Erdei Ferenc Konferencia 2009

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Advertisements

„Létrehozzuk a magyar vállalkozások bankját.” Gyurcsány Ferenc, január 30.
GKI Zrt., Gazdasági folyamatok, 2008 Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt április 2.
A növekedés tényezői Növekedés 2013 Kónya István A növekedés tényezői - Előadó:Kónya István1.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XI. VÁNDORGYŰLÉSE Az új európai kohéziós politika November 22. Kaposvár PhD hallgató SZIE Enyedi György Regionális.
Üzleti terv.
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
2 Az oktatás továbbgyűrűző hasznossága „Education is expected to enhance knowledge and skills, which in turn affects productivity and income, which is.
Exportárszintek, fajlagos bérköltség-szintek és exportteljesítmény A hazai exporttöbblet és kísérőjelenségei (egy mellékhatás mellékhatásai) Oblath Gábor.
A munkapiac és az összkereslet
Non-profit szervezetek bevételi szerkezetének elemzése.
2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA II.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Makroökonómia Mundell-Fleming.
A makrgazdasági munkakínálat:
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Intézményi fejlettség a Duna-stratégia makrorégióban
Térszerkezeti sajátosságok Közép-Kelet-Európában
Túl magas e Magyarországon a munkanélküliség?(nemek alapján) Készítette:Both Csaba.
Hol is állunk? Hamecz István A Közgazdasági és monetáris politikai szakterület vezetője február 2.
Lengyelország és Magyarország foglalkoztatáspolitikájának és munkanélküliségi helyzetének összehasonlítása XXX. Jubileumi OTDK Társadalomtudományi Szekció.
Munkanélküliség.
A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban
Gazdaságpolitikai dilemmák: Felzárkózásvagylemaradás Mádi László Mádi László Közgazdász Vándorgyűlés,
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
Mit kíván a külföldi befektető? Alacsony adót vagy költségvetési fegyelmet? Kormányzati hatékonyság és üzleti környezet: adalékok a növekedés intézményi.
A versenyképesség technikai-minőségi oldaláról a „Schumpeter-termékek” kereskedelmének tükrében The research leading to these results has received funding.
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
Tóth István György Társadalomszerkezet és gazdaságpolitika: az állami védelem iránti kereslet meghatározói (avagy: egy kis leltár arról, amit tudunk és.
GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus.
Összehasonlító pedagógia
TÁMOP B-09/1/KMR Czakó Erzsébet Budapest, április 5. A gazdasági versenyképesség útjelzői Verseny - pálya: A magyar sport versenyképessége.
„Versenyelőnyök, fenntarthatóság: elmélet és gyakorlat” c. Tudományos konferencia, Eger, Előadó: Máté Domicián Ph.D hallgató (Debreceni Egyetem)
International Center for Economic Growth Európai Központ International Center for Economic Growth Európai Központ Folyó fizetési mérleg és FDI alakulása.
ICEG EC KELET-EURÓPA: MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI KIHÍVÁSOK AZ EU-CSATLAKOZÁS ELŐTT MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK A BALTI ORSZÁGOKBAN 2002.
Inflációs jelentés Elemzői fórum Kiss Gergely február.
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard V.Előadás Makrogazdasági egyensúly Április.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai, prognózisok Hamecz István.
Az innováció forrásai.
A gazdasági élet problémái
Bevezető gondolatok a II. MAKE konferenciához Fertő Imre MAKE május 3.
A gazdasági élet problémái
Hol áll és merre mehet még a gazdaság? Hamecz István.
Gazdaságpolitika Az állam gazdasági szerepe. A gazdaságpolitika típusai. Költségvetési deficit, lehetséges kezelési módjai és következményei.
Hol áll és merre mehet még a gazdaság? Hamecz István „Mindannyian tudjuk, hogy mit kell tennünk, csak azt nem tudjuk, hogy hogyan nyerjük meg a választásokat.
Innováció az oktatásban – innováció a gazdaságban Készítette: Szabó Gábor Szeged, szeptember 21.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
Bibliometriai kérdések az MTMT-ben Berhidi Anna Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár
A népesség várható iskolai végzettségének előrejelzése nemek, korcsoportok és régiók szerint A TÁMOP műhelykonferencia április 22. Radisson.
Miért jönnek Magyarországra más országokból a tanulni vágyók?
Magyar versenyképesség 2017
Véradás Véradási szándékot és viselkedés befolyásoló tényezők feltárása, különös tekintettel a kommunikáció hatékonyságának vizsgálatára esettanulmány.
A külső egyensúlytalanság növekedési hatása a balti államokban
Cseres-Gergely Zsombor
A nemzeti kibocsátás mérése
Dr. Papanek Gábor Európa versenyképessége
Régió – Versenyképesség – Tudás Konferencia (november 8.)
Üzleti terv.
Régió – Versenyképesség – Tudás Konferencia (november 8.)
A makroökonómiai egymásrautaltság kétországos modellje lebegő árfolyamok rendszerében Dr. Karajz Sándor.
Fizetési mérleg jelentés április
„Versenyképesség, intézmények és változó gazdaság” Debrecen,
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Üzleti terv.
ALSONANA INTERNATIONAL FORUM
ALSONANA INTERNATIONAL FORUM
A magyar gazdaság versenyképessége:
Előadás másolata:

Erdei Ferenc Konferencia 2009 THE THEORETICAL APROACH OF JOBBLESS GROWTH: A „munkahelytelen” növekedés elméleti megközelítései Erdei Ferenc Konferencia 2009 Előadó: Máté Domicián Ph.D hallgató (Debreceni Egyetem) domician.mate@econ.unideb.hu

