Neutron aktivációs analízis geológiai minták vizsgálatában

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az anyagszerkezet alapjai
Advertisements

Galvánelemek és akkumulátorok
Készítette: Gyűrűsi Attila. Az OECD 428-as irányelv alapján információt nyerhetünk a vizsgálandó anyagok felszívódására kimetszett bőrmintán.
Energia a középpontban
K ÉPERNYŐ MINT KIMENETI ESZKÖZ. adatok, szövegek, képek, filmek vizuális megjelenítését szolgáló készülék, a számítógépek legfontosabb kimenete. Míg.
A PGAA ALKALMAZHATÓSÁGA ÜVEGEK ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATÁRA Kasztovszky Zs. 1, J. Kunicki-Goldfinger 2, P. Dzierżanowski 3, G. Nawrolska 4, P. Wawrzyniak.
Összetett minták belső részleteinek vizsgálata Prompt- Gamma Aktivációs Analízissel (A nukleáris analitika multidiszciplináris alkalmazása) Révay Zsolt,
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
TÖMEG-SPEKTROMETRIA (MS) Irodalom: H.H. Willard et al.: Instrumental methods of Analysis, Wadsworth, Belmont, USA, 1988.
Pozitron annihilációs spektroszkópia
Töltött részecske sugárzások spektroszkópiai alkalmazásai
Súlyos üzemzavar Pakson
MŰSZERES ANALÍZIS ( a jelképzés és jelfeldolgozás tudománya)
MŰSZERES ANALÍZIS ( a jelképzés és jelfeldologozás tudománya)
és gyakorlati alkalmazásai Energetikai Szakközépiskola, Paks
ATOMREAKTOROK ANYAGAI 5. előadás
Tartalom Az atom fogalma, felépítése Az atom elektronszerkezete
Tartalom Az atom fogalma, felépítése Az atom elektronszerkezete
Készítette: Borsodi Eszter Témakör: Kémia I.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Sugárzástan 4. Magreakciók Dr. Csurgai József
Dr. Csurgai József Sugárzástan 1. Dr. Csurgai József
Radioaktivitás Bomlási kinetika
AZ ÉLETTANI PARAMÉTEREK MINŐSÉGELLENŐRZÉSE
Az atommag.
A bomlást leíró fizikai mennyiségek
Nukleáris anyagok azonosítása és jellemzéseIKI - Izotóp Kft közös ülés ápr. 26 Nukleáris anyagok azonosítása és jellemzése Az MTA Izotópkutató Intézetében.
Izotóp Kft. K+F Fórum, Bp Javaslat új ki-be kapcsolható 241 AmBe neutronforrásra Veres Árpád.
Tömegspektrometria az elem- és radioanalitikában
Röntgensugárzás keltése, ill. keletkezése
IV. Nukleáris sugárzások detektálása
RÉGÉSZET ÉS KÉMIA Dr. Balla Márta BME Nukleáris Technikai Intézet.
Hordozható neutronforrások működése
Tartalom Az atom felépítése Az atom elektronszerkezete
Computeres látás építőmérnöki és középiskolás szemmel Magyar Tudomány Ünnepe, Baja, november 16. Computeres látás építőmérnöki és középiskolás.
Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Izotópkutató Intézet Sugárbiztonsági Osztály ICP-SFMS alkalmazása radionuklidok meghatározására környezeti.
Andráskó Melinda, Huszár László, Korpás Gábor, Környei József
Révay Zsolt, Belgya Tamás, Molnár Gábor Richard B. Firestone
A stabil izotópok összetartozó neutron- és protonszáma
Kérdésekre válaszok Zoltán Fodor KFKI – Research Institute for Particle and Nuclear Physics CERN.
Javaslatok további alkalmazásokra Szöllősi Dániel PhD hallgató.
Rutherford kísérletei
Lézerek alapfelépítése
Talajsterilezés Herman Edit. Sterilitás definíciója Külső behatás következtében kialakuló olyan állapot, amiben a vizsgált terület teljesen mikroba-mentes.
Kőolaj eredetű szennyezések eltávolítása talajból
Uránszennyezés a Mecsekben
Mintavétel talajból, talajminták tárolása
ATP (Adenozin-trifoszfát) meghatározása talajban - kénsavas, foszfátos extrakciós eljárással Tóth Anna Szilvia.
OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok:
Prompt gamma aktivációs analitika az Izotópkutató Intézetben
A termeszétes radioaktivitás
Radioaktivitás II. Bomlási sorok.
Környezetkémia-környezetfizika
Üledékes sorozatok tagolás - agyagindikátorok
Az atom sugárzásának kiváltó oka
Porozitás szelvények Sűrűségmérés. Porozitás meghatározása – szelvényekből Olyan mérések alapján – ahol a kőzetfizikai paraméterben nagy a kontraszt a.
Spektroszkópia Analitikai kémiai vizsgálatok célja: a vizsgálati
Sugárzások környezetünkben
Bővített sugárvédelmi ismeretek 6. Sugárvédelem a szuperlézernél Dr. Csige István Dr. Dajkó Gábor MTA Atommagkutató Intézet Debrecen TÁMOP C-12/1/KONV
Környezetvédelmi analitika
KÖRNYEZETI RADIOAKTIVITÁS MEGHATÁROZÁSA
Válogatott fejezetek az anyagvizsgálatok területéről
Láncreakció A láncreakció általánosan események, folyamatok gyors egymásutániságát jelenti, amiben egyetlen esemény sok egyéb, általában a kiváltó okhoz.
Szigetelő anyagok ionnyalábos analízise Fizikus vándorgyűlés, Szeged augusztus Szilágyi Edit, Kótai Endre MTA Wigner FK, Nukleáris Anyagtudományi.
Bevezetés Az ivóvizek minősége törvényileg szabályozott
A) hidrogénizotóp (proton)_____1H1 B) hidrogénizotóp (deutérium)__1H2
Radioaktív lakótársunk, a radon
A maghasadás és a magfúzió
Mintavétel talajból, talajminták tárolása
Előadás másolata:

Neutron aktivációs analízis geológiai minták vizsgálatában PhD kurzus, 2003 Készítette: Siklósy Zoltán

Az eljárás célja Az eljárás geológiai, környezeti, ill. talajminták kémiai összetételének meghatározása, elemzésére vonatkozik. Az adott mintatípusban (ásvány, kőzet, talaj, aeroszol) általában az alábbi elemek koncentrációjának meghatározása: As, Ba, Ce, Co, Cr, Cs, Eu, Fe, Hf, La, Lu, Na, Nd, Rb, Sb, Sc, Sm, Ta, Tb,Th, U, Yb, Zn Siklósy Zoltán

Célanyagot (targetet) nukleáris részecskékkel, nevezetesen neutronokkal, bombázunk, a bombázó részecskék és a target atommagjai között létrejövõ kölcsönhatás során a mintában magreakciók mennek végbe A magreakciók eredményeként a mintában lévõ elemekbõl különbözõ radioaktív izotópok keletkeznek. Ezek általában béta- és gamma-sugárzás kibocsátásával bomlanak. 1. 2. A kibocsátott gamma-sugárzás energiája jellemző a kibocsátó atommag fajtájára, az idõegység alatt emittált gamma-fotonok száma pedig a mintában lévő atommagok számától függ. Siklósy Zoltán

A NAA két kategóriára bontható: 1.) prompt gamma neuton aktivációs analízis, ahol az elemzés a besugárzással párhuzamosan történik 2.) késleltetett gamma neutron aktivációs analízis, ahol a radioaktív bomlási sorban képződő izotópok szerepe válik fontossá. 1 1. 2. A kibocsátott gamma-sugárzás energiája jellemzõ a kibocsátó atommag fajtájára, így izotóp táblázat segítségével következtetni lehet a mintában lévõ elemek fajtájára - kvalitatív analízis Az időegység alatt emittált gamma-fotonok száma a mintában lévő atommagok számától függ, azok mennyisége, koncentrációja meghatározható - kvantitatív analízis Siklósy Zoltán

