Külgazdasági stratégia és szomszédaink Komárom, 2010. Április 27.

A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru- és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése tehát: kivel kereskedjünk, milyen súlypontokat alakítsunk ki? Az export növelés fontos feltétele a termelésbővítés, amelyhez beruházásokra, tőkére, külföldi működőtőkére van szükség. Milyen módon tudjuk ösztönözni a működőtőke beáramlást? Milyen külgazdasági érdekérvényesítési lehetőségeink vannak? Hogyan tudjuk ezeket felhasználni stratégiai céljaink elérése érdekében? A külgazdasági eszköz- és intézmény rendszer az EU csatlakozás után átalakult. Megfelel-e a jelenlegi intézményrendszer az átalakuló külgazdasági stratégiának? Az exportösztönzés multilaterális megállapodásokban (GATT/WTO, OECD) kodifikált eszközei milyen mozgásteret adnak a gazdaságirányításnak? Milyen eszközök maradtak nemzeti hatáskörben, hogyan tudjuk ezeket saját érdekünkben jól felhasználni?

A magyar külgazdasági stratégia súlypontképzési elvei Meg kell próbálni növelni az értékesítést azon régiókban, ahol jelentős a magyar kereskedelmi passzívum. További erőfeszítéseket kell tenni azon országokban, ahol jelenleg is aktívum van. Célszerű a magasabb növekedési ütemű országokkal építeni a kapcsolatokat, abban a reményben, hogy gyors növekedésük húzóerőt jelent a kapcsolatainkban. Új piacokat kell találni (fejleszteni) az EU külkapcsolati megállapodásainak figyelembe vételével. A lehetőségek felmérése után ki kell használni a szabadkereskedelmi és preferenciális megállapodások adta lehetőségeket. Bővíteni, javítani kell a kapcsolatokat azon európai országokkal, amelyek közép-hosszú távon az EU tagjaivá válhatnak. Ez rövid távon is előnyös lehet, de közép-hosszú távon a már piacon levő szereplőknek feltétlenül jó lesz.

A magyar külgazdasági stratégia prioritásai Európai Unió – egységes belső piac Balkán (mint régió) Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna) Ázsia néhány országa (Kína, Japán, Dél-Korea, India) Észak-Amerika (USA)

Magyarország külkereskedelme 2003-2009

Kapcsolataink történetisége Osztrák_Magyar Monarchia – szoros gazdasági kapcsolat A két világháború között Magyarország és szomszédai között a kapcsolat feszültséggel teli 1949 után a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok színtere a KGST

Kapcsolataink történetisége 1. 1988-ig KGST dominancia, de ez sugaras integráció volt szomszédokkal alacsony szintű kapcsolat A szomszédok súlya a külkereskedelmünkben kb. 12% De ebből Ausztria 7-8% – fontos konvertibilis partner (termelési eszköz, fogyasztási cikk beszerzés)

Kapcsolataink történetisége 2. 1993-tól KKEu-i regionális integráció – CEFTA – amely kereskedelemteremtő, és –terelő hatással is bír Nő a szomszéd országok súlya a külker-ben De: negatív a külkereskedelmi mérleg 2003-ra a szomszédok súlya 17%-ra nő De: ennek fele Ausztria, másik fele a többi szomszéd

Kapcsolataink történetisége 3. 2004-től aktív a mérleg a szomszédokkal De: eleinte a forgalom dinamikája a szomszédokkal alacsonyabb, mint néhány fejlett EU taggal (GB, F, Holl), ill. néhány EU-n kívüli országgal (Kína, Oroszország) 2006-tól újra nő a szomszédok súlya, nagyobb lesz, mint korábban volt Fontos partnerszerkezeti változás: Ausztria súlya csökken, míg Románia és Szlovákia növeli forgalmát

Magyar külkereskedelmi forgalom, és ebből a szomszédok

Magyarország és szomszédai közötti kereskedelem 2003-2009

Kapcsolataink történetisége 4. Főbb változások az exportban: Összkivitelünk 20-21%-a a szomszéd országokba irányul Minden szomszéd súlya meghaladja az 1%-ot Románia válik a legfontosabb export-partnerré (csak Németország előzi meg) Szlovákiába is többet exportálunk mint Ausztriába

Export a szomszéd országokba

Kapcsolataink történetisége 5. Főbb változások az importban: Az importban a szomszédok súlya kb. 15% A legfontosabb importpartner továbbra is Ausztria, de súlya csökkenő tendenciájú Szlovákia és Románia dinamikusabban növeli hazánkba irányuló forgalmát A többi szomszéd nem éri el az 1%-ot!

