Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék.
Advertisements

Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék.
Kis országok – nagy örökség.  Földrajzi környezet  Jordán folyó – Holt-tenger  földművelés és állattenyésztés  Kánaán nevezik  XIII. században itt.
A Kárpát-medence a római korban. Pannónia meghódítása  A hódítás előtt Pannónia lakói kelták voltak  Kr.e. IV. században vándoroltak be, de   hoztak.
A Horthy-korszak kezdete Trianoni békeszerződés. 1.Előzmények (a tanácsköztársaság bukása utáni időszak) a.) rövid életű, átmeneti kormányok alakulása.
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A világnépesség növekedése.
Téma: Demográfiai robbanás 1960 után a világban (típusok, országcsoportok, országok) Készítette: Király Klaudia Geográfus, MSc.
Szövetségi rendszerek Európa az első világháború előtt
Az angol polgári forradalom Az alkotmányos monarchia megszületése.
Róma történelme A kezdetek. A földrajzi jellemzők tenger határolja, de partvidéke kevésbé tagolt kedvező fekvés  fő kereskedelmi és közlekedési utak.
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz.
A Honfoglalás. A Kárpát-medence a honfoglalás előtt  Római uralom vége  hun uralom  Attila halála  hun uralom   germánok uralma Kárpát-medence.
Izrael „történelem előtti” kora. 0. Mi az a „történelem előtti kor”? A zsidó történetírás Kr.e körül jelent meg Kánaánban:  Az éppen megszülető.
Az enyhülés korszaka. Háború vagy béke  Sztálin halála  XX. Pártkongresszus  módosult a korábbi politikai irányvonal  A propagandaháború tovább folytatódott.
A polisz születése Görög táj képe, ahol a polisz kialakult.
A nemzetközi üzleti élet etikája
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
JAPÁN a felkelő nap országa
(Dávid és Salamon uralkodása)
Az egységes olasz és német állam létrejötte
A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK
„Csellengő fiatalok” Az ifjúságpolitika komplexitása
A krétai és a mükénéi kultúra
Válság és virágzás Nyugat-Európában
A felvilágosodás - a polgárosodás eszmeisége
A közigazgatással foglalkozó tudományok
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Az Európai Unió közlekedési politikája és a transzeurópai hálózatok
Az európai integráció kibővülései
A nagyhatalmak versengése és az első világháború
A SPANYOL VILÁGBIRODALOM ÉS NÉMETALFÖLD
Az orosz állam birodalommá válása a Romanovok idején
Nigéria és Afganisztán népességfejlődése 2050-ig
A „fény százada”.
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
MI MARADT A RÓMAI BIRODALOMBÓL?
A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete
A hidegháború kora
Portugália.
A Nyugat-Balkán az EU és Oroszország között
Képzési modul Nemzetközivé válás
Európai Uniós ismeretek
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése
Amerikai Egyesült Államok
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM
A regionális szintek hierarchikus rendszere
AFRIKA Gazdasága Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika
13. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A térbeli szintek hierarchikus rendszere
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
3. A BALKÁN- FÉLSZIGET.
Európa fogalma, határai, ismérvei
Településföldrajz II. A városok fejlődése.
37. AZ EURÓPAI UNIÓ.
A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete
Informatikai eszközök a földrajzórán
36. AZ EURÓPAI UNIÓ.
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
10. POLITIKAI FÖLDRAJZI ALAPFOGALMAK ÉS AZ ÁLLAMOK FAJTÁI.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A regionális szintek hierarchikus rendszere
Készítette: Koleszár Gábor
A gazdasági fejlettség mérőszámai
Az Országfásítási Program előkészítésének aktuális kérdései
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
A harmadik Magyar Köztársaság első évtizede
Előadás másolata:

Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Gazdaságföldrajz I. alapszakok (BSc/BA) 2017/2018, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Észak-Afrika: „sivatag előtti idők” Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok „Vadászok és gyűjtögetők művészete” „Pásztorművészet” „Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek Délebbre szorultak Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%) 2

