Idegrendszer 1. Az idegrendszer feladata: a szervrendszerek működésének irányítása, összehangolása, a környezethez való alkalmazkodás biztosítása inger.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az idegrendszer érző működése
Advertisements

Idegrendszer.
5. Az idegrendszer anatómiai felosztása
4. Az idegrendszer fejlődése
Hormonális- és idegrendszer,
IDEGRENDSZER.
Az idegrendszer vegetatív működése
Idegrendszeri alapfogalmak
Az agy felépítése.
A magas vérnyomás és gyógyszeres kezelése
Az idegrendszer felépítése és működése
A VEGETATÍV IDEGRENSZER
Az idegrendszer Vaskor Gabriella.
GERINCVELŐ.
Idegrendszer.
A VISELKEDÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI
6. Az idegrendszer funkcionális felosztása
Az idegrendszer.
N. VAGUS (X. AGYIDEG, BOLYGÓIDEG) VEGETATÍV IDEGRENDSZER
Idegrendszer bevezetés
Vegetatív reflex, a gericvelő pályái
Az idegsejtek felépítése és működése
A tanult reflexek Feltételes reflexek.
Velünk született reflexek
A m o z g á s o k h i e r a r c h i k u s s z e r v e z ő d é s e.
Az idegrendszer vegetatív működése
Az agy működése.
Az agy felépítése és működése I.
Idegrendszer felépítés
Az agy felépítése és működése II.
Perifériás idegrendszer, vegetatív idegrendszer
Az idegrendszer felépítése és működése
Az ember idegrendszere
A vegetatív idegrendszer
Az idegrendszer mozgató működése
Elemi idegjelenségek MBI®.
Az idegrendszer vegetatív működése
Az idegrendszer mozgató működése
ANATÓMIA-ÉLETTAN.
Idegsejtek élettana I.
Az életfolyamatok szabályozása
ÁLTALÁNOS IDEGÉLETTAN
Nyugalom vagy izgalom- ez itt a kérdés…
Állatok szabályozása Az idegeimre mész…..…..
IDEGRENDSZER FELÉPÍTÉSE
Állatok szövetei Köb vagy hám…..henger??.
AZ IDEGRENDSZER ÉLETTANA
Bőr mint érzékszerv.
Star Trek Idegrendszer I. szex.
IDEGRENDSZER- SYSTEMA NERVOSUM
Kémiai receptorok.
Idegrendszer – systema nervosum
21. Tétel Az agykéreg felépítése, működése
Mozgástan, mozgásfejlődés, neurobiológia
Agyvelő.
AZ IDEGRENDSZER VEGETATÍV MŰKÖDÉSE
AZ IDEGRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
AGY 1350 gramm 100 milliárd neuron 100 md X10 ezer szinapszis
KÖRNYÉKI IDEGRENDSZER, ÉRZŐMŰKÖDÉS
A m o z g á s o k h i e r a r c h i k u s s z e r v e z ő d é s e.
Az idegrendszer felépítése
Az agy felépítése és működése I.
Mozgástan, mozgásfejlődés, neurobiológia
Egészségügyi ügyvitelszervező szak
Star Trek Idegrendszer I. szex.
Elemi idegjelenségek MBI®.
Az idegrendszer vegetatív működése
Vegetatív működés II..
Előadás másolata:

Idegrendszer 1

Az idegrendszer feladata: a szervrendszerek működésének irányítása, összehangolása, a környezethez való alkalmazkodás biztosítása inger felvétel - inger továbbítás - inger feldolgozás » ingerválasz létrejötte

Idegrendszer Az idegrendszer alapvető szerkezeti egysége a neuron anatómiai egység: minden alkotó eleme egy sejtből fejlődik ki élettani egység: a sejt bármely részén kialakuló ingerületi hullám az egész sejten végig terjed kórtani egység: az azonos területeken lévő neuronok azonos módon reagálnak a kóros behatásokra

Idegrendszer A neuron részei: idegsejt (neurocyta vagy perikarion): nagysága változatos μm általában csillag alakú

Idegrendszer A neuron részei: sejtmagja: nagy, hólyag alakú kromatinban szegény több kifejezett magvacskát (nucleolus) tartalmaz plazma: jellegzetes festékkel Nissl-szemcsék vagy tigroid rögök mutathatók ki benne finom, neurofibrillum hálózatot tartalmaz

Idegrendszer A neuron részei: részei a sejttest, a dendritek (apró kitüremkedések a sejttesten), illetve az axon (hosszú, akár méteres hosszúságú nyúlvány).

