Magyarország jelenlegi és várható csapadékviszonyai,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szimulált klímaváltozás hatása a talajlégzésre homoki erdőssztyepp vegetációban 1Lelleiné Kovács Eszter, 1Kovácsné Láng Edit, 2Kalapos Tibor, 1Botta-Dukát.
Advertisements

mint természeti veszélyforrás a Dél-Dunántúlon
2010 éghajlati értékelése, átlagok és szélsőségek
MEH - MAKK konferencia és fórum 1 Egy hazai fejlesztésű terhelésbecslő és szélerőmű termelésbecslő szoftver Bessenyei Tamás
2010 időjárása, különös tekintettel a nagy csapadékokra és más veszélyes jelenségekre dr Bonta Imre, Babolcsai György, Ujváry Katalin (IEO) Nagy csapadékos.
Készítette: Góth Roland
Miért váltakoznak az évszakok?
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
A globális klímaváltozás
A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében
A klímaváltozás hatása a hegyvidéki éghajlatra: az Alpok
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Klímaváltozás hatása a vegetációtüzekre
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár – Magyarországon Istovics Krisztina
AZ ÉGHAJLAT ÁBRÁZOLÁSA
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Éghajlati jövőkép, éghajlati szélsőségek
Magyarország éghajlata
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Régióközi tudáshálózatok minőségének hatása a kutatási teljesítményre Sebestyén Tamás és Varga Attila.
Csávás Csaba elemző munkatárs, MNB A főbb hazai pénzügyi piacok meghatározó szereplői és jellemző kereskedési stratégiái november 8.
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
felmelegedés vagy jégkorszak? hazai forgatókönyvek
Rövidtávú klímaváltozások és előrejelzésük Bartholy Judit ******************************************************************************* Eötvös Loránd.
Bartholy Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem
Miért váltakoznak az évszakok?
Éghajlati folyamatok és időjárási szélsőségek vizsgálata Bozó László Elnök, az MTA levelező tagja Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások Bozó László elnökhelyettes MTA Földtudományok Osztálya.
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
Környezetgazdálkodási alternatívák és kooperációs lehetőségek a Vajdaság és a Dél- Alföld határmenti területein Kovács András Donát PhD Geográfus, szociológus.
Az áramlástan szerepe az autóbusz karosszéria tervezésében Dr
Fejlett országokban megvalósított atomerőművi beruházások várható megtérülése Kaderják Péter, Mezősi András, Kerekes Lajos Regionális Energiagazdasági.
A GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK FONTOSABB HAZAI VONATKOZÁSAI
(CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA
Szélsőséges meteorológiai helyzetek Magyarországon: május-június Dr. Bozó László elnök Országos Meteorológiai Szolgálat.
Mika János és Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat
Bartholy Judit, Pongrácz Rita
Klímaváltozás társadalmi hatásai alprojekt Bozó László Az infokommunikációs technológiák társadalmi hatásai november 13. Balatonfüred.
Öngyilkosság és időjárás összefüggése Magyarországon
A klímaváltozás társadalmi hatásai Bozó László. Az éghajlati rendszer.
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár – hazai vonatkozások
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
Az evapotranspirációs mechanizmuson alapuló termeszéstechnológiai modell 12 termesztett növényfajra A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei.
Éghajlatváltozási előrejelzések
Sík- és dombvidéki vízrendezés
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata Készítették: André Karolina és Salavec Péter Fizika BSc, Meteorológia szakirány.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
„Mérd az időt!” Csatlakozz az OMSZ és a KvVM programjához! „Meteoklub” – amatőr meteorológiai mérőhálózat kialakítása Előadó: dr. Szalai Sándor az Országos.
A globális éghajlatváltozás lokális hatásainak vizsgálata hazánkban
A felszínborítás változásának vizsgálata a kárpáti régióban távérzékelési technikák segítségével Dezső Zs.- Bartholy J.- Pongrácz R.- Barcza Z
Az árkos erózió vizsgálata a Tetves-patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely – Kertész Ádám- Papp Sándor Földrajzi Értesítő LIV. Évf füzet, pp
Szélenergetikai számítások az ETA mezoskálájú modell alkalmazásával
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
Miért éppen a Közel-Kelet?
A klímaváltozás hatása a hegyvidékekre
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
Indicators for climate sensitivity studies
A 2007-es és a 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
Aszály és klímaváltozás Magyarországon
A 2007-es, 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
Ki tudjuk-e mutatni a globális felmelegedést Karcagon?
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
a vízgyűjtő hidrológiai helyzete
Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára
Kompetenciamérés eredményei évfolyam 2013
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PAKTUM KONFERENCIA
Előadás másolata:

