek számít. (Igaz, vagyona egyéb csatornákon is óriási elkölthető jövedelmet biztosíthatna számára.) 2006. június 25-én Buffett bejelentette, hogy 44 milliárd dolláros vagyonának több mint négyötödét, 37 milliárd dollárt (június 26-ai forintárfolyamon 8270 milliárd forintot) a Bill Gates, illetve a Buffett család működtette alapítványoknak adományoz. 30,7 milliárd dollárt Bill Gates alapítványának, a Bill and Melinda Gates Foundationnek adott. Az alapítvány eddig is a világ legnagyobb magánalapítványa volt, de ezzel a szervezet vagyona megduplázódott. Buffet azonban kikötötte, hogy az adományozás csak addig érvényes, amíg Bill vagy Melinda Gates részt vesz az alapítvány működtetésében. 6,3 milliárdot osztott szét négy másik alapítvány között, gyermekei és a közelmúltban elhunyt felesége által alapított szervezetek kapják ezeket az összegeket. A hír csak napokkal követte Buffett közeli barátja, a Berkshire Hathawayben is igazgatói posztot betöltő Bill Gates bejelentését, hogy a jövőben jóval kevésbé a Microsoft menedzselésével és inkább jótékonysági munkával kíván foglalkozni. Élete [szerkesztés] Gyerekkora [szerkesztés] A jótékony milliárdos Howard Buffett részvénybróker és honatya (a Kongresszus tagja), illetve Leila Buffett fia. Két lánytestvére van, Doris és Bertie. Nagyapja még fűszeres volt Omahában, boltjában dolgozott Charlie Munger, a Berkshire Hathaway jelenlegi alelnöke. Apja brókercégénél kezdett el dolgozni, tizenegy éves korában, és még ugyanebben az évben végrehajtotta első tranzakcióját. Cities Services-féle elsőbbségi részvényeket vett darabonként 38 dollárért, és 40 dollárért adta el őket. Néhány évvel később, mikor a részvény ára elérte a 200 dollárt, örökre megtanulta, hogy jó cégekbe hosszú távra érdemes befektetni. Tizennégy éves korában 1200 dollár megtakarított pénzéből 40 hold termőföldet vásárolt, amit bérbeadott. Zseniális befektetései közé tartozott a Coca-Cola Company, a Gilette, a Fruit of the Loom, és különféle repülő- és biztosítótársaságok részvényeinek megszerzése. 2000 óta lehet licitálni a szokásos nyári ebédre. 2006-ban az eBay árverésén több mint 620 ezer dollárért kelt el a közös étkezés. Az ebből befolyt összegeket Buffet minden évben a Glide Foundation alapítványnak adományozza. 2007- ben az összeg 650 ezer dollárra nőtt. A nyerő tétet ketten tették: Monish Pabrai, a kaliforniai Pabrai Investment Fund 43 éves vezető partnere és Guy Spier, az Aquamarine LLC hedge fund-irányítója. Pabrai adja a pénz kétharmadát, míg Spier a maradék egyharmadot. Ők ketten és hat meghívottjuk vehet részt azon a két és fél-három órás beszélgetésen, amelyen konkrét befektetési tippeken kívül bármiről szó eshet. 2008. október 9-én történt. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) aznapi zárása környékén három nagy OTP-eladási ajánlattal 4350 forintról 3855 forintra vitte le valaki az árfolyamot, és a körülmények minden szakértő számára azt jelezték, hogy tudatos árledöngölő ügyletről van szó. Persze az azóta kialakult piaci értékítélet és a 2 ezer forint alatt is járó árfolyam tükrében már akár meglepőnek tűnhet, hogy 4 ezer forint körüli ár beállítása miatt marasztalták el a Soros Fund Managementet, ám tavaly ősszel ez még sokkolóan hatott. Miként egy magyar kereskedő fogalmazott: „Egyértelmű manipulációt láttam. A záró szakaszban (a tőzsde részvényszekciójában ez a 16:30 és 16:35 közötti időszakot jelenti – A szerk.) is érkezhet ugyan nagyobb részvényeladás, de aki a záró szakasz legvégén teszi be az ajánlatot, az biztosan arra játszik, hogy már ne érkezhessen ellentétes befektetői reakció. Vagyis, aki esetleg vásárolna az alacsonyabb áron, az már ne tudjon.” A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint 675 ezer amerikai dolláros árbevételük lett. A kiszabott félmilliárd forintos bírságot, ha bíróságon nem támadják meg, 30 napon belül kell megfizetni. A dokumentum szerint a Soros Fund Management LLC megszegte piacbefolyásolás tilalmát, aminek következtében a bankpapírok árfolyama csaknem 15 százalékot esett néhány perc alatt. Az indoklás szerint a Soros cég 390.000 darab OTP részvényt kért kölcsön egy londoni székhelyű befektetési cégtől, majd a kölcsönkért részvényeket az árfolyamesésre játszva eladta. Ez a közlemény szerint alkalmas volt arra, hogy a napi átlagárnál alacsonyabb záróárat állításon be. A Soros Fund Management LLC ráadásul a kölcsönkért 390.000 darab részvényre 2008. október 9-én felvett pozícióját egy ellenirányú ügyletkötéssel másnap le is zárta. A PSZÁF szerint azzal, hogy a zárószakaszt megelőzően, illetve a zárószakaszra időzített koncentrált nagymennyiségű "piacidegen" eladás alkalmas a piaci szereplők számára félrevezető jelzés adására, illetve félrevezető azon befektetők számára, akik befektetési döntéseiket a záróárra tekintettel hozzák meg, a Soros Fund Management LLC megszegte a piacbefolyásolás tilalmát. A PSZÁF októberben indított piacfelügyeleti eljárást az OTP október 9-ei tőzsdei kereskedése kapcsán. A bank részvényei a zárás előtt nem sokkal akkorát estek, hogy a PSZÁF megvizsgálta, nem történt-e piacbefolyásolás vagy árfolyam manipuláció. Október 9-én a tőzsdei nap záró szakaszához közel, délután fél öt után öt perccel az OTP részvényeinek a Budapesti Értéktőzsdén való kereskedését felfüggesztették. Az OTP részvények ára az ezt megelőző szakaszban 4500-4900 forintos sávban mozgott, azonban a fél öt utáni időpontban az aznapi forgalom 10 százalékának megfelelő, 3855 forintos árfolyamon történt eladási ajánlat. Az ajánlat megkötése miatt az OTP részvények árfolyama 14,33 százalékot esett, ami megsértette az árfolyamváltozás limitjét. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, figyelembe véve a kötés nagyságát, időpontját és az előző időszakhoz képest jelentősen eltérő árát, jogszabályi kötelezettségeinek megfelelően, haladéktalanul piacfelügyeleti vizsgálatot indított. A piacfelügyeleti eljárás azt vizsgálta, hogy a kérdéses részvényeladási megbízásokkal kapcsolatosan megvalósultak-e a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott piacbefolyásolás, árfolyam manipulálás elemei. Emlékezetes ügye volt a magyar származású nagybefektetőnek, amikor 1992-ben az úgynevezett "fekete szerdán" masszív spekulációval társaival együttműködve kiütötték az angol fontot az akkori európai átváltási mechanizmusból. A brit árfolyamrendszer összeomlott. 1992. szeptember 16-án olyan nagy mennyiségű fontot dobott piacra, amely annyira gyengítette a brit fizetőeszközt, hogy ezt tekintették eddig a második világháború utáni legnagyobb világválságnak, amely a John Major által vezetett konzervatív kormány bukásához vezetett. Ez megrendítette az angolok hitét az éppen csak kialakuló európai monetáris rendszerben. A spekuláció hatalmas nyereséghez segítette hozzá az üzletembert, az unió pedig átalakította az európai monetáris unió tervét ennek következtében. Európai Átváltási Mechanizmus A Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) kezdete óta az Európai Átváltási Mechanizmus váltotta fel az 1979-ben létrehozott Európai Monetáris Rendszert (EMS). Fakultatív módon lehetôvé teszi azoknak az országoknak, amelyek nem vesznek részt, hogy árfolyamaikat az euróhoz kössék. Rögzítésre került egy 15%-os sávon belüli ingadozást megengedő alapárfolyam, indokolt esetben az európai központi bankok beavatkozásának fenntartásával. 2009. éves GDP ~ 139.000.000.000. USD