Import a szomszéd országokból

A külföldön befektetett magyar működő tőke állománya

A magyar tőke területi megoszlása Az ezredfordulóig a tőke mozgások kb. fele-fele arányban irányultak a szomszédos országokba, és az EU-ba 2001 után a tőkemozgás fő célterületévé a környező kelet-közép-európai országok váltak: Szlovákia, Horvátország, Románia, Szerbia, Ukrajna, (a nyelvi, kulturális, történelmi gyökerek fontossága) De fontos irány Bulgária, Macedónia, Montenegró, Oroszország

A magyar tőkeexport potenciális előnyei A magyar gazdaságpolitika támogatja a hazai cégek regionális nemzetközi vállalattá válását, mert a terjeszkedés intenzívebbé teszi a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat, lehetővé teszi a magyar kivitel növelését. A célországok piacai közvetlenül elérhetővé válnak az üzleti pozíciók javulásával. A hazai költségszint növekedés a termelés kihelyezésre kényszeríti a vállalatokat, és a magas bérigényű termelést alacsonyabb bérszínvonalú országba helyezik át. Ez versenyképességet javít. Új piaci lehetőségek nyílnak meg (értékesítés növelés), és a hatékonysági, tőkemegtérülési mutatók is javulnak. A határokon átnyúló vállalatközi kooperáció fejlesztése mindkét oldal szereplőinek segítség. Javítja a határainkon túl élő magyar nemzetiség gazdasági lehetőségeit is. A KKV-k számára növekedési lehetőséget biztosít (pl. a határmenti együttműködések keretében).

Miért éppen a szomszéd-országok? Mert megfelel az elveknek: Az elmúlt években komoly kereskedelmi mérleg aktívumunk volt az országokkal Gazdasági növekedésük üteme meghaladja a magyart 4 ország EU tagállam, 3 potenciális EU tag A nem EU-tagok közül kettőnek (Horvátország, Szerbia) van szabadkereskedelmi megállapodása a közösséggel Ukrajna a legnagyobb szomszédunk, nagy piaci lehetőséggel

A szomszéd országokban rejlő lehetőségek Export Tőkekivitel A kis- és középvállalkozások számára: a környező országok /500 km/ Hazai nagyvállalatok számára: elsődlegesen Közép és Kelet-Európa (hangsúlyosan Dél-kelet Európa) – felvásárlások, „regionális multivá” alakulás. Lehetséges egyéb befektetési terep: a földrajzilag távolabb eső országok:Oroszország és a volt szovjet tagállamok, illetve Délkelet-Ázsia (különösen Kína, India és az ún. kistigrisek). Összhangban áll az exportdiverzifikációs célokkal Magyar áruexport átrendeződik (az export növekedésének dinamikája az EU15-ben csökken, az EU-n kívül és főleg a balkáni régióban növekszik) Olyan területek ahol új és tartós pozíciókat lehet szerezni Kis és közepes vállalkozások egy részének a szomszédos országok jelentik az elérhető külső piacot

A szomszéd országokban rejlő lehetőségek Piac ismerete Hasonló kultúra és infrastruktúra A privatizációs lehetőségek ismerete A magyar tőkekivitel egy jelentős része itt összpontosul A korábbi CEFTA tagság adta lehetőségek Különös figyelem Délkelet Európának EU csatlakozási törekvések Szerbia-Oroszország szabadkereskedelmi megállapodás (út az orosz piacra) Törökország-Szerbia szabadkereskedelmi egyezmény

Balkáni régió és Ukrajna által kínált lehetőségek Alacsony költségszint, alacsony bérszínvonal Magas munkanélküliség Relatíve képzett munkások Dinamikusan javuló gazdasági környezet Folyamatosan növekvő kereskedelem és tőkekivitel Piac (CEFTA, orosz piac) Privatizációs lehetőségek Befektetés ösztönző intézkedések Nyitottság, egyenlő elbánás a külföldiekkel is Külföldi tulajdon védelme Reformok (kedvezményes adókulcsok: társasági adó alacsony szintje, cégalapítás egyszerűsödése) Privatizációs lehetőségek a térségben

A fő irányok összegzése Gazdasági célok Politikai célok A régióhoz kapcsolódó politikai és gazdasági kockázat csökkent az elmúlt időben Nyugat Európa a Balkán felé fordult A balkáni országok és Ukrajna euro atlanti integrációjának előmozdítása: Magyarország közvetítő lehet ebben Magyar részvétellel működő integrációs együttműködések Magyar export dinamizálása Tőkekihelyezés Privatizációban való részvétel Infrastrukturális fejlesztésekbe való bekapcsolódás: Magyarország a nemzetközi útvonalak metszéspontjában Uniós források bevonása közös projektekhez A határon átnyúló együttműködés erősítése

A szomszéd országok növekvő lehetőségeket kínálnak a magyar fejlődésnek A jelen kapcsolatokban esetenként a múlt visszatérésének lehetünk tanúi: a korábbi kapcsolatok újraélednek, a zavaró hatások csökkennek. A múlt öröksége azonban negatív hatásokat is tartalmazhat. A történelmi megbékélés, a kölcsönös megismerés és megértés a gazdasági és politikai kapcsolatokban a jövő záloga.

Köszönöm a figyelmet -