Tartalom Kutatási téma Empirikus „bizonyítékok” Elméleti magyarázatok, teóriák Jövőbeni kutatási irányok

Kutatási téma Munkapiac: A munkapiaci tökéletlenségek szerepe az ún „munkahelytelen” növekedésben

Az Okun-i posztulátum (1962) ,ahol ut a (a t-eik időpontban vett) munkanélküliségi ráta, és yt a GDP logaritmusa, ut*-al jelezte a egyensúlyi értékeit és yt*-al a potenciális kibocsátást, valamint β-al az ún. okun-i koefficienst. minden egyes százalék, amennyivel a munkanélküliségi ráta növekszik az egyensúlyi szintjéhez képest, a reál GDP két százalékos csökkenésével jár együtt (Mankiw 2002).

Az okuni posztulátum tesztelése az EU-27 országokban, a 2000-2008-as időszakban.

Rövid távú „jobless recoveries”

Hipotézis I. Az utóbbi években úgy tűnik, hogy a növekvő kibocsátás hatására keletkező megnövekedett munkapiaci kereslet igényeihez a foglalkoztatás egyre kevésbé képes alkalmazkodni, valamint a munkanélküliség, illetve az inaktivitás sem annyira érzékeny a változásokhoz.

A közép távú „jobless growth”

Elméletek teóriák I. Az állam torzító hatásai a munkaerőpiacon Permanens ágazati elmozdulások (sectoral shifts) Termelékenység elmozdulásai: [Fagerberg, 2000], [Timmer–Szirmai, 2000] Fiskális tényezők szerepe: [Loo, 1998], [Onaran, 2008] Schumpeteri kreatív rombolás: [Li et all., 2007] A fiskális politika meglazulásának következményei: [Boeri–Garibaldi, 2004]. A kamatlábak emelkedése A köz- és magányszféra bérnövekedési különbségei A befektetői bizalom megrendülése

Hipotézis II. Az állam piactorzító hatásai megnyilvánulhatnak : a foglalkoztatásban állandósult szerkezetváltozásokban, a magas reálkamatlábak következtében létrejövő befektetői bizalmatlanságban, a köz- és magánszféra aránytalan bérnövekedési különbségeiben, amelyek külön-külön a munkatényező és a kibocsátás meglazult kapcsolatában releváns szerepet játszhatnak.

Elméletek teóriák II. A munkapiaci intézmények szerepe: Piaci tökéletlenségek és az intézmények [North, 1991]. Eltérő intézményi környezet hatásai [Blanchard–Wolfers, 2000] Országok közötti eltérések [Nickell, 1997] Endogén növekedéselmélet [Baro–Sala-i-Martin, 1999]

Hipotézis III. A munkapiaci intézmények és interakcióik hatására a termelési tényezők áramlásának lassulása következtében a gazdasági növekedés közvetett hatásaiból a munkapiaci szereplők nem részesedhetnek a fejlődéssel indokolható mértékben.

Jövőbeni kutatási irányok További elméleti megalapozás Empirikus vizsgálatok Az intézmények szerepének vizsgálata Módszertani „dillemmák”

Felhasznált irodalom BARRO, R. J. – SALA-i-MARTIN, X. [2003]: Economic Growth, The MIT Press, 2nd Edition London. BLANCHARD, O. – WOLFERS, J. [2000]: The Role of Shocks and Institutions in the Rise of the European Unemployment: The Aggregate Evidence, NBER (National Bureau of Economic Research) Working Papers 7282. BOERI, T. – GARIBALDI, P. [2004]: Labour Market Performance in Transition Economies: A Macroeconomic Perspective, Background Paper for Enhancing Job Opportunities: Eastern Europe and the Former Soviet Union, World Bank, Washington, DC. FAGERBERG, J. [2000]: Technological Progress, Structural Change and Productivity Growth: a Comparative Study. Structural Change and Economic Dynamics, Vol. 4., pp. 393–412. LI, Q, – WALSH, P. P. – WHELAN, C. [2007]: Jobless Growth through Creative Destruction: Ireland’s Industrial Development Path 1972–2003, IZA 3211. LOO. I. D. [1998]: Fables of Faubus?, Testing the Sectoral Shift Hypothesis in the Netherlands, Using a Simplified Kalman Filter Model1, MERIT,

Felhasznált irodalom NICKELL, S. – LAYARD, R. [1999]: Labor Market Institutions and Economic Performance. Handbook of Labour Economics, 3: pp. 3029–3081, NORTH, D. C. [1991]: Institutions. Journal of Economic Perspectives, Vol. 5., pp. 97–112. OKUN, A.M. [1962]: Potential GNP: It’s Measurement and Significance. American Statistical Association. Proceedings of the Business and Economics Statistics Section. pp. 98–104. ONARAN, Ö [2008]: Jobless Growth in the Central and Eastern European Countries, Political Economic Research Institute, Working Paper 165, Amherst. SAKATA, K. [2002]: Sectoral Shifts and Cyclical Unemployment in Japan, Journal of the Japanese and International Economies, Vol. 16, pp. 227–252. TIMMER, M. – P. Szirmai, A. [2000]: Productivity Growth in Asian Manufacturing: the structural bonus hypothesis examined. Structural Change and Economic Dynamics, Vol, 4. pp. 371–392.

Köszönöm a figyelmet.