A női-férfi iskolázottsági különbségek alakulása és a felsőoktatási horizontális nemi szegregáció Varga Júlia MTA KRTK KTI „Munka- és oktatásgazdaságtan: újabb eredmények 2018” Szakmai konferencia, Szirák 2018. 11.09. 

A nők és férfiak iskolázottsági csoportok szerinti megoszlásának különbsége a fiatal korcsoportokban 2017-ben, százalékpont Forrás: Eurostat. http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=edat_lfse_03&lang=en

A 15 évesnél idősebb nők és férfiak iskolázottsági kategóriák szerinti megoszlásának különbsége Magyarországon 1990, 2001, 2011 és 2016 (százalékpont Forrás: A KSH 1990, 2001 és 2011 Népszámlálás, valamint a 2016. évi Mikrocenzus adataiból számolva. Az ábra pozitív tartománya a nők, a negatív tartomány a férfiak túlsúlyát jelzi.

A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon nemek szerint 2006-2016, Százalék Forrás: A Közoktatás Indikátorrendszere 2017

A különböző középfokú iskolatípusokban továbbtanulók aránya Magyarországon nemek szerint 2004-2017, % Forrás: A Közoktatás Indikátorrendszere 2017. C.2.4 indikátor.

A nők aránya a felsőoktatásban tanulók között Magyarországon, 1990-2017 % Forrás: 1990-2000-ig az Oktatási Minisztérium Oktatási Évkönyvek adatai, 2000-től az Oktatási Hivatal adatai alapján https://www.oktatas.hu/felsooktatas/kozerdeku_adatok/felsooktatasi_adatok_kozzetetele/felsooktatasi_statisztikak

A 30-34 éves diplomás nők és férfiak diplomájuk tudományterülete szerinti megoszlásának különbsége Magyarországon 1990, 2001, 2011 és 2016, Százalékpont Forrás: A KSH 1990, 2001 és 2011 Népszámlálás, valamint a 2016. évi Mikrocenzus adataiból számolva.

A tudományterületi választások nemek közti különbségének vizsgálata - Irodalom „képességkülönbségek” - matematikai teszteredmény különbségei (Ceci és szerzőtársai, 2009; Ceci–Williams, 2010; Halpern és szerzőtársai. 2007; Hyde és szerzőtársai, 2008; Turner–Bowen 1999; Wai és szerzőtársai, 2010) a matematika teszteredmények különbsége nagymértékben csökkent a két nem között az utolsó évtizedekben, a nemek közötti teljesítménykülönbségek ma már a horizontális szegregációt csak kis részben magyarázzák (Hyde és szerzőtársai, 2008; Spelke; Goldin és szerzőtársai 2006) a munkaerő-piaci várakozásai különbségei (például Montmarquette és szerzőtársa, 2002; Varga, 2006; Boudarbat, 2008; Arcidiacono és szerzőtársai, 2012; Zafar, 2013) preferenciakülönbségek (Turner–Bowen, 1999; Kahn–Ginter, 2017) kockázatkerülési hajlam különbsége (Bertrand, 2010; Croson-Gneezy, 2009; Eckel–Grossman, 2008; Gneezy és szerzőtársai) a versenyre való készségben lévő különbségek (Reuben és szerzőtársai, 2015)

Kutatási kérdés A bekerülési esélyek változásának hatására változnak-e a jelentkezők tudományterületi preferenciái, van-e különbség a nemek között e változásokban?

2012-ben bekövetkezett oktatási reform hatásának vizsgálata 2012-ben csökkentették a felsőoktatásba állami finanszírozású férőhelyre felvehetők és az összes felvehetők számát A STEM tudományterületeken jóval kisebb arányú volt a csökkentés, mint a legtöbb egyéb tudományterületen, ezért az állami finanszírozású férőhelyre, STEM tudományterületre való relatív bekerülési esélyek javultak

Adatok Két egyéni szinten összekapcsolt adminisztratív adatbázis adatai az Oktatási Hivatal teljes körű Érettségi Adatbázisa a Felsőoktatási Felvételi Iroda teljes körű, egyéni szintű Felsőoktatási Felvételi adatbázisa 2011. és a 2012. évi hullámainak adatai

A különböző felsőoktatási képzésekre jelentkezők az adott évben érettségizettek arányában nemek szerint, 2011 és 2012

Felsőoktatási jelentkezések: a reform hatása (2. és 6. modell OLS, 1 Felsőoktatási jelentkezések: a reform hatása (2. és 6. modell OLS, 1.,3.,4.,5., logit modell) Egyéb kontrollváltozók: életkor, részletes érettségi eredmények százalékos formában és régió fix hatások, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzet és az érettségit adó középiskola típusa.

Felsőoktatási jelentkezések: a reform hatása a nők nagyobb valószínűséggel jelentkeznek felsőoktatásba a 2012. évi változások csökkentették a továbbtanulás valószínűségét a nőket inkább eltántorították a felsőoktatási jelentkezéstől a 2012. évi változások a férfiak inkább a STEM jelentkezéseik növelésével válaszoltak a 2012. évi változásokra a nők nagyobb valószínűséggel jelentkeztek költségtérítéses képzésre 2012 után (kockázatkerülő stratégia)

A bekerülési esélyek változásának hatása - Strukturális modell lépés : 2011-es adatokkal az 1. helyes jelentkezésekre vonatkozóan a bekerülés esélyére vonatkozó becslés (bináris logit) lépés : a k. intézményben a j. szak választásának valószínűségének becslése feltételes logit

A bekerülési esélyek változásának hatása - Strukturális modell  

A bekerülési esélyek változásának hatása - Strukturális modell  

Képzési terület választása 1. helyen történő jelentkezések Egyéb kontrollváltozók: életkor, részletes érettségi eredmények százalékos formában és régió fix hatások, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzet és az érettségit adó középiskola típusa

- A nem szignifikáns hatással van számos tudományterület választására. A nők kisebb valószínűséggel választják a műszaki, informatikai képzésterületet, a természettudományi képzésterület választásának valószínűségében nincs különbség a két nem között, vagyis nem minden STEM területre igaz, hogy a nők kisebb valószínűséggel választják. A nők a férfiakénál jóval nagyobb valószínűséggel veszik figyelembe bekerülési esélyeiket (kockázatkerülőbbek választásaikban)

Alternatív felsőoktatási politika (felvételi korlátok eltörlése) szimulált hatása A 2011-ben érettségizettekhez viszonyított arány.

Összefoglalás A felvételi szabályok változtatásával ösztönözhetőek a STEM jelentkezések A bekerülési esélyek változása hat a preferenciákra A nők egy tekintélyes hányada inkább a eláll a továbbtanulástól, ha a preferált programokra csökken a bekerülés esélye A nők nagyobb súllyal veszik figyelembe a bekerülési esélyüket felsőoktatási jelentkezéseikkor. A STEM szakok egy részében – a természettudományi képzésterületen már nincs különbség a férfiak és nők jelentkezési valószínűségében A műszaki, informatikai területen mutatkozó ekkora mértékű különbség okainak feltárására további kutatásokra van szükség

Köszönöm a figyelmet! Sophie Germain Alexandriai Hypatia Ada Lovelace Lise Meitner Rita Levi-Montalcini Rosalind Franklin Gertrude B. Elion Barbara McClintock Rachel Carson Dorothy Hodking Maria Goeppert Mayer Köszönöm a figyelmet! Grace Hopper Barbara McClintock Katherine Johnson Joan Clarke Emmy Noether Maria Gaetana Agnesi Mary Somerville Laura Bassi Shirley Ann Jackson