Magyarország jelenlegi és várható csapadékviszonyai, különös tekintettel a szélsőségekre Bihari Zita osztályvezető Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Megfigyelt és modellezett változások elemzése, Módszerek, Átlagok és szélsőségek

Megfigyelt változások Lakatos Mónika, Kovács Tamás, Vincze Enikő, Szentimrey Tamás „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

A megfigyelt változások vizsgálatának módszerei Időben és térben jó minőségű adatok Homogenizáció (MASH- Multiple Analysis of Series for Homogenization, szerző: Szentimrey Tamás) Interpoláció (MISH- Meteorological Interpolation based on Surface Homogenized data bases, szerzők: Szentimrey Tamás és Bihari Zita) „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

Éves csapadékösszegek alakulása 1901-től 2014. jan-okt 1901-2013 időszak alatti változás : -6.8% 90%-os mb. int. [-14.5%, 1.63%] 1981-2013 időszak alatti változás : 12.7% 90%-os mb. int. [-5.7%, 34.8%] „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

Évszakos csapadékösszegek alakulása 1981-2013: 8.9% [-20.5%, 49.3%] 1901-2013: 5.7% [-9.7%, 23.6%] 1981-2013: 11.4% [-15.6%, 47.1%] 1901-2013: -17.2% [-32.6%, 1.7%] 1981-2013: 11.2% [-25.3%, 65.6%] 1901-2013: 3.0% [-14.6%, 24.2%] 1981-2013: 16.1% [-16.9%, 62.2%] 1901-2013: -17.2 % [-28.2 %, -4.6 %] „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

Éves csapadékösszeg változása, 1963-2012 „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

Évszakos csapadékösszegek változása, 1963-2012 tavasz nyár ősz tél „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

Extrém csapadék indikátorok változása Térképek 1961-2012 Leghosszabb száraz időszakok (r<1mm) hossza [nap], tavasz Intenzitás (csapadékösszeg/ csapadékos nap), nyár 20 mm fölötti csapadékú napok száma, nyár/ év

Éven belüli csapadék eloszlás két időszak alapján: 1901-1970 és 1971-2011 Őszi másodmaximum eltűnőben „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

2014. csapadékviszonyai Havi csapadékösszegek, jan-okt Kumulált csapadékösszeg, jan-okt Éves összeg, 1971-2000 átlag: 568 mm, jan-okt összeg: 669 mm Csapadékösszeg, jan-okt „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

Várható változások Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

Az OMSZ klímamodellezési tevékenysége A klímaváltozás lehetséges jövőbeli irányait csak több éghajlati modell eredménye mutatja meg, modellszimulációk két adaptált regionális klímamodellel: Terület REMO ALADIN ALADIN-Climate REMO Időszak 1961–2100 1951–2100 Felbontás 10 km 25 km Forgatókönyv A1B (átlagos) További modellkísérletek új kibocsátási forgatókönyvekkel Európai modellszimulációk eredményeinek feldolgozása (ENSEMBLES EU-projekt, 25 km) Kiemelten vizsgált időszakok: 2021–2050, 2071–2100 Referencia: 1961–1990, 1971–2000 A modellek kiindulási adatokat szolgáltatnak a jövőbeli klímaváltozás hatásainak vizsgálatához, hidrológiai hatásvizsgálatok például a CLAVIER (FP6; www.clavier-eu.org) és az ECCONET (FP7; www.ecconet.eu) projektekben Két regionális modellel vannak kísérleteink 10 és 25 km-es felbontáson a 21. századra, a tartomány a jobb alsó ábrán látható. Minimálisan két modell alkalmazása szükséges a bizonytalanságok számszerűsítéséhez. Ezekhez a modellszimulációkhoz a SRES A1B közepes forgatókönyv írta le az emberi tevékenységet. Részt veszünk a EURO-CORDEX együttműködésben, s az új kísérletekben már új kibocsátási forgatókönyveket használunk. Vizsgáljuk a publikusan elérhető európai modelleredményeket is, ezek zömében 25 km-es felbontásúak. A vizsgálatokat 2 kiemelt jövőbeli időszakra végezzük: 2021-2050, 2071-2100. „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