Mintaelőkészítés A mintákat polietilén besugárzó-tokokba töltjük és pontos tömegmérést végzünk 0,1 % Au tartalmú 0,1mm vastagságú Al ötvözetbõl és Zr fóliából 5mm átmérõjû korongokat vágunk és tömegüket megmérjük Standard referencia anyagból (NBS 1633a Coal Fly Ash, vagy IAEA Soil-7) szintén mintát készítünk polietilén besugárzótokba való beméréssel Általában 16db mintát és egy standard referencia anyagot tartalmazó tokot csomagolunk össze. A minták közé, különbözõ pozíciókba behelyezzük az arany- és cirkónium monitorokat. Az így összeállított csomagot besugárzótokba helyezzük Siklósy Zoltán

A besugárzás A mintákat a besugárzó csatornákban sugározzuk be, 100 kW-os reaktorteljesítménynél, 8 órás besugárzási idõvel. A besugárzási pozíciót, idõtartamot, reaktorteljesítményt a feltüntetjük A besugárzást követõen a mintákat 5-6 napig pihentetjük. A tok bontását a melegkamrában, a minták, standardok és fém-fóliák kicsomagolását bontófülkében végezzük (sugárveszélyes anyagok hoztunk létre) Siklósy Zoltán

A mérés A gamma-spektrometriás méréseket HPGe félvezetõ detektorral, ill. hozzá jelformáló és erõsítõ berendezések segítségével csatlakozó sokcsatornás analizátorral végezzük Először 5-6 napos hûtés után a Zr fóliákat mérjük meg, 1000 s-os mérési idõvel, az 50 mm-es polcon A mintákat 5-6 napos hûtés után 5-8000 s-os mérési idõvel, mintaváltó berendezés segítségével mérjük. A spektrumokat sokcsatornás analizátor memóriájában tároljuk. A mérési geometriát a mintaváltó szabja meg, a minta-detektor távolság általában 50mm Az aranyfóliák mérését a mintákéval azonos pozícióban végezzük, a mérésre 8-10 nap után kerül sor A minták második mérésére kb. egy hónapos hûtés után kerül sor, a mérési geometria nem változik, a mérési idõ általában minimum 10000s Siklósy Zoltán

A mennyiségi meghatározást komparátor módszerrel végezzük. A minõségi meghatározást az adott energiájú gamma-vonalak azonosítása jelenti A mennyiségi meghatározást komparátor módszerrel végezzük. Ennek során 1 anyagot kiválasztunk univerzális standardnak – majd az intenzitásokat korrigálva ahhoz hasonlítjuk. Így a mintával együtt a standardot (ált. Au) is besugározzuk. Siklósy Zoltán

Elem-Izotóp Energia keV Sm Sm-153 103,2 Ce Ce-141 145,4 Lu Lu-177 208,4 U Np-239 228,2   277,6 Th Pa-233 312 Cr Cr-51 320,1 Yb Yb-175 396,3 Au Au-198 411 Hf Hf-181 482 La La-140 487 1597 Ba Ba-131 496 Nd Nd-147 91 531 Elem-Izotóp Energia keV   As-76 657 Sb Sb-122 563,9 Sb-124 602,7 1691 Cs Cs-134 604,7 795,8 Tb Tb-160 879,4 Sc Sc-46 889,3 1120 Rb Rb-86 1077 Fe Fe-59 1099 1292 Zn Zn-65 1116 Ta Ta-182 1221 Co Co-60 1333 1173 Na Na-24 1369 Eu Eu-152 1408 Siklósy Zoltán