Tőkepiac Kereskedés a BÉT-en Elszámolás Mi mozgatja az árfolyamokat Tőkepiac Kereskedés a BÉT-en Elszámolás Mi mozgatja az árfolyamokat? A válság hatása a tőkepiacokra

Tőkepiac

Hozamok, osztalék, bérek, stb. A gazdaság körforgása Reál eszközök Jövedelmek Hozamok, osztalék, bérek, stb. Pénzügyi eszközök

BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK A pénzügyi közvetítői rendszer PÉNZPIAC VÁLLALATOK MEGTAKARÍTÓK BANKOK HITELEK BETÉTEK TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK TŐKEPIACI FORRÁS RÉSZVÉNYEK KÖTVÉNYEK

Elsődleges és másodlagos piac Elsődleges piac (Kibocsátás) A VÁLLALAT a kibocsátás révén forrást / tőkét tud bevonni. A hitelfelvétel alternatíváját jelenti. Célja a növekedés finanszírozása, illetve a meglévő tulajdonosok kilépése lehet. Azok a befektetők, akik lejegyzik a papírokat, tulajdonossá válnak az adott cégben. Másodlagos piac A BEFEKTETŐK számára kínál lehetőséget, hogy az adott cég papírjaival kereskedjenek. A már meglévő TULAJDONOSOK számára lehetőséget nyújt a tulajdonosi körből való kilépésre. A papír piaci árfolyamának alakulása nincs közvetlen hatással a cégre, a mérlegtételeket nem befolyásolja. A piaci árfolyam alakulásának a cégre közvetett hatásai lehetnek: Piaci értékítélet a cég és a menedzsment teljesítményéről Menedzsment ösztönzési rendszerek Saját részvények (piaci értékelés esetén) Felvásárlási szándéknak való kitettség

A tőzsdei jelenlét előnyei kibocsátók számára Pénzügyi A növekedés finanszírozása, tőkebevonás Adókedvezmények és egyéb ösztönző elemek kihasználása A finanszírozási költség csökkentése és a tőkeszerkezet megerősítése A tulajdonosi kör bővítése Exit biztosítása a magánvállalkozások, speciálisan az erre érett hazai kkv-k számára (kockázatmegosztás) Akár jelentős tulajdonosi részesedés tőzsdei, széleskörű értékesítése (exit) mellett a kontroll megtartása Érdekeltségi rendszer Menedzsment ösztönzők: részvényopciók, kedvezményes részvényvásárlás Dolgozói részvényprogramok További okok Piaci ismertség, nagyobb publicitás, reklám Bizalom az üzleti kapcsolatokban Saját részvény fizetőeszközként való felhasználhatósága (pl.: M&A) Pénzügyi fegyelem kialakítása Az átláthatóság növelése A cég image-ének javítása A cég tőkepiaci megmérettetése (értékelés)

A magyar tőkepiac szerkezete Felügyeleti szerv (PSZÁF) Adat-vendorok Befektetők Befektetők Információ értékesítés BÉT szekció-tagok BÉT szekció-tagok Bankok Brókercégek ajánlatok ajánlatok Bankok Brókercégek Budapesti Értéktőzsde Kereskedési adatok KELER KSZF Kft. Központi Szerződő Fél - CCP KELER Elszámolás, Központi Értéktár

A tőzsde szerepe Hatékony tőkeallokáció Gazdasági folyamatok átláthatóságának biztosítása Gazdasági tendenciák indikátora A tőzsde ebben a rendszerben a tőkebevonás egyik legfontosabb színtere, ahol a keresleti és a kínálati oldal nyilvános és szabályozott keretek között találkozik egymással. Chicago Board of Trade

Milyen szolgáltatásokat nyújt egy befektetési szolgáltató? Megbízás felvétele és végrehajtása Saját számlás kereskedés Befektetési tanácsadás Portfoliókezelés

Bankbetét Érték-papírok Nem pénzügyi termékek Megtakarítási formák Bankbetét Forint, deviza Érték-megőrzés tényleges vagyon-gyarapodás nélkül Érték-papírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények – Árfolyam-kockázat Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany, műtárgyak, stb. Készpénz – nem megtakarítás: infláció értékromboló hatású. Értékmegőrzéshez szükség van befektetésre.

Alapvető értékpapír típusok Részvény Tulajdonosi jogokat testesít meg Lejárata nincsen Árfolyamkockázat Hitelpapír Hitelviszonyt testesít meg Fix jövedelmet nyújt Lejáratig megtartva nincsen árfolyamkockázat Visszafizetési és kamatláb kockázat Befektetési jegyek A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas (szakértelem, diverzifikált portfolió, méretgazdaságosság / költséghatékonyság) Certifikátok Bank által kibocsátott értékpapír Szinte bármilyen likvid eszköz lehet alaptermék Lehet tőkeáttételes is, letéti követelmény nélkül A részvényes jogait (pl. közgyűlésen való részvétel) csak akkor gyakorolhatja, ha a részvénykönyvbe bejegyezték. Közgyűlésen való részvétel, szavazati jog, osztalékjog, likvidációs hányadhoz fűződő jog, elővásárlási jog. Az osztalékot a befektetési szolgáltató automatikusan utalja az ép-szlára, ehhez nem kell külön kérelem. Tulajdonosi megfeleltetés zárolás nélkül. Ha a részvényes közgyűlésre szeretne menni, akkor be kell jegyeztetni magát a részvénykönyvbe. Ilyenkor bizonyos időre zárolják a részvényt, azaz nem lehet venni-eladni. Kibocsátó jelentési kötelezettsége: éves jelentés, féléves jelentés, időközi vezetőségi beszámoló.

