Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával, annak időbeli és térbeli változásaival, mozgásaival,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Néhány adat a Győrben élő időskorúakról
Advertisements

Természetes népmozgalom
Korfa, egészségi mutatók,…
Egészségérték-gazdálkodás: Mitől függ az egészségünk?
Az el nem kötelezettek.
A gazdasági fejlettség mutatói
Népesedési folyamatok
Az Egyesült Államok etnikai és demográfiai jövője
Populáció növekedés október 1.
Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
Többség- Kisebbség Nyugat- Európában
Az angol nyelv diadalútja
A BRIC-országok jövője
Az Európai civilizáció válsága
Urbanizáció a fejlődő országokban
AZ EMBERISÉG ÉLELMEZÉSI HELYZETE
NÉPESEDÉSI ÉS URBANIZÁCIÓS VÁLSÁG
A népesség száma és jellemzői
A népesség nem és kor szerint
A népesség térbeli eloszlása
1. A demográfia fogalma, története, tárgykörei és forrásai
1. A népesség társadalmi nem és életkor szerinti összetétele
5. A népesség állampolgársága, nyelvi, etnikai, vallási összetétele
FÖLDRÉSZEK.
A vidéki társadalom néhány jellegzetessége Farkas Tibor PhD. SZIE GTK RGVI MRTT VI. Vándorgyűlés, Gödöllő december
Az amerikai (USA) kommunikáció
  Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával, annak időbeli és térbeli változásaival, mozgásaival,
20.Témakör: A növekedés határai
Az USA etnikai és demográfiai jövője
Demográfiai válság: Hová tartasz Nógrád megye?
DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók
Népességföldrajz.
A népesség összetétele, eloszlása és sűrűsége
A világnépesség növekedése
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
A népességnövekedés tényezői és következményei
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
A világ országai.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Napjaink „globális” migrációi (Amerika, DK-Ázsia és Ausztrália, valamint Európa), a közös és eltérő vonások, várható eredmények JAKAB DÁVID
Európa demográfiája Készítette: Vadas Erik I. Geográfus MSc
Gazdasági ismeretek A gazdasági fejlettség mérőszámai.
A népesség összetétele
Feladatok.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
Földünk népessége.
Téma: A demográfiai robbanás, mint társadalmi jelenség
Mariko Ouchi ILO-Budapest Office
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
Vallások a világban Klikk *.
IV. Demográfia Halandóság
Európa fogalma, határai, ismérvei
Globális problémák Globális problémák.
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Az urbanizáció (urbs, urbis)
Készítette: Branikovits Kitti
Európa regionális földrajza
Afrika népességfejlődése között
Főnix – me Hol élünk? Hogy élünk? Demográfiai kór- és körkép
A NÉPESÉG ÉS A GAZDASÁG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI A POSZT-SZOCIALISTA ERDÉLYBEN Szerzők: Berekméri Mária, PhD hallgató Kurkó Ibolya, PhD hallgató BBTE Földrajz.
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
CIVILIZÁCIÓS ÖVEZETEI
6. A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra
Globalizáció.
Előadás másolata:

  Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával, annak időbeli és térbeli változásaival, mozgásaival, életkori, foglalkozási, nemzetiségi, nyelvi, vallási összetételével foglalkozik.

A népességszám mutatói:   Természetes szaporodás: az élveszületések és halálozások számának különbsége. Ezeket az adatokat ezrelékben (‰) szokták megadni, ami az 1000 főre jutó értékeket jelenti.

A népességnövekedés történelmi szakaszai Első szakasz (Európa a XVIII.sz. Közepéig): Magas születési arány, magas halálozási arány, alacsony várható élettartam, (járvány, éhínség, háborúk, magas csecsemőhalandóság) Lassú népességnövekedés. (Néhány amazóniai törzs) Második szakasza (XVIII. sz. II.felétől főleg Ny-Európában): Magas születési arány, csökkenő halálozási arány, csökkenő gyermekhalandóság, növekvő várható élettartam, (ipari, mg.-i fejlődés, életkörülmények jobbak) Gyorsuló népességnövekedés. A fejletlen világban még nem érezhető a változás.(nincs ilyen) Harmadik szakasz (1880-1950) elkülönül a fejlett és fejletlen világ): A felszabaduló gyarmatokon, fejletlen államokban is javuló körülmények, a járványok megfékezése lecsökkenti a halálozási rátát. A születések száma még mindig magas. XX. sz. II. Felében népességrobbanáshoz vezet. (Afrika)

Negyedik szakasz (1950-2000): a, fejlett országokban csökkenő születési arány, tovább csökkenő halálozási arány, tovább növekvő várható élettartam, mérséklődő népességnövekedés (esetleg fogyás) b, a fejlődő világban is lassul a növekedés, de még mindig magas (Ázsia, Dél-Amerika) Csak a fejlett országokban! Ötödik szakasz: lassú gyarapodás, születések száma még a halálozások felett, de a társadalom öregszik (Észak-Amerika) Hatodik szakasz: elöregedő társadalom, alacsony születési arány, növekvő halálozási arány, magas várható élettartam, Népességfogyás.

Indítsd el! http://www.worldometers.info/world-population/

World population (millions, UN estimates)[10] # Top ten most populous countries 2000 2015 2030* 1 China* 1,270 1,376 1,416 2 India 1,053 1,311 1,528 3 United States 283 322 356 4 Indonesia 212 258 295 5 Brazil 176 208 229 6 Pakistan 138 189 245 7 Nigeria 123 182 263 8 Bangladesh 131 161 186 9 Russia 146 149 10 Mexico 103 127 148 World total 6,127 7,349 8,501

A Föld népességszáma: 6 794 520 948 fő (2010. január 5.)

