Az európai integráció magterülete: BeNeLux államok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Olasz Nap Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Március 20. “Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE): Promóciós tevékenység és szolgáltatások.
Advertisements

Közművelődési szakmai továbbképzések, helyük a felnőttképzés rendszerében; az akkreditáció folyamata A közösségi művelődés felnőttképzési feladata Nemzeti.
Az európai integráció magterülete: BeNeLux államok Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz.
A Kárpát-medence gazdasági lehetőségei Dr. Parragh László Elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A világnépesség növekedése.
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése. A gazdasági szerkezet termelékenység, munkaerő-kereslet, globális előrejelzés.
Az ország a dualizmus korában
Szabadpiaci megoldások az európai autóbusz közlekedésben Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara XVII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia Szeged, 2015.
Téma: Demográfiai robbanás 1960 után a világban (típusok, országcsoportok, országok) Készítette: Király Klaudia Geográfus, MSc.
Az Európai Unió gazdasági joga II. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK I. Előadó: Bod Péter Ákos.
A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére Tóth Péter Győr, május 4.
A nemzetközi erőviszonyokban várható változások Magyarország 2025 (2050) Gáspár Tamás – Antalóczy Katalin - Majoros Pál-Moldicz Csaba-Novák Tamás-Pólyi.
A kamara szerepe az export vezérelt magyar gazdaság megteremtésében. Eredmények és problémák Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
JÁRMŰIPAR ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉG ORSZÁGAIBAN Pájer Ivett Győr, május 4.
Bemutatkozik az Eximbank Rt. Előadó: Dr. Bodnár Zoltán, az Eximbank Rt. vezérigazgatója.
A nemzetközi üzleti élet etikája
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ.
Az európai integráció magterülete: BeNeLux államok
JAPÁN a felkelő nap országa
Az egységes olasz és német állam létrejötte
Válság és virágzás Nyugat-Európában
Foglalkoztatási Paktumok az EU-ban
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Magyarország: logisztikai központ
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
A nagyhatalmak versengése és az első világháború
A SPANYOL VILÁGBIRODALOM ÉS NÉMETALFÖLD
Globalizálódó világ Világgazdaság A világ gazdasági központjai
Portugália.
Képzési modul Nemzetközivé válás
A szociális gazdaság jogi háttere Szlovákiában
Európai Uniós ismeretek
Nemzeti jövedelem és tőkefelhalmozás Magyarországon
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése.
A közlekedés és az idegenforgalom
A Dunához kapcsolódó lehetőségek Budapest közlekedésfejlesztésében
A regionális szintek hierarchikus rendszere
Az európai integráció magterülete: BeNeLux államok
13. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
35. EURÓPA GAZDASÁGA.
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
14. VILÁGGAZDASÁG.
A térbeli szintek hierarchikus rendszere
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
Európa fogalma, határai, ismérvei
Településföldrajz II. A városok fejlődése.
a hatékonyabb munkába segítésért
37. AZ EURÓPAI UNIÓ.
Informatikai eszközök a földrajzórán
Az észak-amerikai gazdasági centrum
36. AZ EURÓPAI UNIÓ.
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Lényege: Belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti.
SOTER-LINE Soter-Line Oktatási, Továbbképző és Szolgáltató Kft.
Az európai integráció magterülete: BeNeLux államok
A regionális szintek hierarchikus rendszere
Készítette: Koleszár Gábor
A gazdasági fejlettség mérőszámai
USA mezőgazdasága.
Kína népességföldrajza
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Az európai integráció magterülete: BeNeLux államok
Előadás másolata:

Az európai integráció magterülete: BeNeLux államok dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Nyugat-Európa földrajzi határai Politikai értelemben: tágabb terület Hidegháború, bipoláris világ idején NATO tagok Tengerentúli, angolszász szemlélet Földrajzi értelemben: szűkebb terület (5 ország) Belgium, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia 2

Nem egyértelműen besorolható területek Nyugat- vagy Észak-Európa? Egyesült Királyság, Írország Nyugat- vagy Dél-Európa? Andorra, Monaco, Olaszország, Portugália, San Marino, Spanyolország, Vatikán Franciaország déli része: Langue d’oc Nyugat- vagy Közép-Európa? Ausztria, Liechtenstein, Németország, Svájc 3

BeNeLux országok: az európai integráció előfutárai BENELUX = Belgium, NEderland, LUXemburg Kis terület Nagy népsűrűség Kimagasló gazdasági fejlettség Előnyös földrajzi fekvés Három vezető európai hatalom között népességi, legnagyobb gazdasági potenciál Európai megapolisz központja Évszázados hagyományú kereskedelem Gazdasági összefonódás 4

