02. KÓRSZÖVETTAN GYAKORLAT: - 1. FIBROSIS MYOCARDII - 2. STEATOSIS HEPATIS - 3. INDURATIO BRUNEA PULMONUM - 4. AMYLOIDOSIS CORDIS - 5. CALCIFICATIO ATHEROMÁS.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A COPD diagnózisa és kezelése
Advertisements

Szívbetegség és várandósság
Keringési szervrendszer betegségei
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
Az emberi test felépítése
Perifériás érbetegségek
Kerengési rendszer.
A test mélyebb rétegeiben
A KERINGÉSI RENDSZER.
A krónikus szívelégtelenség és kezelése
A szív vizsgálata Dr Vass Andrea.
Az emésztőszervek betegségei
Koszorúér betegség dr. Bierer Gábor.
Keringési elégtelenség
A szív és a vérkeringési rendszer
KERINGÉSI RENDSZER.
Stabil angina pectoris június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Az amyloidosis klinikuma
H1N1 vírusfertőzésben meghaltak pathologiai elemzése Prof. Dr. Iványi Béla egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem Pathologia Intézet, Szeged.
Prostinnal vagy anélkül?
Decompensatio cordis.
A máj és a hasnyálmirigy anatómiája
A máj és a hasnyálmirigy anatómiája
Táplálkozási szervrendszeri betegségek,tünetek,kezelések
Kötőszöveti rostok, a kötőszövet fajtái Dr Gallatz Katalin
A szív és a vérkeringési rendszer
Kisvérkör, nagyvérkör, magzati keringés, nyirokkeringés
Az erek kórtana.
A nyirokkeringés zavarai
A vénás rendszer zavarai
II.sz.Pathologiai Intézet
A szív.
AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
Shunt nélküli vitiumok
AngioCT.
Érrendszeri betegségek
Gyermekgyógyászati tünetcsoportok IV.
Érrendszeri betegségek
Hasnyálmirigy és lép betegségei
A SZÍV (COR) elhelyezkedése
Az erek szöveti szerkezete
A vérkeringés szerepe.
Miért adjunk minden diabetesesnek statint?
Gyakori kardiológiai kórképek
A keringési rendszer.
AKUT BELGYÓGYÁSZATI ESEMÉNYEK
Diabetes mellitus és szövődményei
Systema cardiovasculare
Készítette: A No cigi csapata
Cardiovascularis szervrendszer betegségei
7. rész. A magas vérnyomás okairól Klikk a folytatáshoz.
Systema circulationis Keringési rendszer Szív. Szív felépítéséről 4:41 perc video Vérnyomás mérése 3:13 percben
Izomszövet: felépítés, feladat, működés, csoportosítás, eredetük
A vese szöveti szerkezete
Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
Izomszövet Dr. Katz Sándor.
Tápcsatorna Máj Hasnyálmirigy
Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
Zsigertani bevezető; tömlős és parenchymás szervek szöveti szerkezete
Az artériás és vénás rendszer fejlődése A magzati keringés
Humánmorfológiai Intézet
Hepar, pancreas, peritoneum Hasüreg, hasfal szerkezete
Szív anatómiája és fejlődése
Zsigertani bevezető; tömlős és parenchymás szervek szöveti szerkezete
A vérkeringés. A szív - a vért tartja mozgásban - 4 üregű = 2 pitvar + 2 kamra - szívizomból áll - saját vérellátását a koszorúerek adják - a vér egyirányú.
PATHOLÓGIA SZÖVETTAN NECROSIS Pálfi Máté. Szövettani metszetek elérése Panoramic Viewer letöltése Felhasználónév:
03. KÓRSZÖVETTAN GYAKORLAT - 1. OEDEMA PULMONUM - 2. SZERVÜLŐ THROMBUS RECANALISATIOVAL ARTÉRIÁBAN - 3. POLYARTERITIS NODOSA - 4. PERICARDITIS ACUTA FIBRINOSA.
06. KÓRSZÖVETTAN GYAKORLAT 01. DISSECTIO AORTAE 02. ÓRIÁSSEJTES ARTERITIS 03. HAEMANGIOMA CAVERNOSUM HEPATIS 04. INFECTÍV ENDOCARDITIS 05. LYMPHOCYTÁS.
Előadás másolata:

02. KÓRSZÖVETTAN GYAKORLAT: - 1. FIBROSIS MYOCARDII - 2. STEATOSIS HEPATIS - 3. INDURATIO BRUNEA PULMONUM - 4. AMYLOIDOSIS CORDIS - 5. CALCIFICATIO ATHEROMÁS PLAKKBAN Pálfi Máté IV. évfolyam

1. Fibrosis myocardii

ISCHAEMIÁS SZÍVBETEGSÉG (ISZB)  A fejlett országokban a leggyakoribb halálos betegség.  Pathogenesis: * A koszorúereken átfolyó vérmennyiség csökken; leggyakrabban a koszorúerek atherosclerosisa miatt, * Sérülékeny plakk repedése thrombosist és a lumen elzáródását okozza. * A stabil, lassan növekvő plakkok progresszíven szűkítik a koszorúerek lumenét.