Kereskedés a BÉT-en

Európai tőzsdeszövetségek Nasdaq OMX Nemzeti szövetségek London Stock Exchange Group CEE Stock Exchange Group NYSE Euronext

A CEE Stock Exchange Group tagja Tények és számok a CEE Stock Exchange Group-ról Tagjai Bécs Budapest Ljubljana Prága Kelet-Közép-Európa legnagyobb szereplője A kelet-közép-európai régió teljes piaci kapitalizációjának felét teszi ki A kelet-közép-európai régió teljes részvényforgalmának kétharmadát adja 2008-ban az átlagos napi részvényforgalom 21 mrd Ft volt, 2009 YTD 20 mrd Ft A részvénypiaci kapitalizáció a GDP 13%-a 2008 év végén Top4: OTP, MOL, Richter, Mtelekom 34 tőzsdei kereskedő

Elektronikus távkereskedés, a jelen Kereskedési módok Nyílt kikiáltásos, a múlt Elektronikus távkereskedés, a jelen Az azonnali piacot tekintve a tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés - részleges elektronikus támogatással 1995-ig működött a BÉT-en. Ekkortól már az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt egészen 1998 novemberéig, amikor az új, immáron teljes mértékben távkereskedési rendszert, a MultiMarket Trading System-et (MMTS) bevezették. A kereskedési "csatazaj" kevesebb mint egy évvel később, 1999 szeptemberében ült el végleg a teremben, ekkor indult el a határidős piac elektronikus távkereskedési platformja. A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja révén, 2005. november 2-óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en.

Termékcsoportok a BÉT-en Részvény Szekció Hitelpapír Szekció Származékos Szekció Áru Szekció Részvények Állampapírok Határidős termékek Azonnali termékek Befektetési jegyek Jelzálog- levelek Opciós termékek Határidős termékek ETF Vállalati kötvények Opciós termékek Strukturált termékek Egyéb termékek Kárpótlási jegyek Szabad piac A Tőzsde az MMTS kereskedési rendszer nyújtotta lehetőségeket kihasználva helyet biztosít a BÉT-re hivatalosan be nem vezetett, de elismert értékpapírpiacra már bevezetésre került értékpapírok szervezett kereskedelmére. Mivel a Tőzsde kizárólag kereskedési szoftverét bocsátja a piaci résztvevők rendelkezésére, így ezen piaci szegmens nem minősül elismert értékpapírpiacnak, az itt kötött ügyletek tőzsdén kívüli ügyletnek számítanak. Kárpótlási jegyek 2007.11.12. hétfő 14:14 A Kárpótlási jegy az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő értékpapír. A kárpótlási jegy névértékét a kárpótlási jegy címletértékének (a rávezetett összegnek) és felhalmozott kamatának összege alkotja. A kárpótlási jegy sajátosan kamatozó értékpapír: 1991. augusztus 10. napjától 1994. december 31. napjáig kamatozott, a kamat mértéke a jegybanki kamat 75 %-a volt. A kárpótlási jegy birtoklása a következőkre jogosít: Az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak: részvények, üzletrészek megvásárlása; termőföld tulajdon megszerzése; önkormányzati tulajdonban lévő lakás megvásárlása (fizetőeszköz névértékben); egzisztencia hitelről szóló jogszabály alapján hitelfelvételnél saját erő hozzájárulásként beszámítható névértékben; a kárpótlásra jogosult kérésére, a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében életjáradék folyósításra.

Elektronikus távkereskedés Kereskedési felület Kereskedési munkaállomás Telefonon Személyesen Brókercég Interneten Kötés visszaigazolás Ajánlat Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Szekciótagságot szerezhet: befektetési vállalkozás és EGT-szekciótag  a részvényszekcióban, a hitelpapír-szekcióban, a származékos szekcióban a határidős piac és az opciós piac tekintetében, illetve az áruszekcióban az azonnali, határidős és opciós árupiac tekintetében; árutőzsdei szolgáltató  az áruszekcióban az azonnali, határidős és opciós árupiac tekintetében; kereszttag azon szekciók tekintetében, melyekre az adott kereszttagsági megállapodás hatálya kiterjed. Központi rendszer

Ajánlatok Típusok: Limit ajánlat: Az ajánlatban megadott áron, illetve annál jobb áron teljesíthető. Piaci ajánlat: A Részvény és a Hitelpapír Szekcióban ár megjelölése nélkül tett ajánlat. Kizárólag az Ajánlati Könyvben, az ajánlattétel időpontjában legjobb árszinten teljesülhet, akár több kötésben is. Stop ajánlat: Feltételes ajánlat, amely az ajánlattevő beavatkozása nélkül, automatikusan akkor válik aktív limit / piaci ajánlattá, ha az ajánlatban megadott aktiválási áron (vagy annál jobb áron) ügylet jön létre. Fajták: RÉSZ ajánlat: Részletekben, akár kötésegységenként is, vagy a teljes ajánlati mennyiség igénybevételével teljesíthető. MIND ajánlat: Csak az ajánlati mennyiség maradéktalan kielégítésével teljesíthető. Minimális mennyiségű ajánlat: Csak az ajánlatban megadott minimális mennyiség maradéktalan kielégítésével teljesíthető akár több ügyletkötésben. Időbeli hatály: szakasz, most, nap, adott dátumig érvényes, visszavonásig érvényes Piaci ajánlat csak a kereskedés szabad szakaszában tehető. „Mind” ajánlatot csak részvény és hiteltípusú értékpapírokra fogad el a kereskedési rendszer. Mind jelöléssel ajánlatot a tőzsdei kereskedési rendszer csak akkor fogad el, ha az ajánlat értéke nagyobb, mint 25 millió forint (euróban kereskedett értékpapír esetén százezer EUR).

Ajánlattétel

Példa ügyletkötésre azonnali piacon – Ajánlati könyv Vételi mennyiség Árszintek Eladási mennyiség 5 030 300 5 025 15 000 5 020 120 Beteszünk egy új vételi LIMIT ajánlatot 5 015 2 000 5 010 4 000 5 000 4 995 2 500 4 990 5 000 4 985 200 4 980 1 500 4 975

Példa ügyletkötésre azonnali piacon – Ajánlati könyv Vételi mennyiség Árszintek Eladási mennyiség 5 030 300 5 025 15 000 5 020 120 5 015 2 000 5 010 4 000 5 000 4 995 2 000 2 500 4 990 5 000 4 985 Valaki betesz egy eladási LIMIT ajánlatot 200 4 980 1 500 4 975

Példa ügyletkötésre azonnali piacon – Ajánlati könyv Vételi mennyiség Árszintek Eladási mennyiség 5 030 300 5 025 15 000 5 020 120 5 015 2 000 5 010 4 000 2 000 4 995 2 000 2 500 4 990 5 000 4 985 Ügyletkötés 200 4 980 1 500 4 975

Példa ügyletkötésre azonnali piacon – Ajánlati könyv Vételi mennyiség Árszintek Eladási mennyiség 5 030 300 5 025 15 000 5 020 120 5 015 2 000 5 010 4 000 3 000 4 995 2 000 db 4 995 Ft-on lekötődött, 3 000 db bennmarad 2 500 4 990 5 000 4 985 200 4 980 1 500 4 975

Példa ügyletkötésre azonnali piacon – Ajánlati könyv Vételi mennyiség Árszintek Eladási mennyiség 5 030 300 Beteszünk egy vételi PIACI ajánlatot 5 025 15 000 5 020 120 5 015 2 000 5 000 5 010 4 000 LEGJOBB ÁRSZINT 3 000 4 995 2 500 4 990 5 000 4 985 200 4 980 1 500 4 975

