A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Bráz Viktória
Advertisements

A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Szerves kémia.
Az ammónia 8. osztály.
Kristályrácstípusok MBI®.
Redoxireakciók alatt olyan reakciókat értünk, melynek során az egyik reaktáns elektront ad át a másiknak, így az egyik reakciópartner töltése pozitívabbá,
Atomrácsos kristályok
A kémiai tulajdonságok, az elektronegativitás és a főbb kötéstípusok
A VB- és az MO-elmélet és a H2+ molekulaion
Tartalom Az atom fogalma, felépítése Az atom elektronszerkezete
Atomok kapcsolódása Kémiai kötések.
Kémiai kötések.
KÉMIAI KÖTÉSEK.
A HIDROGÉN.
Az anyagok közötti kötések
Kémiai kötések Molekulák
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Kötéshossz és kötési energia
A PERIÓDIKUS TULAJDONSÁGOK
MO VB Legegyszerűbb molekulák: kétatomos molekulák a.) homonukleáris
Kémia Kovács Attila terméktervezőknek
Redukciós-oxidációs (redox) reakciók
Kémiai baleset egy fővárosi gimnáziumban, öten megsérültek
A fémrács.
Kovalens kötés különböző atomok között.
Molekulák jelölése és csoportosítása
Az oxigén 8. osztály.
Kémiai kötések Kémiai kötések.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Az anyagok részecskeszerkezete
Elektronhéjak: L héjon: 8 elektron M héjon: 18 elektron
Alkalmazott kémia Általános-, szervetlen- és szerves kémiai alapismeretek áttekintése után olyan ismeretek nyújtása amelyek a készség és gyakorlat szintjén.
Az anyagszerkezet alapjai II.
Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869)
Egyszerű ionok képződése
Az anyag felépítéséről
A kvantum rendszer.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
ATOMSZERKEZETI ISMERETEK. Az atomok és az elemek.
Elektronszerkezet. 1.Mi az atom két fő része? 2.Milyen elemi részecskék vannak az atommagban? 3.Milyen töltésű a proton? 4.Mi a jele? 5.Mennyi a tömege?
Aromás szénhidrogének
Kölcsönhatás a molekulák között. 1.Milyen fajta molekulákat ismerünk? 2.Milyen fajta elemekből képződnek molekulák? 3.Mivel jelöljük a molekulákat? 4.Mit.
Elemmolekulák Az elemmolekulák azonos atomok kovalens kötésekkel történő összekapcsolódásával jönnek létre. H 2, Cl 2, Br 2, I 2, O 2, N 2.
A molekulák képződése. I.IV.V.VI.VII.VIII. H1He2 C4N5O6F7 Ne8 P5S6Cl7Ar8 Br7Kr8 I7Xe8 Rn8 A nemfémek atomjainak a fémekkel ellentétben „sok” vegyérték.
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Molekula A molekula semleges kémiai részecske, amely két vagy több atom összekapcsolódásával alakul ki.
Kovalens kötés I. elemmolekulák. 1.Hány vegyérték elektronjuk van a nemesgázoknak? 2.Miért nemesgáz a nevük? 3.Sorold fel a nemfémes elemeket főcsoport.
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
Szakmai kémia a 13. GL osztály részére 2016/2017.
Atomrácsos kristályok
Ki tud többet kémiából?.
HCl Kötő e- párok száma: 1 :1 :0 Nemkötő e- párok száma: 3
Másodrendű kötések molekulák között ható, gyenge erők.
Kémiai kötések.
Molekulák A molekulák olyan kémiai részecskék, amelyekben meghatározott számú atomot kovalens kötés tart össze. pl.: oxigén: O2; víz: H2O; ammónia: NH3;
Ágotha Soma Általános és szerves kémia
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 201
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Az elektronburok szerkezete
Kémiai kötések.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
3. óra Belépés a részecskék birodalmába
Szakmai kémia a 13. GL osztály részére 2016/2017.
Alkossunk molekulákat!
Belépés a részecskék birodalmába
Kémiai alapismeretek Ismétlés évfolyam.
Előadás másolata:

A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Az ionkötés létrejöttének feltétele: DEN ≥ 2 Kémiai kötések Az ionos kötés 1. Klór: 1s22s22p63s23p5 Kloridion: 1s22s22p63s23p6 (Argonszerkezet) Nátrium: 1s22s22p63s1 Nátriumion: 1s22s22p6 (Neonszerkezet) Ha két atom közül az egyik egy vagy több elektront ad át a másiknak, és ezáltal mindkét atomtörzs körül nemesgáz-szerkezetű (ns2np6) elektronburok jön létre, ionos kötésről beszélünk. Az ionkötés eredményeként kationok és anionok jönnek létre. Az ionkötés létrejöttének feltétele: DEN ≥ 2 Az ionkötésű vegyületekben a pozitív és a negatív ionokat az elektrosztatikus vonzás tartja össze. Az ionkötésű vegyületek képlete csak azt fejezi ki, hogy benne milyen a kationok és az anionok aránya.

Klór: 1s22s22p63s23p5 Kloridion: 1s22s22p63s23p6 (Argon-szerkezet) Kémiai kötések Az ionos kötés 2. Klór: 1s22s22p63s23p5 Kloridion: 1s22s22p63s23p6 (Argon-szerkezet) Kalcium: 1s22s22p63s23p64s2 Kalciumion: 1s22s22p63s23p6 Ionkötés összetett ionok között is létrejöhet. Ilyen pl. az ammóniumion és a karbonátion:

Az kovalens kötés létrejöttének feltétele: Kémiai kötések A kovalens kötés Az atomos állapot a természetben általában nem stabilis. Ez alól csak a zárt, stabilis elektronszerkezetű nemesgázok képeznek kivételt. Párosítatlan elektronok a két (vagy több) atommag vonzás-terében új, ún. molekulapályát azaz kovalens kötést hoznak létre. Az kovalens kötés létrejöttének feltétele: DEN < 2

A molekulapályák. A szigma-kötés Kémiai kötések A molekulapályák. A szigma-kötés kötéstengely kötést létrehozó pályák tengelye A szigma-kötés akkor jön létre, ha a kötést létrehozó atompályák és a kötéstengely iránya azonos.

A molekulapályák. A pí-kötés Kémiai kötések A molekulapályák. A pí-kötés A pí-kötés akkor jön létre, ha a kötést létrehozó atompályák és a kötéstengely iránya egymásra merőleges. A pí-kötés a szigma-kötéshez képest gyengébb és könnyebben támadható.

A többszörös kovalens kötés Kémiai kötések A többszörös kovalens kötés Ha a kötésben lévő atomokban két, vagy három párosítatlan elektront van, akkor lehetőség van a kettős illetve a hármas kötés létrejöttére. A többszörös kötésben az egyik mindig szigma-, a többi pedig pí-kötés. pí-kötés szigma-kötés Az egyszerűsített jelölésben nem teszünk különbséget szigma- és pí-kötés között.

Kémiai kötések Példa hármas kötésre Az etin (acetilén, C2H2) molekulában a szénatomok között három kovalens kötés van. Az egyik szigma-, a másik kettő pedig pí-kötés. Az egyszerűsített jelölésben nem teszünk különbséget szigma- és pí-kötés között.

Kémiai kötések A delokalizált kötés A benzol (C6H6) molekulában a szénatomok között, valamint a szénatomok és a hidrogénatomok között egyszeres kovalens kötések vannak. A szén a négy vegyértékelektronjából a szigma-kötésekhez hármat használt el, így minden szénatomnak van egy p-pályán lévő, párosítatlan elektronja. A p-pályán lévő elektronok közös molekulapályát hoznak létre a benzolgyűrű síkja alatt, illetve felett. Egyszerűsített jelölés: Ha a kötő elektron kettőnél több atom erőteréhez tartozik, delokalizált kötésről beszélünk.