Kora ókor Több folyammenti civilizáció Nílus (Egyiptom, Szudán): fáraódinasztiák, 8–9 mó-s birodalom (Karnak, Luxor, Théba) Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa Indus (mai Pakisztán) – Mohendzsodáró: magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) Kr. e. I. évezred: tengerhajózás: kereskedelem súlypont folyók helyett Földközi-tenger partvidéke: Főníciaiak: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai Libanoni-partvidék É-afr-i hajózási támaszpontok, kereskedőtelepek 3

Késő ókor Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz.), majd Nagy Sándor meghódította ÉNy-Afr: főníciaiak  punok (gr.: phionik) Tunézia (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Nyugat-Líbia (Tripolitánia): Sabratah, Leptis Magna, Oea/mai Tripoli: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai ÉK-Afr: görögök Kelet-Líbia: Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Egyiptom: Alexandria (Kleopátra) Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek Bizánci és Perzsa Birodalom 4

Új időszámítás: arabság és iszlám vallás elterjedése Arab-fsz., VII. sz: Mohamed próféta hatására megszületett az iszlám vallás Arab hódítás: Bizánci, Perzsa Birodalom, É-Afrika  Iszlám vallás terjedése Vezető: kalifa (Mohamed helyettese, utódja, az iszlám vallás legfelső vezetője), kézműipar, kereskedelem Omajjád Kalifátus (központja Damaszkusz): erős állam VIII–XIII. sz. Abbászida Kalifátus (központja Bagdad): iszlám aranykora (Iszlám Világ gazd, tud és kult értelemben is megelőzte Eu-t) XI. sz.: keresztes hadjáratok, majd a XIII. sz.: mongol hódítás Kalifátus központja Kairó: egyiptomi mamlúkok (eredendően török származású, iszlám vallású elitkatonának nevelt szolgák) 5

Középkor, újkor: török uralom Terjeszkedő Török Birodalom Kisázsia, XI. sz.: törökök első hulláma: szeldzsuk törökök XIII. sz. vége: kisázsiai nagyhatalom: oszmán törökök XIV. sz. közepe: Dardanellák átlépése – Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma (Kisázsia  Iszlám Világ jelentős része) XVI. sz. eleje: egyiptomi (mamlúk) szultán legyőzése  oszmán szultánok iszlám vallás legfelső vezetői (kalifa)  Isztambul: Iszlám Világ vallási + politikai centruma (+évszázadokon át meghatározó szerep Eu. történetében is) Egységesülés, de részleges függetlenség Vallási, politikai és közigazgatásban török hivatalos nyelv Különböző közösségek saját nyelveiket használták (szemben franciák későbbi nyelvi „civilizáció misszió”-jával az Atlasz-vidéken) Egyiptom: jelentősebb vezető Mohamed Ali Gazdálkodás: gyapot, öntözés 6

Egyéb önálló középkori iszlám királyságok Marokkó (marabut hittérítők) Ny-Szudán: Szongháj Birodalom (szúfi hittérítők) Nílusi-Szudán: Fundzs állam (felső-egyiptomi arab hittérítők) XVII. sz.-ig: még független Perzsia (szafavida, kádzsár dinasztia) Közép-ázsiai kánságok Afganisztán/Koraszán és Pakisztán területe Mogul Birodalom része (kp.: Kabul)  mogul = mongol (farszi/perzsa nyelven) 7

XIX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás Európai gyarmatosítás a XIX. sz.-ig Angolok: Pakisztán Oroszok: Közép-Ázsia Franciák: Szahara és Ny-Szudán XVIII. sz.: elkezdődik a Török Birodalom csökkenése Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) Franciák: Algéria (protektorátusok: Francia-Marokkó, Tunézia) Spanyolok: Spanyol-Marokkó Nemzetközi igazgatású város: Tanger Török Bir., I. vh. küszöbe: „Eu. beteg embere” Nílusi és arábiai területek függetlenítése (török szultán egyiptomi alkirálya) Angolok: Egyiptom (1882), Nílusi-Szudán 8

