OROSZORSZÁG TÖRTÉNETE a 19. században

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
KULTÚRPOLITIKA ÉS MŰVELŐDÉSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON „A tanulatlan, és demokráciára éretlen tömegek veszélyesek a társadalomra”
Advertisements

Etikai Kódex.
Közigazgatási alapismeretek
Semmi nem állíthatja meg a forradalmat! a XXI. század Szocializmusa felé Úton.
A francia forradalom és a francia alkotmányok
A német egység és a polgári állam
A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC
A társadalmi változások elmélete
A felvilágosult abszolutizmus
Jakobinus diktatúra.
A JAPÁN FELSŐOKTATÁSI RENDSZER Paál Balázs
Az éretlenek (Les Sous-doués) rendezte: Claude Zidi.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Budavári Palota funkciójának, struktúrájának fejlesztése
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
„A kultúra azért különlegesen szép terméke az emberi viselkedésnek, mert egyedi és megismételhetetlen. Minden igaz közösség egyszeri jelenség. A kultúra.
1848-’49 -es emléktúra Uri Imre Lenkefi Péter.
„Korunk vívmánya a számítógép, mint kreatív eszköz az alkotó művész kezében” Művészetek Háza Veszprém április május 01. „Digitális Művészetek.
A francia forradalom és Napóleon
Esélyegyenlőség a dokumentumokban és a gyakorlatban Budapest, November 10.
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET.
SZÉP KÉPEK OROSZHONBÓL
A köztársasági Róma.
A görög és római kultúra
KISTÉRSÉGEK SZEREPE A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOMBAN Varga Csaba Stratégiakutató Intézet
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer Alaptörvény szintű főtörvények.
Gazdasági Tanácsok a felsőoktatási intézményekben január 13.
A II. világháború (2.) A keleti front
Készítette:Makra Betti Dátum:
Az orosz kultúra jellegzetessége
OROSZORSZÁG TÖRTÉNETE a 19. században
Történelmi áttekintés. 1696–1725 – I. Péter önálló uralkodása 1703 – Pétervár alapítása 1721 – I. Péter felveszi a császári címet 1725–1741 – a palotaforradalmak.
A 19. századi orosz kultúra az építészet tükrében
A 18. századi orosz építészet – a hatalom bővültében
Társadalmi mozgalmak és ideológiák. 18. század  Az állam és a hatalom domináns szerepe  A nemesség társadalmi erővé szerveződése: 1. Kegyencek és oligarchák.
OROSZORSZÁG TÖRTÉNETE a 19. században
MŰVELŐDÉS SAJTÓ – CENZÚRA.
Az orosz kultúra jellegzetessége
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában II.
EURÓPA A XVIII.SZÁZADBAN
Sonnevend Péter Új munka indult:
A demokrácia kialakulása Athénban
A nagy francia forradalom - áttekintő vázlat -
Az állami oktatáspolitika főbb intézkedései.
Történelmi áttekintés. Uralkodások – 18. század I. Péter ( –1725)
Az orosz kultúra története 2.
A társadalom intézményrendszere és tényezőinek munkamegosztása a nevelési folyamatban Dr. Molnár Béla Ph.D.
Az es szabadságharc. Magyarország 1848 nyarán.
Európa a forradalmak után A forradalmi hullám utáni Európa Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták.
AZ EFOP VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSA* SZEPTEMBER 23. *2016. SZEPTEMBER 15-EI ADATOK ALAPJÁN DR. GARAI PÉTER EU FEJLESZTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS.
A felvilágosult abszolutizmus
A köztársasági Róma.
A Szent Szövetség Európája
Oroszország története a XIX. század elejétől a századfordulóig
A reformáció főbb irányzatai
Gróf Klebelsberg Kuno (Magyarpécska, Arad vármegye, november 13. – Budapest, október 12.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus,
A SZATMÁRI BÉKE.
A „népek tavasza” 1848 tavaszának, a népek forradalmának fő céljai
A brit birodalom („A világ műhelye”).
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Cseh- és Lengyelország
Franciaország 1714-től a forradalomig
Szent István örökében.
A 18. századi orosz irodalom
A helyi önkormányzatok feladatrendszere és költségvetése
A 18. századi orosz irodalom
MŰVELŐDÉS SAJTÓ – CENZÚRA.
Az orosz kultúra klasszikus korszaka (18. – 19. század)
Nevelésügy a felvilágosodás kori Magyarországon
A harmincas évek Európája
Előadás másolata:

OROSZORSZÁG TÖRTÉNETE a 19. században A reformok korszakai

Reform-korszakok: reformok «felülről» «Vous êtes bien de votre famille: tous les Romanof sont révolutionnaires et niveleurs» (Ön családjának igazi képviselője: a Romanovok mind – forradalmárok és nivellálók) A. Puskin, Napló. 1834. dec. 22. (Beszélgetés Mihail Pavlovics Nagyherceggel) «Pierre I est tout à la fois Robespierre et Napoléon. (La Révolition incarnée)» (I. Péter – egyszerre Robespierre és Napoléon [megtestesült forradalom]) A. Puskin, A nemességről (1830?) 1696–1725 I. Péter reformjai 1764–1785 II. Katalin reformjai 1801–1809 I. Sándor reform-korszaka 1856–1860-as évek A reformok 1870-es – 1880-as évek és ellenreformok váltakozó korszakai 1906 utáni Utolsó reform-kisérletek

