Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A halmazállapot-változások
Advertisements

A kémiai reakció 7. osztály.
Készítette: Bráz Viktória
Szétválasztási módszerek, alkalmazások
Kristályrácstípusok MBI®.
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Homogén rendszerek- ELEGYEK- OLDATOK
Elektromos alapismeretek
Tartalom Az atom fogalma, felépítése Az atom elektronszerkezete
Kémiai kötések.
Kémiai BSc Halmazok és oldatok
KOLLOID OLDATOK.
Az anyagok közötti kötések
Készítette Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Anyagismeret 2. Fémek és ötvözetek.
Ötvözetek ötvözetek.
Kémiai baleset egy fővárosi gimnáziumban, öten megsérültek
Mit tudunk már az anyagok elektromos tulajdonságairól
A fémrács.
Bioszeparációs technikák ELVÁLASZTÁSTECHNIKA
Kovalens kötés különböző atomok között.
Molekulák jelölése és csoportosítása
Halmazállapot-változások
Halmazállapot-változások 2. óra
Kémiai kötések Kémiai kötések.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Az anyagok részecskeszerkezete
Az anyagszerkezet alapjai II.
KOLLOID OLDATOK.
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
A kvantum rendszer.
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Összefoglalás.
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Kölcsönhatás a molekulák között. 1.Milyen fajta molekulákat ismerünk? 2.Milyen fajta elemekből képződnek molekulák? 3.Mivel jelöljük a molekulákat? 4.Mit.
Atomkristályok. Az atomkristály Atomtörzsek rendezett halmaza: benne nem meghatározott számú atomot kovalens kötések rögzítenek.
A molekulák képződése. I.IV.V.VI.VII.VIII. H1He2 C4N5O6F7 Ne8 P5S6Cl7Ar8 Br7Kr8 I7Xe8 Rn8 A nemfémek atomjainak a fémekkel ellentétben „sok” vegyérték.
KÉMIAI REAKCIÓK. Kémiai reakciók Kémiai reakciónak tekintünk minden olyan változást, amely során a kiindulási anyag(ok) átalakul(nak) és egy vagy több.
Molekula A molekula semleges kémiai részecske, amely két vagy több atom összekapcsolódásával alakul ki.
Szilárd anyagok: 1.Felépítő részecskéik: a.Atomok: pl.: gyémánt: C, szilícium: Si, kvarc: SiO 2 b.Ionok: pl.:, mészkő: CaCO 3,mész: CaO, kősó: NaCl c.Fém-atomtörzsek:
Kovalens kötés I. elemmolekulák. 1.Hány vegyérték elektronjuk van a nemesgázoknak? 2.Miért nemesgáz a nevük? 3.Sorold fel a nemfémes elemeket főcsoport.
"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."
A nagyon sok részecskéből álló anyagok
A kémiai egyenlet.
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
Kristályrács molekulákból
BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
Másodrendű kötések molekulák között ható, gyenge erők.
Molekulák A molekulák olyan kémiai részecskék, amelyekben meghatározott számú atomot kovalens kötés tart össze. pl.: oxigén: O2; víz: H2O; ammónia: NH3;
Áramlástani alapok évfolyam
Ágotha Soma Általános és szerves kémia
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gázállapot. Gáztörvények
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Fizikai kémia I. az 1/13. GL és VL osztály részére
A folyadékállapot.
3. óra Belépés a részecskék birodalmába
Alkossunk molekulákat!
AZ ANYAGI RENDSZER FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA
Belépés a részecskék birodalmába
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai alapismeretek Ismétlés évfolyam.
OLDATOK.
Előadás másolata:

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Anyagi rendszerek Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Anyagi rendszerek A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik fel. Ezek az anyagi részecskék azonban rendkívül parányiak, ezért érzékszerveinkkel nem tudjuk őket külön-külön észlelni. Azok az anyagok, amelyeket már érzékszerveinkkel közvetlenül érzékelni is tudunk, rendkívül sok részecskéből (atomból, ionból, molekulából) állnak. A nagyon sok részecskéből álló anyagokat anyagi halmazoknak nevezzük. A rendszer a világnak (térnek) az része, melyet vizsgálat tárgyává teszünk. A rendszert körülvevő anyagi rész a rendszer környezete.

Rendszerek felosztása Anyagi rendszerek Rendszerek felosztása 1. szempont: Anyag- és energiacsere a rendszer és környezete között Zárt rendszer: a rendszer és a környezete között nincs tömegáram-lás, de energia-áramlás lehetséges. Nyitott rendszer: a rendszer és a környezete között szabad tömeg- és energiaáramlás lehetséges. Izolált rendszer: a rendszer és a környezete között sem szabad tömeg-, sem szabad energiaáramlás nincs.