Gravitációs és potenciálmodellek centrumtérsége 5

Társadalom- és gazdaságtörténet Középkor: sűrű népesség, virágzó mezőgazdaság, céhes kézműipar Flandria: híres, lenvászon, posztó, csipkeáruk Amszterdam, Antwerpen: Nyugat-európa legfontosabb kereskedelemi gócpontjai (Rajna-vidék, Brit-szigetek, Baltikum felé) Harcok a németalföldi városokért Első sikeres polgári forradalom spanyol Habsburgok ellen – Hollandia Spanyol, majd osztrák Habsburg fennhatóság – Belgium (megtorpant a fejlődése) XVII. sz.: Hollandia fénykora Gyarmatok (Barents, Tasman) Minden kontinensen (D-, K-Ázsia: monopolhelyzet) 6

Társadalom- és gazdaságtörténet 1651: Navigation Act: cromwelli hajózási tv.: Anglia megnyirbálta tengeri Hollandia kereskedelmi hatalmát Indonézia, Suriname, (ma is: Holland Antillák) Gyarmatáru kereskedelem Eredeti tőkefelhalmozás Napóleoni háborúk: francia uralom mindkét részen Bécsi kongresszus (1815): önálló királyság Különválás (1830): Belgium elszakad (vas, szén) Belgium az ipari forradalom fő színtere (vas, acél, mozdony, sín) 1831: B: 3,8 mió, NL: 2,6 mió Belgium: fogyó bányakincsek, Belga-Kongó 1930: B ≈ NL 7

Integrációs törekvések XX. század: nemzetközi kereskedelem gyors bővítése Történelmi előzmények Szerény természeti erőforrások Szűk belső piac Belgium és Luxemburg gazdasági uniója (1922) Hollandia elvi csatlakozása (1944) 1948–1960 között Belső vámhatárok leépítése Áru, tőke, munkaerő szabad áramlása Szociális és gazdasági politika összehangolása De: pénzügyi unió nem 8

Népesedés Belgium Hollandia Luxemburg Alig gyarapszik Vendégmunkások (D-Eu-ból) már a XX. sz. elején, de az 1970-es években ugrásszerűen megnőtt, ma 9 % Hollandia Gyors természetes szaporodás (1945–1950: 18 ezrelék, 2003: 3,7 ezrelék) Fedezte a munkaerőigényt  nem volt sok eu-i vendégmunkás, ma is csak 4,5% Külföldi származású de 20% (gyarmatok, TR, Marokkó), probléma: nagyvárosi szegregáció Ma: NL ≈ 1,5 x B Luxemburg Vendégmunkások aránya magas (39%) 9

Kis országok  élénk részvétel a nemzetközi munkamegosztásban Terület (ezer km2) Lakosság (millió fő, 2005) Népsűrűség (fő/km2) GDP/fő (€, 2005) Belgium 30,5 10,47 343 28500 Hollandia 33,9 16,31 481 31000 Luxemburg 2,6 0,45 173 64300 BENELUX 67 27,23 406 30600 Kimagasló a népességhez és GDP-hez viszonyított külkereskedelmi forgalom Világkereskedelem több mint 7%-a (USA, No. után VR3.) Legfőbb partnerek: Eu. vezető gazdasági hatalmai, belső forgalom kisebb Erős érdekeltség a szélesebb körű integrációban Kedvező földrajzi helyzet Régi tagság Brüsszel, Luxemburg: legfontosabb intézmények székhelyei 10

Hollandia nemzeti EUrópa-politikája Kereskedelemfüggő gazdaság (XVI–XVII. század óta) „Multilaterális” kereskedelem Atlantista Angolok és németek fontos üzleti partnerek Ipar kevésbé jelentős „Hárommagos” szerkezet: Shell, Philips, Unilever Költségvetési befizetések csökkentése Koalícióépítés a nagyokkal szemben Nagyhatalmi egyensúly 11

Belgium nemzeti EUrópa-politikája Klasszikus viszony a harmadik világ országai felé (gyarmattartó – Kongó) Maghreb-országok, Közel-Kelet (szénhidrogénhiány) Kelet-Közép-Európa támogatása (Törökország is) Nagyhatalmi egyensúly 12

Luxemburg nemzeti EUrópa-politikája Aktivitás az európai intézményekben Minél mélyebb, szorosabb integráció Nemzetek felettiség Az Európai Bizottságban a nagy országoknak is csak egy-egy biztosa legyen 13

Gazdaságszerkezet és nemzetiségi kép Eltérő gazdasági szerkezet meghatározó tényezői Történelmi fejlődés Népességföldrajz Természeti adottságok Hollandia: etnikailag egységes Germán népek összeolvadása Fríz kisebbség Belgium: nemzetiségi választóvonal: politikai ellentét É: flamand (holland nyelv) D: vallon (francia nyelv) 14