I. Péter reformjai 1696– 1725 – I. Péter önálló uralkodása 1703 – Pétervár alapítása 1721 – I. Péter felveszi a császári címet

1698–1725 – I. Péter reformjai: szekularizáció, modernizáció, europaizálás A hétköznapi élet és a viselkedési normák megváltoztatása (ruházat és külső megjelenés, társadalmi érintkezés formái). Világlátást megváltoztató intézkedések (naptárreform, világi hatalom és az egyház viszonya, hatalom és ember viszonya). Oktatás és művelődés (az abc reformja és a nyomtatás; világi szakosodott iskolák, külföldi ösztöndíjak, Akadémia; könyvkiadás és fordítás). A hadsereg átalakítása és a flotta megteremtése. A gazdaság megújhodása (népszámlálás, adók, ipar). Az uralkodási filozófia és az államapparátus modernizálása. Az adminisztratív reformok. A társadalmi szerkezet átalakítása (Rangtáblázat, az állam mindenki számára kötelező szolgálata).

I. Péter reformjainak hatása a kultúrára Az egyház kulturális szerepének visszaszorítása Alárendelése az államnak (Szt. Szinódus létrehozása –1721). A világi oktatás / nevelés létrehozása és támogatása: új típusú iskolák, külföldi ösztöndíjak, külföldi szakemberek, a „péteri fészekalj” nemzedéke, a művelődés eszköztárának megújítása (könyvnyomtatás, új ábécé, a világi viselkedés kézikönyve)

Az új társadalmi szerkezet kialakítása A társadalmi viselkedési normák átalakítása Az új orosz (nemes) ember megteremtése: viselkedés, műveltség, kinézet.

Rangtáblázat – 1722

1699. 1725. 1705. 1 kopejka 1718. 5 kopejka 1766.

A legesleghóbortosabb, legeslegtréfásabb és legeslegrészegebb Zsinat (Всешутейший, всепьянейший и сумасброднейший собор) Nyikita Zotov esküvője. Lubok. 18. század

A nystadi béke (1721. aug. 30. / szept. 10 A nystadi béke (1721. aug. 30. / szept. 10.) megünneplésére szervezett diadalmenet és álarcos felvonulás

V. Szurikov, A herceg-pápa felvonulása 1722-ben. 1900 V. Szurikov, A herceg-pápa felvonulása 1722-ben. 1900. Tretyakovszkij Képtár

Portrék a Preobrazsenszkij* palotából 1698. előtt M. Naryskin A. Aprakszin Jakov Turgenyev N. Zsirovoj-Zasekin I. Scsepotev

1698. után A. Vaszilkov Sz. Buhvosztov Ismeretlen Neptunus öltözetben (1720-as évek)

Reformok 18. században 1764–1785 – II. Katalin reformjai. A hatalmi struktúrák tökéletesítése (Szenátus). A szekularizáció továbbvitele (a kolostorok elleni fellépés) A jobbágyrendszer. 1764 – Oktatásügyi reform (az „új ember” kinevelése  Szmolnij Intézet) 1767–1768 – A törvények kodifikációjára létrehozott bizottság 1768 – Pénzügyi reform (bankok Moszkvában és Pétervárban, az első papírpénz) A kultúra feletti kontroll megőrzése: sajtó – cenzúra, Színház 1773–1775 – Pugacsovi felkelés A nemeseknek adományozott kiváltságlevél (1785). Reformok 18. században

19. sz. reformok periódusai 1801–1803 – A „Titkos Bizottság” működése 1802 – Az oktatásrendszer átalakításának kezdete: a Dörpti (Tartui) egyetem alapítása. Az adminisztratív rendszer átalakítása: minisztériumok, a Népművelési Minisztérium létrehozása 1803 – A „szabad” földművelőkről szóló rendelet 1807 – Varsói hercegséghez tartozó jobbágyak felszabadítása 1809 – M. Szperanszkij által készített alkotmány-tervezet (1812–1819 – száműzetésben) 1815–1830 – A Szentszövetség A Lengyelkirályság alkotmányának kihirdetése (1832) 1822 – a titkos társaságok betiltása 1826 – az első törvényerejű cenzúraszabályzat 19. sz. reformok periódusai

19. sz. reformok periódusai 1856 – A reformok előkészítésének kihirdetése A dekabristák amnesztiája 1859 – vasárnapi népi iskolák hálózatának létrehozása (1862) 1861 – A jobbágyság eltörlése. Az adminisztratív rendszer átalakítása: a Minisztertanács létrehozása 1862 –64 – hadi reform 1863 – felsőoktatás reformja 1864 – önkormányzati reform (zemsztva) Iskolareform Bírósági reform 1865 – Cenzúrareform 1869 – A női felsőfokú oktatás kezdete 1870 – Városi reform 19. sz. reformok periódusai

19. sz. reformok periódusai 1882 – a sajtó „ideiglenes” szabályzata 1884 – az egyetemi autonómia megsemmisítése 1890 – a zemsztvák önrendelkezésének megnyirbálása 1897 – pénzügyi reform 1904 – manifesztum korlátozott reformok programjáról 1905 – manifesztum az állami berendezés megjobbításáról Az első Tanácskozó testület megalakulása Manifesztum vallásszabadságról A jobbágyi kivásárlási díjak mérséklése 1906 – Az Alaptörvény kihirdetése I. Duma megalakulása 1910 – a falú-közösségekből (obscsina) való kilépésről 1917 – A Földdekrétum és a Békedekrétum 19. sz. reformok periódusai