Idegrendszer  Neuron típusai a) Nyúlványok száma szerint b) Funkciója szerint -Érző -Mozgató -Asszociációs

b) nyúlványok: rövid- vagy plazmanyúlvány (dendrit): szerepet játszanak az idegsejtek közötti összeköttetések biztosításában

Idegrendszer Ingerület terjedése a neuronon mindig egy irányba, elektromos jelek segítségével Ingerület felvétele – speciális helyen (sejttest, dentrit) ha eléri a küszöbértéket, csak akkor terjed tovább

Idegrendszer A neuron : Az idegsejtben keletkező elektromos impulzus az axonon vezetődik a többi idegsejt felé. A neuronok kapcsolatban állnak egymással a szinaptikus kapcsolatokon keresztül. Ezekben az axon végén található végbunkóból felszabaduló ingerület átvivő anyag viszi át egyik idegsejtről a másikra az ingerületet.

Idegrendszer A neuron : Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az idegrendszer nagyobb részét nem idegsejtek, hanem támasztó-, ún. gliasejtek alkotják, az agyban az idegsejtek és gliasejtek aránya: A neuroglia sejtek általában kisebbek a neuronoknál, számuk azonban azokét szeresen meghaladja, az agy és a gerincvelő teljes térfogatának mintegy a felét teszik ki.

Idegrendszer Neuroglia: a) különböző típusú sejtek alkotják b) feladata: az idegrendszer támasztó eleme elfoglalja az elpusztult idegsejtek helyét egyes gliasejtek képesek fagocitózisra » RES szerepük van az idegrostok hüvelyének képzésében végzik a vér és az agyszövet elválasztását (vér-agy gát) Vér-agy gát: normál körülmények között ez a két szemipermeabilis gát védi az agyat és a gerincvelőt a potenciálisan káros anyagoktól, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a gázok és a tápanyagok bejussanak az idegszövetbe. Orvosi szempontból az is fontos, hogy bizonyos gyógyszerek agyszövetbe jutását is gátolja.

Idegrendszer Az idegsejtek nagyon érzékenyek a külső környezet megváltozására, így az oxigén, a széndioxid, vagy a glükóz koncentrációjának megváltozására. Az emberi szervezet oxigén fogyasztásának körülbelül ötödét az agy oxigén fogyasztása teszi ki. Ez az oka annak, hogy egy akár csak 5 percig tartó oxigénhiányos állapot súlyos idegrendszeri károsodást okozhat. Érdekes, ahogy az agy szabályozza a saját vérellátását. A vérnyomás függvényében szabályozza a kis artériák keresztmetszetét. Alacsony vérnyomás esetén az erek tágulnak, magas esetén pedig csökkenek. Ezzel a mechanizmussal körülbelül stabil szinten tartható az agyi vérátáramlás.

Idegélettani alapfogalmak Membránpotenciál: ionmegoszlási különbségeken alapuló feszültség a membrán két oldalán. Biológiai értelemben a membrán alatt a sejthártyát értjük, a feszültség pedig a sejt belső tere és a sejten kívüli tér között van. Nyugalmi membránpotenciált minden élő sejt mutat, azaz mérhető potenciálkülönbség van a sejtek külső és belső tere között. Az élő sejtek membránjaiban ionpumpák működnek. Közülük, a minden sejtre jellemző kálium-nátrium ionpumpák a legjelentősebbek. A kálium-nátrium pumpa egy speciális ATP enzim, amikor a sejt citoplazmájában nátrium-iont köt meg, a sejtmembrán külső felszínén kálium-ion kapcsolódik hozzá. A Na-K pumpa tehát Na + illetve K + által aktivált ATP enzim.