Példa ügyletkötésre azonnali piacon – Ajánlati könyv Vételi mennyiség Árszintek Eladási mennyiség 5 030 300 5 025 15 000 Ügyletkötés 5 020 120 5 015 2 000 4 000 5 010 4 000 3 000 4 995 2 500 4 990 5 000 4 985 200 4 980 1 500 4 975

Példa ügyletkötésre azonnali piacon – Ajánlati könyv Vételi mennyiség Árszintek Eladási mennyiség 4 000 db 5010 Ft-on lekötődött, 1 000 db törlődik 5 030 300 5 025 15 000 5 020 120 5 015 2 000 1 000 5 010 3 000 4 995 2 500 4 990 5 000 4 985 200 4 980 1 500 4 975

Példa ügyletkötésre azonnali piacon – Ajánlati könyv Vételi mennyiség Árszintek Eladási mennyiség 4 000 db 5010 Ft-on lekötődött, 1 000 db törlődik 5 030 300 5 025 15 000 5 020 120 5 015 2 000 5 010 3 000 4 995 2 500 4 990 5 000 4 985 200 4 980 1 500 4 975

Limitrendszer Ajánlati limit: Részvény és hitelpapír piacon a Tőzsde által meghatározott napi ármozgás limit. +/-15%: ‘A’ kategóriába tartozó, illetve BUX kosárba tartozó részvényekre; hitel típusú értékpapírokra +/-20%: ‘B’ kategóriába tartozó részvényekre, befektetési jegyekre, kárpótlási jegyekre Vételi ajánlati limit ------------- Bázisár ------------- Eladási ajánlati limit ------------- Részvénysorozatok bevezetése az „A” vagy a „B” kategóriába történik. A „B” kategóriába való bevezetéshez a fenti általános – alapvetően törvényi kötelezettségeken alapuló – követelményeken túlmenően további feltételt nem támaszt a Tőzsde. „A” kategóriába történő bevezetés kérelmezése esetén a társaságnak és a bevezetésre kérelmezett értékpapír-sorozatnak is meg kell felelnie bizonyos további követelményeknek (sorozat nagysága, közkézhányad, tulajdonosok száma, működés időtartama). Az egyes kategóriák feltételrendszerét az alábbi táblázat foglalja össze:   Részvények „A” kategória Részvények „B” kategória Bevezetendő részvény sorozat mérete Árfolyamértéken legalább 2,5 milliárd forint Nincs követelmény Bevezetendő részvény sorozat közkézhányada - a bevezetésre kerülő sorozat legalább 25 százaléka közkézen van; vagy - legalább kétmilliárd forint árfolyamértékű részvény közkézen van; vagy - az értékpapír-sorozat bevezetéskor legalább 500 tulajdonos tulajdonában van. Csak tájékoztatást kell adni a Tőzsdének Tulajdonosok száma Legalább 100 tulajdonos Működés elvárt historikája Három teljes befejezett, auditált év

Limitrendszer Felfüggesztési (szüneteltetési) limit: Amennyiben az árfolyammozgás elér egy százalékosan meghatározott limitet, az érintett értékpapír kereskedése szüneteltetésre kerül. Ennek időtartama 2-15 perc, a Levezető határozza meg. +/-10%: valamennyi érték-papírra a részvénypiacon Vételi ajánlati limit -------------------- Felfüggesztési limit -------------------- Bázisár -------------------- Eladási ajánlati limit ------------------- Szüneteltetést a Tőzsde csak a részvénypiacon kereskedett értékpapírokra és egy termékre egy kereskedési napon belül csak egyszer alkalmaz.

Kereskedési idő a Részvény Szekcióban 8.30-tól 16.40-ig A kereskedés négy szakaszra oszlik 2009. okt. 1-jétől 8.30 9.01/02 16.30 Nyitó szakasz Szabad szakasz Ajánlat- gyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás Záró szakasz Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár 16.35/36 Folyamatos ajánlat- párosítás 16.40 Az algoritmus leglényegesebb eleme az, hogy egy előre megjelölt időszak alatt az Ajánlati könyvbe gyűjtött ajánlatok alapján, az az ár legyen a kötési ár, vagyis az értékpapír nyitó vagy záróára, amelyen a legnagyobb mennyiségű vételi és eladási ajánlat találkozik, vagyis a legnagyobb mennyiségű értékpapír tud gazdát cserélni. A Budapesti Értéktőzsde a zárószakasz után úgynevezett záróáras kereskedési szakasz bevezetését tervezi az azonnali részvénypiacon. A lengyel tőzsdén már működő modell értelmében a 16 óra 35 és 36 perc között véletlenszerű időben létrejövő záróáron 16 óra 36 perctől 40-ig szabadon lehet kereskedni. Az új kereskedési szakaszt jellemző paraméterek: Ajánlat típusa: Limit / Piaci Csak a záróárral pontosan megegyező árú limit ajánlatot fogadja el a rendszer. Amennyiben az ajánlat limit ára nem a záróár, úgy a rendszer visszautasítja az ajánlat beadását. Amennyiben az adott napon záróár nem került meghatározásra, úgy a záróáras szakaszban nem lehet kereskedni. Stop Limit és Stop Piaci típusú ajánlat ebben a kereskedési szakaszban nem tehető. Ajánlat fajtája: Rész ajánlat A Rész ajánlaton kívül nem fogad el más fajtájú ajánlatot a rendszer a záróáras kereskedés alatt. Ajánlat időbeli hatálya: Szakasz, Nap, VVÉ, ADÉ A Szakasz és Nap ajánlatok, amennyiben nem kerülnek lekötésre, úgy a szakasz végén lejárnak. Azok a VVÉ vagy ADÉ ajánlatok, amelyek ’Nyitott’ státusszal maradnak az ajánlati könyvben a szakasz végén (tehát nem kerültek lekötésre), a következő kereskedési napon, nyitó szakaszban visszakerülnek az ajánlati könyvbe. Párosítási algoritmus: Ebben a kereskedési szakaszban folyamatos ügyletkötési algoritmussal kötődnek meg az ajánlatok, időprioritás szerint. Tekintettel arra, hogy ár szerint nem priorizálhatók az ajánlatok, ezért a rendszer időprioritás szerint fog kötni: a korábban bent lévő ajánlat köt először az ellentétes irányú ajánlattal.   Ebben a szakaszban a kereskedés nem üres ajánlati könyvvel indul, az előző szakaszból kerülhetnek át olyan ’Nyitott’ státuszú limit ajánlatok, amelyek megfelelnek a záróáras kereskedési szakasz feltételeinek. Kötések, árinformáció Minden kötés és árinformáció ugyanúgy kerül nyilvánosságra, mint a megelőző kereskedési szakaszokban. Statisztikákba, tőzsdei forgalomba a kötések beleszámítanak. Kereskedési szakasz neve és időpontja Záróáras kereskedési szakasz Szakasz indulás: 16.36 Szakasz lezárása: 16.40 A záróáras kereskedés bevezetése Részvény szekcióban semmilyen formában nem érinti az MMTS II kereskedést, a származékos piacon minden marad változatlan formában. Záró- áras ker. szakasz

Klíring, elszámolás, garanciarendszer

Elszámolás menete: 3 különálló szolgáltatás Garanciavállalás – CCP; Központi Szerződő Fél Klíring Elszámolás A KELER és a KELER KSZF végzi

3 alapelv Multilaterális nettósítás Gördülő elv (minden nap van elszámolás) DVP – delivery versus payment / szállítás fizetés ellenében Részvény Szekció T. T+1. T+2. T+3. T+4. T+5. Hitelpapír Szekció T. T+1. T+2. T+3. T+4. T+5.

