Az előadás elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönettel tartozom KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A KÖLTSÉGVETÉS, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS A MAKROGAZDASÁG ÖSSZEFÜGGÉSEI 2018 TAVASZÁN Az előadás elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönettel tartozom Adorján Richárdnak, Csomós Dánielnek, Gergics Tündének, Kékesi Lászlónak, Kondora Szilárdnak, Pellényi Gábor Márknak és Varga Sándornak. 1

Költségvetés – államháztartás Tartalom Költségvetés – államháztartás A szabályalapú költségvetés, mint a megalapozott tervezés feltétele A szabályalapú fiskális politika célja és alkalmazhatósága Intézményi és szabályozási megoldások: a szabályalapú költségvetés a gyakorlatban A szabályalapú költségvetés bevezetése Magyarországon és hozzájárulása az államháztartás eredményeihez Makrogazdaság A legfontosabb gazdasági mutatók alakulása Előrejelzések Nemzetközi kitekintés

TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI Miért van rá szükség? A túlköltekezés (-i hajlam) megszüntetése érdekében! – A „fiskális alkoholizmus” - összefoglaló jellemzői és következményei - TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI CSŐD a tartós hiány és a növekvő eladósodás csökkenti a közösségi tartalékokat, megtakarításokat a csökkenő megtakarítások megnövelik a reálkamatokat az államháztartás napi működése beruházási forrásokat von el, ami hosszabb távon visszaveti a foglalkoztatottságot, csökkenti a tőkeállományt a magas ikerdeficit mérsékli a növekedés lehetséges ütemét, emeli a reálkamatokat, így kétszeresen is nehezíti az adósság-szolgálatot a magas költségvetési hiány és adósság a beruházások csökkenéséhez vezet, ami alacsonyabb növekedéssel jár együtt, miközben a szolgáltatások is „pénzfalókká” válnak a túlzott újraelosztás pazarlóvá teszi a közigazgatást és magas adószintet eredményez a magas adószint károsan hat a munkavállalásra, a humántőkébe való beruházásra, egyidejűleg ösztönzi az adóelkerülést

A felelős költségvetési politika alapvető céljai Hosszú távon szolgálja az ország regionális és globális versenyképességét Államadósság hosszú távon fenntartható szintjének elérése Költségvetés tartósan egyensúly közeli állapotának biztosítása Az állami újraelosztás mértékét az előző célok eléréséhez szükséges szintre korlátozza

Független fiskális intézmények és jellemzőik a mai Európai Unióban   Ország, SE UK FR DE IE PT FI DK BE AT NL IT LU ES GR BG EE PL LV HU HR RO SK SL MT CY CZ LT A fiskális szabály bevezetésének dátuma 1997-98, 2007 1998, 2010 2013 2011 2012 1989 1945 1990 2001 1998 2009 2014 - 1997 Fiskális politikai szabály Hiánykorlát X Stabilizációs alap Strukturális többlet Elsődleges kiad. korlát Összkiadási korlát Folyó egyensúly Általános egyensúly Hatékonyság-vizsgálat Középtávú tervezés Adósságkorlát Fenntarthatóság Hatáskör Államháztartási Nemzeti (kp.-i, szöv.-i) Szubnacionális korm. A létre-hozás alapja Alkotmány Törvény Nemzetközi egyezmény Politikai, szakmai megállapodás *Közjogi besorolás Független, illetve parlamenti szerv Végrehajtó hatalmi ágba tartozó Az IFI által alkalmaz-ható szankció Vétójog Hírnévvesztés Jogi Egyéb Ausztriában két intézmény is működik, a Fiscalrat (Költségvetési Tanács) az osztrák jegybank technikai hátterén és a Budgetdienst (Parlamenti Költségvetési Hivatal), ezek jellemzőit tűntettük fel Lengyelország kormányzati szervként működő IFI-jét a tanácskozásokra való meghívásával az OECD az ilyen intézmények sorába Forrás: DG-ECFIN (2012b)/IFI honlapok/KT Titkársága szerkesztés * A közjogi besorolás ennél lényegesen sokszínűbb az egyes országokban (MNB-hez, ÁSZ-hoz sorolás stb.)