Idegélettani alapfogalmak A pumpa működésének eredményeképpen végül is egységnyi idő alatt pozitív töltésű ionokat veszít és a folyamat jelentősen hozzájárul a membránpotenciál kialakuláshoz. (A sejt a folyamatot “nem azért csinálja”, hogy membránpotenciál alakuljon ki. Ez csak következmény. A sejt ezzel a folyamattal ellensúlyozza a sejtből kijutni nem képes nagyobb méretű molekuláinak ozmotikus hatását, azaz vízszívó erejét. Hiányában a sejtek vizet vennének fel és kidurrannának.)

Idegélettani alapfogalmak A külvilágból érkező ingereket a receptorsejtek veszik fel és érzet lesz belőle Hogy lesz az érzetből tudás, tapasztalat? Az agykéreg által, ez az érzőközpontok helye, egy tapasztalatot összekapcsolnak egy információval – ingerre adott válasz: reflex (reflex – érzet – agykéreg) – feltétlen (szopóreflex): öröklött, csak a szükséges inger kell – feltételes (Pavlov): az agykéreg aktív közreműködésére van szükség – az inger a végkészülékekben változást okoz Az inger érkezhet:

Idegélettani alapfogalmak a)a külvilágból = exteroceptor: pl.: bőrben, szem kötőhártyája, szaruhártyája, változóan helyezkednek el és diszkriminációval határozhatjuk meg b)belső szervezetből = interoceptorok c)kontakt érintkezéses receptorok: a bőrön d)telereceptorok: szem, fül, szaglószerv: távolabbról is érzékeli az ingert

A végfácska típusai: a) terminális idegvégződés (más típusú szövettel teremt kapcsolatot): receptor (ingerfelvevő azaz érző végkészülék): a szervezet szinte valamennyi helyén megtalálhatók exteroreceptorok: szerepe: a szervezeten kívülről érkező ingerek felfogása

Idegélettani alapfogalmak az inger lehet: – mechanikus  mechanoreceptor (tapintás, nyomás, feszítés) – kemoreceptorok  (szaglás, ízlelés) fájdalom érzés – thermoreceptorok  hőérzékelés – fotoreceptorok  fényérzékelés Interoceptorok: – egy része az egyensúlyérző szervben lévő idegvégződés – propioceptorok: testérző receptorai, gyakorlatilag a mechanoreceptorok sorba tartozik (presszoreceptorok is) - izomórsókban, csonthártyában, ízületek környékén, ínakban

Idegélettani alapfogalmak visceroceptorok: a zsigerekben található érzőideg végződések, részben a nyomás, részben a kemoreceptorok körében találhatók jellegzetes helyeken fordulnak elő Reflexogén zóna – kemoreceptorok: olyan végződések amik a vér vegyhatását érzékelik

Idegélettani alapfogalmak a reflex: A reflexív:központi idegrendszeri centrum felé inger  receptoron kivált egy akciós potenciált  idegsejt  szomszédos mozgató sejt  akciós felvevő Reflexogén zónaodavezető = afferens szál potenciál  izomsejt vagy mirigy (végrehajtó szerv) végrehajtó = efferens szerv

Idegélettani alapfogalmak – R  idegsejt  M  izomsejt – NMJ – a gerincvelői reflex a legegyszerűbb reflexív felfogó végződésvégrehajtó szerv belső szervek reflexei a vegetatív idegrendszeren keresztül valósulnak meg kiterjednek gerincvelői szegmensekre a gerincvelő sajátossága hogy a felső szakaszba tartanak az idegpályák, változatosak az összeköttetések reflexidő: felvétel + továbbítás + átkapcsolás ideje + válasz + végrehajtás ideje – felszállópályák: kültakarói kontaktérzések pályái, testérzés pályái – kifáradás: végrehajtásban is jelentkezhet – térbeli falicitáció: ha a küszöb alatti inger kivált egy ingerületet, több helyről jön az inger, összegződik – időbeli falicitáció: időben követik egymást

Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: »Agyvelő »Gerincvelő Környéki idegrendszer: »Gerincvelői idegek »Agyidegek »Perifériás dúcok

Élettani felosztás Vegetatív idegrendszer »szimpatikus működés »Paraszimpatikus működés Szomatikus idegrendszer »Mozgató működés »Érző működés

Vegetatív idegrendszer A szimpatikus idegrendszer szerepe : A szimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, hatása ellentétes a paraszimpatikus idegrendszerével. A szimpatikus idegrendszer elsősorban a stresszhelyzetben kialakuló stresszválaszért felel, vészhelyzetben az egész rendszer egységes egészként aktiválódik.