Standardizálási eljárás A megfelelõ standardizálási eljárás kiválasztása nagyon fontos, hiszen meghatározza az analitikai eljárás pontosságát, befolyásolja a mérés munka ill. anyagigényét, ezzel az analízis árát is meghatározza. A radioaktivitás törvényszerûségei alapján a felaktiválódás során keletkezõ izotóp aktivitása a következõ egyenlettel számítható: ahol f = a besugárzó neutronfluxus, (neutron s-1 cm-2),  = az adott magreakció hatáskeresztmetszete (cm2), m = a besugárzott mintában az adott elem tömege (g), NAv = az Avogadro szám, fi = az adott elem, adott izotópjának gyakorisága, Arel = az adott elem atomsúlya (g), tb = a besugárzás idõtartama (sec), th = a besugárzás és mérés között eltelt, ún. hûtési idõ (sec) l = az adott izotóp bomlási állandója (1/sec). Siklósy Zoltán

ahol Np = a mért csúcsterület, tm = a mérési idõ, gamma-spektrometriás mérés esetén az abszolút aktivitás értéke a következő egyenlettel írható fel: A = Np / tm * fg * eg ahol Np = a mért csúcsterület, tm = a mérési idõ, f g = az mért gamma- vonal gyakorisága az adott izotóp bomlássémájában, eg = a teljesenergia-csúcs hatásfok a vizsgált gamma- energiánál, az adott mérési geometrián. A k-faktorok (az egyes elemek specifikus intenzitásai egy általunk kiválasztott komparátor elemre vonatkoztatva) a különbözõ detektorokra, különbözõ mérési geometriákra könyvtárszerűen rendelkezésre állnak, ill. Quattro és Excel számolóprogramok részét képezik. A koncentrációszámítást ezek segítségével végezzük. Komparátorként az irodalomban legelterjedtebben aranyat használnak, mivel nukleáris paraméterei kellõ pontossággal ismertek, hatáskeresztmetszete nagy, felezési ideje is lehetővé teszi széleskörű alkalmazását. Siklósy Zoltán

A módszer előnyei Csak a mag szerkezetétől függ a vizsgálhatóság Sok-elemes eljárás, ami egyidejûleg több elem egymás melletti meghatározását teszi lehetõvé (pl. RFF szimultán mérések) a mért jel és az elem mennyisége közötti összefüggés gyakorlatilag független a minta összetételétõl, ami a minta-elõkészítést nagymértékben egyszerűsíti egyszerűen és igen pontosan lehet standardizálni, ezért a módszert elterjedten alkalmazzák standard referencia anyagok elemzésére Minták tömege általában 100 mg körül van A felaktiválódott izotópok meghatározása a bomlás során keletkezõ gamma sugárzás mérésén keresztül történik, a gamma sugárzás nagy áthatolóképessége következtében az analízis során általában nem kell a sugárzás mintán belüli gyengülésével számolni az izotópok felaktiválódását kiváltó neutronok áthatolóképessége szinte minden anyag esetében igen nagy Siklósy Zoltán

A módszer problematikája I. A neutronaktivációs analízis alkalmazása során a mért mennyiség (aktivitás) és az adott elem mennyisége között szigorúan lineáris összefüggés van, a linearitás csak kivételes esetekben torzul A következő esetekben kell ezzel a problémával számolni: - a minta nagyobb koncentrációban tartalmaz neutronelnyelõ anyagot (pl bór, kadmium) - a minta sûrûsége és átlagrendszáma nagyon magas (pl. ólomércben kell nyomelemeket meghatározni) - a mérés holtideje a 20%-ot meghalaldja ( ez egyszerûen kiküszöbölhető, mert a minta-detektor távolság növelésével a probléma megoldható). A fent említett elemek jelenléte ásvány, kõzet, talaj, aeroszol minták esetében valószínűtlen, a gyanú felmerülése esetén pl. XRF vizsgálattal lehet meggyõzõdni arról, hogy van-e a mintában zavaró elem. Amennyiben a minta összetétele miatt számolni kell a linearitás romlásával, akkor ez az eljárás nem alkalmazható. Siklósy Zoltán