A delokalizált kötés A nitrátion: A nitrogén vegyértékelektronjainak száma 5. 5 db elektron Az oxigén vegyértékelektronjainak száma 6. 18 db elektron Az ion egy negatív töltéséhez kell +1 elektron. 1 db elektron Összesen: 24 db elektron Kötő elektronpárban van: 6 db elektron Nemkötő elektronpárban van: 12 db elektron Delokalizált molekulapályán van: 6 db elektron Összesen: 24 db elektron 6 e–

Poláris és apoláris kötés 1. Ha a kovalelens kötést azonos atomok hozzák létre, a kötés szimmetrikus lesz, a kötő elektronok egyenlő arányban tartoznak mindkét atomtörzshöz. A szimmetrikus elrendezésből következik, hogy a pozitív és negatív töltések súlypontja megegyezik. A kötést apolárisnak nevezzük. + Ha a kovalelens kötést különböző atomok hozzák létre, a kötés aszimmetrikus lesz, a kötő elektronok nagyobb mértékben tartoznak ahhoz az atomhoz, amelyiknek nagyobb az elektronvonzó képessége, vagyis az elektronegativitása. A pozitív és negatív töltések súlypontja nem esik egybe. EN = 2,1 EN = 3,0 Az ilyen kötést polárisnak nevezzük.

poláris és apoláris kötés 2. Gyakorlatilag apoláris a kötés, ha ΔEN ≤ 0,5 A poláris és az apoláris kötés között nincs éles átmenet. Poláris a kötés, ha ΔEN > 0,5 de ΔEN ≤ 2,0 Ha ΔEN > 2,0 a kötés ionos lesz. EN Polaritás H2 apoláris HI ~0,5 gyengén poláris HBr ~0,7 poláris HCl ~0,9 erősen poláris HF ~1,9 igen erősen poláris NaCl ~2,1 ionos A csak apoláris kötéseket tartalmazó molekula biztosan apoláris. Ha a molekula kötései polárisak, akkor a molekula szimmetriája dönti el, hogy a poláris kötések mellett a molekula poláris-e.

A metán (CH4) szerkezete Kémiai kötések A metán (CH4) szerkezete A szén körül lévő négy kötőelektronpár a térben olyan helyzetű, hogy egymástól a lehető legtávolabb legyenek. A metánban a szén mind a négy vegyértékével egy tetraéder egy-egy csúcsa felé mutat. A kötésszög 109,5 fok. A hidrogének a négy csúcsban helyezkednek el. A metánban a kötések apolárisak. (DEN = 0,4) ezért a molekula is apoláris. Mivel szimmetrikus a szerkezete, a metánnal analóg szerkezetű vegyületek akkor is apolárisak, ha a kötések polárisak. Ilyen pl. a CCl4.

Kémiai kötések Az ammónia szerkezete Az ammóniában a nitrogénnek csak három párosítatlan elektronja van, így csak három hidrogénnel hoz létre kötést (NH3). Szerkezete hasonló a metánhoz de a kötésszög kisebb lesz, a nemkötő elektronpár taszító hatása miatt. (107 fok). A hidrogének a torzult tetraéder három csúcsa felé mutatnak. Az ammóniában a kötések polárisak. (DEN = 0,9). Mivel a molekula sem szimmetrikus, így a molekula is poláris. Az ammóniában egyszerűsített ábrázolása:

Kémiai kötések A víz szerkezete A vízben az oxigénnek csak két párosítatlan elektronja van, így csak hét hidrogénnel hoz létre kötést (H2O). Szerkezete hasonló a ammóniához, de a kötésszög még kisebb lesz a két nemkötő elektronpár taszító hatása miatt. (105 fok). A hidrogének a torzult tetraéder két csúcsa felé mutatnak. A vízben a kötések polárisak. (DEN = 1,4). Mivel a molekula sem szimmetrikus, így a molekula is erősen poláris. A vízmolekula egyszerűsített ábrázolása:

Kémiai kötések A datív kötés Mivel az ammónia molekulája poláris, a nemkötő elektronpárja képes megkötni egy protont. A protont tekinthetjük úgy, mint az elektronjától megfosztott hidrogénatom, vagyis hidrogénion: Egyszerűsített ábrázolás: NH3 + H+ = Az ammóniumionban a kialakuló új kötés elektronpárjának mindkét elektronját az egyik atom (a nitrogén) adta. Az ilyen kötést datív kötésnek nevezzük. A vízmolekula az ammóniához hasonlóan képes protont felvenni: H2O + H+ = H3O+

Kémiai kötések A fémes kötés A fémes kötésben a fématomtörzset a vegyértékelektronokból álló delokalizált elektronok veszik körül. Valamennyi elektron valamennyi atomtörzshöz tartozik. Az elektronok könnyen mozognak, így a fémek jól vezetik az elektromos áramot.