Vegetatív idegrendszer A szimpatikus idegrendszer felépítése A szimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak. A szimpatikus idegrostok a gerincvelő háti és ágyéki szakaszából erednek, ahonnan a gerinc mellett kétoldalt végighúzódó szimpatikus dúcláncba jutnak. A dúcokban az ingerület átkapcsolódik, innen jut a zsigerekhez. A szimpatikus rendszer érzőrostjai a többi érzőrosttal együtt lépnek be az agyba és a gerincvelőbe.

Vegetatív idegrendszer A szimpatikus idegrendszer hatásai Vészhelyzetben a szimpatikus idegrendszer egységes egészként kerül izgalomba. Ennek hatására kitágul a pupilla, kiszárad a száj (a nyálmirigyek működésének gátlása miatt), szaporábban ver a szív, emelkedik a vércukorszint, több vér jut az agyba, az izmokhoz és a létfontosságú szervekhez, éberebbé válik a tudat.

Vegetatív idegrendszer A paraszimpatikus idegrendszer szerepe: A paraszimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, hatása ellentétes a szimpatikus idegrendszerével. Általánosságban szervezet életének mindennapos fenntartását szolgálja. Fontos szerepe van az emésztés és a kiválasztás szabályozásában.

Vegetatív idegrendszer A paraszimpatikus idegrendszer felépítése A paraszimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak. Anatómiailag két fő része van a feji és a keresztcsonti rész. A feji rész vegetatív rostjai az agyidegekben jutnak el végállomásukra, különösen fontos szerepe van a X. agyidegnek, a bolygóidegnek, mely a szíven, a tüdőn kívül beidegezi gyakorlatilag az összes hasi szervet is. A keresztcsonti rész felel a végbél és a nemi szervek vegetatív beidegzéséért.

Vegetatív idegrendszer A paraszimpatikus idegrendszer hatásai A paraszimpatikus idegrendszer izgalmára létrejövő változások sokrétűek: összeszűkül a pupilla, megindul a nyálelválasztás, lassul a szívverés, mélyül a légzés, fokozódnak a gyomor és bélmozgások. Több vér jut a zsigerekbe, megindul az emésztőnedvek termelése.

Szomatikus idegrendszer: perifériás idegrendszer része, ami az akaratlagos mozgások vázizmok általi kivitelezéséért (kivéve reflexívek), és a külső ingerek érzékszervi észleléséért felelős (tapintás, látás, hallás). A rendszerbe tartozik az összes vázizmokhoz, a bőrhöz és az érzékszervekhez kapcsolódó neuron. A vázizomzatot vezérlő gerincvelői és agyi idegek alkotják. Az agyból az agyalapon 12 pár agyideg lép ki. Ezek között vannak: kizárólag érzékszervi működéseket szolgáló agyideg (hallás, látás, szaglás, egyensúlyozás); tisztán mozgató idegek (külső szemizmok, nyelvizmok beidegzése); „vegyes” funkciójú (érző, mozgató és esetenként autonóm) Pl. „arcideg, háromosztatú ideg, bolygóideg”. A gerincvelőből 31 pár oldalirányú ideg lép ki a gerincvelő egész hosszában (nyak, törzs, végtagok) érző és mozgató beidegzése). »Mozgató működés

Szomatikus idegrendszer:

A gerincvelő A csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el Kisujjnyi vastag Az agyvelő és a gerincvelő között nincs éles határ Az agytörzstől a 2. ágyéki csigolyáig tart, ettől kezdve csak idegrostok vannak hártyák burkolják Az idegek kilépése alapján a szakaszai: Nyaki Mellkasi Ágyéki Keresztcsonti

A gerincvelői idegek A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak Szimmetrikus elhelyezkedésűek Tartalmazzák: –Az érző idegsejtek bevezető rostjait – hátsó gyökér –A gerincvelői mozgató (illetve vegetatív) sejtek kivezető rostjait – elülső gyökér