A NEMZETKÖZI GYAKORLAT MECHANIKUS ADAPTÁLÁSA A RENDKÍVÜLI ELADÓSODOTTSÁGBÓL KÖVETKEZŐ FELADAT ÉS JOGKÖR Hazánkban a „plafontörvény” megalkotása előtt a Költségvetési Tanácsra és szervezetére, közjogi szerepére két koncepció 1. koncepció 2. koncepció Erős alkotmányos jogállás és közjogi felhatalmazás, az éves költségvetés készítéséhez és elfogadásához történő kötődés Gyenge közjogi felhatalmazás, középtávú előrejelző, tanácsadó szerep Tagjai: – az államfőt képviselő szaktekintély, valamint – az ÁSZ és az MNB vezetői által javasolt szakemberek Tagjai: – az MNB és az ÁSZ mindenkori elnökei, valamint – az államfőt képviselő szaktekintély Titkárság:  önálló költségvetési forrásból működtetett, jelentős létszámú előrejelző apparátus Titkárság: alapvetően összefoglaló, szervező feladatokat ellátó háttér 2010 év végéig a 2. koncepció érvényesült, 2011-től visszatérés az 1. koncepcióhoz (átmenet szabályozása a 2011. évi költségvetési törvényben történt meg)

Egyensúlyi mutatóink javulása vitathatatlan, a hitelminősítők is elismerik Néhány magyar államháztartási egyensúlyi jellemző a válság kitörésétől napjainkig (%) Alaptörvény államadósság-arány szabályának bevezetése „Plafontörvény” bevezetése Forrás: KSH, ÁKK, Konvergencia Program 2017-21, KT Titkársága szerkesztés * költségvetés

Magánnyugdíjpénztári befizetések, és azok államháztartási finanszírozási körbe történt visszavételének hatása a GDP-arányos államadósságra:Az államháztartás finanszírozási rendszerébe visszavett 3000 milliárd forint "nem veszett el".  (%) 1999 - 2021 Az államadósság-ráta a magánnyugdíjpénztárak nélküli alappályához képest az évente jelenkező egyenlegromlások kummulált hatásaképpen 2010-re 68,4 % helyett (11,3%-ponttal magasabb) 79,7 % lett. Változatlan rendszer esetén 2017-ben az államadósság-ráta 72,1 % helyett (már 21,7 %-ponttal magasabb) 93,8 %-ra rúgott volna. Ha a változatlan rendszert 2021-re vetítjük előre, akkor – a Konvergencia Programban szereplőket figyelembe véve – az államháztartás GDP-arányos hiánya 1,2 % helyett 3,6 %, míg az államadósság-ráta 61,6 % helyett 92,7 % lenne. Utóbbi tekintetében visszajutnánk a 90-es évek elejére. ​ A magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott vagyonból - döntően a portfóliókban levő állampapírok bevonásával - közvetlen államadósságot csökkentettek több mint 2000 milliárd forint összegben (ennek mintegy háromnegyede 2011-ben). A portfólió egyéb elemeinek értékesítéséből származó bevételből költségvetési befizetések teljesültek (végeredményükben ezek is az állam anyagi terheit könnyítették, áttételesen államadósságot csökkentettek) 459 milliárd forint értékben. A stratégiailag fontos cégek értékpapírjai (264 milliárd forint) átadása kerültek az államnak. A vagyonból  a tagok javára visszafizetésre került a reálhozam és tagi hozzájárulás (231 milliárd forint). Forrás: NGM, KT Titkársága szerkesztés

A maastrichti államadósság-ráta Eximbank hatással is csökkent a 2015-ös kismértékű megtorpanást kivéve Magyarország maastrichti államadóssága Eximbank nélkül, illetve Eximbankkal (GDP százalékában) Forrás: NGM, KSH, MNB, Eurostat, KT Titkársága szerkesztés

A központi költségvetés tartalékai – különösen az Országvédelmi Alap – 2013-ig erőteljesen növekedtek, majd optimális szintre beállva csökkentek A központi költségvetés tartalékai 2010-2018 között (milliárd forint) Megj.: 2017, 2018 költségvetés Forrás: NGM, KT Titkársága szerkesztés