ISZB felosztása Az ISZB klinikailag 4, egymást átfedő szindrómában nyilvánul meg, ezek a súlyosság és a tempó tekintetében különböznek egymástól.  Hirtelen szívhalál  Angina pectoris  Myocardialis infarctus (MI)  Idült ischaemiás SZB

A koszorúér elzáródást követő morfológiai eltérések

1. Fibrosis myocardii cordis = Az elhalt szívizomsejtek helyét hegszövet foglalja el. SEMMISEMMI sötéten foltozott ill. halványabb SZÍV: Makro 0-18 óra :→ óra: → 2-7 nap:→ anaemiás infarctus endocardiumon fali thrombus a MI felett fibrines pericarditises góc szürkés, besüppedt1-3 hét:→ >1 hónap: → szürkésfehér, tömött Szívizomrostok: permanens sejtek, posztmitotikus fázisban vannak, nem osztódnak. Elhalnak →nem regenerálódnak → gyógyulás hegszövetképződéssel

1. Fibrosis myocardii cordis Endocardium Epicardium Subepicardialis zsír Myocardium Fibrosis Subendocardiális myocardiális infarctus kollagénlerakódás főként subendocardiálisan

Epicardium =a pericardium belső (visceralis) lemeze Felszínén: mesothelsejtek Alatta: subepicardiális zsír: - benne: idegek nyirokerek koszorúserek ágai

Endocardium: endothelsejtek Myocardium: Az izomrostok lefutása: K ferde körkörös B hosszanti Szívizomrostok jellemzői: élők (sejtmag megtartott) hypertrophizáltak (az elhalt szívizomrostok nem kontrahálnak → kompenzatorikus hypertrophia) Lipofuszcin : a szívizomsejtekben felhalmozódó lebonthatatlan, lipidszerű anyag. Idősekben jellemző.

Fibrosis = hegszövet kialakulása: krónikus folyamat, amely kollagénlerakódáshoz vezet Granulatiós szövet (sarjszövet): Def: sebészi kifejezés a nem gyógyuló sebet kitöltő vörös, szemcsés felszínű szövetre, Mikor? - Infarctus, fekély, tályog, nagy bőrhiány gyógyulásakor -nem regenerálódó szövetben (szívizom, harántcsíkolt izom) -sok fibrin kiválásakor Mik alkotják? – sok gyulladásos sejt (macrophag, lymphocita) -fibroblastok (proliferálnak) -vizenyős ECM (kollagén III) -capillárisok és venulák (újonnan képződnek) Hegszövet : - sejtszegény -kollagéntartalom (kollagén I) megnő -kevés kapilláris és venula Kollagén szaporulat: -hullámos lefutású -homogén eo -sejtmentes anyag idővel

Fibrosis myocardii cordis összefoglalás A fibrosis jellemzői: MI után 4 héttel alakul ki. Csökkent sejtdússág. Megnőtt kollagéntartalom. A még működő szívizomrész hipertrofizál. Mit látunk a metszeten: A fibrosis jellemzőit. Akollagén eo, hullámos lefutású, sejtmentes anyagként látható. Epicardium (mesothel sejtek), subepicardialis zsír (benne idegek, erek). Myocardium. Endocardium.

2. Steatosis hepatis

Kóros lipidfelhalmozódás Trigliceridek felhalmozódása  Leggyakrabban a májban, előfordul a szívben is; reverzibilis sejtkárosodás.  Degeneratio adiposa/steatosis hepatis okai:  nagymérvű alkoholfogyasztás esetén  elhízáskor  diabetesben  protein-energia malnutritio esetén  hypoxiában  hepatotoxinok hatására IC felhalmozódó anyagok: Lipidek: triglicerid, koleszterin Fehérjék Pigmentek

2. Degeneratio adiposa/steatosis hepatis  Makro: A máj nagyobb, sárga, zsírfényű, a tömött liba májára emlékeztet, szélei lekerekítettek.