Előrejelzések Jelenlegi népességnövekedési ráta (1,2%) a jövőben folyamatosan csökken: 2020 – kb. 1% 2050 – kb. 0,5% Jelenlegi tendenciákkal számolva: 2200 – 10 milliárd fő körül stabilizálódik a világ népességszáma Fejlett és fejlődő országok jelenlegi eltérő népesedési helyzetének konfliktusai – Migráció Hosszútávon legsúlyosabb problémák: Öregedés Szegénység fokozódása

Túlnépesedés és népességfogyás kettős problematikája a világon! „Demográfiai gazdasági paradoxon”: gazdasági szempontból minél több gyermeket vállalhatnának az emberek, annál kevesebb gyermekük lesz (Birg, H. 2005)

jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj Migráció !

Countriesbyfertilityrate.svg

http://en.wikipedia.org/wiki/World_population#Population_by_region 1000 újszülöttből 600 ázsiai 200 afrikai 150 amerikai (3/4-e dél-amerikai) 45 európai 5 ausztrál, óceániai

A születéskor várható élettartam A világnépesség egészét tekintve nő. A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira 900-1150 nő jut a világ különböző országaiban). Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik.

  >80   77.5–80   75–77.5   72.5–75   70–72.5   67.5–70   65–67.5   global life expectancy as 71.4 years.[7060–65   55–60   50–55 2015 map showing average life expectancy by country in years. In 2015, the World Health Organization estimated the average

Népsűrűség: Az 1 km2-re jutó átlagos népességszám (fő/km2) . A szárazulatok átlagos népsűrűsége 38-40 fő/km2. A szárazföldek kb. 80%-a az emberiség településteréhez tartozik. A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen: A népesség 88%-a az északi, 12 %-a a déli félgömbön él. Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a, az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek. Az egyenlőtlen megoszlás okai : földrajzi és történelmi tényezők

Population density (people per km2) map of the world in 1994.

A világ népességtömörülései: Ázsiai kettős góc: Kelet-Kína, Korea, Japán India, Bangladesh, Indonézia Európai koncentráció: (magterülete Nyugat- és Közép-Európa) Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke)   Ezek átlagos népsűrűsége 250-300 fő/km2, de Ázsiában helyenként 1000 fő/km2 is előfordulhat.

A népesség összetétele Kor és nem szerinti összetétel   gyerekkorúak: 0-15 év felnőtt korúak (kereső korúak = munkaképes korúak): 15-64 év idősek: 65 év felett A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (=korpiramissal) ábrázolják: A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek.

A korfa alakja

Nemzet, nemzetiség, etnikum Nemzetnek az állampolgárok történelmileg kialakult tartós, politikai-gazdasági közösségét nevezzük, amit a közös terület, a gazdaság, a kultúra, a nyelv, a történelmi múlt és az államszerkezet köt össze. Nemzetiség (nemzeti kisebbség) egy adott államban élő, de nem a többségi nemzethez tartozó közösség. Nyelvük, kultúrájuk, közös történelmi múltjuk kapcsolja őket egybe. Etnikum az összetartozás tudatával bíró népcsoport, amelynek kulturális vonásai (nyelv, hagyományok) viszonylag állandóak, s megkülönböztetik őket más népektől, népcsoportoktól. Nincs feltétlenül önálló országuk, pl. ide tartoznak az Európában élő romák.

Foglalkozási szerkezet   A felnőtt népesség munkát vállaló részét aktív kereső népességnek nevezzük. Az aktív keresők aránya a fejlett országokban 40-50%, a fejlődő országokban 30-40%. A foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. Ez a megoszlás szoros kapcsolatban áll a gazdasági fejlettséggel. A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző módon változott. A szektorok közötti megoszlás iránya: mezőgazdaság  ipar  harmadik (tercier) szektor. Ezt a jelenséget foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.

A kutatással, fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek alkotják a negyedik (kvaterner) szektort.

A legtöbb hívőt tömörítő nagy világvallások: a keresztény, az iszlám, a mohamedán, a buddhista és a hindu.

Nyelvek – világnyelvek Földünk lakói megközelítően 3000 féle nyelven beszélnek Közülük a 16 legelterjedtebb nyelven a világnépesség 60%-a beszél. Az ENSZ hivatalos nyelvei: az angol, a spanyol, a francia , az arab, a kínai és az orosz nyelv. Azokat a nyelveket, amelyeket sokan beszélik, világnyelveknek nevezzük. A nyelveket rokonságuk szerint nyelvcsaládokba soroljuk. A legelterjedtebb az indoeurópai nyelvcsalád, amelyhez tartozó nyelvek csaknem minden kontinensen elterjedtek. A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozik, amely nyelvcsalád nyelvét kb. 25 millióan beszélik

A népesség mozgásai: Egy adott terület népességét a természetes szaporodás, a bevándorlás (immigráció) és a kivándorlás (emigráció) szabályozza. Tényleges szaporodás A népesség vándorlása (migráció) a népesség területi elhelyezkedésének megváltozásával jár. A vándorlások társadalmi szerepe általában a kiegyenlítésre való törekvés.

kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások országok közötti vándorlások országon belüli népességmozgások

A gazdasági fejlettség és az életesélyek összefüggései Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

www.ifitweremyhome.com