A vállalati-irodai munkavégzés jövője NHIT-IT3, BT, 2007.10.26

Tézis A jövő sikeres üzleti szervezeteinél az informá-ciók kezelésének egyre kifinomultabb mód-jai jelennek meg, és válnak uralkodóvá az üzleti tevékenység szer-vezésében, amelynek során egyre dinamikusabban és közvetlenebbül az üzleti igényeknek megfelelően lesz alakítható mind az informatikai infrastruktúra és eszközök, mind a szervezet felépítése és működése.

Tárgykör a vállalati-irodai munkavégzést a vállalat információ-intenzív tevékenységeinek összessége alkotja ellentétben a fizikai munkával, ahol az anyag mozgatása, elemek, tárgyak összeszerelése, fizikai-kémiai-biológiai folyamatok közvetlen kontrollálásán van a fő hangsúly hangsúlyos azoknál a szervezeteknél, ahol : a vállalati-irodai munkavégzés domináns, az IT fontos pénzügyi szervezetek gyártó-termelő vállalatok szoftverfejlesztő cégek és tanácsadó szervezetek egyéb kisebb vállalkozások (pl. független piackutató cégek, ügyvédi irodák, utazási irodák, újságszerkesztőségek) kevésbé hangsúlyos azoknál a szervezeteknél, ahol: hagyományos mezőgazdasági termelés a jellemző alacsony szinrtű munkaszervezésre épülő (pl. mechanikus összeszerelésre vagy más fizikai munkára specializált), betanított, alacsony fizetésű dolgozók tömegét használó

Hajtóerők, kulcstényezők EU-integráció szintje KKV-barát jogi környezet A K+F támogatása Politikai Informatikai befektetés EU-források kihasználása Szellemi vagyon értéke Vállalatszerveződés átalakulása Gazdasági Hajtóerők, kulcstényezők Fejlett technológiák ismerete Társadalom elöregedése Az IT-generáció szerepe és hatása Mobilitás a munkában Társadalmi Megbízhatóság és biztonság Rugalmas IT-architektúra Integrációs megoldások és web 2.0 Tudásmenedzsment rendszerek Üzleti intelligencia Intelligens hordható készülékek Szellemi közjavak Sávszélesség Virtuális jelenlét Környezet-intelligencia Technológiai

- - - - - Fejlett technológiák ismerete Szellemi vagyon értéke Az IT-generáció szerepe és hatása Vállalat- szerveződés átalakulása Üzleti intelligencia Tudás- menedzsment rendszerek - Társadalom elöregedése Mobilitás a munkában Informatikai befektetés KKV-barát jogi környezet A K+F támogatása - - - Virtuális jelenlét Intelligens hordható készülékek Rugalmas IT-architektúra Szellemi közjavak EU-integráció szintje Integrációs megoldások és web 2.0 Környezet- intelligencia Megbízhatóság és biztonság EU-források kihasználása - Sávszélesség

H a t á s B i z o n y t a l a n s á g kiemelkedő nagy mérsékelt Megbízhatóság Informatikai befektetés Vállalatszerveződés átalakulása Üzleti intelligencia elterjedtsége kiemelkedő Szellemi vagyon EU integráció Tudásmenedzsment eszközök Integrációs megoldások EU-források kihasználása H a t á s Rugalmas IT-architektúra Környezet- intelligencia Virtuális jelenlét Fejlett technológiák ismerete Hordható eszközök Sávszélesség nagy Mobilitás a munkában KKV-szabályozás Szellemi közjavak K+F-támogatás Társadalom elöregedése IT-generáció szerepe és hatása mérsékelt B i z o n y t a l a n s á g mérsékelt nagy kiemelkedő

Amit a jövőről tudni illik … Technológiai mélyfúrások (fejlett világ -> Magyarország) Alkalmazási jövőképek (Magyarország) û ü