A BeNeLux-országok mező- és energiagazdasága, iparvállalatai, nagyvárosai 15

Belterjes mezőgazdaság Mg jelentősége Mg-ilag hasznosított terület 50% felett: főként állattenyésztésre Kicsi méret: 20–25 ha (birtoktestek több parcellára oszlanak – holland tagosítási program) NL: mg-i termelés jelentősebb (agrárfogl aránya 3,1%, B: 1%) Eu. legmagasabb színvonalú mezőgazdasága Gépesítés, műtrágya, tejhozam (NL: 8000 l/tehén, 8,5 t búza/ha) Magas ráfordítások: EU KAP Külkereskedelem NL: mg termék exportőr (pedig nagy népsűrűség), hús, tojás, tejtermékek, zöldségfélék, virágok: exp 20%-a B: gabonabehozatal (nem ellensúlyozza más mg-i termékekkel) Talaj, vizek szennyeződése: Mg helyett erdősítés, természetvédelem, turizmus 16

Energiagazdaság Hollandia: Belgium: Hatalmas földgázvagyon Kitermelés: 1960-as évektől: Groningen, Északi-tenger Csökkenő kitermelés (ma 87 Mrd m3) VR 5–8., ER 3. (GB, N után) Földgázkivitel ≈ szén-, olajbehozatal Belgium: Valaha jelentős szénbányászat, de 1992-re megszűnt Magas az atomenergia aránya (58%) 17

Ipar Mindkét országban jelentős a fémfeldolgozás Belgium: nagy múltú gépgyártás Hollandia: fél évszázados (korszerűbb) Második legnagyobb foglalkoztató Hollandia: élelmiszeripar (hazai + import alapanyagok) Belgium: textil- ruházati ipar 3. vegyipar Hollandia: hazai földgáz, import kőolaj Jelentősebb nagyvállalatok: Soceté Générale: vas – és színesfémkohászat Solvay: vegyipar Akzo Nobel: vegyipar 18

Royal Dutch Shell: kőolajipar VR3, ER2, (BP, Exxon Mobil után) Szénhidrogének kitermelése, feldolgozása Csökkenő tartalékok (kitermelés>felfedezett új mennyiség) Egyesülés (brit anyavállalat, de kp.: Amszterdam, adózás NL-ban) Jelenleg megosztott központ irodák helyett a társaság székhelye Hollandiában lesz; itt lesznek az igazgatóság és a menedzsment többségének irodái is. NBr: globális olajtermékek és a vegyipari termékek, valamint a kereskedelmi ágazat központja 19

Unilever: élelmiszer- vegyipar 1930, brit (szappan) – holland (magarin), London–Rotterdam Élemiszeripari termékek (Rama, Flora, Bertolli, Iglo, Hellmann’s, Knorr, Lipton …) Tisztítószer-kozmetikum (Cif, Domestos, Axe, Dove, Lux, Rexona, Signal …) 20

Philips: elektrotechnika Fémfeldolgozás, élelmiszeripar, vegyipar Mezőgazdasági gépek, szivattyúk, hajómotorok, vasúti kocsik, kikötői berendezések (daru, rakodógépek …) elektromos berendezések Elektronika, elektrotechnika Központ: Eindhoven Jelentős az import nyersanyag; ipar – kikötőkben, folyók mentén (Randstad kialakulása) 21

Brüsszel Kétnyelvű világváros: vallon (francia) és flamand (holland) 1,2 mió fő Belga út- és vasúthálózat gyújtópontja, urbanizációs tengely Antwerpennel Kezdetben csipkeverés, ma tercier (divatáru-készítés, könyvnyomtatás) Fémfeldolgozás, de ipari foglalkoztatás 10–15% Belga király, parlament, kormány székhelye  államigazgatási, kereskedelmi, pénzügyi központ Nemzetközi vállalatok, nemzetközi szervezetek székhelyei Eu-i Bizottság székhelye (több mint 20 ezer alkalmazott)  Európa „fővárosa” NATO székhelye  világpolitikai rang Műemlékekben gazdag óváros körül hivatalnok-negyedek 22

Amszterdam 800 ezer fő Gazdasági centrum, névleges főváros, kulturális központ Fénykora a XVI–XVII. sz.: Eu. Legforgalmasabb pénzpiaca, kereskedelmi központja Védett, de sekély vizű kikötő, hajók méretének növekedése  hanyatlás 1876: Északi-tengeri-csatorna  85 ezer t-s óceánjárók is eljutottak ide Gép- (repülőg., hajó …), gyarmatáru kereskedelemhez kapcsolódő élelmiszeripar Divatáru, nyomdaipar, gyógyszergyártás, gyémántcsiszolás Szolgáltatás (nagykereskedelmi, pénzügyi funkciók …) = 3 x ipari fogl. Waterfront Program: városrehabilitációs projekt az 1980-as évek elején 23

Rotterdam 600 ezer fő Európa legforgalmasabb kikötővárosa (Europoort) Kőolaj-finomítás, vegyipar, hajógyártás, élelmiszeripar Logisztikai központ Nemzetközi cégek székh. (NN, Unilever…) 24

Hága 500 ezer fő Közigazgatási központ (királynő, parlament, kormány) Nemzetközi Bíróság, Nemzetközi Törvényszék Üdülő- és fürdőhely 25