Az államháztartás újraelosztása az elmúlt években csökkenő, de még mindig a GDP 48%-a körüli. Ezen belül a kamatkiadások – a 2000-es évek elején magasra szökött államadósság finanszírozásának hatalmas terhe miatt – évekig együtt mozogtak az egészségügyre fordított kiadásokkal, sőt 2012 és 2014 között meg is haladták azokat. A kamatkiadások visszaesésével egyidejűleg a gazdasági funkciók erősödnek. Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai (milliárd forintban) F12 Közlekedés és távközlés F12.a Közúti közlekedés A közút-, híd-, autópálya építés és üzemeltetés, a menetrendszerű közúti személyszállítás és a teherszállítás megszervezése, működtetése, fejlesztése, támogatása. F12.b Vasúti közlekedés A vasúti pályák, vonalak építése és üzemeltetése, a vasúti személy- és teherszállítás megszervezése, működtetése, fejlesztése, támogatása. F12.c Távközlés A távközlési és hírközlési infrastruktúra építése és üzemeltetése, fejlesztése, mindezek támogatása, valamint a távközlés és hírközlés szakigazgatása. F12.d Egyéb közlekedés és szállítás A vízi és légi közlekedés, személy- és teherszállítás, a csővezetékes szállítás infrastruktúrájának építése és üzemeltetése, ezek támogatása, a közlekedés és szállítás szakigazgatása és az ezen ágazatokban végzett kutatás-fejlesztés. Forrás: NGM, KT Titkársága szerkesztés * költségvetés

A válság után együttmozgás a növekedésben a velünk határos EU-tag országokkal Növekedési trend (GDP%) 2007 - 2018 Forrás: Eurostat, Európai Bizottság, KT Titkársága szerkesztés

Költségvetési egyenleg (GDP %-a) GDP növekedés (évesített negyedéves) Az európai növekedés felzárkózott az USA-hoz, prociklikus amerikai költségvetési lazítás mellett is Költségvetési egyenleg (GDP %-a) GDP növekedés (évesített negyedéves) Az amerikai gazdaság régóta a konjunktúra érett szakaszában tart. A munkanélküliség történelmi mélypont közelébe (4%) csökkent, a hitelezés és a lakáspiac növekszik. Az európai gazdaság csak nemrég került ebbe a szakaszba, a korábban (2011) megkezdett költségvetési kiigazítás miatt. 2017-18-ra már az látszik, hogy az amerikai gazdaságpolitika prociklikus költségvetési élénkítést hajt végre. Ezzel szemben az EU-ban a gazdaság ciklikus helyzetének helyreállása segítette a költségvetési egyenleg további javulását. Előretekintve az USA esetében emelkedő adósságpálya várható a Trump-féle adócsökkentések nyomán (GDP 100%-áról 120% közelébe nőhet a 2020-as évek végére az államadósság). Az EU országaiban stabil/csökkenő adósságpálya várható. Ugyanakkor a görög, olasz költségvetési helyzet továbbra is kockázatokat rejt. Forrás: OECD, Federal Reserve, Eurostat, KT Titkársága szerkesztés

A főbb makrogazdasági mutatók a különböző előrejelzések alapján (%-ban) I. Megnevezés 2017 Kormány Századvég GKI BCE-GTEKK A' Üzleti szereplő B' Üzleti szereplő OECD EC 1. GDP növekedése 4,1 3,9 3,8 4,8 4,0 2. Háztartások fogyasztása 6,1 4,3 4,7 4,4 4,6 3. Közösségi fogyasztás 0,8 -1,1 -0,4 -1,7 0,6 4. Bruttó állóeszköz-felhalmozás 21,7 20,0 16,8 19,6 15,2 5. Fogyasztói árindex (éves átlag) 1,6 2,4 2,3 6. Államháztartás hiánya (ESA2010) -2,4 -1,8 -2,5 -2,0 -1,9 -2,1 Megnevezés 2018 Kormány Századvég GKI BCE-GTEKK A' Üzleti szereplő B' Üzleti szereplő OECD EC 1. GDP volumennövekedés 4,3 4,1 3,8 3,6 3,9 4,0 3,7 2. Háztartások fogyasztása volumennövekedés 5,4 4,8 4 5,1 3. Közösségi fogyasztás volumennövekedés 1,0 0,8 2,1 1,1 1,4 1,2 4. Bruttó állóeszköz-felhalmozás volumenváltozás 5,5 7,2 9 10,0 8,1 7,4 10,5 10,9 5. Fogyasztói árindex (éves átlag) 3,0 2,6 3 2,0 2,7 6. Államháztartás hiánya (ESA2010) -2,4 -2,3 -2,5 -2,7 -2,2 -2,6 Forrás:Konvergenciaprogram 2017-2021, GKI/Századvég/BCE-GTEKK kutatások a KT számára; üzleti becslések; OECD Economic Outlook annex tables, 2017 November; European Commission, Economic Forecast Hungary Autumn 2017 and Winter 2018, KT Titkársága szerkesztés