Jövőképek Jelen helyzet Átfogó jövőkép A hazai helyzet 10 év múlva (visszatekintve a megtett útra) egy valószínűnek tartott fejlődés az adott társadalmi-gazdasági területen Átfogó jövőkép 1. Alternatív jövőkép nincs nagy változás két tényező mentén 4. Alternatív jövőkép markáns változás két tényező mentén 2. Alternatív jövőkép 3. Alternatív jövőkép markáns változás egy-egy tényező mentén

Átfogó jövőkép - 1 Gazdaság, társadalom és politika növekedett a beintegrálódás az EU-ba visszaesés és termelékenységcsökkenés következményeinek felszámolása (2012-től) nehezen létrejött közmegegyezések (2025-ig) környezetvédelem, éghajlatváltozás, innovációtámogatás, államháztartás vállalkozásbarát szabályozások vállalati együttműködések változása szellemi vagyongazdálkodás innovatív magyar vállalkozások kockázati tőke megjelenése

Átfogó jövőkép - 2 A vállalat egésze A helytől (irodától) független munkavégzés meg-jelenése és elterjedése az információkezelés is azzá vált! A hagyományosan nem irodai tevékenységek irodai tevékenységgé válása növekszik a fizikai folyamatokat kísérő, leíró, vezérlő információk mennyisége és kezelésük iránti igény A koordináló-támogató (hálózatos) vállalat-szer-vezési megközelítések elterjedése az irodai jel-legű munkavégzésben.

egyesülés és felvásárlás állandó folyamatfejlesztés Vállalati működés átalakulása egyesülés és felvásárlás állandó folyamatfejlesztés be- és vissza-szervezés kiszervezés öko-rendszer értéklánc

Átfogó jövőkép - 3 A vállalatvezető munkája Az üzleti intelligencia használata kiszélesedik Terjed a tudásmenedzsment eszközeinek használata Alkalmazás- és információintegráció stratégiai kérdéssé válik Az IT-architektúra rugalmassá és dinamikussá válik

Vállalati alkalmazásintegráció Vállalati információintegráció F e l h a s z n á l ó k V á l l a l a t i f o l y a m a t o k Vállalati alkalmazásintegráció Ü z l e t i a l k a l m a z á s o k SCM ERP CRM BI K o n z i s z t e n c i a b iz t os í t á s t e c h n i k a i é s s z e m a n t i k a i s z i n t e n Vállalati információintegráció I n f o r m á c i ó f o r r á s o k

eszközök egészítik ki a PC/notesz-gépeket Átfogó jövőkép - 4 A vállalati alkalmazott munkája A mobil és hordható eszközök meghatározóvá válnak Sokfajta végberendezés, extrém könnyű noteszgépek Mobiltelefon + PDA + noteszgép = virtuális iroda információs központja 40-100 MB/s sávszélesség IPv6 -> hálózatbiztoság + videószolgáltatások Környezet-intelligencia környező tárgyakba épített, intelligens interfészeken keresztül könnyen elérhető, központi irányítás nélküli, parányi érzékelőkkel ellátott, egymással akár vezeték nélküli rendszereket képező Virtuálisvalóság-technológiák felkészülés ritka helyzetekre látvány és hang élethű szimulálása virtuális irodaszolgáltatás eszközök egészítik ki a PC/notesz-gépeket

Átfogó jövőkép - 5 Az IT-vezető munkája az informatika „termelő erővé” válása -> veszélyes függőség -> megbízhatóság, garantált minőség informatika egyre komplexebbé válik -> kiszervezés Kis és mikróvállalatok: külső szolgáltatók + 1 fő belső koordinátor Közepes és nagy vállalat: belső IT-csapat koordinál és közvetít + megnövekedett külső beszállítói kör operatív beavatkozás helyett előretekintő tervezés és a megfelelő körülmények biztosítása kapcsolat az ügyfelek/partnerek felé kiemelt feladat költségtakarékosság -> minőségi szolgáltatás -> üzleti érték teremtése üzleti kihívások vállalatok működésének és együttműködésének átalakulása üzleti alkalmazások és az alkalmazási architektúrák könnyű és olcsó módosítása