ALKOHOLOS MÁJBETEGSÉG Pathomechanizmus: -Naponta 50 g alkohol fogyasztása (=1.5 dl pálinka) a májat biztosan károsítja. - Több tényezős: az acetaldehid hepatoxikus; májsejtkárosodás reaktív oxigén gyökök és cytokinek révén; a zsír és a szénhidrát anyagcsere felborul; serkentődik a kollagénszintézis. - Manifesztációk: steatosis, steatohepatitis, alkoholos cirrhosis Steatosis hepatis (zsírmáj) - Különböző mértékben, de szinte minden italosnál megfigyelhető - Reverzibilis, ha az italozást abbahagyja Makro - Megnagyobbodott puha sárga máj, a szélei lekerekítettek. Szövettan Nagycseppes zsíros degeneratio Dg.: hasi ultrahangvizsgálattal + emelkedett GGT, ASAT, ALAT NEM-ALKOHOLOS EREDETŰ ZSÍRMÁJ ÉS STEATOHEPATITIS - Alkoholt nem fogyasztó 2-es tipusú diabeteses és/vagy elhízottak és/vagy hypertrigliceridaemiás egyénekben - A leggyakoribb idült májbetegség; a májsejtekben túl sok zsír tárolódik - Májcirrhosist és májelégtelenséget okozhat

A hepatocytákban zajló degeneratio adiposa MÁJ: FM Portális triász (Glisson-triász): arteria interlobularis vena interlobularis ductus interlobularis vena centralis Sötétebben festődő épebb területek Máj kötőszövetes tokja: capsula hepatis (Glisson-tok) Májkapu képletei: vena portae hepatis arteria hepatica propria ductus hepaticus

A máj szöveti felépítése Portális triászhoz közeli (itt a. és v. interlobularis): oxigén és tápanyag ellátása a legjobb Átmeneti terület : közepes ellátottságú Vena centralishoz közeli terület: oxigén és tápanyag ellátottsága a legrosszabb

Ép májszövet Hepatocyták – májsejtgerendákat alkotnak Lobulus hepatis (májsejtlebenyke) = szerkezeti egység Portális triászok acsúcsainál Kuppfer sejtek: csontvelőben képződő, monocyta eredetű, májspecifikus macrophagok, szerepük a fagocitózis Sinusok: a májsejtgerendák közötti speciális, tágult,kapillárisszerű véredények, hámja endothel Vena centralis aközepén

Májlebenykéket határolja: septum interlobulare (kötőszövetes sövény) ebben : Portális triász (Glisson-triász): ← arteria interlobularis (← a. hepatica propria) ← vena interlobularis (← v. portae hepatis) - ductus interlobularis (→ductus hepaticus) (egyrétegű köbhám) VCI ← venae hepaticae ← vena centralis←sinusok

A hepatocitákban felhalmozódó lipid→alkoholos víztelenítés során kioldódik→vacuolumok (vacuolizát májsejtek) Degeneratio adiposa: Microvesicularis (több kis vacuolum – korábbi állapot) Macrovesicularis (pecsétgyűrű hepatociták, egy nagy vacuolum– későbbi állapot) A normális szerkezet torzult: Lipidlerakódástól felpuffadt májsejtek → kiszélesedett májsejtgerendák → összenyomják a szabályos sinusoidális szerkezetet (sinusok lumene beszűkült vagy nem is látszik)

Sötétebben festődő területek= épebb részek: ép(ebb) májsejtek sinusok (bennük vvt-k)

3. Induratio brunea pulmonum

A bal kamra (BK) idült/ krónikus elégtelensége  Okai : Hypertensiv szívbetegség, Ischaemiás szívbetegség, Billentyűbetegségek: aorta stenosis, aorta insufficientia, mitralis insufficientia  Morfológia : BK-i dilatativ hypertrophia, Oldalra helyeződött papilláris izmok  mitralis billentyű insufficientia  systolekor a vér egy része regurgitál a BP-ba  Kitágul a BP (+ fülcsethrombus), Induratio brunea pulmonum: az idült vénás pangás miatt az interalveolaris septumokban fibrosis, az alveolusokban per diapedesim vérzések és haemosiderin-tartalmú macrophagok; sec. idült pulmonalis hypertensio jeleként az a. pulmonalis ágakban atheromás plakkok.  Klinikum: Előrefelé pumpaelégtelenség  Terhelhetőség csökken, fáradékonyság nő Hátrafelé pangás  fulladás terhelésre, majd nyugalomban, folyadékretenció, tüdő-, később nagyvérköri oedemaképződés.