A módszer problematikája II. Lehetséges zavaró hatások: amennyiben a minta uránkoncentrációja a 10 ppm-et meghaladja (ekkor a spektrumban a I-131 izotóp 364 keV-es gamma vonala is megjelenik), akkor ennek hatását a Ce, La, Ba és Nd esetében korrekcióba kell venni, 1 ppm alatti kobalt koncentráció esetén a háttérbõl származó Co-60 aktivitást korrigálni kell, - a Zn meghatározása a Sc jelenléte miatt nagyobb hibával terhelt, a minta összetétele bizonyos esetben eltérő lehet a megszokottól (pl. az urán koncentráció 20 ppm fölött van), a minta nem homogén, a reaktor nem működik. Siklósy Zoltán

A módszer problematikája III. Zavaró magreakciók is felléphetnek: pl. az alumíniumban termikus neutronok hatására a következő magreakció játszódik le: 27Al(n,)28Al, ugyanakkor szilíciumból ill. nátriumból is keletkezhet ugyanaz az alumínium izotóp a reaktorban mindig jelenlevõ gyorsneutronok hatására: 28Si(n,p)28Al, 31P(n,a)28Al. A szilícium jelenléte kőzetek, talajminták elemzését nehezíti, az alumínium mérése a biológiai minták magas foszfor tartalma miatt jelent gondot. Siklósy Zoltán

Az egyes elemek mérési tartománya: A mérési tartomány minden elemre más, a mérési körülmények módosításával lehetõség van az érzékenység javítására, ha az szükséges az adott esetben. Elem Det. határ ppm As 2,8 Nd 25 Ba 300 Rb 35 Ce 4,5 Sb 0,4 Co 2 Sc 6E-02 Cr 9 Sm 0,1 Cs 0,9 Ta 0,2 Eu 0,12 Tb 0,6 Fe 600 Th 0,7 Hf 0,8 U 1,7 La 0,5 Yb Lu Zn 20 Na 80   Detektálási határ: Szükség esetén a mért spektrumok alapján az egyes elemekre vonatkozó detektálási határ számítható, így mintánként és elemenként megadható Jellemző detektálási határértékek Siklósy Zoltán

Besugárzást követően a keletkező radioaktív anyagok tárolására, elszállítására a megfelelõ sugárvédelmi utasítások vonatkoznak, ezeknek az anyagoknak a visszaadása a megbízónak nem megoldható http://www.missouri.edu/~glascock/naa_over.htm Siklósy Zoltán

További alkalmazhatóságok Archaeology archeológiai minták (obszidián, tűzkő, kőeszközök) vizsgálata, potenciális származási hely, eredet nyomozása. “fingerprints” : ujjlenyomat-adatbázisok jöttek létre az utóbbi évtizedekben, kb. 45000 minta elemzésével...ezek statisztikai vizsgálatával (főkomponens alanízis, faktoranalízis, stb) nagy biztonsággal meghatározható a forrásrégió Study the Redistribution of Uranium and Thorium due to Ore Processing Elmúlt 50 év: uránbányászat elterjedése. Hatalmas területek kontaminálódtak (uranium-238, thorium-232 és leányelemeik), váltak nyitottá (még a felszín alatti vizek is). Környezet-geokémiai kutatások Siklósy Zoltán

The Use of Radiotracers to Study the Fate of Hazardous Elements in Waste Material/Coal-Char Admixtures under Gasification--an Emerging Waste Management Technology Környezet-geokémiai kutatások tovább, szennyezett, veszélyeztetett területek vizsgálata, mentesítés (Cd, Ag, Pu, Th, U, transzurán elemek) Selenium Distribution in Aquatic Species in Selenium-contaminated Fresh-water Impoundments Kalifornia : mezőgazdasági területekről a túlöntözés miatt lefolyó víz Se tartalmú, tápl.láncban kimutatható. Biogeokémia, « tracer », azaz nyomjelző elemek migrációja, különösen talajokban (non-reaktív stabil Br ion, es pl. KBr, NaBr) Siklósy Zoltán