Rendszerek felosztása Anyagi rendszerek Rendszerek felosztása 2. szempont: fázishatárok szerint A fázisok az anyagi rendszerek azonos fizikai és kémiai tulajdonságú, egymástól fizikai határfelülettel elválasztott tartományai. Az a felület, amely a fázisokat elválasztja a fázishatár. A homogén rendszerek olyan anyagi rendszerek, amelyekben nincs fázishatár. (Figyeljük meg az ábrán a sok, színes, többalkotós rendszereket, amelyekben az alkotórészeket egyik esetben sem láthatjuk). Heterogén rendszereknek azokat a rendszereket nevezzük, amelyek két vagy több, önmagukban homogén és határfelülettel elválasztott rendszerekből épülnek fel. A heterogén és a homogén rendszereknek között átmenetet jelentenek a kolloid rendszerek. A kolloidok 1-500 nm méretű részekből állnak. Igen nagy felületük miatt számos különleges tulajdonságuk van. Kolloidok pl. a tej, köd, szuszpenziók stb.

Rendszerek felosztása Anyagi rendszerek Rendszerek felosztása 3. szempont: komponensek száma szerint A komponensek számán azon kémiailag egységes anyagok legkisebb számát értjük, amelyekkel a heterogén rendszer összes fázisa felépíthető úgy, hogy közben a fázisok tömegviszonyai tetszőlegesen változtathatók. Egykomponensűek azokat a rendszerek, amelyek egyetlen kémiai anyagból épülnek fel. Pl.: víz-jég-gőz, mert minden részéhez (fázishoz) azonos molekulák (H2O) kellenek. Többkomponensűek azokat a rendszerek, amelyek létrehozáshoz több kémiai anyag kell. Pl.: cukoroldat kétkomponensű, mert létrehozásához cukor és víz kell. Hány komponensű az a rendszer, amelyben CO2, CaO és CaCO3 van? Kettő, mert a jelenlévő kémiai anyagok között van egy lehetséges reakció: CaCO3 CO2 + CaO Azért nem egykomponensű, mert ha csak CaCO3-ból építenénk fel a rendszert, a CO2 és a CaO aránya a reakcióegyenlet szerint csak 1 mol : 1 mol lehetne, és nem tetszőleges.

Rendszerek felosztása 4. szempont: a rendszerek gyakori csoportosítása több szempont szerint Komponensek száma Fázisok száma egy több gázok, folyadékok, szilárd anyagok egykomponensű heterogén rendszerek gázelegyek, folyadékelegyek, szilárd elegyek többkomponensű heterogén rendszerek

Az anyagi halmazokat alkotó részecskék kölcsönhatásai Az anyagi halmazok tulajdonságait, a halmazállapotukat elsődlegesen a halmazt felépítő részecskék szerkezete és tulajdonságai szabják meg, elsősorban az, hogy a halmazt felépítő részecskék között milyen kölcsönhatások alakulnak ki. Ezeknek a kölcsönhatásoknak a mértéke igen eltérő lehet, egyben azonban megegyeznek: az erők hatótávolsága igen kicsi. Azoknak az erőknek az összességét, amelyek egy adott anyag részecskéi között összetartó erőként hatnak, kohéziónak nevezzük. A kohézió összetartani, összerendezni igyekszik a részecskéket, azaz a tökéletes rendezett állapotot, az ún. ideális szilárd állapotot akarja létrehozni. Vannak olyan anyagok, amelyekben a halmazt felépítő részecskék között ún. elsőrendű kötőerők működnek. Ilyen anyagi halmazok az ionvegyületek, a fémek és az atomrácsos kristályok. Az elsőrendű kötésekkel összekapcsolódó részecskék között a kohézió nagy, így azok szilárd halmazállapotúak, kristályos szerkezetű anyagok. Kohézió azonban nemcsak elsőrendű kötésből származhat. A molekulákból álló anyagi halmazokban is működnek összetartó erők. Az anyagi halmazok részecskéi között fellépő kötőerőket másodrendű kötéseknek nevezzük. A másodrendű kötések erőssége nagyságrendekkel kisebb, mint az elsőrendű kötéseké, felbontásukhoz kisebb energia is elegendő.

A másodlagos kötések A hidrogénkötés A vízmolekula poláros kötéseket tartalmaz. EN = 3,0 A hidrogén felöl pozitív, az oxigén felöl negatív. H O Az egyik molekula oxigén felöli negatív töltésfeleslege a másik molekula hidrogén felöli részlegesen pozitív részével kölcsönhatásba lép. Az így kialakuló kölcsönhatást hidrogénkötésnek nevezzük. EN = 2,1 Egyszerűsített ábrázolással:

A hidrogénkötés kialakulásának feltételei: 1. Magános elektronpár egy nagy EN-ú atomon 2. Egy nagy EN-ú atomhoz (F, O, N) közvetlen kapcsolódó hidrogénatom DNS: bázispárok víz peptidek

Van der Waals kölcsönhatások 1. Orientációs hatás: Poláris molekulák között hat, a molekulák irányítottan, rendezetten igyekszenek elhelyezkedni. ion-dipól dipól-dipól pl. éter (folyadék állapot) pl. sók vizes oldata 2. Indukciós hatás: A töltések a szomszédos molekulákban további töltéseltolódást okoznak.

Van der Waals kölcsönhatások 3. Diszperziós hatás Az atomburok és az atommag egymáshoz képesti rezgés miatt jön létre. apoláris molekula másik apoláris molekula fluktuáció Johannes Diderik van der Waals (1837  1923) Nobel-díj: 1910 Van der Waals kölcsönhatás pl. paraffin, kondenzált nemesgázok