A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ A VÍZSZENNYEZÉS ÖKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEI HEFOP 3.3.1.

A VÍZ leglényegesebb szervetlen vegyület, amely részt vesz az élővilág szervezeti felépítésében  magvak 20-25, fás szár 50-60, levél 45-70, moszat 95-98, medúza 95-98, ember 50-70 %-a víz  szabad és kötött formában vesz részt az élő rendszerek felépítésében HEFOP 3.3.1.

A VÍZ FUNKCIÓI növényeknél több a szabad, állatoknál, embernél több kötött víz reakcióközeg reakciók kiindulási anyaga (fotoszintézis) reakciók terméke (légzés) diszpergáló közeg szállító közeg magas fajhője miatt fontos a hőszabályozásban (globális, egyedi) HEFOP 3.3.1.

HIDROSZFÉRA a vízkészlet 99 %-a a troposzférában található Világóceán: 96,56 % Édesvízkészlet: 3,44 % Szárazföld: 1,7 % Sarki, mahashegységi hó, jég: 1,74 % Jégmező, gleccser: 79 % Mélységi-földalatti vizek: 20 % Hozzáférhető felszíni víz: 1 % Tó: 50 % Talajvíz: 38 % Vízpára: 8 % Biogén víz: 1 % Folyók, patakok: 1 % Az emberiség a Föld teljes vízkészletének 0,0003 % - át kitevő folyókból és patakokból fedezi vízigényének 80 %- át!!! HEFOP 3.3.1.

GLOBÁLIS VÍZFORGALOM hőigényes párolgás (felszín, vízfelszín, élőlények  minden szférára jellemző) hőleadással járó kicsapódás és csapadékképződés gravitációs hatásra felszíni és felszín alatti vízáramlások Föld forgása által előidézett mozgások hőkülönbség okozta áramlások víztartalékok képződése (talajnedvesség, jég, tavak) vizet felhasználó élőlények, ásványok HEFOP 3.3.1.

FŐBB KÖRFORGÁSI UTAK óceán – légkör – óceán óceán – légkör – szárazföld – óceán szárazföld – légkör - szárazföld 775 km3 875 km3 100 km3 160 km3 260 km3 HEFOP 3.3.1.

VÍZHÁZTARTÁS csapadék (szilárd, folyékony) intercepció – visszatartás (növények felszíne visszatartja a csapadék egy részét) párologtatás - transzspiráció párolgás – evaporáció (élettelen környezet vízvesztése) terület éghajlata humid (pl trópusi esőerdő) arid (pl. tundra, sivatag) csapadék > párolgás csapadék < párolgás HEFOP 3.3.1.

A NÖVÉNYEK ALKALMALMAZKODÁSA A VÍZHEZ A növények testének jelentős része víz A növények élete csak víz hozzáférése mellett lehetséges A vízhez kötődés alapján: vízi növények (pl.:hínárnövényzet) mocsári növények (pl.: gólyahír, réti boglárka) közepes vízigényű növények (pl.: fás szárú növények) szárazságtűrők (pl.: száraz gyepek fajai – kamilla) HEFOP 3.3.1.

AZ ÁLLATOK ALKALMAZKODÁSA A VÍZHEZ Az állatok testében a víz szabad és kötött formában fordul elő  Az állati szervezet kisebb vízvesztésnél is károsodhat  A vízhez történő alkalmazkodás szerint: vízben élő fajok (pl.: halak) időszakosan vízhez kötött fajok (pl.: kétéltűek) szárazföldi fajok (pl.: lepkék) HEFOP 3.3.1.