A Római köztársaság kialakulásának menete és jellemzői Készíts vázlatot a füzetedbe! Ha valami nem világos a Tk o lévő leckében utánanézhetsz, Ha nem találod írj privát üzenetet nekem : )

 Kr. e 510-ben kikiáltották Rómában a köztársaságot (res publica)  törvényhozás: népgyűlés  felügyelet: 300 tagú senatus - ellenőrzik a 2 consult  irányítás: kettő, évente választott consul (konzul) - egy ember sem birtokolta teljesen a legfőbb hatalmat - ellenőrizték egymást - patríciusok közül kerültek ki  veszély esetén 6 hónapra dictatort választottak  plebejusok/plebs: - nem tölthettek be tisztségeket A köztársasági Róma A köztársaság kialakulása

 Kr. e. V–IV. század:  háborúkban megszerezték Etrúriát és Latiumot, majd a déli gyarmatvárosokat (tarentumi háború, Kr. e. 280–272) RÓMA ITÁLIA URA LETT! és alkalmazta a „Divide et impera!” = „Oszd meg és uralkodj”-elvet  Róma minden meghódított várossal külön szövetségesi megállapodást kötött, más-más feltételekkel - nem léptek fel egységesen ellene! A köztársaság kialakulása

 Hódítások: minden római profitált belőle  zsákmány  közföldek (ager publicus): főleg patríciusok bérlelték  Plebejusok: nehézfegyverzetű gyalogosok; megnőtt a szerepük  jogkiterjesztést követeltek !  kivonulás a Szent Hegyre: - fenyegetés: új állam alapítása A köztársaság kialakulása  Ezért külön tisztséget hoztak létre nekik:  néptribunus (Kr. e. 494) - 2, majd 10 fő évente választva; - különleges jog: személyük és házuk szent és sérthetetlen; - vétójoguk volt = megvétózhatták= megakadályozhatták a plebejusok érdekeit sértő törvényjavaslatokat

 A plebejusok a következő évszázadokban egyre több jogot szereztek  sorra megnyíltak előttük a politikai tisztségek  Kr. e. 451.: írásba foglalták a törvényeket: ezek a XII táblás törvények  érdekességképpen néhány ókori törvény: hasonlítsd össze a maiakkal! „IV. tábla. A törvény az atyának élet-halál hatalmat adott a fiú felett. Ha az apa a fiát háromszor eladja, a fiú szabaduljon meg apja hatalma alól. V. tábla. A nők, bárha teljeskorúak is, könnyelmű természetük miatt gyámság alatt maradjanak, kivéve A Vesta-szüzeket, akik szabadok legyenek. […] VII. tábla. Ha köztelken levő csatorna vagy vízvezeték magánembernek kárt okoz, a kár sújtotta tulajdonos térítést kapjon. VIII. tábla. Ha valaki másnak tagját csonkítja, és nem egyezik ki vele, hasonló büntetés érje. Valamely ekével szerzett termés éjjeli lelegeltetése vagy levágása serdült korú tettesnél főbenjáró vétség. Az ilyet Ceresnek áldozva felakasztották. A tetten ért tolvajok közül a szabadokat megkorbácsoltatták és rabszolgaságba adták annak, akitől loptak. A rabszolgákat megostoroztatták és ledobatták a szikláról. IX. tábla. Aki jelölt ítélő- és döntőbírót, akire rábizonyult, hogy az ítéletmondásért pénzt fogadott el, halállal bünteti.”(Részletek a XII táblás törvényekből, Kr. e. 451) A köztársaság kialakulása

A plebejusok egyenjogúsításának főbb lépései Római lobogó az SPQR rövidítéssel. Senatus PopulusQue Romanus = „a senatus és a római nép” Az évszámok tájékoztató jellegűek, tudj néhány példát mondani arra, hogy a plebejusok egyenjogúsága érdekében milyen törvények születtek!

A consulokat törvényszolga (lictor), a dictatort 24 kísérte. A lictorok egy 1,5 méter magas, vörös szalaggal átkötött vesszőnyalábot (fasces) vittek magukkal, ami arra utalt, hogy a főtisztviselőnek joga volt testi büntetés kiszabására. Rómán kívül egy kétélű bárdot is beleszúrtak. A vesszőnyaláb ugyanakkor ősi szimbólum is volt, hiszen egy vesszőt könnyű eltörni, de egy nyaláb vesszőt szinte lehetetlen A köztársaság intézményei Rómában

Keresd ki az ábráról a válaszokat! Kik voltak az állam legfőbb vezetői békeidőben: Ki irányított rendkívüli helyzetben? Mi volt a censor feladata? Hány tagú volt a szenátus? Milyen különleges joga volt a néptribunusnak? Miért jelöl háromféle népgyűlést az ábra? Mi változott a népgyűlés szerkezetében az idő előrehaladtával? Mi a fasces? Mi volt a szerepe?

Ügyes vagy, gratulálok, hogy megcsináltad!