- A mitrális billentyű elégtelenség/insufficientia: systolében nem zár össze  Systolés zörej. - A BP tágulata  pitvari feszülés  tartósan pitvarfibrilláció (PF)  fülcsethrombus  nagyvérköri embolisatio veszélye. - Fülcsethrombus megelőzése: anticoagulálás Kimenete : A terminális állapotú idült pumpaelégtelenség halálos (NYHA grade IV; New York Heart Association grading for cardiac status) - A közvetlen halálok gyakran interkurrens légúti, ill. pulmonalis fertőzés (influenza, bronchopneumonia)

3. Induratio brunea pulmonum  Hyperaemia (vérbőség) : A capillarisokban és a venulákban levő vér > elvezetődni képes vér.  Fajtái : -hyperaemia activa: arteriolák kitágulása miatt (aktív folyamat) -hyperaemia passiva (congestio = pangás): vénás elfolyás akadályozottsága miatt (passzív folyamat), vénás ödéma kíséri  Tüdő makro : rozsdabarna színű, tömött tapintatú Idült vénás pangás jellemzői: - cyanosis (a szerv szederjes ): redukált haemoglobint tartalmazó vvt-k a kapillárisokban. - induratio (a szerv tömött tapintatú): stagnál a vér → idült hypoxia → sejtduzzadás → sejtelhalás → kötőszövetképződés. - vérzéses gócok: pangás a kapillárisokban → tágulnak → megrepednek. - haemosiderin tartalmú macrophagok.

TÜDŐ : FM IDÜLT BAL SZÍVFÉL ELÉGTELENSÉG: a bal kamra gyengén pumpálja a vért a nagyvérkörbe → a tüdőkapillárisokban torlódik a vér = hyperaemia passiva Emphysema Megvastagodott fibrotikus septumok Gócos mikrovérzések Tág, vvt-kben gazdag erek

Megvastagodott fibrotikus septumok (=kötőszövetszaporulat = kollagénlerakódás → induratio) vvt-k diffúzan, a capillárisokon kívül (=pangás okozta érrepedés miatti gócos mikrovérzések)

Alveolusokban: gócosan mikrovérzések → haemosiderin tartalmú macrophagok (szívbajsejtek) Antracosis pulmonum

Emphysema Kitágult, vvt-kben gazdag erek

4. Amyloidosis cordis

Definíció: Kóros, rosszul hajtogatott fibrilláris fehérjék (missfolded proteinek) extracelluláris lerakódása. Kialakulása: sejtekben keletkező missfolded proteinek: -normálisan: IC – lysosomákban lebontódnak; EC - macrophagok fagocitálják -Amyloidosisban: felhalmozódnak→ fibrillumokat alkotnak → lerakódnak: - erek falában -basalis membránokban Következmény: szövetkárosodás és működészavar Amyloidfehérjék típusai: - AL = amyloid light chain - AA = amyloid asszociált - ATTR = amyloid transtiretin - Aß (ß-amyloid) = amyloid precursor proteinből képződik Fajtái: - szisztémás pl: - AL: szív, vesék, tápcsatorna, nyelv -AA: vesék, máj, lép, nyirokcsomók, endocrin szervek -lokalizált pl: - ß-amyloid: Alzheimer kóros agyában - endocrin amyloid: 2-es DM (Langerhans szigetekben), endocrin tumorok stromájában - ATTR-senilis szívamyloid (idősekben) SZÍV: Makro: megnagyobbodott (cardiomegalia), az izomrostok diastolés tágulása akadályozott → szívelégtelenség, arrhythmia, halálos. Restriktív CMP.

Amyloidosis cordis (HE) és Kongóvörös Endocardium Amyloid lerakódás: Myocardiumban (szívizomrostok között) Erek falában Diagnózis: - HE festés: eosinophil -kongóvörös festés: utána polarizált fényben zöld kettőstörés -EM: 10 nm-es fibrillumok

Normális szívizomrostok

Amyloid fehérje lerakódás: szívizomrostok közötti homogén eosinophil anyag Következmények: - arrythmiák (szívritmuszavarok) - Szívelégtelenség - cardiomegalia - restrictiv cardiomyopathia - ischaemia - vérnyomásváltozások - halálos is lehet

Amyloidosis cordis (Kongóvörös): Amyloid lerakódás: szívizomrostok közötti vörösesbarna anyag Legkifejezettebb: az erek falában szívizomrostok

Fibrosis myocardii cordis vs. Amyloidosis cordis Fibrosis myocardii cordis: Amyloidosis cordis az elhalt szívizomrostok helyén kollagénlerakódás (hegszövet) subendocardiálisan Elhatároltabb Amyloidosis szívben: amyloid fehérje lerakódás diffúzan a szívizomrostok között

5. Calcificatio atheromás plakkban

Calcificatio (atheromás plakkban) Makro (aorta): Atheromás intima plakk: - Körülírt - Lumenbe domborodó - Metszlapon sárgásfehér - Nagyobb plakkban: kásás anyag Koleszterin, koleszterinészterek felhalmozódnak az aortában és a nagy musculáris artériák intimájában  kialakul a atheromás plakk. → atherosclerosis (érelmeszesedés). Atherosclerosis: Az aorta és a nagy musculáris artériák többtényezős eredetű, lassan progrediáló, krónikus, gyulladásos-degeneratív megbetegedése.