A főbb makrogazdasági mutatók a különböző előrejelzések alapján (%-ban) II. Megnevezés 2019 Kormány Századvég GKI BCE-GTEKK A' Üzleti szereplő B' Üzleti szereplő OECD EC 1. GDP növekedése 3,8 3,2 3,1 3,0 3,9 2. Háztartások fogyasztása 4,4 4,0 3 3,5 4,6 3. Közösségi fogyasztás 0,7 1,0 -0,3 0,5 1,1 -1,7 0,6 4. Bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,8 7 7,5 0,3 19,6 15,2 5. Fogyasztói árindex (éves átlag) 2,6 2,5 2,3 6. Államháztartás hiánya (ESA2010) -1,8 -1,6 -2,5 -2,0 -2,4 -2,1 Forrás:Konvergenciaprogram 2017-2021, GKI/Századvég/BCE-GTEKK kutatások a KT számára; üzleti becslések; OECD Economic Outlook annex tables, 2017 November; European Commission, Economic Forecast Hungary Autumn 2017 and Winter 2018, KT Titkársága szerkesztés

A mozgósítható munkaerő-tartalék a közmunka kivételével történelmi mélypontra csökkent Munkaerőhiány mint a termelést korlátozó tényező a vállalatok szerint Rendelkezésre álló munkaerő-tartalék Történelmi csúcsra emelkedett az iparban és az építőiparban a munkaerőhiányra panaszkodó vállalatok aránya. A rendelkezésre álló munkaerő-tartalék eközben történelmi mélypontra süllyedt. A munkanélküliségi ráta mindössze 3,8% volt februárban. A hazai háztartásban élő, de külföldön dolgozók száma 2017 elejéhez képest 20 ezer fővel csökkent; a reményvesztett munkanélküliek (akik hajlandóak lennének dolgozni, de nem hiszik, hogy találnának állást) száma mélypontja körül stabilizálódott. Továbbra is kb. 180 ezer főt foglalkoztatnak a közmunkaprogramok. Ám egyre kétségesebbnek tűnik, hogy a jelenlegi közmunkások képesek lesznek-e kilépni az elsődleges munkaerőpiacra. A munkaerőhiány is szerepet játszik abban, hogy a bérdinamika 10% felett maradt 2018 elején. Ennek költségnövelő hatását átmenetileg tompítja a munkáltatói járulék csökkenése, ám ezzel együtt is erősödik az inflációs nyomás a munkaigényes ágazatokban (főleg egyes piaci szolgáltatások körében). Forrás: Európai Bizottság, KSH, KT Titkársága szerkesztés

Fokozatosan élénkülnek az EU források felhasználása és az állami beruházások (2016-ban megtorpanás) A 2016-os mélypont óta ismét élénkül az EU források lehívása, valamint az állami beruházási aktivitás. Utóbbi 2017-ben kb. a GDP 1%-ával nőhetett 2016-hoz képest, ami hozzájárult az élénk gazdasági növekedéshez. Az EU-s források felhasználása 2018-19 környékén tetőzhet. Amint a források igénybevétele közelíti a csúcsát, úgy az addicionális növekedési hatásuk csökken majd. 2019 után jelentősen kell emelkednie az állam önerős beruházásainak, ha el szeretnénk kerülni egy 2016-hoz hasonló helyzet megismétlődését. Forrás: KSH, MNB, KT Titkársága szerkesztés

Az egyre dinamikusabb jövedelem-növekedés mellett a hitelezés is támogatja a fogyasztás bővülését A visszafogott első negyedévi fogyasztási adat ellenére a háztartások váltak a növekedés fő motorjává. A kiskereskedelmi forgalom 5% körüli ütemben nő az élénk reáljövedelem-növekedésnek és a hitelezés újbóli felfutásának köszönhetően. * CPI-vel deflált nettó bér- és transzferjövedelem. Forrás: KSH, MNB, KT Titkársága szerkesztés

Az élénk kereslet, és a szűkös munkaerő beruházásra ösztönzi a vállalatokat Beruházások várt növekedése (%, ESI felmérés, feldolgozóipar) Vállalati* FDI és hitelfelvétel (4 negyedéves átlag, GDP arányában, %) Magánszektor beruházási rátája (hozzáadott érték arányában, %) A beruházási aktivitás 2017-ben folyamatosan élénkült, a magánszektor beruházási rátája (a hozzáadott érték arányában) 23%-os mélypontjáról 28%-ig nőtt. Az Európai Bizottság felmérése a KKV-k beruházási szándékának erősödését jelzi 2018-ra. A beruházási kedv növekedését jelzi a nettó FDI beáramlás folytatódó növekedése, valamint a vállalati hitelezés felfutása is. * Nem pénzügyi vállalatok. Forrás: Európai Bizottság, KSH, MNB, KT Titkársága szerkesztés

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!