A „central counterparty” Megbízó Megbízó Brókercég vevő Brókercég eladó Brókercég vevő Brókercég eladó Megbízó Megbízó Brókercég vevő Brókercég eladó Megbízó Megbízó

A „central counterparty” Megbízó Megbízó Brókercég vevő Brókercég eladó ELADÓ VEVŐ Brókercég vevő Elszámoló-ház Brókercég eladó Megbízó Megbízó Brókercég vevő Brókercég eladó Megbízó Megbízó

Részvények osztalékfizetése Osztalékra jogosult, aki a részvényt az osztalék kifizetését megelőző 5. napon birtokolja (munkanapok), ekkor vágják le az osztalékszelvényeket Osztalékfizetés szempontjából kizárólag ez a szelvényvágási nap releváns A KELER T+3 elszámolási ciklusa miatt a részvényeket 3 nappal az osztalék fordulónap előtt kell megvásárolni, hogy a fordulónapon a birtokunkban legyenek A részvény árfolyama az osztalék fordulónap utáni első kereskedési napon (ex-dividend day) az osztalékkal megegyező mértékben esik E-8 E-7 E-6 E-5 E-4 E-3 E-2 E-1 „E nap” Ex-dividend day Részvény-vásárlás Osztalék forduló-nap Osztalék kifizetése T+1 T+2 KELER elszámolási ciklus T+3 nap Osztalékfizetés előtt 5 munkanap

Példa osztalékfizetésre – Magyar Telekom Osztalékfizetés napja: 2009. május 7. Osztalék mértéke: 74 Ft Záróár: 584 Ft Záróár: 515 Ft 69 forintos csökkenés; a piac beárazta az osztalékfizetést 2009.04.24 E-8 2009.04.27. E-7 2009.04.29. E-5 2009.05.07. „E nap” E-6 E-4 E-3 E-2 E-1 Ex-dividend day Részvény-vásárlás Osztalék forduló-nap Osztalék kifizetése T+1 T+2 KELER elszámolási ciklus T+3 nap Osztalékfizetés előtt 5 munkanap

Mi mozgatja az árakat?

Befektetői irányzatok Hatékony piac elmélete (bolyongás) Index követés Viselkedési pénzügyek, irracionalitás Technikai elemzés Gyengén hatékony piacok Fundamentális elemzés

Egy hatéves hír majdnem bedöntötte a United Airlines-t Tények a hír hátterében: A United Airlines az Egyesült Államok egyik legnagyobb légitársasága 2001.09.11-i terrortámadások után hatalmas veszteségeket halmozott fel. 2002.12.09-én kért csődvédelmet, mely alól 2006.02.01-én lépett ki, nyereséggel. Egy hatéves hír elterjedése a hírszolgálatokban… A United Airlines részvényei 15 perc alatt 76 százalékkal, 12,50 dollárról 3 dollárra estek. A Nasdaq 15 perc után leállította a kereskedést. A részvények csak másnapra erősödtek vissza – 10,60 dolláron zártak, 2,8 százalékkal az előző napi nyitó érték alatt.

Piackövetés Mi is az az index? Otp MTelekom Mol Rába Richter Mol Fotex Richter MTelekom Rába Otp Fotex A hatékony piac elmélete szerint a mindenkori részvényárak tartalmazzák az összes rendelkezésre álló, valamennyire is jelentős nyilvános információt. Az új információk megjelenésével egyidejűleg az árfolyamok is változnak, az ebből levezethető logikus következtetés pedig az, hogy ez esetben egyetlen befektetőnek sem lehet előnye a többiekkel szemben. Az elmélet szerint ugyanis a felcsillanó lehetőségek még azelőtt árazódnak be a részvénybe, hogy azt ki lehetne használni. Ebből viszont az következik, hogy ha egy adott részvény árfolyama tükrözi az összes rendelkezésre álló információt, akkor a jövőbeli ármozgások teljességgel megjósolhatatlanok, előre nem láthatók. Hogy miért? Azért, mert a piac az információ felszínre kerülésével egyidőben azokat minden hatásukkal együtt az árakban már szerepelteti, ezért nincs olyan fogodzó, ami a jövőbeni ármozgások irányára utalhatna. Amennyiben tehát a piac hatékony működését elfogadjuk, akkor szembesülni kell avval, hogy a napi árváltozások előre nem megjósolhatók, sokkal inkább véletlenszerűnek tekinthetők.

Nincsen piac index nélkül CAC40 FTSE BUX ATX DAX IBEX35 PX15 WIG MIB BET SMI ATHEX20 ISEQ SOFIX SBI20 SAX A hatékony piac elmélete szerint a mindenkori részvényárak tartalmazzák az összes rendelkezésre álló, valamennyire is jelentős nyilvános információt. Az új információk megjelenésével egyidejűleg az árfolyamok is változnak, az ebből levezethető logikus következtetés pedig az, hogy ez esetben egyetlen befektetőnek sem lehet előnye a többiekkel szemben. Az elmélet szerint ugyanis a felcsillanó lehetőségek még azelőtt árazódnak be a részvénybe, hogy azt ki lehetne használni. Ebből viszont az következik, hogy ha egy adott részvény árfolyama tükrözi az összes rendelkezésre álló információt, akkor a jövőbeli ármozgások teljességgel megjósolhatatlanok, előre nem láthatók. Hogy miért? Azért, mert a piac az információ felszínre kerülésével egyidőben azokat minden hatásukkal együtt az árakban már szerepelteti, ezért nincs olyan fogodzó, ami a jövőbeni ármozgások irányára utalhatna. Amennyiben tehát a piac hatékony működését elfogadjuk, akkor szembesülni kell avval, hogy a napi árváltozások előre nem megjósolhatók, sokkal inkább véletlenszerűnek tekinthetők.

„Az árfolyamok viselkedése a kutyát sétáltató emberhez hasonlít „Az árfolyamok viselkedése a kutyát sétáltató emberhez hasonlít. A kutya össze-vissza rohangál gazdája körül séta közben. Néha előre szalad, néha pedig lemarad. De alapvetően követi gazdáját. Így van ez a részvények esetében is. Az árfolyamok néha meglódulnak, máskor pedig zuhannak, de alapvetően a cég valódi teljesítménye körül mozognak.” (André Kosztolany) A kutya előre-hátra rohan, de hosszabb távon visszatér a gazdihoz. A kutya mozgását most és itt a tőkeáramlás határozza meg, de az árfolyamok előbb-utóbb ismét konvergálhatnak a fundamentumokhoz. 1906. február 9-én egy jómódú zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten. A gimnáziumi évek után – ahol Teller Edével együtt koptatta az iskolapadot –, az egyetemen filozófiát és művészettörténet tanult. 21 évesen, egyetemi tanulmányai alatt, édesapja kezdeményezésére Párizsba került, ahol apja ifjúkori barátja, egy francia tőzsdealkusz mellett leste el a tőzsdék működésének fortélyait. A második világháború idején a család az Egyesült Államokba menekült, majd az 1950-es években Németországban és Franciaországban élt. Az ifjú Kostolanyt hamar hatalmába kerítette az akkori Párizs csillogásának varázsa. Spekulánsként a sikerek mellett számos kudarc is érte.