Alternatív jövőképek 2. Törzsszövetségek 4. Demokratikus tudásgazdaság Hálózatos együttműködés 2. Törzsszövetségek 4. Demokratikus tudásgazdaság Elenyésző Tudásmenedzsment eszközök használata Jellemző 1. Multinacionális vállalati struktúra 3. Felvilágosult vállalatbirodalmak Vállalatszerveződés módja Hierarchikus felépítés

A jelnből a jövőbe 2. Törzsszövetségek 4. Demokratikus tudásgazdaság 1. Multinacionális vállalati struktúra 3. Felvilágosult vállalatbirodalmak Átfogó jövőkép Jelen helyzet

1. Multinacionális vállalati struktúra jelenlegi multinacionális vállalati struktúra kap továbbra is meghatározó szerepet Magyarországon gyártási és értékesítési tevékenységeket folytat itthon fejlesztői és kutatói tevékenységet jellemzően külföldön nagy beszállítói háttérrel rendelkeznek hazai KKV-k tudásintenzív területeken nem jutnak érdemi szerephez

2. Törzsszövetségek A multinacionális vállalatok A hazai KKV-k a világ nagyobb költségmegtérülést ígérő régióiba helyezik ki kapacitásaikat A hazai KKV-k nem tudják az EU-pályázatokat felhasználni szervezeti-működési kereteik átalakítására, ezek a források jellemzően a nagy infrastruktu-rális beruházásokban kerülnek felhasználásra lazán kapcsolódó szervezetekben, konzorciu-mokban igyekezzenek a lokálisan megnyíló lehe-tőségeket hatékonyan kihasználni

3. Felvilágosult vállalatbirodalmak nagy- és középvállalatok elkövetkező évtizedben tudásintenzív iparágakban világszínvonalú üzleti tevékenységet folytatnak magyarországi telephelyeikről tervezői, fejlesztői és kutatói tevékenységüket részben vagy egészében Magyarországon végzik hazai KKV-k és mikróvállalkozások érdemi szerephez jutnak ebben

3 - Elképzelt eseménysor A Web 2.0 véleményező (blog) és tudásrendszerező eszközei a vállalati gyakorlatban. A vállalati történéseket bloggolják, kép- és videótárában adják közre, a megszerzett ismereteket vállalati wikiben rendszerezve teszik közzé. Az üzleti intelligencia eszközei és adatok mélyelemezése a KKV-knál. A vállalati kontrollingban hivatalosan is elfogadottá válik a szellemi vagyon mérése. 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Magyar szövegek elemzése alacsony költségű, technológiai eszközkészlettel. A világháló és a vállalati informá- ció- és tudástárak integrálódása. Üzleti ontológiák és terminológiaszótárak a vállalati tudásgazdálkodás részévé válnak. Az ismeretátadást különböző infokommunikációs eszközök segítik (pl. tele-, videókonferencia, web-találkozók, webinar).

3 - Jellemzők tudásintenzív vállalat, amelynek alaptevékenysége szorosan köthető valamilyen tudás előállításához, kezeléséhez és megosztásához az új tudás előállítása fontosabb az automatizáláshoz képest stratégia: megkülönböztetés, és nem költségtakarékosság „Birodalmi” jelleg: munkatársaikat és partnerszervezeteiket igyekeznek szorosan kapcsolni az anyaszervezethez, de felépítésük lazább, labilisabb, bizonyos mértékig ad hoc és folyamatosan változik „Felvilágosult” jelleg: szellemi dolgozok kezelése és motiválása kiemelt feladat, mert termékeiknek, szolgáltatásaiknak rövid az életciklusa menedzser -> tudásbróker belső konfliktusok kezelése és a megfelelő, alkotás segítő légkör megteremtése inspiratív környezet létrehozásában fontos szerep jut a tudásmenedzsment eszköztárának

