A római államtörténet korszakai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
Advertisements

Az antikvitás kora és a római birodalom története dr
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE.
Magyar politikai gondolkodás története es tanév, 1. félév.
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Róma.
A császárság első századai
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Római Köztársaság.
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
A római császárkor Előadó: Máthé Gergely. A római császárkor Előadó: Máthé Gergely.
Kerettantervi követelmények
A köztársasági Róma.
A válság százada (III.sz.)
a principatus rendszere
Az egyeduralom létrejötte
A római köztársaság válsága
A császárság kr. e. 27.–kr. u korszak: principátus (kr. E. 27 – 282-ig) Álcázott egyeduralom a köztársasági intézmények formális működése mellett.
Az ókori Róma.
A polgárháborúk kora.
A Római Köztársaság.
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
A római jog forrásai Gaius 1,2: Szokásjog Törvény Sentausi határozat Magistratusi hirdetmény Jogtudomány Császári rendelet.
AUGUSTUS.
A KORAI RÓMA.
/Falfelirat Pompejiből/
A királyság és a köztársaság kora
A demokrácia kialakulása Athénban
Mezey Barna Egyetemi tanár
Az egyeduralom létrejötte
Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság
A császárság első századai. A Julius-Claudius dinasztia (Kr.u )  Augustus †  sajátos forma alakul ki  adoptálás  Előnyős mindkét fél számára.
Az ókori Róma Forum Romanum Colosseum Capitolium Forum ma.
Városállamok- Birodalmak
A Római Birodalom szétesése
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
A köztársasági Róma.
A római köztársaság válsága
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Róma – Összefoglalás.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Julius Caesar.
Tacitus: Annales I. 1. (Borzsák István fordítása)
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
Róma I.
A római hadsereg Órai vázlat.
Az egyeduralom létrejötte
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
Tacitus: Annales I. 1. (Borzsák István fordítása)
Kr. e
Egyetemes államtörténet I.
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM Egy másik út Hellaszban.
Az etruszkoktól a királyság bukásáig
A Bizánci Birodalom Kormányzata
„A tengert megtisztítottam (pacavi) a kalózoktól
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
ÓKORI RÓMA - ÖSSZEFOGLALÁS
A római államtörténet korszakai
Mit adtak nekünk a rómaiak?
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA NKE.
Előadás másolata:

A római államtörténet korszakai Egyetemes Államtörténet I. Az ókori Róma államtörténete Nappali tagozat A római államtörténet korszakai királyság (Kr.e. 753–510) köztársaság (Kr.e. 510 – 27) a császárság (Kr.e. 27– Kr.u. 476) - principátus (Kr.e. 27 – Kr.u. 284) - dominátus (Kr.u. 284 – Kr.u. 476)

A királyság kora Az ókori római királyság (Kr.e. 753–510) két szakaszra osztható. 1. A patriarchális királyság (Kr.e. 753?-tól a Kr.e. 616?-ig) 2. Az etruszk királyság (Kr.e. 620? –509)

A patriarchális királyság (Kr.e. 753?-tól a Kr.e. 616?-ig) 1. király (rex) a gentes szövetségének vallási és politikai vezetője volt. 2. a comitia curiatán meghatározó szerepet játszottak a nemzetségfők leszármazói 3. senatus, amelynek tagjai a nemzetségfők voltak.

Az etruszk királyság (Kr.e. 620? –509) A király - kizárólagos birtokosa volt az állami főhatalomnak, az imperiumnak Az etruszk uralkodók hatalma dinasztikus jellegű volt A comitia curiata mellett a comitia centuriata megszületése A senatus háttérbe szorulása, a nemzetségfők mellőzése

A köztársaság korának államszervezete (Kr. e. 510 – 27), Magistratus Senatus Comitia: - curiata - centuriata - tributa

A római magistratusok Rendes magistratusok: - consul - praetor (praetor urbanus, praetor peregrinus) - aedilis curulis questor Rendkívüli magistratusok: dictator censor

A római senatus A szenátus tagjainak száma a köztársaság utolsó századáig 300 fő (Sullanál 600 fő, Julius Caesarnál pedig 900 fő) A szenátus összehívására jogosultak: (az imperiummal rendelkező rendes magisztrátusok) a consul, praetor, tribunus plebis princeps senatus (Elsőként nyilvánít véleményt) A szenátus határozata a senatus consultum

A comitiák 1. A comitium és a contio 2. A comitia centuriata 3. A comitia tributa

A plebejus intézmények tribunus plebis aedilis plebis concilium plebis (plebiscitum)

A principátus korának államszervezete (Kr. e. 27 – Kr. u. 284) A császár (princeps) Köztársasági intézmények a principátus alatt A princeps központi szervei

A császár (princeps) A princeps az Augustus által kialakított principatusnak nevezett államjogi forma vezetője imperium maiusnak: nevezett állami főhatalommal bírt, ezáltal a hadsereg főparancsnoka és a provinciai helytartók irányítója lett. tribunicia potestas :összehívhatta a népgyűlést és a senatust, személyes sérthetetlenséget biztosított számára és valamennyi magistratus hivatali intézkedésével szemben vétójoggal is élhetett. A tribunicia potestas alapján a segítségnyújtás joga (ius auxilii) is megillette a princepset, amelynek alapján a bírósági ítéletekkel szemben a császárnál fellebbezéssel lehetett élni. Auctoritas principis

Köztársasági intézmények a principátus alatt A köztársasági intézmények formailag ugyan fennmaradtak, de jelentős változásokon mentek keresztül. A magisztratúrák: a változás értelemszerűen főleg azokat sújtotta, amelyek korábban a császár fő jogosítványait foglalták magukban, míg a többieket kevésbé érintette A népgyűlés: a népgyűlés hatáskörébe tartozik a köztársasági magisztrátusok választása. a princeps azonban megtartotta magának a jelöltállítás jogát Szenátus: (Valódi politikai súlyát a magisztrátusokhoz hasonlóan a hajdan nagyhatalmú senatus is elvesztette).

A principatus központi szervei praefectus praetorio praefectus urbi praefectus vigilum praefectus annonae praefectus vehiculorum + consilium principis (különösen Hadrianustól kezdődően)

A dominátus korának államszervezete (Központi államszervek) (Kr. u A dominátus korának államszervezete (Központi államszervek) (Kr. u. 284 – Kr. u. 476) DOMINUS et DEUS Központi államszervek: Sacrum Consistorium MAGISTER OFFICIORUM QUESTOR SACRI PALATII COMES SACRORUM LARGITIONUM COMES RERUM PRIVATaRUM COMES SACRI CUBICULI

A dominátus korának államszervezete 2. (Kr. u. 284 – Kr. u A dominátus korának államszervezete 2. (Kr. u. 284 – Kr. u. 476) A dominátus területi igazgatása provincia - vezetője a praeses dioecesis (több provinciát foglal magában) - élén a vicariusszal praefectura ( a dioecesiseket fogja össze) - élükön a praefectus praetorióval