Plakk szövődmények: - Endothel rupturája, kifekélyesedése  arteriákban: mintegy 4 órán belül occlusiv thrombus  az ellátott szövetben ischemia majd infarctus; aortában: fali thrombus - Plakk bevérzése  a plakk hirtelen megnő  occlusio v. plakkruptura - Mészsólerakódás  aorta elasticitása csökken - A plakkok nyomják a tunica mediát  az aortafal elvékonyodik, kiboltosul (aneurysma) - Cholesterin microembolisatio nagy plakkok repedésekor.

ATHEROSCLEROSIS KÖVETKEZMÉNYEI: 1. Koszorúerek: - Sérülékeny plakk repedése  thrombosis: azonnali szívhalál vagy acut myocardialis infarctus. - Stabil plakkok lassú növekedése  idült myocardiális ischaemia  pangásos szívelégtelenség. 2. Agyi erek: - A. cerebri media thrombosis - agyi infarctus  bénulás (etetés, itatás, ágytálazás). - A. basilaris thrombosis  halál. - A. carotis interna thrombosis  agyi infarctus, ill. következmény nélküli, ha a circulus arteriosus Willisii működik. 3. Aorta: - Az atherosclerosis a legsúlyosabb a hasi aortában. - Fali thrombus  embolia alsó végtagban. - Aortafal elvékonyodik  aneurysma  repedése halálos vérzést idézhet elő. - Plakk ruptura  cholesterin microembolisatio, veseelégtelenség. 4. A. mesenterica superior: - Eredésnél atheromás plakkon occlusiv thrombus  a vékonybél elhalása  halál. 5. Az egyik a. renalis-ban atheromás stenosis -> renovascularis hypertensio. 6. Alsó végtagi ütőerek - Szűkület: claudatio intermittens (terhelésre jelentkező járási fájdalom) - Elzáródás: lábgangraena (necrosis legsúlyosabb formája, minden szöveti elem elpusztul)

Tunica adventitia Tunica intima Atheromás plakk Tunica media 5. Calcificatio atheromás plakkban FM: Vasa vasorum Nervi vasculares

Tunica intima: megvastagodott (benne van a plakk) Tunica media: elvékonyodott (az intima plakk összenyomja) Tunica adventitia Az aorta szerkezete: Tunica intima: - endothel sejtek (lamina basalison) -kötőszövetes subendothelium Tunica media: réteg elasztikus membrán Tunica adventitia: - vasa vasorum - nervi vasculares

Vasa vasorum Nervi vasculares

IC felhalmozódó anyagok: Lipidek: triglicerid, koleszterin Fehérjék Pigmentek A zsírnemű anyagok az alkoholos víztelenítés során kioldódnak (csak a helyük látszik) →Kioldódott koleszterinkristályok helyén lándzsahegy alakú üres rések A plakk szerkezete: 1.Középen: LIPID MAG: -zsírnemű anyagok ( koleszterin) -necroticus szövettörmelék (eosinophil) - mészsók (idővel rakódnak le) 2.Körülötte: GYULLADÁSOS-REPARATÍV REAKCIÓ: -habos plasmájú macrophagok, -lymphocyták -ECM komponensek (myofibroblastok, capillárisok, kollagén) 3. A magot az endotheltől elválasztja: KÖTŐSZÖVETES SAPKA

Kóros elmeszesedés (calcificatio): Ca-sók lerakódása Distrophiás: Serum Ca normális Hol: elhaló/elhalt szövetekben Nucleatio → kristályok képződése Jellemző: - atherosclerosisban -károsodott szívbillentyűn -gyulladásban másodlagosan (pleuracallus, tbc-s gócok) Metastaticus (áttétes): Serum Ca magas Hol: - erek -savanyítás szervei (gyomor, vese, tüdő) Jellemző: - hyperparathyreosis (PTH↑) -myeloma, áttétek -csontpusztulás Itt distrophiás meszesedés: az idő elteltével mészsók rakódnak le az atherómás plakkban (erősen basophil festődésű) Következmény: csökken az aorta elaszticitása

Köszönöm szépen a figyelmet!