Munkagazdaságtani feladatok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Gyakorló feladatok Makroökönómia.
Advertisements

MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Makroökonómia 5. előadás.
Munkaerő-piaci ismeretek
Fogalma, összefüggések
A munkapiac és az összkereslet
Makroökonómia 3.előadás.
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
Rövid távú modell IV. Aggregált kínálat.
Az infláció és az inflációs folyamatok
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 9. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
Neoklasszikus szintézis
Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon
Piaci kereslet és kínálat
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Online hasonlóságelemzések: Online hasonlóságelemzések: Az érdekvédelem és az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás matematikája, avagy ez mind-mind hasonlóságelemzés!
A minimálbér költségvetési hatásai HALPERN LÁSZLÓ, KOREN MIKLÓS, KŐRÖSI GÁBOR és VINCZE JÁNOS MTA Közgazdaságtudományi Intézet.
REFLEXIÓK VARGA JÚLIA “A KÖZALKALMAZOTTI BÉREMELÉS HATÁSA A TANÁROK PÁLYAELHAGYÁSI DÖNTÉSÉRE” CÍMŰ ÍRÁSÁRA Cseres-Gergely Zsombor, Szirák 2012.
Közgazdasági elméletek története
Gyakorló feladatok Mikroökonómia.
Sipos Viktória & Motyovszki Gergő
Akkor és most – Az EU-hoz kapcsolódó üzleti várakozások hazánkban Petz Raymund GKI Gazdaságkutató Zrt.
A magyar gazdaság várható helyzete
EEM. 10. A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés
Munkaerőpiaci számítások szeminárium
Környezetgazdaságtan Fonyó György Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék U épület, ftp://vcst.bme.hu/kornygazdtan2003.
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard VI.Előadás Munkanélküliség Infláció Április.
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya
A gazdasági élet problémái
A gazdasági élet problémái
Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.
Az első ZH anyaga: 3. Fejezet (Kereslet)
A Munkaerő ára – Konferencia a munka díjazásának kérdéseiről Tárgyaljunk a bérről! Mi így csináljuk! IV. Magyar Munkajogi Konferencia október
Makroökonómia Keynesiánus modell összefoglalása.
Integrálszámítás.
GAZDASÁGI ALAPOK A MUNKAERŐPIAC TANULMÁNYOZÁSÁHOZ
Az infláció.
Cseres-Gergely Zsombor
A piac és a piacgazdaság
Logikai függvények egyszerűsítése
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 7
Munkagazdaságtani feladatok
Gyakorló feladatok zh-ra
A munkaerőpiac áttekintése
Munkagazdaságtani feladatok
A munkaerő-kereslet.
Szakszervezetek és munkaerőpiac
Munkagazdaságtani feladatok 4
Munkagazdaságtani feladatok
A munkaerő-keresleti rugalmasságok
Munkaerő-kínálat.
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 5
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 3
Néhány közgazdaságtani ismeret átismétlése
Munkagazdaságtani feladatok
Szakszervezetek és munkaerőpiac
Kereseti egyenlőtlenségek
A munkaerő-kereslet.
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 1
Előadás másolata:

Munkagazdaságtani feladatok Szakszervezetek

Sztrájk és alku 1. (TK példa) Legyen a munkáltatói engedményütemezés W = 1 + 0,2S, ahol W a százalékos béremelés, S pedig a sztrájk időtartama napokban. A szakszervezeti ellenállási görbe pedig W = 5 + 0,2S – 0,01S2. Mennyi lesz a százalékos bérnövekedés és meddig fog tartani a sztrájk?

Megoldás EC = UR 1 + 0,2S = 5 + 0,2S – 0,01S2 S = 20 W = 5

Sztrájk és alku 2. (új példa) A munkaadó 2%-os béremelést tervez. A munkaadó számára egy napos sztrájk annyi veszteséget okoz, mint 0,5% béremelés. A szakszervezet 8%-os béremelést követel a sztrájkot megelőzően. Tisztában van továbbá azzal, hogy mennyi veszteséget okoz a munkaadónak a sztrájk, és ezt érvényesíteni is akarja. A szakszervezet számára a sztrájk okozta veszteség: 0,05S2. Írja fel és ábrázolja a munkaadó engedményütemezési, és a szakszervezet ellenállási görbéjét! Határozza meg a várható bérnövekedést és a sztrájk várható hosszát!