A szépségverseny hasonlat… Sierra Leone Keynes, a híres közgazdász és rendkívül sikeres tőzsdei befektető, világos okfejtéssel állt ki a technikai elemzés mellett. Keynes szerint a belső értéket – mivel becslések tömegén és bonyolult előrejelzésen alapul – eleve reménytelen meghatározni. Értelmesebb tehát az energiát arra fordítani, hogy milyen viselkedésre lehet számítani a többi befektető részéről, és hogy derűlátó periódusaikban miként építenek majd reményteljes légvárakat, buborékokat. A sikeres befektető azt próbálja kitalálni, hogy milyen befektetési helyzetekben várható nagyléptékű buboréképítkezés beindulása, és akkor – mintegy a rajtlövés előtt nekirugaszkodva – fölvásárolja az arra érdemesnek ítélt részvényeket. Keynes lélektani elveket állított szembe a tőzsdei helyzet fundamentális elemzésével. Így írt: „Nem érdemes 25-öt fizetni egy olyan befektetésért, amely, egyébként várható hozama miatt, számításunk szerint még 30-as is megérne, de sejtjük azt is, hogy a piac három hónap múlva már csak húszra fogja becsülni.” A részvénytőzsde mozgásait kortársai számára könnyen érthető nyelven fogalmazta meg, amikor az újságokban meghirdetett korabeli szépségversenyekhez hasonlította a tőzsdei okoskodást. Egy ilyen szépségversenyen a közölt száz fotó közül kellett kiválasztani a hat legszebb arcot, és a díjat az a pályázó nyerte el, akinek ítélete a legjobban megközelítette a végeredményt. A dörzsölt játékos azonnal átlátta, hogy a győzelem szempontjából mellékes a saját ízlése. Jobb stratégia, ha azokat az arcokat válogatja ki, amelyekről föltételezi, hogy sokaknak tetszenek. Ez a logika azonban várhatóan sokszorozódik. Végtére a többi játékos sincsen a fejére ejtve, ők is legalább olyan dörzsölten fognak játszani. Következésképp, nem a nekünk tetsző arcokra kell szavaznunk, de még csak nem is azokra, amelyekről föltételezzük, hogy másoknak a legjobban tetszenek: meg kell „saccolni”, hogy az átlagvélemény milyennek fogja „saccolni” az átlagvéleményt az átlagvéleményről, és így tovább a végtelenségig. A szépségverseny-hasonlat sarkított formája a buborékelmélet szerinti ármeghatározásnak. A részvény egy bizonyos árat ér meg a vásárlónak, mivel ennél többért reméli eladhatni másoknak, akik meg majd másoknak. A részvény szinte saját hajánál fogva tartja fönn magát. Forrás:www.missworld.com

Füles csésze – példa a technikai elemzésre Trendfordulós alakzat Csökkenő trend alján szokott kialakulni, és a trend emelkedőre váltását jelzi. A csésze: nagyjából U alakú. Csésze füle: korrekciós szakasz. Alakzat kialakulása: 1-2 hónap. A csésze fülének kialakulása: kb. 2 hét. A füles csésze a csökkenő trend alján szokott kialakulni, és a trend emelkedőre váltását jelzi számunkra. Az íves fordulót követően, amely magát a csészét alkotja, rendszerint kicsit korrigál az árfolyam a további emelkedés előtt. Ez a korrekciós szakasz alakítja ki a csésze fülét. Az alakzat kialakulása rendszerint 1-2 hónapot vesz igénybe, a csésze fül része rendszerint két héten belül kialakul. A füles csészéket rendszerint napi grafikonon azonosítják a befektetők. Az egyre csökkenő árfolyamok következtében a kereskedők és befektetők elveszítik az érdeklődésüket a részvény iránt és ennek következtében folyamatosan csökken a forgalom is, egészen addig, amíg az árszint el nem éri a piaci mélypontot. • Rövid konszolidációt követően ezen az új, a korábbinál jóval alacsonyabb árszinten a kereskedők újra elkezdenek vásárolni és emiatt ugrásszerűen megnő a részvény forgalma is. • Ezt a meredek felfutást aztán rövid konszolidáció követi, ami általában egy rövid, lefelé tartó szakasz, de a fül formázhat zászlót vagy egy kisebb éket is. • A korrekciót követően várhatjuk az árfolyam kitörését, amihez ideális esetben kiemelkedő forgalom párosul. Fontos megjegyezni, hogy minél kisebb a visszaesés, annál nagyobb kitörésre számíthatunk. Célárfolyam A célárfolyam meghatározása itt is hasonlóképpen történik, mint más trendfordító formációk esetében: A csésze testét, és a fület összekötjük egy egyenessel, és amikor a csésze fülének kialakulása után ezt az ellenállást áttöri az árfolyam, akkor kapunk vételi szignált a formációtól. Ezt követően vesszük a csésze magasságát, ami az előbbi egyenes és a csésze alja közötti legnagyobb távolság és ezt a szakaszt kivetítjük a kitörése helyére, azzal megegyező irányba. Az alábbi OTP grafikonon egy füles csésze adott vételi jelzést a befektetőknek. hozzávetőleg 3100 Ft-os célárfolyammal. Forrás: www.portfolio.hu

Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömeg-pszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Akkor alakul ki, ha a piac szereplői arra számítanak, hogy az ár belső értéktől való távolodása még tovább tart, azaz az áremelkedés (illetve árcsökkenés) minden fundamentális hatás nélkül tovább folytatódik. A buborékot nem könnyű egyértelműen beazonosítani, még utólag sem. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „.com”, „e-”, „@”, stb. Olajlufi Ingatlan buborék 1636-ban új típusú tulipánok érkeztek az ottomán birodalomból, amelyek luxuscikknek számítottak Hollandiában. A tulipánhagyma ára elkezdett emelkedni. Néhányan spekulatív szándékkal vásárolták, volt, aki a pestis miatt mindenét a tulipánokra tette fel, és akadt olyan is, aki gyűjtőként érdeklődött. A különleges hagymák ára annyira felment, hogy egy áráért akár 5 hektár földet, vagy egy házat is lehetett kapni. Határidős ügyleteket is kötöttek a hagymákra, annak ellenére is, hogy ezt akkor törvény tiltotta, ami a hagymák árát még feljebb hajtotta. 1637 májusára azonban az árak a huszadára estek vissza. Utólag szemlélve, a piaci árak jócskán felülmúlták a fundamentális- vagy belső értéket, ami a buborék kipukkanásához vezetett. Látható továbbá az is, hogy ez a jelenség inkább pszichológiai alapon nyugszik, mint közgazdaságin.(Garber, 2000) (Komáromi, 2004) Peter M. Garber (2000): Famous First Boubbles http://books.google.hu/books?id=DijMctholpAC&printsec=frontcover [2008-10-30] Komáromi György (2004): Részvénypiaci buborékok anatómiája, Ph.D értekezés, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Veszprémi Egyetem Éppen itt, Hollandiában került sor a történelem első nagy spekulációs robbanására is. A spekuláció azonban nem az értékpapír- vagy ingatlanpiacon következett be, tárgya ennél sokkal szokatlanabb módon: egy látszólag ártalmatlan növény, a tulipán hagymája volt, ami az eseményeket elindította, s az eset „tulipánőrület” néven vonult be a történelembe. Ezen - a keleti mediterránum országaiban honos - virágot már a XVI. század közepétől rendszeresen szállították a holland piacokra. Az egzotikusabb virágok birtoklását és bemutatóit mind nagyobb figyelem kísérte. Eleinte a különösen szép egyedek voltak a kelendőbbek, de az árak olyan magasra szöktek, hogy a dísztelen hagymákkal is elkezdtek kereskedni. Hollandia beruházási lázban égett, az 1630-as évek közepére az árnövekedés megállíthatatlannak tűnt. 1636-ban egy addig szinte értéktelennek tartott hagymáért „egy új fogatot, két szürke lovat és egy teljes lószerszámot lehetett kapni”, gyakran a földben láthatatlanul rejtőző hagymák is nagy haszonnal cseréltek gazdát. A kereslet oly mértékben megnőtt, hogy a kereskedők számára jogi kódexet, egyes nagyvárosokban pedig rendszeresített piacokat hoztak létre a hagymák adásvételére. Az alkuszok a tulipánkészletek értékének esésére és növekedésére spekuláltak, rengetegen gazdagodtak meg rövid idő alatt. A polgárok túlnyomó része tulipánügyletekbe kezdett, hamarosan külföldiek is kezdtek bekapcsolódni. Az európai tőke jelentős része Hollandiába vándorolt, egyre nőtt az ország gazdagsága. Az árak minden megugrása újabb spekulánsokat vonzott, a korábban eszmélők sikere biztosította az új belépők megjelenését: a tulipánmánia örökéletűnek látszott. Akinek nem volt pénze, hatalmas kölcsönöket vett fel; hisz hogyan is bukhatna egy ilyen biztos üzleten? Az összeomlás 1637-ben következett be. A nyugtalanabbak és gyanakvóbbak – látszólag ok nélkül- kezdtek el kiszállni, mások látva távozásukat pánikban törtek ki, a piacon hirtelen eladási láz lett úrrá az árak menthetetlenül zuhantak a mélybe. Aki nem tudott időben kiszállni, tönkrement. Az Internet és a kereskedelmi tranzakciókat támogató számítástechnikai alkalmazások fejlődése robbanásszerű lendületet adott az elektronikus kereskedelem kibontakozásának. A vállalatok gyorsan felismerték az Internetben rejlő üzleti lehetőségeket, és a 90-es évek közepétől kezdődően gomba módra szaporodott az on-line üzleti tevékenységet folytató „dotcom” cégek száma. Az elektronikus kereskedelem első generációját alkotó dotcom vállalkozások gyors sikereket értek el, rövid idő alatt jelentős piaci részesedésre tettek szert, azonban ennek ellenére csak kevés vállalkozás büszkélkedhetett pozitív eredménnyel. Az eltúlzott várakozások által gerjesztett dotcom lufi azonban 2000-ben kidurrant, az elektronikus kereskedelem fejlődése megtorpant. A dotcom papírok tőzsdei árfolyama mélyrepülésbe kezdett, amely megtépázta az elektronikus kereskedelem mítoszát, és az egész iparág fejlődését lelassította.

A pénzügyi piacok alaptörvénye: Kockázat és hozam Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne: Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak.

Diverzifikáció Kockázat Diverzifikálható kockázat (egyedi), Nem diverzifikálható kockázat (szisztematikus / piaci) Diverzifikálható kockázat (egyedi), diverzifikációval „eltűntethető” Eszközök száma a portfolióban Kockázat

Ajánlott min. befektetési időtáv (év) Időtáv és kockázat Kockázat Részvények Magas Kötvény (hosszú lejárat) Számot-tevő Vegyes (részvény-kötvény) Kötvény (rövid lejárat) Mérsékelt Nagyon alacsony Pénzpiaci 1 3 5 7 Ajánlott min. befektetési időtáv (év)

Tőzsdebabonák

Tőzsdebabonák Január effektus: Lényege, hogy az év elején az év többi hónapának átlagához képest látványosan magasabbak a hozamok. Portfolió átrendezések Év eleji általános optimizmus „Sell in May and go away”: Nyáron a brókerek szabadságukat töltik, így a piac nem mozog. Csak azok adják el részvényeiket, akiknek pénzre van szükségük. Mikulás rali: A részvényárak emelkedése december második felében. Általában az új év előtti utolsó héten a legerősebb. Egyértelműen szoros kapcsolatban áll a január effektussal. Mark Twain hatás: Az íróról elnevezett hatás arra a jelenségre utal, hogy októberben átlagosan mindig rosszabbul teljesítenek a piacok, mint a többi hónapban. Az elnevezés Twain egyik híres mondásából ered: „Október. Egyike azon hónapoknak, amikor különösen veszélyes tőzsdézni . A többi ilyen hónap január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, november és december. ‘’ Szoknyahossz?  Mark Twain hatás: 1929, 1987, 2008 – válságok Mikulás rali: Vállalati vezetők és befektetési alapkezelők felnyomják a teljesítményt év végén, ez alapján kapják a bónuszt. Vagy önbeteljesítő jóslat (vesznek, mert emelkedésre számítanak, ez felhajtja az árfolyamot).

A válság hatása a tőkepiacokra

A hitelpiaci válság tőkepiacokra gyakorolt hatása 2007. július 57 700 2009. március 27 800 2010. márc. 31. 49 100 2007. július 9 300 2009. március 2 750 2010. márc. 31. 6 541 Globális tőzsdei kapitalizáció (Mrd USD) Budapesti Értéktőzsde részvénypiaci kapitalizációja (Mrd HUF) 2007. július 10 800 2009. március 1 590 2010. ápr. 19. 6 765 2007. július $ 50,75 2009. március $ 1,65 2010. ápr.19. $ 4,88 OTP Bank (árfolyam, HUF) Citigroup Inc. (árfolyam, USD) Forrás: BÉT, Reuters, WFE

Esések és korrekciók (2007.07.02.-2010.03.31.) Forrás: Reuters, BÉT

Ajánlott olvasmányok Burton G. Malkiel: Bolyongás a Wall Street-en, Nemzetközi Bankárképző Központ André Kostolany: Tőzsdepszichológia, Perfect kiadó Jaksity György: A pénz könnyelmű természete, Alinea kiadó Aswarth Damodaran: A befektetések értékelése – módszerek és eljárások, Panem