Csapadékváltozás [%] Időszak 2021-2050, referencia 1961-1990 Modell 1 Modell 2 Éves összeg kis (±5%) változása Nagyobb évszakos változások Egyértelmű nyári csökkenés A többi évszakban bizonytalan a változás iránya tavasz (-7) – 3 nyár -5 ősz 3 – 14 Az ábrákon az éves és évszakos csapadékösszeg átlagos változása látható a közeljövőre, az OMSZ-ban alkalmazott két modell eredményei alapján. A középen lévő számok az országos átlag változását mutatják, két modell alapján. Éves szinten a változás csekély, országos átlagban 5 % alatti, évszakosan jelentősebb változások várhatók. A nyári csökkenés egyértelmű, a többi évszak eredményei viszont bizonytalanok: az egyik modell növekedést, a másik csökkenést jelez. tél (-10) – 7 13 „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

Csapadékváltozás [%] Időszak 2071-2100, referencia 1961-1990 Modell 1 Modell 2 Nyári csökkenés és őszi növekedés Több modell bevonásával: téli növekedés tavasz (-2) – 2 nyár (-26) – (-20) Téli növekedés valószínűsége [%] 40 50 60 70 80 90 100 ősz 10 – 19 Az ábrákon az évszakos csapadékösszeg átlagos változása látható az évszázad végére, az OMSZ-ban alkalmazott két modell eredményei alapján. A középen lévő számok az országos átlag változását mutatják, két modell alapján. Éves szinten a változás csekély, északosan viszont jelentősebb változások várhatók. A nyári csökkenés egyértelmű, s az őszi növekedés sem kétséges. A tavaszi és a téli évszak eredményei viszont bizonytalanok: az egyik modell növekedést, a másik csökkenést jelez. Ha az európai modelleredményeket is megvizsgáljuk, akkor télen inkább a növekedést jelzi a modellek többsége. tél (-3) – 30 2018. december 29.2018. december 29. Kockázatértékelési Munkacsoport „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

Csapadékintenzitás változása [%] Időszak 2071-2100, referencia 1961-1990 Modell 1 Modell 2 Nyár Ősz Az ábrák a nyári és az őszi csapadékintenzitás változását mutatják az évszázad végére, két modell alapján. Éves szinten az intenzitás növekedni fog, viszont nem nyáron (felső ábra), ahogy azt a mérések alapján várjuk, hanem ősszel (alsó ábra). Ráadásul az őszi változások szignifikánsak (pontozás). Egyértelmű és szignifikáns változások csak az évszázad végére Őszi intenzitás növekedés (nyáron csökkenés is) „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

Száraz időszakok maximális hosszának változása [%] Időszak 2071-2100, referencia 1961-1990 Modell 1 Modell 2 Éves Nyár Az ábrák a száraz időszakok maximális hosszának változását mutatják, éves átlagban és nyárra, az évszázad végére, két modell alapján. Éves szinten (felső ábra) a száraz időszakok hosszabbodni fognak, a legnagyobb mértékben nyáron (alsó ábra). A legérintettebb a déli és a keleti országrész, itt 50-60 %-os változás is elképzelhető, ami a 30 napnál hosszabb (egybefüggő) csapadékmentes időszakot is jelenthet. A nyári változások szignifikánsak (pontozás). Hosszabb száraz időszakok, különösen nyáron, délen és keleten „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

Összefoglalás Megfigyelt változások Jövőbeli változások Éves csapadékmennyiség -6,8%/1901-2013 12,7%/1981-2013 Csekély változás Évszakos összegek Csökkenés tavasszal és ősszel Növekedés nyáron és télen (1901-2013) Csökkenés nyáron Növekedés ősszel és télen Szélsőségek Hosszabb száraz időszakok, több intenzív csapadékesemény Hosszabb száraz időszakok, ősszel több intenzív csapadékesemény „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”, nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. november 5-6., Budapest

Köszönöm a figyelmet!