Megoldás EC: W = 2 + 0,5S UR: W = 8 + 0,5S – 0,05S2 2 + 0,5S = 8 + 0,5S – 0,05S2 S = 10,95 = 11 W = 7,5 = 7 vagy 8 nap (inkább 7)

Sztrájk és alku – hicksi modell 3. Egy szakszervezet sztrájkot hirdetett, ami 6 napig tartott. Adja meg a munkaadói engedményezési görbe egyenletét, ha a szakszervezet ellenállási görbéjének egyenlete W = 15 + 0,8S – 0,05S2 és ismert, hogy a munkaadó a sztrájk előtt 3%-os béremelést ajánlott! Mennyi lett a végül elért béremelés?

Megoldás 15 + 0,8*6 – 0,05*36 = 3 + 6X X = 15/6 = 2,5 Vagyis az engedményezési görbe egyenlete: W = 3 + 2,5S Ha S = 6, akkor W = 18.

Sztrájk és alku – hicksi modell 4. Hogyan hat egy következő sztrájk által elérhető eredményekre, ha a munkaadó csökkenti az élőmunka arányát a termelésen belül, így egy nap sztrájk csak feleannyi veszteséget okoz számára, mint eddig?

Megoldás Megváltozik az engedményütemezési görbe: W = 3 + 1,25S A sztrájk új, várható hossza: 15 + 0,8*S – 0,05*S2 = 3 + 1,25S 0,05*S2 + 0,45S – 12 = 0 S1,2 = [0,45  (0,452 + 4*0,05*12)0,5] / 2*(-0,05) S = 11,63 = 12 nap A sztrájkkal várhatóan elérhető béremelés: W = 3 + 1,25*12 = 18 (annyi, mint az előbb, de most tovább kell hozzá sztrájkolni)

Sztrájk és alku 5. A munkaadó 4%-os béremelést tervez. A munkaadó számára egy napos sztrájk annyi veszteséget okoz, mint 2% béremelés. A szakszervezet 12%-os béremelést követel a sztrájkot megelőzően. Tisztában van továbbá azzal, hogy mennyi veszteséget okoz a munkaadónak a sztrájk, és ezt érvényesíteni is akarja. A szakszervezet számára a sztrájk okozta veszteség: 1,5S2. Írja fel és ábrázolja a munkaadó engedményütemezési, és a szakszervezet ellenállási görbéjét! Határozza meg a várható bérnövekedést és a sztrájk várható hosszát!

Megoldás Engedményütemezési görbe: Ellenállási görbe: S = 2,3 = 2 W = 4 + 2S Ellenállási görbe: W = 12 + 2S – 1,5S2 S = 2,3 = 2 W = 8

Túlcsordulási hatás Adott két ágazati piac azonos keresleti és kínálati függvényekkel. LD = 150 – 15W LS = 10 + 20W Az egyik ágazat szakszervezetivé válik, és a szakszervezeti bér 6-ra emelkedik. A munkanélküliek fele átáramlik a nem szervezett ágazatba. Mennyi lesz a szakszervezeti tagság relatív bérelőnye és abszolút hatása?

Megoldás Az új szakszervezeti foglalkoztatás: 150 – 15*6 = 60 A kínálat: 10 + 20*6 = 130 A munkanélküliség tehát 70. Ennek a fele áramlik át. A nem szervezett szektorban az új kínálat: 45 + 20*W amiből az új egyensúlyi bér 3. A relatív bérelőny: (6-3)/3=+100% Az abszolút hatás: (6-2)/4=+50%

Túlcsordulási hatás Adott két ágazati piac azonos keresleti és kínálati függvényekkel. LD = 100 – 10W LS = -40 + 20W Az egyik ágazat szakszervezetivé válik, és a szakszervezeti bér 8-ra emelkedik. A munkanélküliek fele átáramlik a nem szervezett ágazatba. Mennyi lesz a szakszervezeti tagság relatív bérelőnye és abszolút hatása?

Megoldás We0 = 4,67; Ee0 = 53 U = 100; átáramlik 50

Várakozási munkanélküliség Az előző példában a szervezett szektorban is maradtak munkanélküliek. Mit tudunk az ő indokaikról?

Fenyegetési hatás Az előző példában a nem szervezett szektor munkaadói gyorsabban reagálnak, mint ahogy az átáramlás megindulna, és megemelik saját szektoruk béreit. Milyen határok közt van értelme ennek a béremelésnek? Milyen hatásokkal lehet számolni?

Megoldás Béremelés felső határa a szakszervezeti bérszint (8), alsó határa az eredeti bérszint (4,67).

Köszönöm a figyelmet!