Adózás Tőzsdei Tőzsdén kívüli Osztalékadó 10% Kifizető levonja Tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség adókulcsa 20% Adókiegyenlítés (tárgyév vs. előző két év) 2008. jan.1-től bef.jegy is Kamatadó Csak hitelpapírok Értékpapír-kölcsönzési díját terhelő adó 25% + 14% EHO Tőzsdén kívüli Árfolyamnyereség-adó Hitelpapírok és bef.jegyek is Tőkejövedelem – külön adózó jövedelem Csak a már ténylegesen megszerzett jövedelmek után kell adózni (elszámolási ciklus szerinti teljesítés napja) Adókiegyenlítés: a tárgyév veszteségének/ nyereségének összevezetése az előző két év nyereségével/ veszteségével (veszteség bevallása!) Árfolyamnyereség-adó ELLENŐRZŐTT TŐKEPIACI ÜGYLETEK* 20% Adókiegyenlítés (tárgyév vs. előző két év) Bef. jegyek és kötvények esetében is igénybe vehető az adókiegyenlítés az árfolyamveszteség/-nyereség tekintetében „Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem 67/A. § (1) Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által az adóévben kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege. (2) Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. (3) E törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott pénzügyi eszközre, árura, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében – pénzváltásnak nem minősülő – valuta, deviza vételére, eladására kötött, az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő olyan ügylet (a csereügyletet kivéve) (6) Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (7)–(8) bekezdés rendelkezései szerint. Mivel állíthatók szembe idéntől tőzsde nyereségeink/ veszteségeink? Portfolio.hu 2010.01.15   Január elejétől az állampapírpiaci befektetések bár továbbra sem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, a belőlük származó árfolyamveszteség vagy nyereség már szembeállítható az ellenőrzött ügyletekből származó eredménnyel. Az Erste szakértői szerint azoknak, akik korábban vásárolták meg a papírokat, átkötés nélkül is élhetnek az új szabályok adta lehetőségekkel - írja a Napi. Továbbra sem tekinthetők ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek az állampapírügyletek, a kamatjövedelemre vonatkozó szabályok érvényesek rá az szja törvény alapján. Egy 2010-től életbe lépett újítás miatt azonban az állampapír eladása miatti árfolyamnyereség szembeállítható az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken elért veszteséggel, mondták el az Erste Befektetési Zrt. szakértői a Napinak. Ezzel a lehetőséggel ráadásul azon befektetők is élhetnek, akik még korábban, 2010 előtt vásárolták állampapírjaikat. Átkötésre tehát esetükben nincs szükség, hogy az új szabályok adta lehetőségekkel élhessenek. Természetesen amennyiben veszteséggel értékesíti valaki állampapírjait, az így keletkezett veszteséget is szembeállíthatja nyereséges ügyleteivel. A kötvények kamatfizetése viszont nem állítható szembe (csak az értékesítéskori árfolyamnyereség), azután a kamatadóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az állampapírok esetében felvázolt szabályokat kell egyébként a vállalati vagy banki kötvényekre, illetve befektetési jegyekre is alkalmazni. Az otc piacon korábban vett befektetési jegyeket vagy részvényeket sem kell újrakötni, hogy szembeállíthatók legyenek. Bár január elejétől az otc részvény, vagy deviza ügyletek már ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek (ez automatikusan szembeállíthatóságot jelent esetükben), a befektetési jegyek továbbra is kamatadó kötelesek (amit a kifizető von le). A befektetési jegyeknél azonban a korábban az állampapíroknál leírt folyamatok alkalmazhatók az árfolyamnyereség/veszteség szembeállítására. Az Erste szakértői szerint a hosszú távra tervező (lejáratig tartó) befektetőknek állampapírjaikat érdemes lehet átkötni a tartós befektetési számlákra, hiszen ott a kamatadó fizetésének kötelezettségétől meg tudnának szabadulni (és persze adott esetben az eladás utáni nyereség is). Az átkötésnél persze fontos figyelni arra, hogy az adott brókercég milyen díjakat számít fel. Nem jelentéktelen változásokról van szó, melyek leginkább a befektetés ösztönzést szolgálják. Az eddig csak a tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó kedvezmények kiterjednének a tőzsdén kívüli, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre is. Utóbbiaknál is el lehetne számolni egymással szemben a veszteségeket és nyereségeket adott adóéven belül (és nem csak értékpapír, hanem deviza vagy áru is lehet az ügylet alapja), valamint a 25 százalékos forrásadó helyett 20 százalék adót kellene fizetni az adóhivatalnak. Ennél is alacsonyabb, 10 százalékos adómérték sújtaná a tervek szerint a tartós befektetéseken elért nyereséget. Ennek feltétele, hogy a pénzt legalább három évre kösse le a tulajdonosa, s az induló összeg ne legyen kevesebb 25 ezer forintnál. Teljes adómentességet élvez a befektető, ha legalább öt évre szól a lekötés, és erről rendelkezik a befektetési szolgáltatóval kötött szerződéssel. Amennyiben a hároméves futamidő lejárta előtt bontja fel a befektetési szerződést, 25 százalék adót kell leróni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a tőkejövedelmeket a külön adózó jövedelmek közé sorolja, így azok nem képezik az összevont adó alapját képező személyi jövedelem részét. Az adózó döntése szerint az adóévet közvetlenül megelőző év, illetve az adóévet megelőző két év veszteségei állíthatók szembe az adott adóév nyereségével. Általános szabály, hogy az adót csak a már ténylegesen megszerzett jövedelmek után kell fizetni. Eszerint pl. árfolyamnyereség adót csak azt követően kell megfizetni, ha az értékpapírt értékesítették és az ellenérték az eladó számláján jóváírásra került. Tőzsdei ügyletek esetében ezért a jövedelem megszerzésének időpontja nem az eladás időpontja, hanem a mindenkori elszámolási ciklus szerinti teljesítés napja. Jelenleg a részvénypiacon ez az eladást követő harmadik napot jelenti. Tőzsdei ügyletből származó jövedelemről (árfolyamnyereség) a magánszemély köteles adóbevallást benyújtani. Az adót a magánszemély az általa vezetett nyilvántartás alapján a tőzsdei ügyletről a tőzsdei kereskedő cég által kiállított bizonylatok szerint állapítja meg. A kamatból származó jövedelmeket a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. Tehát az adóbevallásban nem kell megjeleníteni. Kamatadó csak a 2006.09.01-től megvásárolt eszközökre. EHO fizetési korlát: ha a TB járulék befizetés egy évben eléri a 450.000 Ft-ot, felette már nincs EHO fizetési kötelezettség. Külföldi tőzsdei ügyletek esetén a kettős adóztatásról szóló egyezményt kell megnézni. Bizonyos esetekben külföldön kell leadózni a nyereséget, majd itthon le lehet vonni a már külföldön kifizetett adót. Az osztalékadót be kell vallani az adóbevallásban, a kamatadót nem. *Befektetési szolgáltatón keresztül kötött ügyletek: pénzügyi eszközre, árura, valutára, devizára

A BÉT Származékos Szekciójának termékei a TBSZ számlán elhelyezhetők. Tartós befektetési szerződés (TBSZ) 2010. januártól Magánszemélyek vonatkozásában Ellenőrzött tőkepiaci ügyletben, forintban denominált pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás Hosszú távú befektetés ösztönzése 3 év után 10%-os adó 5 év után nincs adó Hazai tőkepiac erősítése A BÉT Származékos Szekciójának termékei a TBSZ számlán elhelyezhetők.

Köszönöm a figyelmet. www. bet. hu www. ceeseg. com info@bse Köszönöm a figyelmet! www.bet.hu www.ceeseg.com info@bse.hu Információs kék szám: 40-233-333