4. Demokratikus tudásgazdaság magyar gazdaság jelentős előrelépést tesz a tudásintenzív gazdasági tevékenységek meghonosítása felé a multik és a hazai nagy vállalatok mellett kisebb, innovatív képességükről nevezetes hazai vállalkozások is jelentős szerepet kapnak ebben nagyvállalatoknak is fontos, bizonyos területeken gyakran egyenrangú partnereivé válnak

4 - Elképzelt eseménysor Magyarország biztosítja a közép-európai köz-igazgatási tudástőzsde létrehozásához és budapesti elhelyezéséhez szükséges forrásokat. A közgazdasági Nobel-emlékdíjjal tüntetik ki tudásértékelés mód-szertanát megalapozó kutatás alapjait kidolgozó közgazdászokat. Az Országgyűlés elfogadja a tudás alapú tevé-kenységekhez kapcsolódó felelősség-biztosításokra vonatkozó uniós irányelvet implementáló hazai szabályozást. 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 A szellemi javakon belül a zárt körű felhasználást engedő szellemi javak arányát meghaladják a nyílt forrású szellemi javak. A londoni és a sanghaji tudástőzsde közös tulajdonában álló módszertani és oktatási központot hoz létre Budapesten. A projekt-együttműködések által előállított érték meghaladja a GDP 5%-át.

4 - Jellemzők Projekt-együttműködések Tudásmenedzsment Független szakértők, ad hoc szerveződések Alkalmazott -> szakmai partner Finanszírozás: hitelből (végeredmény ellenértéke) Kockázatkezelés: speciális biztosítási konstrukciók Tudásmenedzsment Kiemelt szerepet kap a hálózatos működésben A közösen előállított tudás közös felhasználása közös tanulási folyamat új tudás megőrzése és továbbadása kiemelt feladat tudásmenedzsment-eszközök Nyílt forrású szellemi alkotások Tudáspiac -> tudástőzsde Szellemi erőforrások és rendelkezésre állásuk kereskedése on-line közösségi terek projekt-együttműködések kialakításához tudásértékelési módszertanok és eszközök

Üzenetek vállalatvezetőknek A partner érték –> legyen stratégia a tudás megőrzésére és fejlesztésére Megtanulni a partnerek kezelését és koordinálását Felkészülni a szervezeti keretek lazulására Az IT stratégiai eszköz az üzletfejlesztésben Elkerülni a kiszolgáltatottságot az IT-nek Építeni – csak, ami stratégiai fontosságú Venni – amit, már máshol kitaláltak, és stabil Bérelni – ami tömegtermék vagy -szolgáltatás

Üzenetek vállalati dolgozóknak Elkerülni a kiszolgáltatottságot a vállalat felé Tudatában lenni a tudás értékének Megőrizni mindenek előtt Megosztani, ha a körülmények megfelelőek Mobilizálódni A technikai lehetőségek követése és kihasználása Készség a foglalkoztatási keretek változtatására

Üzenetek IT-vezetőknek Elébe menni a kiszervezésnek Megtanulni kontrollálni (a kiszervezési hullámokat és a beszállítókat) Felkészülni a közvetítő szerepre (IT <-> üzlet) Az IT, mint üzleti érték teremtő Garantálni a szolgáltatásminőséget IT-szolgáltatásmenedzsment (ITIL, ISO 20000) Maximalizálni az IT rugalmasságát „Valós idejű” architektúrák Virtualizáció Kapacitásgazdálkodás Üzleti szintű monitoring és erőforrásallokáció On-line tartalékképzés

Valós idejű infrastruktúra jellemzői Az IT-erőforrások következetes megosztása beruházási költségek csökkenése Az IT-erőforrások automatikus kiosztását az üzleti prioritások határozzák meg működési költségek csökkenése növekedő üzleti reagáló képesség A szolgáltatási szintek előrejelezhetőek és stabilak a szolgáltatásminőség emelkedik