A gerincvelői idegek –A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami KEVERT ideg 31 pár: –8 pár nyaki, 12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár farki

Gerincvelő Metszete: Fehérállomány –Axonokból áll – pályák –Felszálló pályák: hátul és oldalt –Leszálló pályák: elöl és oldalt Központi csatorna –Benne agyfolyadék –Az agykamrákban folytatódik

Gerincvelő Metszete: Szürkeállomány: –belül, pillangó alakú –Hátsó, oldalsó és elülső szarv –Mozgató és asszociációs neuronok sejttestjei vannak itt

Az agyvelő Részei: Agytörzs - J –Nyúltvelő - G –Híd - F –Középagy - E Köztiagy –Talamusz - B –Hipotalamusz - C Kisagy - H Nagyagy – A Kérges test- D

Az agytörzs A gerincvelő közvetlen folytatása Működésében a gerincvelő fölé rendelt Szürke és fehérállománya nem különül el – agytörzsi hálózatos állomány A felszálló érző és a leszálló mozgató pályák is itt haladnak át Az agykéreg ébrenléti állapotának fenntartásáért felelős

Nyúltvelő: –Reflexközpont: légzés, keringés szabályozása, emésztés nyelés, hányás, köhögés, nyálelválasztás –A leszálló mozgató pályák legnagyobb része itt kereszteződik át (egyik oldalról átmegy a másikra) Híd: –Légzési és keringési központ – nyúltvelői központokat felülszabályozza –Azok működését összehangolja pl: nyelés és beszéd egyszerre…. Középagy: –Tudat alatti reflexek központja: pupilla-reflex, rágási-reflex, testtartási reflexek

A köztiagy Még itt sincs elkülönülve a szürke és fehérállomány Thalamusz: (felső rész) –Az érzékszervektől érkező pályák itt kapcsolódnak át (kiv.:szaglópálya) –Előzetes feldolgozás – átengedi, felerősíti… Hipotalamusz: (alsó rész) –Vegetatív működések központja: hűtő, fűtő, éhség, jóllakottság, vízforgalom szab. központjai vannak itt –Hormonokat termel: oxitocin, vazopresszin –Dühközpont is itt van

A köztiagy Köztiagy térbeli helyzete (piros)

A kisagy Az agytörzs mögött található Két félteke, felületén tekervények Szürke és fehérállományra különül, a szürkeállomány van kívül Kap információt a nagyagy érző-, és mozgatóterületeiről, az agytörzstől és a gerincvelőtől is – mozgáskoordinációs központ Szerepe: –Célvezérelt mozgások irányítása –Elindult mozgás pontosítása –Egyensúly megtartása

A kisagy

A nagyagy Legnagyobb, legfejlettebb agyterület Agyhártyák borítják Felszíne barázdált, tekervényes Két féltekéből áll – ezeket a kérgestest kapcsolja össze Lebenyekre osztható – a koponyacsontoknak megfelelően Homloklebeny Fali lebeny Halánték lebeny Nyakszirti lebeny Szürke és fehérállománya elkülönül

Szürkeállomány: –Idegsejtek sejttestjei alkotják – agykéreg –Jellemző idegsejtjei: piramis sejtek –Működési egységei a sejtoszlopok –d=0,3 mm henger, amiben kb neuron van Fehérállomány: –Idegsejtek idegrostjai alkotják – pályák –Ezek lehetnek: Felszálló érzőpályák Leszálló mozgatópályák Egy féltekén belüli részeket összekötő pályák A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák –A fehérállományban is vannak idegsejt csoportok: magoknak nevezzük

Az agyidegek Az agyvelő alapi felszínéről indulnak illetve ide érkeznek 12 pár van belőlük –1. és 2. pár nem valódi agyideg – valódi Nem szimmetrikus lefutásúak Típusai: –Csak érző- szaglóideg, látóideg, halló és egyensúlyozó –Csak mozgató –Mozgató és érző is –Mozgató, érző és vegetatív – bolygóideg –Mozgató és vegetatív – szemmozgató ideg