XX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás 1911–1912: olasz-török háború Líbia: olaszok De: szenúszi szekta (XVIII. sz-ban alapították, központjuk Kufra) I. vh-t lezáró 1920-as sévres-i döntés: Törökország további területvesztései Franciák és angolok: „Termékeny Félhold” területe Kemál Atatürk győztes török mozgalma  1923-as lausanne-i döntés: sikeres határrevízió 1939: Törökország visszakapja a szíriai Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjon  mai török államterület 9

Önállósulás útján XX. sz. 2. fele: függetlenedések 1922: Egyiptom (királyság) 1951: Líbia (királyság II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk) Háború után: ENSZ gyámság angol (Kirenaika, Tripolitánia) és francia (Fezzán) megszállás 3 tartományból független királyság: I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság) 1990-es évek: közép-ázsiai országok Sokáig Szovjetunió része Régi iszlám vallási hagyományok + etnikai hovatartozás  egyre erősebb közel-keleti reorientáció (vallási–etnikai konfliktusok  lassabb fejlődés) 10

Izrael megalakulása Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően meghatározta a zsidó vezetésű Izrael 1948-as újjáalapítása Palesztina területén Azóta több háborúra is sor került a zsidók és az arabok között Míg a gazdaságilag, politikailag és katonailag igen befolyásos Izraellel szembeni feszült viszony általában valamennyi iszlám országot jellemzi (ha nem is egyforma mértékben), a Nyugat (USA) irányába megnyilvánuló viszonyulás szempontjából jelentős eltérések mutatkoznak az Iszlám Világon belül 11

Törökország: Atatürk reformjai Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a 12

Gazdaságpolitikai váltás Hagyományos importhelyettesítés Fél évszázadon át Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar Nem volt versenyképes nemzetközi piacon Árrobbanás (1970-es évek), deficit, eladósodás Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) Új liberális gazdaságpolitika 1983 óta Külföldi tőke Magánszektor térnyerése Exportorientált iparágak Idegenforgalom fejlesztése 13

Törökország: Atatürk reformjai Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a 14

Szocialista kísérletek 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság Nasszer 1970-ig 1956: Szuez államosítása 1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon  Zöld Könyv Tanácsrendszer Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet” 15

Nemzetközi konfliktusok Algéria FLN: fundamentalista nyugatellenes politika Egyiptom 1973: arab-izraeli háború 1979: béke Izraellel Líbia Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz-)öböl Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) Terrorista és gerillaszervezetek támogatása Lockerbie-katasztrófa (1992) Tömegpusztító fegyverek 16

A török euroatlanti integráció dilemmái 17

Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország Kiváló földrajzi fekvés, geostratégiailag fontos helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Területének 3%-a Európa Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) NATO legfontosabb keleti láncszeme Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) Teljes jogú tagság még nincs Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között 18

Törökország euroatlanti integrációjának mérföldkövei 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1949: Európa Tanács 1952: NATO 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1964: EGK-társulási szerződés 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkóval együtt) 1996: vámunió hatályba lép 1997: Luxemburgi csúcs: 6+5+1 1999: DK-európai stabilitási egyezmény 1999: földrengés 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt, de 2004-ben nem csatlakozik 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete 19

Törökország EU-tagsága mellett és ellen szóló érvek Pro Megerősíthetjük a török modernizációt Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában Nagy piac Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) Már van vámunió Katonai, bizt. pol., NATO-tag, Ny-i orientáció Van eu-i része Kontra 80 mó nem eu-i kultúrájú Reg. pol. Döntéshozatal Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, feketegazdaság) Túl nagy hadsereg 97%-ban Ázsia Vendégmunkások áradata Határviták 20

A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU-tagállamaiban 21